Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-19 / 24. szám

• A holiči Movis vál­lalatban található Euró­pa legnagyobb és a vi­lág egyik legnépesebb nutria-tenyészete, ahol átlagosan kilencezer da­rab tenyészállattal dol­goznak. Az idén 40 ezer, jövőre pedig 100 ezer vágóérett állat értékesí­tését ígérik. A növendé­kek hét-nyolc hónap a­­latt érik el a kívánt 4,5 kilogrammos élőtömeget. 0 A huniennéi járás kistermelői a szerződé­ses állattartás keretében ebben az évben 3,5 ton­na húst, 1 millió 235 ezer liter tejet és 216 ezer konzumtojást ter­veznek értékesíteni. ф Észak-Cseh ország­­fa an több mint ezerhá­romszáz hektáros elfek­vő földterületet kínálnak a szervezetbe tömörülő kertbarátoknak, csakhogy a birtokba vétel, a hosz­­szadalmas ügyintézés vé­gett, aránylag vontatot­tan halad. Az utóbbi három év alatt a topoľčanyi járás­ban sokat fejlődött о kisállattenyésztök moz­galma. A járásban ma 77 aiapszervezet műkö­dik, közülük huszonket­tőnek van saját keltető­je, így a baromfitartók igényeit maradéktalanul kielégítik. Három éve a tenyésztők kétszáz nya­lat értékesítettek, tavaly pedig több mint 26 ezret. A fejlődést jelzi, hogy az idén már 34 ezer pe­­esenyenynlat kínálnak a Branko vállalatnak. ф Szlovákiában 808 hektáron terein csemege­­szőlő, ennek a terület­nek 52 százaléka a kis termelők tulajdonában van. Az elképzelések ér­telmében 1985-ig a cse­megeszőlőt termő ültet­vények nagyságát más­félezer hektárra kell nö­velni, természetesen el­sősorban a nagyüzemi telepítés meggyorsításá­val, mégpedig a komáro­mi (Komárno), érsekúj­vári (Nové Zámky], du­­naszerdaheiyi (Dunajská Streda) és tőketerebesi (Trebisov) járásokban. • Az SZSZK Népi El­lenőrző Bizottságának fölmérése szerint az ipa­ri üzemek kihasználatlan belterülete meghaladja a háromezer hektárt. Min­den igyekezet arra irá­nyul, hogy ezt a terüle­tet mielőbb zöldség- vagy gyümölcstermelési céllal megműveljék a dolgozók, esetleg az üzemi kony­hák, óvodák, bölcsődék és iskolák ellátása céljá­­ból. (kr) IV s ■ : m « a s » иг m f ■ No 9 » m 9 » ■ * 9 S 3 1 % ff 9 WUSZOLIINKJ KÉRDÉS: Mennyi Ideig lehet károsodás nélkül odahaza tárolni a nö­vényvédő szereket? M. J., H. P. VÁLASZUNK: A növényvédőszerek többsége kétéves jótállási Idővel kerül forgalomba, ezért nem érdemes nagyobb mennyiségű növény­védő szert vásárolni és éveken át tárolni. Legjobb, ha minden tavasszal megvásároljuk a szük­séges mennyiséget r-. némi tar-* talékkal számolva s—, melyet ha nem fogy el, a következő évben teljes biztonsággal hasz­nosíthatunk. Tárolás közben a folyékony peszticideket a fagypont alatti hőmérséklet, a porított szere­ket pedig a nedves környezet veszélyezteti. Ezért a szerek tárolására fagymentes, de ala­csony hőmérsékletű, száraz he­lyiségek a legmegfelelőbbek. A készítmények minősége 25 C- fokosnál melegebb környezet­ben rohamosan romlik. A vegyszerek többsége kilo­grammos, illetve literes csoma­golásban kerül forgalomba (pl. Kuprikol, Sulikol K, Bi-58 ЕС), de némely gombaölő szerek (Fundazol, Topsin, Karathane, Dithane) vagy rovarölők (Fírí­­mor, Soldep, Metation) kisebb csomagolásban is beszerezhe­tők. Ezekből minden évben a tényleges szükségletnek meg­felelően vásárolhatunk. Ha vi-i szont csak nagyobb csomago­lásban kapható szereket hasz« nálunk, akkor legjobb néhány kertész társsal közösen megvon­ni a permetanyagot, és elosz« tani vagy együtt felhasználni* A több évig raktározott pesz­­ticidek minőségét a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet laboratóriu« maiban vizsgálják, elsősorban nagyüzemeknek nyújtott szoi-i gáltatás keretében. Ezt a szol-« gáltatást természetesen a kis­­termelők Is igénybe vehetik. A vizsgálathoz legkevesebb 100 gramm, illetve milliliter vegy­szert kell küldeni a következő címre: Ústredný kontrolný а skúšobný ústav poľnohospodár-« sky, Matúškova 21, 83316 Bra­tislava, Laboratórium pesticí­dov. Egy minta vizsgálata kö« rülbelül húsz-harminc koroná­ba kerül. (Maj ijc A nutria-szakirodalom iránt érdeklődőknek tolmácsoljuk Szabó Béla bolyi (Boľ, 139, tre­­bišovl járás) olvasónk kínála­tát, aki a szakrovatban meg­jelent felhívásra válaszolva a következőket írja: Olvasom, hogy sokan szeret­nének nutriatenyésztéssel fog­lalkozni, de megfelelő szakiro­dalom hiányában nem tudják, hogyan lássanak munkához. Magam is hasonló gondokkal küszködtem, ezért most szíve­sen segítenék a rászorulóknak. Birtokomban van egy tizen­nyolc oldalas füzet, amely egy tapasztalt magyarországi te­nyésztőnek, Sebők Tamás mér­nöknek a munkája, és Anghi Csaba professzor tanulmányá­nak kivonatát tartalmazza. Ha valakit érdekel, sokszorosított másolatát — némi honorárium ellenében r— szívesen a ren­delkezésére bocsájtom. A kezdők nevében köszön jük a segítő szándékot. A ko­moly érdeklődőknek figyelmé­be ajánljuk a Magyarországon Í978-ban megjelentetett Holdas S. „Prémek, szőrmék, prémes állatok“ című könyvet (Mező­­gazdasági Kiadó, Bpest). Ara 40 forint, egyik-másik könyves­boltban turistaút alkalmával beszerezhető. ф Majoros Viktor gömöri (982 61 Gemer) olvasónk azok segítségét kéri, akik tudják, hol lehet borszűréshez haszná­latos hengerszűrőt, esetleg szű­rőzacskót venni, és ebbe az­­besztpelyhet, kovaföldet. Szíve­sen vásárolna magyar nyelvű szakkönyvet a szőlő házi fel­dolgozásáról. (ke) ф A virágok laza, tőzeges humuszföldjében gyakoriak az apró fehér ugróvillás rovarok. Ha nagyon elszaporodnak, a gyökérzetet is pusztíthatják, nehéz őket kiirtani. Síkvölgyi Béla várpalotai (MNK) kertész­­társ tapasztalata szerint irtá­sukra legalkalmasabb a ciga­rettacsikkből kiáztatott nikoti­­nos lé. Ha egy keveset a ta­lajra öntünk belőle, elpusztítja az apró férgeket. 0 Aki elejét szerelné venni annak, hogy a kerti utak be­tonkockáit idővel teljesen el­lepje a moha, a lapokat időn­ként kenje be 5—8 százalékos töménységű rézgáltc-oldattai. Persze, nagyon óvatosan kelt dolgozni, mert az oldat kárt tehet a pázsitban, illetve a vi­rágokban. 4 TflHUUÜNK CGYMÁSTPL ív Ásóvilla házilag Mivel a szakboltokban hiába kerestem ásó­­villát, magam készítettem majdnem azonos értékű munkaeszközt. Egyetlen hátránya, hogy minőségi munkát csak a középnehéz vagy ne­héz talajokon végezhetünk vele, mert az ágai között aránylag nagy a távolság. A vaskereskedésben vettem egy közönséges villát 15,50 koronáért, s ezt alakítottam át ásóvillává. A villának mind a négy ágát meg­rövidítettem (250 mm), majd ékszerűen lere­szeltem. Utána 3 mm-es acéllemezből két egy­szerű merevítőt készítettem (lásd a rajzot). Az 1. merevítő a szerszám felső részének szi­lárdítására szolgál, s hátulról van a villához forrasztva. A 2. merevítő a villa nyakát teszí teherbíróbbá: egyik vége a villára hátulról keresztirányban fölerősített merevítőhöz, má­sik vége pedig a hyéltartó villanyakhoz van forrasztva. Villanyhegesztőt kell használni, hogy elejét vegyük a torzulásnak. Peller f* I Korszerűsített metszóolló A metszőolló szélesebb pengéjébe gömbölyű bemélyedést köszörültem (ábra), körülbelül úgy, ahogy a baromfibontó ollón láttam. így sokkal könnyebb dolgozni az ollóval. Meg­jegyzem, a bemélyedés legfeljebb 15 mm mély lehet, különben nagyon meggyengítjük a pen­gét, és könnyen elpattan. (liek R., Záhradkár 2/82] A szintetikus piretroid-tar­­talmü rovarölő szereket a szőlőmolyok ellen ná­lunk 1976 óta alkalmazzuk. Nagyüzemi viszonylatban eddig főleg az Ambush 25 ЕС (I. C. I.), Decis 2,5 ЕС (Hoeehst) és Rip­cord 20 EC (Schell) piretroid készítményeket alkalmaztuk. Hatékonyságuk ellen nem volt kifogás, és sehol sem észleltek fitotoxieitást. Igen gyors kez­detű, nagy és hosszú időtarta­mú hatékonyságuk, és nem utolsósorban a szőlőmolyok ellen alkalmazott egyéb rovar­ölő szerekkel szembeni jelen­tősen kisebb szerszükséglet miatt mindenütt elégedettek voltak velük. Az, hogy a piret­roid permetlevet az eső- vagy öntözővíz egyáltalán nem vagy csak kis mértékben mossa le, még fokozta a készítmények iránti keresletet. A szintetikus piretroidokkal kapcsolatban tudni kell azon­ban azt is, hogy a rovarölő szereknek is vannak nem kívá­natos tulajdonságaik. Ezek kö­zé soroljuk elsősorban azt, hogy mint sok más rovarölő szer, a piretroidok is pusztít­ják a hasznos faunát. Ölik vagy gyérítik többek közt a szölőmolyokat pusztító rovar­világot. Hátrányos tulajdonsá­guk az is, hogy a legtöbb pi­retroid a halakra igen mér­gező. Újabban több, a szőlőterme­lésben élenjáró ország tudósa, szakembere, és maguk a ter­melők is sok helyütt felfigyel­tek arra, hogy ott, ahol már több éve, illetve egy évben többször alkalmaztak piretroid rovarölő szereket, ez az at­kák elszaporodásához vezetett. Svájcban ezért használatukat egy évben már legfeljebb csak kétszer engedélyezik^ Eszak- Olaszországban a szőlőmolyuk ellen a piretroid készítménye­ket már nem' is ajánlják. A piretroidok kétségen kívül igen hatásos rovarölő szerek. A szőlőmolyok elleni védeke­zésben a fent közöltek miatt azonban csak kivételes esetek­ben, igen nagy egyedsűrüség esetén, és lehetőleg egy évben csak egyszer alkalmazhatóak. Ilyen indokolt alkalmazás ese­tén a piretroiddal kezelt szőlőt állandóan figyelnünk kell, hogy az atkákat szeoimel tarthassuk, illetve szükség esetén atkaölő szerrel védekezhessünk. A szőlőmolyok első hernyó­­generációja kártételének meg­fékezésére ezért inkább más engedélyezett rovarölő szert használjunk. Indokolt ez két oknál fogva is. Elsősorban azért, mert ha az első genetá­­cíó hernyói a virágok 20 szá­zalékát elpusztítják is, ezt a kiesést a megmaradt bogyók jobb, erőteljesebb növekedéssel ki tudják egyenlíteni. Termés­­veszteség tehát nem következik be. A másik ok az volna, hogy a foszforsav-észteres készítmé­nyek (például az Ultracid) hi­degebb tavaszon hosszabb ha­­tástartamúak, mintha nyáron, melegebb időben használnánk. A piretroid rovarölő szere­ket tehát inkább tartalékoljuk a szőlőmolyok második hernyó­­generációjának megfékezésére. Indokait ez azért is, mert a második generáció folyamato­san kelő hernyói már röviddel kelésük után a bogyókba fú­ródnak, és így a hosszabb ha­tástartalmú piretroidok hosz­­szabb ideig védik szőlőnket, mint a többi, e célra engedé­lyezett rovarölő szer. Végezetül meg kell még je­gyeznünk, hogy kísérletek foly­nak olyan piretroid készítmé­nyekkel, melyek a rovarölő hatás mellett az atkákat is pusztítják. B. ZLATOSOVA agrármérnök, a Modrai Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás dolgozója # Ä Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet Érsek­­újvárott (Nové Zámky) a Nyitrai utcában kister­melői árufelvásárló köz­pontot nyitott, amivel a háztáji kertészkedŐk ér­tékesítési gondjait kíván­ja enyhíteni. A telephely megbízott f-ölvásárlója már meg­kezdte munkáját. Eddig karalábét, kelt, retket, zöldhagymát és salátát vett át a kertészkedök-: töl. Mint megtudtam, itt mindenkitől átveszik a kínál termékeket, tekin­tet nélkül arra, hogy a kínáló melyik községben vagy járásban lakik, mennyi árut kínál és kö­tött-e értékesítési szer­ződést vagy sem. Egyet­len kitétel Ismeretes hétfőtől csütörtökig (reg gél 6—9, este 16—20 óra között) előre keli jelez­ni, hogy a termelő mi­lyen árut és mennyit óhajt szállítani. Aki szük­ségét érzi, az 1983. évre már most megkötheti a szállítói-átvevői szerző­dést a jednota Fogyasz­tási Szövetkezettel. (hofer) Szőlőmolyok és piretroidok lillllllilllllllllllillillllllllllllilljlillllllllllllllllKIliijli A RÓZSA NÖVÉNYVÉDELME r Ä rőzs'át sokféle betegség és kártevő veszélyezteti. A be­tegségek közül legismertebb és legelterjedtebb a liszharmat, mely a leveleken, a virágszáron és a bimbókon fehér gom­­babevonat formájában jelentkezik. Ellene jó eredménnyel harcolhatunk a kéntartalmú Sulikol K-val, valamint szerves fungicidekkel (pl. Fundazol, Topsin vagy Karathane). A ke­zeléseket 3—4-szer megismételjük, A fekete levélfoltosság (Marssonina rosae) általában hűvö­sebb és csapadékosabb nyarakon szokott jelentkezni,' néha már a nyár elején. Ellene a lisztharmat elleni permetlébe adott Dithane készítménnyel lehet védekezni. A lisztharmat ellen használt Fundazol és Topsin a fekete levélfoltosság ellen is hat. Néhány helyen gyakori betegség a rózsarozsdal Elsősorban az alsó leveleken jelentkezik és apró, sárga erekkel határolt foltok formájában nyilvánul meg. A beteg levelek fonák« részén sárgásbarna, majd a nyár végén fekete szemölcsök Jelzik a gomba nyári, illetve téli spóráinak jelenlétét. Az első tünetek észlelésekor Dithane-val vagy Polyram combival —­­többször megismételve permetezünk. A rózsa kártevői közül a levéltetvek csaknem az egész vegetációs Idő alatt károsítanak. Leginkább a leveleken és a hajtásvégeken, közvetlenül a keletkező bimbók alatt szívo­­gatnak. Az erősen károsított bimbók ki sem hajtanak és a hajtás végek gyakran elpusztulnak. A levéltetvek eilen rög­tön permetezünk (Pirimor, Bi-58 ЕС, Metation stb.). A rózsakabóca szivogatásának hatására a leveleken ezüs­tös, apró foltok keletkeznek. Néha a sok szívásnyomtól az egész levél kifehéredlk és idő előtt lehull. A kabócák a leve­lek fonákán tartózkodnak. A Pirimor kivételével a levéltet­­veknél említett rovarölő szereknek jő hatása van a kabócák ellen. A varródarazsak álhernyői először kis ablakocskákat rág­nak az alsó levelek fonákán, később már az egész levelet elfogyasztják. A fiatal hernyók elleni permetezés a legered­ményesebb. A rovarölő szerek közül Soldep, Metation vagy Anthio használható ellenük. Matlák György, agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents