Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-19 / 24. szám
í A zöldtakarmány szerepe a nutriatenyésztésben Mihelyt lehetőség nyílik rá, azonnal áttérünk a zöldtakarmányok etetésére, hiszen a nutria számára ez a táplálék a legtermészetesebb alaptakarmány. A friss zöld sok fehérjét, glicidet, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, azonkívül kedvezően hat a szervezet fiziológiai folyamataira. Mindenkor szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a zöldtakarmányban található alapvető tápanyagok mennyisége korántsem olyan állandó, mint például a száraz eleségekben (szemesek, darák, lisztek, széna stb.), hanem a növényzet tenyészidőben elért fejlettségének megfelelően változik. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy az elterjedten hasznosított takarmánynövények tápanyagtartalma virágzásig folyamatosan növekszik. A növekedési időszak befejeztével és az érés kezdetével növényeinkben gyarapszik a rosttartalom, ami csökkenti az emészthetőséget, gátat vet a növényben felhalmozódott tápanyagok állati szervezet általi kihasználásának. A zöldtakarmány tápanyagtartalma függ a termőterület erőnlététől, az éghajlati viszonyoktól (hőmérséklet, csapadék), a trágyázástól, a fajtától stb. Igaz, megközelítően ismerjük minden zöldtakarmány beltartalmi értékét, ám a fentebb említettek tudatában mégis számolnunk kell azzal, hogy a nutria a felvett tápanyagoknak csak egy hányadát képes hasznosítani. Alapelvként elfogadhatjuk, hogy mennél több rostot tartalmaznak a növények, állataink annál kevesebb tápanyagot tudnak hasznosítani. A takarmányozási kísérletek során szerzett ismeretek alapján minden takarmány esetében meghatározzak azt az együtthatót, amely kifejezi, hogy az adott eleség az egyes gazdasági állatok részére mennyire emészthető. A nutria esetében ez a problémakör nincsen kellően megvizsgálva és kidolgozva. Kopaiíski (1981) szerint a legfrissebb tapasztalatok azt mutatják, hogy a nutria a hagyományos gazdasági zöldtakarmányok szárazanyagában található nitrogéntartalmú anyagoknak körülbelül hatvan százalékát képesek kihasználni. A zöldtakarmányok tápanyagtartalmának és a nutria igényeinek ismeretében leszögezhetjük, hogy a kizárólag zöld eleséggel való takarmányozás nem vezethet sikerhez. A nutria szervezete által igényelt tápanyagok mennyiségét csakis úgy tudjuk hiánytalanul biztosítani, ha a napi adag tápanyagokban gazdagabb takarmányokat (szemesek) i^tartalmaz. A fontos fiziológiai időszakokban (intenzív növekedés, szoptatás stb.) jelentkező fokozott tápanyagigényt fehérjedús eleség juttatásával elégíthetjük ki. A zöldtakarmányokból annyit kell juttatni, hogy az állatok jóllakjanak. Helyes adagolásról tanúskodik, ha etetés után a rekeszekben csak kevés eleség marad az állatok előtt. A fölöslegesen fölhalmozott takarmányt a nutria rendszerint összegyúrja, behordja az ólba, illetve a vízmedencébe. Viszont állatok éhesek, nyugtalanok, ha kevés az eleség, akkor az elégedetlenek. A mellékelt táblázatban feltüntetett takarmányadagokat tájékoztató jellegűeknek kell tekinteni. A valóságban juttatott eleség menynyiségét mindig attól kell függővé tenni, hogy mennyire ízletes és friss a zöld, milyen állapotban adagoljuk és milyen takarmányozási formát alkalmazunk. Alapelv, hogy a nutriának előbb szemest kínálunk, s a zöldet csak akkor tesszük eléje, ha az erőtakarmányt már Fotó: —bor elfogyasztotta. Aki naponta kétszer etet, a napi adag 30 százalékát reggel, a többit este kínálja az állatoknak. A zöldet legjobb friss állapotban etetni. Ha egyszerre nagyobb mennyiséget kaszálunk, akkor az eleséget árnyékos helyen, vékony rétegben elterítve kell tárolni. A halomra dobált zöldtakarmány könnyen befülled és emésztési zavarokat okoz. A zöldtakarmány nem igényel különöseb kezelést vagy előkészítést, úgy etetjük, ahogy levágtuk. Némely tenyésztők aprítva adagolják a zöldet. Ennek elsősorban az az előnye, hogy az állatok nem hordják szét az eleséget. Kaszáláskor, főleg ha réten gyűjtünk eleséget, alaposon vizsgáljuk át a növényzetet, nehogy a nutria részére mérgező növényeket is betakarítsuk. Nem tanácsos a forgalmas közutak árokpartjáról nyert zöldet etetni, mert az ilyen takarmány jelentős menynyiségű ólmot tartalmaz. A növényvédő vegyszerekkel megpermetezett zöld adagolásától uagyancsak óvakodjunk. A különféle zöld eleségek alkalmasságát vizsgálva abból kell kiindulni, hogy a nutria számára is a legjelentősebb gazdasági takarmánynövények (lucerna, here, füveshere- és gabona-hüvelyes keverékek) a legmegfelelőbbek. Kukoricát tejes-viaszos érettségig adagolhatunk, napraforgót és csicsókát viszont addig, amíg a szár meg nem fásodik. Aki füvet etet, frissen kaszálva kínálja. A nutria szívesen fogadja a legtöbb mezei gyomnövényt, a fák és bokrok ágait, továbbá a zsenge szőlőhajtásokat is, de nagyon kell ügyelni arra, hogy vegyszerrel kezelt hajtásokat még véletlenül se tegyünk eléjük. A répalevelet, leveles répafejet, különféle zöldséghulladékot egyéb takarmányokkal váltva adagoljuk, mert emésztési zavarokat okozhatnak. A hulladékzöld adagolásával különösen óvatosnak kell lenni, nehogy rothadó, penészes, illetve sáros, földes eleség kerüljön az állatok elé. A takarmányozás helyességére az állatok kondíciójából, és termelőképességéből következtethetünk. Ha a tenyésztő takarékoskodik az abrakkal és kizárólag zöldtakarmápnyal tömi a nutriát, a prém elveszti természetes csillogását, fényét, az állatok rossz kondícióban vannak s a növendékek lassan fejlődnek. Mindez együttvéve nagyobb veszteség, mint a kielégítő takarmányozásra fordított költség. Ezt minden kezdő és haladó nutriatartónak a figyelmébe ajánlom. ТОСКА IMRICH agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A NUTRIA KORCSOPORTOK SZERINTI TAKARMÄNYOZÄSA NYÄRON (Skrivan szerint) Korcsoport Kor Takarmány g-ban hónapokban abrak zöld Felnőtt állatok, a fiziol. nyugalom idején 12-48 120—170 300—400 Felkészülés a szaporításra fiatal állatok felnőtt állatok 6—8 12—48 100—160 130—180 250—350 330—430 Pároztatás és a vemhesség 1. fele fiatalok felnőtt állatok 8—11 16-48 120—170 140—190 270—370 330—450 A vemh. 2. fele fiatalok felnőtt állatok 11—13 18—40 140—190 150—200 J 330—450 j 370—470 Szoptatós anyák alapadagja fiatalok felnőtt állatok 12—15 20—48 120—170 130—180 300—400 300—430 Pótadag 1 fiókára szoptatás idején 1—2 15—65 30—140 Elválasztott fióka 2-4 4—8 60—90 90—150 140—200 200—300 Bosszaságből a kevés is sok Polkóék tíz anyával (francia ezüst és cseh tarka) dolgoznak, és évente 250—300 pecsenyenyulat értékesítenek A szerző felvétele Nemrég Nagyölveden (Veiké Ludince)) jártam s afelől érdeklődtem, hogy a falu lakosai hogyan reagáltak a háztáji termelés fellendítését szorgalmazó, központi felhívásra. Kurali Dezső hnb-elnök sietve megnyugtatott, hogy szorgalmas, dolgos nép lakja a községet, amiről a Wilhelm Pieck Efsz birtokában levő arkadaki vándorzászló, és a falu arculata tanúskodik. A kertészkedők és kistenyésztök Is mozgolódnak, s bár sok a gondjuk-bajuk, mégis igyekeznek tartalmas választ adni az ösztönző szóra. MEGOjHOOAS, EZER GONDDAL A kerfészkedők nevében Molnár Gyula tanító, az SZKSZ alapszervezetének elnöke nyilatkozott. Tőle tudom, hogy a nagyölvedi kertészkedők két évtizede tömörültek szervezetbe. Életükben egymást kergeti a fény és az árnyék. Örömmel üdvözölték a régóta vajúdó mozgalom társadalmi elismerésát és az adómentességről szóló rendelkezést, csakhogy ilyen komoly gesztussal sem lehet egycsapásra feledtetni a korábbi évek keserű tapasztalatait. Márcsak azért sem, mert a szép ígéretek ellenére nem enyhült a termelők értékesítési gondja. A szervezetnek három-négy évvel ezelőtt 220 tagja volt, de a ma is sokat emlegetett fokhagyma jó időre visszavetette a település kertészeti mozgalmát. Hirtelen megcsappant a létszám és a bizalom, így sorvadni kezdett a szervezel. Tavaly már csupán harmincöt fővel működött. A sok bosszúságtól megcsömörlött vezetők helyét fiatalok foglalták el. Olyanok, akik még tudtak lelkesedni és hittek abban,' hogy az akadályok leküzdhetők. Nekik köszönhető, hogy a faluban napjainkban ismét csaknem kétszáz aktív kertészkedőt tartanak nyilván, és az újjáéledt szervezet komoly fej-; lesztési elképzelésekkel döngeti a felvásárlók részéről megnyilvánuló érdektelenség kapuját. Partneri kapcsolatuk egyelőre csak a Slovlik érsekújvári (Nové Zámky) üzemével és az oroszkai (Pohronský Ruskov) cukorgyárral van. Részükre csemegeuborkát, cseresznyepaprikát, zöldbabot és vöröshagymát termelnek. Az utóbbit konzerváláshoz előkészítve, tisztítva szállítják partnereiknek. Hajtatott paprikát, korai salátát, zöldhagymát, paradicsomot, csemegeszőlőt, szilvát és bogyósokat is kínálnak, de sem a Zelenina, sem pedig a jednota nem mutat hajlandóságot a megtermelt javak szerződéses átvételére. Pedig már a helybenl átvételre is akadt vállalkozó. Mi, akik az országot járjuk és Ismerjük a kiskereskedelem árukínálatát, Igazat adunk azoknak a termelőknek, akik kétségbe vonják a piac állítólagos telítettségét. BABOT TERMELNEK A BAROMFITARTOK Igen, babot, mert azt legalább gond nélkül értékesíthetik. Mármint a fehér, száraz babot. Az Idén harminc tonna bab átadására kötöttek szerződést. S hogy miért. éppen a baromfitenyésztők kezdeményeznek? Hát azért, mert a babért cserébe baromfitápot kapnak. Nem öncélú törekvésről van szó, hiszen a tápból tojás lesz, amiből tavaly a lévai Jednoia vásárolt föl legtöbbet a nyugat-szlovákiai kerületben. Kell-e hangsúlyozni, hogy a sikernek a nagyölvediek is részesei voltak? 1 Hasonló lehetőség kínálkozott a máktermelésre, csakhogy a termeltetők későn ébredtek. Akkor kezdték népszerűsíteni a lehetősőget, amikor rég lejárt a mákvetés ideje. Ha egy év múlva korábban jelentkeznek, ebben a faluban minden bizonnyal meghallgatásra találnak. Mnit ahogy a szamócát népszerűsítők is sikerrel jártak. Megtudtuk, hogy a szervezet tagjai ősszel háromezer palántát telepítenek, s ígérik, hogy növelik az ültetvényt, ha az ígéretnek megfelelően, megtalálják a számításukat. TOJÁS ÉS PECSENYENYÜL Annyit már tudunk, hogy Nagyölveden egyelőre a baromfitenyésztők aktivitására alapozódik a kisállattenyésztők mozgalma. A tyúkok mellett sokan tartanak kacsát és pulykát, néhányan díszmadarakat szaporítanak a Chovprodukt részére, viszont mindinkább csökken a juhok és kecskék száma. Ami örvendetes, pár év alatt jelentős népszerűségre tett szert a nyulászat. Ebben mindenekelőtt a' sok tapasztalattal és minőségi állománnyal rendelkező id. Szalma Ferencnek és Vígh Józsefnek van nagy érdeme, de természetesen az is közrejátszott, hogy immár harmadik éve a Branko fölvásárlói rendszeresen látogatják a községet. Korcsek Sándor, a kisállattenyéztők helyi szervezetének elnöke mondta, hogy a nyúltenyésztés iránti érdeklődés ugrásszerű növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatvankllencben huszonöt fővel létrejött szervezet ma 220 aktív taggal fejtheti ki érdemdús tevékenységét, és a járás legjobbjai közé tartozik. J Polka Etel, az alapszervezet megbízott nyúlfölvásárlója említette, hogy első alkalommal mindössze tizennyolc nyulat tudtak kínálni az üres kocsival érkező átvevőknek. Ezzel szemben tavaly nyáron havonta ezernél több vágóérett állatot szállíthatott el a faluból a Branko. Kár, hogy a szépen fejlődő kapcsolatra és terebélyesedő mozgalomra árnyékot vet a késedelmes takarmánykiutalás. Az alapszervezet tagjainak mintegy hetven százaléka tart nyulakat, s kimondottan értékesítési céllal immár legalább nyolcvanan létesítettek alapállományt. Érdeklődőkben most sincsen hiány, csakhogy a csábító eredményekkel szemben ott a boszszantó takarmánygond, s ez sokakat elrettent a kezdeményezéstől. Nyílt titok: az emberek számolnak. A hús kiskereskedelmi árát módosították, a takarmány is drágább lett, viszont a nyúl fölvásárlási ára nem változott. Következésképpen drágult a termelés, de nőtt és tovább növekszik az önellátási törekvés. Ha legalább a tápot időben szállítanák, hogy 3—3,5 hónap helyett ne négy-öt hónapig kelljen tartani a nyalat, amíg végre eléri a megkövetelt élősúlyt! Ígéret már van a javulásra, de a gyakorlat egyelőre mást mutat, és ez a termelőkedv pangásában is visszatükröződik. Hogy ez miért csak a kistermelés fellendítésén fáradozó, helyi vezetőknek fáj? KÄDEK GABOR A szamóca öntözése A tápanyagban gazdag, üde, nyirkos, megfelelő vízgazdálkodású talajt kedveli. A kiválasztott termőhely ne legyen fagyveszélyes, mert a korán virágzó növény könnyen károsodhat. Termesztésére kertünk napos, sxélvédett, melegebb területei a jók, de gondoljnnk arra, hogy a növény származása szerint erdei aljnövény. Folyamatos vízellátással ezeken a helyeken fejlődik nagyon jól. A virágzás és kötődés után a gyümölcsök fejlődnek erőteljesen, majd nyár közepéig a növény zöld része növekszik. Az indafejlődés az új levelek megjelenése után indul meg. 3Nyár végén — ahogy a hőmérséklet csökken — a növekedése is meglassul, és a növény elsősorban már a következő évi termését készfti elő. Megkezdődik a virágkezdemények kialakulása (a rügydifferenciálódás). Ez az időszak egész ősszel tart, s tulajdonképpen ekkor dől el a következő évi termés. A szamóca a gyümölcstermő növények között a legsekélyebben gyökeresedik. Gyökérzete legfeljebb 30 centiméterig hatol, a zöme azonban 20—30 között van. Virágzás, terméskötés, érés idején lokozottan igényli a vizet, s ha nincs csapadék, ezt mesterségesen kell pótolnánk. Legkevesebb 3—4 öntözéssel számoljunk, mert júliusban és augusztusban sem feledkezhetünk meg a vízutánpótlásról. Szélsőségesen meleg nyarakon ennél többször is érdemes öntöznönk. Ha a hőmérséklet 28 Celsius-fok fölé emelkedik, még kiegészítő, úgynevezett frissítő, kondicionáló öntözés is szükségessé válhat. Ez csupán néhány milliméternyi vizet jelent, de a növény nagyon meghálálja. A kijuttatott mennyiség a talajtól függően 30—60 milliméter között változhat. (Nyújtó S., Kertészet és Szőlészet 20/82)
