Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-19 / 24. szám
1982. június 19. SZABAD FÖLDMŰVES. •11 Gondok a pult mögött A tojásátvevő-torgalmazó részlegen tevékenykedő aranyérmes Béke brigád tagjai A baromfiágazat nagyüzemi termelési szerkezetének legutóbbi mennyiségi és minőségi változásai rendkívül kedvezően hatottak a fogyasztói piac igényeinek a kielégítésére. Mind a termelés, mind a feldogozás terén kellő színvonalat értünk el, ami nagyon kedvező háttere a tervek teljesítésének. Az előző ötéves tervidőszakban a Baromfiipari Tröszt üzemei több mint 2 milliárd korona értékű terméket juttattak a fogyasztóknak. Szlovákiában így évi átlagra vetítve egy lakosra 12,5 kg baromfihús és 300 darab tojás jutott. Az iparág exportfeladatát Is sikeresen túlteljesítette. A tröszt kedvező termelési, kereskedelmi sikereinek elérésében jelentős szerep jutott az integrációs és a kooperációs kapcsolatok ápolásának, nőségi változásokat sürgettek. Előtérbe került például a fogyasztói piac rugalmasabb áruellátása, nyersanyagból viszont kevesebb érkezett ai üzembe a kelleténél, mert némely mezőgazdasági üzemeknek nem volt elegendő naposcsirkéje a termeléshez, de takarmányból is kevesebb volt a kelleténél. A feldolgozó üzem kollektívája a kommunisták vezetésével elhatározta, hogy takarékosan, ésszerűen felhasználja a beérkező ^kevés nyersanyagot, s legalább részben csökkenti a kieséseket. Előtérbe került például a termékszakosítás. Ennek köszönhető, hogy a vágórészleg kollektívája aránylag jól megbirkózott a negyedév feladataival. így a kevesebb nyersanyag nyeredéke jobb lett, mint korábban. Ezt úgy érték el, hogy vágás A fagyasztó kívánsága Ж Ж т a mezőgazdasággal való szoros együttműködésnek, ami szerves részként épült be az irányítás rendszerébe, s társadalmi szempontból hatékonyan befolyásolta a piaci ellátást. Persze nem úgy alakult a helyzet, ahogyan eltervezték. A legnagyobb probléma például a hústípusú kacsa- és tyúkállomány szaporító anyagának az előteremtésében, meg az ehhez szükséges kapacitások létrehozásában mutatkozott meg. Érezhettük ezt az év első hónapjában is, ám az érdekek és a feladatok azonosak. Így a partnerek módot találhatnak a problémák érdembeni megoldására. A Nyugat-szlovákiai Baromfiipari Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében Stecker Borbála részlegvezetővel, az üzemi pártszervezet titkárával a tervek teljesítése kapcsán sok mindenről beszélgettünk. Stecker elvtársnő megemlítette, hogy a múlt évben nagyon jó feltételeket hoztak létre az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Az üzem munkaközössége a vállalat negyedéves operatív terve alapján dolgozik. A teljes siker viszont mindig a nyersanyagok rugalmas beérkezésétől függ. Az első negyedévben például sok problémát okozott az élőbaromfi egyenetlen szállítása. A küldemények naponta Időeltolódással érkeztek a feldolgozó üzembe. A kapacitást emiatt csak részben használhatták ki, a költségtételek viszont emelkedtek, hiszen az élőbaromfi feldolgozó részlegen az üzem össztermelést értékének a felét adják. Érthető, hogy ez nyugtalanította a kommunistákat, de egyben az üzem teljes munkaközösségét is. A CSKP KB 4. plénumának az irányelvei a társadalmi szerkezet egészében miután a baromfit porclözva adták a kereskedelemnek, tehát aki csak egykét darab húst akart vásárolni, az kedve szerint választhatott. Ily módon alkotóan hozzájárultak a CSKP KB 4. plénuma irányelveinek a megvalósításához. A konzervrészleg új termékválasztékának az előteremtése szintén minőségi javulást eredményézett, kedvezőbb lett a nyereség, s végső soron a tervfeladatokat is teljesítették. Szlovákia más vállalatait és üzemeit több alkalommal kisegítették speciális termékválasztékkal. A tojásfelvásárlást az év első három hónapjában 109 százalékra teljesítették, az index viszont az előző év hasonló időszakához viszonyítva 139 százalékot mutat. Bár a baromfi felvásárlása és termelési értéke az idei terv vetületében csökkenést mutatott a múlt esztendő hasonló időszakához képest növekedett mind a nyerstermelési, mind az árutermelési érték. Jövőben a munkaközösség a gazdaságossági eredményesség útját követi. Arra törekednek, hogy a fogyasztó, melynek kívánsága parancs, minőségi termékválasztékot kapjon, hiszen ez elégíti ki igényeit. A sorra következő negyedévekben persze a munkaközösségnek még nagyobb feladatokra kell vállalkoznia, mint korábban, hiszen a terv bizonyos lemaradásait ki kell egyenlíteni, mert a költségek a kisebb termelési ritmus alatt is azonosak voltak, mint a kapacitás teljes kihasználásakor. A rájuk méretezett további feladatokkal csak akkor birkózhatnak meg eredményesen, ha a partnerek a tojást, az élőbaromfit időterv szerint szállítják és a feldolgozó kapacitást optimális mértékben kihasználhatják. Stecklei Borbála és Konkoiy Peter ügyel a kereskedelmi hálózatba juttatott tojás jó minőségére Fotó: Tőthpál Gyula Gyakran előfordul ugyanis, hogy nem minden gazdaságból érkezik be a nyersanyag időterv szerint. Ilyenkor a feldolgozó vonalak, meg a dolgozók tétlenségre vannak ítélve. Köztudott, hogy az élőbaromfi az üzemben nem raktározható. A partnergazdaságok vezetőinek ezt tekintetbe kell venniük. A beérkezett baromfit azonnal levágják és feldolgozzák. A késedelem viszont elodázza a műveleteket. Emiatt a munkaközösségnek túlóráznia kell. Ez viszont többletköltség. Hosszú távon ez pedig nem lehet megoldás. Az üzem kollektíváját a 7. ötéves tervidőszak feladataira való felkészülés időszakában élénken foglalkoztatta a pontos, lelkiismeretes munkaszervezés, a berendezések üzemképességének színvonalas megtartása és kihasználása. A vázolt okok miatt nem mindig úgy sikerülnek a lépések, ahogyan eltervezték. Ahhoz például, hogy a vágórészlegen időben kezdhessék a munkát, a baromfiszállítmánynak reggelente hét órára az átvevőrampán kell lennie. Csak így használható ki eredményesen a napi nyolc és félórás munkaidő. Naponta ehhez 20—30 ezer csirke levágása és feldolgozása esedékes. Ha tehát az időeltolódás mondjuk 15—20 perces, már az is zavart okoz a napi ritmus megtartásában. — Tárgyaltunk a vállalat és a tröszt vezetőivel, ismertettük velük problémáinkat, — jegyezte meg Steckler elvtársnő, — és a továbbiak során mindnyájan arra törekedünk, hogy minél kevesebb legyen a termelést gátló, zavaró körülmény, és a tervfeladatot a lehető legjobb sikerrel teljesítsük. A második félévben rendkívül nagy feladatok hárulnak az üzem vágó- és konzerváló részlegének a dolgozóira. Űj készítmények forgalmazásával is számolnak. A piacra adnak egy szendvicsnek való finom pástétomot, egy vagdalthús-konzervet, két kacsa-, liba- és csirkehús konzervfajtát, konyhakész kiszerelésben. Gondot okoz viszont a kis méretű konzervdobozok előteremtése, de a vevőt „megfogó“ címkének a beszerzése is. A konzervdobozok gyenge minősége miatt gyakori a kereskedelem reklamálása, hiába jó a betöltött anyag, a gyenge csomagolás miatt az megromlik és tönkremegy. Sok múlik azon is, hogy a mezőgazdaságban milyen mértékben tartják be a termelési technológiát, milyen módon és főleg mivel etetik az állatokat. A feldolgozó üzembe érkező nyersanyagok minősége és nyeredéke nagyban ettől függ. Az sem mindegy, hogy például az egyik helyen ugyanazzal a takarmánytáppal első, a másikon pedig csak második minőségi osztályzatú nyersanyagot (csirkét, tojást) termelnek. Ilyen esetekben érthetően eltérések vannak a felvásárlási árban Is. A gyenge minőségű nyersanyagból senki sem készíthet kiváló minőségű élelmiszert. Nem egyszer a feldolgozásnál ütköznek ki azok a fogyatékosságok, amelyeket a mezőgazdaságban termelés közben elkövettek. Az átvevőknek, de a mezőgazdaságnak ts kifizetőbb lenne, ha minimumra csökkenne az üzembe szállított második osztályú tojás mennyisége. Még az is elgondolkoztató, hogy a nyugat-szlovákiai fogyasztói piac nem képes elfogyasztani azt a tojásmennyiséget, amit a dunaszerdahelyi feldolgozó üzem átvesz a mezőgazdaságtól. A beérkezett szállítmányok összmennyiségének a felét emiatt a közép- és a kelet-szlovákiai kerületbe szállították feldolgozásra, ami nagyon költséges. Érthető, hogy a nyugat-szlovákiai kerület illetékes vezetői a közelmúltban egy új tojásfeldolgoző üzem létesítéséről tárgyaltak, amivel mentesíthetnék a tojás távolra történő, költséges szállítását. Egy ilyen léte sítménynek a megépítése üzemközí alapon Is esedékes lenne. HOKSZA ISTVÁN A jednota Fogyasztási Szövetkezet boltjai jelentős szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, igényeinek kielégítésében. A közgazdasági szabályozók megfelelő feltételeket biztosítanak a fejlődéshez, egyidejűleg fegyelmezettebb munkára, hatékoivabb gazdálkodásra ösztönöznek. Elégedetten távozik-e a vásárló a foltból, a vendég az étterem asztalitól, egyáltalán tud-e hol vásárolni i bélyi (Biel) lakos? Ilyen kérdéseket feszegettem a minap, amikor az ellátás helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetősége felől érdeklődtem. X X X X A húsbolt modern épületben kapott helyet. Külsőleg tetszetős, látni rajta, hogy az idő még nem nagyon kezdte ki. A vezető, Téglásl Valéria éppen az árut várta. A boltban példás rend és tisztaság uralkodott. — Szerintem a község húsellátása jónak mondható — emelte ki a vezetőnő. — Tíz éve vagyok Itt, de ilyen forgalmat még nem tapasztaltam. Tavaly például 860 ezer korona értékű volt a forgalom. Ez év négy hónapjában a tervezett bevételt több mint 92 ezer koronával túlteljesítettük. — Mindezek ellenére hallottam, hogy kevés a hús a boltban. Mi erről az ön véleménye? — Ezt én nem mondanám. Igaz, az olcsóbb húsfajtából kevesebbet kapok, mint korábban, fagyasztott csirkéből viszont többet. Feleslegesen sok belsőséget kapok, s gyakran előfordul, hogy az áru nem fogy el. Az elosztás lehetne jobb is. X X X X A tejboltban Sivák Jolánnal beszélgettem. A polcokon kevés volt a tejtermék. Tejfölből, túróból és sajtokból képtelenek az igényeket kielégíteni. — Hiába rendelek ezt ts, azt Is. Nem küldenek. Vagy ha igen, nagyon keveset — magyarázta beszélgetőpartnerem. Az ipariáru bolt vezetője Gergely János. Tőle tudom, hogy a kis boltban tavaly több mint 11 millió 445 ezer korona forgalmat értek el. Itt bizony sok mindenre kell gondolnia a bolt vezetőjének. Van itt elég mosópor, szövet, mosőgép, iskolai füzet és papírzsebkendő. — Hányféle terméket árulnak a boltban? ' — Nincs Időm rá, hogy összeszámoljam. Csak azt tudom, hogy hányfélét keresnek. Mindent elkövetünk, hogy a vevőket megtartsuk, mert ha valaki üres táskával távozik, hamar beér Csernőbe (Čierna nad Tisou) vagy Királybelmecre (Kráf. Chlmec), ahol az áruházban kedvére „turkálhat“. A panaszkönyvről is szót ejtünk, s megegyezünk abban, hogy a legfontosabb termékekből tűrhető az ellátás. — Ha az emberek a hiányzó cikkeket írnák a panaszkönyvbe, bizony elkopna a ceruza. Már szóltam rőla, hogy sokan Csernőbe és Királyhelmecre járnak vásárolni, egy azonban biztos: aki mosógépet, hűtőt, tűzhelyet keres, az Itt szeretné megvásárolni, ha volna. A városból a fuvart is meg kell a vásárlónak térítenie. A fuvar persze nem mulatság. K.XXX A vendéglátó üzem egy régi épületben kapott helyet. A rend és a tisztaság viszont példás, a kiszolgálás kifogástalan. A vendéglő vezetője Kusnyir László: — Húsz évvel ezelőtt kerültem ide. Akkor naponta tíz fajta ételt szol gáltunk fel a vendégeknek, s 1,2 mii liő korona volt az évi forgalmunk Tavaly viszont 5 millió 392 ezer ко ronás bevételt értünk el. A harmadosztályú étteremben naponta három-négyszázán fordulnak meg. Az étlap szerint 5 fajta levest, 17 fajta készételt, 11 fajta körítést, 7 fajta kompótot és rendelésre 32 fajta ételt kínálnak. Az ételek ötven százaléka tíz koronán aluli árban van. — Nemcsak a kulturált kiszolgálásra törekszünk — mondta Kusnyir László —, hanem a vendégek igényeinek jobb kielégítésére és a választék bővítésére is. A Jednota Fogyasztási Szövetkezet járási vezetője többször élismerte törekvéseinket. Az eltelt húsz év alatt tizenegyszer érdemeltük ki a „Kiváló vendéglátó üzem“ címet. Az elismerés kötelez bennünket. X X X X Bélyben megközelítően ezerötszáz eniber él. Helyben vásárolják meg a legszükségesebb élelmiszereket. Milyen az ellátás? Vegyes tapasztalatokat szereztünk. Bár az élelmiszerforgalom az utóbbi időben nőtt, jelenleg viszont még néhány élelmiszerből hiány mutatkozik, főleg a helytelen felmérés és a rendszertelen szállítás miatt. Ez vonatkozik például a tejtermékekre is. Az sem segített, hogy a hiányt más járásból igyekeztek pótolni. Némely Iparcikkből továbbra Is szűkös a kínálat, a vásárlő éppen azt nem találja, amit legiobban keres. X X X X Sokan mondták, hogy nagyobb üzletközpont kellene a községnek, korszerű raktárhelyiséggel, ahol a vevő mindent megkapna. A fejlesztés persze csak az ellátás javításának egyik feltétele. A többi a kereskedőn múlik. ILLÉS BERTALAN ELŐTÉRBEN A KEMIZÄLÄS A Szovjetunió mezőgazdaságának belterjesltését szorgalmazó intézkedések közül a kemizálás a legjelentősebb. 1985-ben a szovjet mezőgazdaság legkevesebb 115 millió tonna ipari trógyfit, 5 millió tonna kémiai takarmánykiegészítőt és 670 ezer tonna növényvédő szert kap. Azzal számolnak, hogy a kemizálás segítségével a növénytermesztés növekményének több mint a felét biztositbatják.A műtrágyák gyártásának nagyarányú növelése, a mezőgazdaság infrastruktúrájának, főleg a tárolóhelyiségek kiépítése jő előfeltételeket teremt az élelmiszerprogram Igényes feladatainak teljesítéséhez. Ezt a célt szolgálta az egész Szovjetunió területét érintő agrokémiai szolgáltatások egységes rendszerének kiépítése is. A Szojuzszelhoztechnika társulásba tartozó vállalatok nemcsak az ipari trágyák szállításáért felelősek, hanem azok ésszerű kihasználásáért is a mezőgazdasági üzemekben. ÚJ MÓDSZERREL A Magyar Népköztársaságban a Sütőipari Kutatóintézet dolgozói olyan eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével lényegesen meggyorsítható a kenyérgyártás folyamata és a minimálisra csökkenthető a tejfeldolgozás során keletkező melléktermékek mennyisége. Ezt az újonnan feltalált Citopan elnevezésű anyag használata tette lehetővé. A Citopan egy negyed része szárított savó, háromnegyed része pedig hagyományos élesztő. A készítmény használatával a kovász kelése a korábbi hat-hét óráról egymásfél órára csökkenthető. Az így készített kenyér sokkal tartósabb, több fehérjét, ásványi anyagot, vita-BORKIVITEL A Bolgár Népköztársaság borüzemeiben évente több mint 350 millió üveg bort palackoznak, ebbő! negyed milliónyit exportálnak külföldre. Hazánk a Vinimpex külkereskedelmi vállalat partnerei közül a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország mögött a 4. helyet foglalja el. A bolgár borok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugat-európai országokban, sőt Japánban is, ahová az Importált borok 30 százaléka kerül a BNK ból. mint és egyéb anyagot tartalmaz. Az új kenyérgyártási eljáráshoz nem szükséges a legjobb minőségű lisztet használni. Jelenleg Magyarországon évente 2500 tonna Citopant gyártanak Zalaegerszegen. Most van folyamatban egy új üzem építése Szekszárdon, amelynek évi kapacitása tízezer tonna Citopan gyártását teszi lehetővé. Az űj készítmény széles körű hasznosítását egyelőre fékezi a magas ár (száz kilogramm 1400 forintba kerül). A kutatók most azon fáradoznak, hogyan lehetne csökkenteni a Citopan árát.
