Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1932. Január 21 6 д|||||||||||||||]ПШ11Ш111111Ш1111111|1111||||||||||||||||||||||||||1Ш!11111NoМ11111И111No1тЮ!1111ШМШ1Ш Az egészségvédelem -sporttal könnyebb Milyenek a téli tömegsport lehetőségei a rozsnyói (Rožňava) járásban? Erre kerestem a választ a Csehszlovák Testnevelési Szövetség járási bizottságán, majd a járási turisztikai szövetségen. A TÉL SOK MOZGÁSI LEHETŐSÉGET KÍNÁL Utam első állomásán megtudtam, hogy 58 sportegyesület működik a járásban. A sportolási lehetőségeket megfelelő sportpályák biztosítják. Oe ugyanakkor tornaterem annyira kevés van, hogy a sportokban eddig nem születhetett számottevő eredmény. Az igaz, hogy a BANÍK Rožňava kosárlabda-csapata a Szlovák Nemzeti Ligában játszik, de a sokszáz fiatal sportolási igényét a téli hónapban csak a szabadság alatt bizton síthatják, szervezhetik. A következő néhány sorban >— erről lesz szó. ) Csatoljuk fel képletesen síléceinket vagy korcsolyánkat és ezeken közelítsük meg a témát: A nyolc-kilencéves gyerekek a műlesiklásban érnek el szlovákiai viszonylatban is jelentős eredményt. A sífutás a „junior“ korosztály sportága. Ok a kerületi versenyek eredményes részvevői. Nagyon sok fiatal csak szórakozásból sajátítja el a síelés nem könnyű és bátorságot igénylő tudományát. Ehhez az évről évre visszatérő lehetőségek kínálják a kihasználható alkalmat: az iskolák és a jnb iskolaügyi szakosztálya által szervezett sítanfolyamokon és nem utolsósorban a családi kirándulásokon. Ahhoz, hogy az egyéni kedvtelés a sportág fejlődését is előbbre vigye, többfordulós versenyekre hívják meg a síelésben jártas fiatalokat. Ezek az erőpróbák nagyon népszerűek és az egyéni teljesítmények növelését eredményezik. Egyben a sportág utánpótlását is biztosítják. E kellemesen fárasztó sportág után keressük meg a pihentető korcsolyapályákat. De ebbe alighainem belefáradunk, mivel alig találni két valamirevaló alkalomszerűen létesített jégtükröt. Igény ersze erre is volna, illetve van. t, hat... tíz ilyen pályát is ki lehetne használni, ha volna. A jégkorongsport innen bizony nem kap utánpótlást, erősítést. Gondolom, e probléma fölött sem hatalmasodhat el az illetékesek közönye. NAGYÍTÓ ALATT A TURISZTIKA Örömmel adom hírül a hiányos sportolási lehetőségeket ellensúlyozni hivatott aktív tevékenységet kifejező turisztikai mozgalom létezését. A sportszervezetek 41 szakosztálya több mint ezer regisztrált taggal tevékenykedik. Az általuk szervezett akciókra, túrákra azonban a kívülállók Jelentős hányada is benevez. A nagyvárosi életmód, s korunk rohanó életformája egészségünkre és egyéniségünkre visszaható pszichikai és fizikai ártalmainak ellensúlyozására világszerte kocogómozgalmak, klubok, természetvédő szervezetek alakulnak, melyek a természethez való közeledést szorgalmazzák. Rozsnyón és környékén főleg a nagyobb falvakban és a városokban igénylik az emberek a szervezett turisztikát. A kisebb falvakban, ahol a küszöbig ér a természet, mindennapi ajándék az, amiért a városlakóknak rövidebbhosszabb túrát kell megtenniük. Turek Sándor öt éve a turisztikai szövetség elnöke. A szövetség gazdag tevékenységéről így szólt: i—i Tavaly 136 turisztikai akciót szerveztünk, stílszerűen mondva gyalogoltunk végig, több mint hatezren. Programajánlatunk a munkában vagy a tanulásban kimerült Izom- és idegrendszer felfrissülésére ad lehetőséget. A munka utáni kikapcsolódás, a szabadidő célsezrű kihasználása, a természetben való mozgással párosítva nemcsak egészséges, hanem szépérzékünk formálója is egyben. Az évszakok változásainak figyelemmel kísérése, az illatok, színek, hangok élménytárunkba foglalása; egyéniségünket, érzelmeinket, emberségünket és tudásunkat is formálja, gazdagítja. A természet védelmére való nevelés a másik célkitűzésünk. Télen közkedveltek a gyalogtúrák és a síkirándulások. A tavaszt valamelyik fennsíkon való átkeléssel köszöntjük, a „100 tavaszi kilométer“ jegyében. Ezt követően hálameneteket Indítunk valamelyik emlékműhöz, ahol a földrajzi téma mellett történelemmel Is ismerkedünk. Tábortüzek mellett gyakoriak a múlt élő tanúival való beszélgetések. Ilyenkor összetartó eró a zene, a dal és a tánc. Egy-egy hoszszabb ék jelentősebb túrára diafilmek vetítésével, szakelőadások szervezésével és tapasztalatcserével készítjük fel a természetbarátokat. A rozsnyói barlangkutatók sokfelé jártak már a világban. Legutóbb például Spanyolország barlangrendszerével ismerkedtek. Ötjükről készült filmükkel és útibeszámolójukkal hozzánk Is bekopogtattak, s ml örömmel osztoztunk nem mindennapi élményeikben. AMI HIÁNYCIKKNEK SZÁMÍT Ami viszont a járásban hiányzik, az a hegymászószakosztály. A bátor vállalkozók szakmai útmutatások nélkül, felkészületlenül indulnak a meredek hegyormokra, kapaszkodnak sziklákra, s bizony nem egyszer tragédiával végződik egy-egy ilyen bátor nekibuzdulás, a természettel való kockázatos ismerkedés. örvendetes, hogy az amatőr hegymászók legjobbjai hegymászó-túravezető képesítést akarnak szerezni Bratislavában, hogy megalakíthassák a járási hegymászó szövetséget. Amiből pedig kevés van, az a turista- és a menedékház. Mindössze kettőt tartanak számon; egyet a Pozsálón, egyet pedig Dobálná n. A gyalogtúrákon a kijelölt turlstautakat is igénybe veszik. Ezek jelzéseit, amelyek minden turistatérképen be vannak jegyezve Prosinger József és csoportja készíti és tartja karban. A legaktívabb turisztikai szakosztályok között tartják nyilván a szlabosit (Slavošovce), a lubeníkit, a dobšinait és a rozsnyőit. Az utóbbi szakosztály a legaktívabb, elgedzettebb tagjai — a vasércbánya dolgozói — tavaly részt vettek egy romániai és két NDK-bell túrán. Jövőre a Bulgáriában levő Ríla egységbe Indulnak. A tömegmozgalommá izmosodott turisztikai szakosztályok tagjai egyben lelkiismeretes természetbarát-toborzők is, akik faliújságokon, hirdetőtáblákon, írással, fényképpel dokumentálják és népszerűsítik élményeiket, csábítva ezzel másokat is a társulásra. Minden évben kalendáriumot adnak ki programajánlatukról. A mozgalom minden egyes tagjának és támogatójának egészséget hozó, jó gyaloglást kívánunk. Korcsmáros László ■ В Ш Mik „копам fújjak a rezet;.. Terepjárásaim során gyakran hallom: milyen kár, hogy a hajdani híres fúvószenekarok a múló idővel odalettek; a hangszerek kallódnak, a régi zenekari tagok rendre elhalnak; pedig talán nincs is olyan nagyobb fain vagy város, ahol ne lehetne új életre kelteni ezeket a zenekarokat; ám ha valaki mégis megpróbál talpraállítani egy-egy „rezesbandát“, annyi nehézséget kell legyűrnie — kezdve a hangszerek javításától, folytatva a zenekari müvek hangszerelésével, egészen az utánpótlás neveléséig —, hogy menet közben elmegy a kedve a jobb sorsra érdemes ügy felkarolásától. Immár huszonöt esztendeje annak, hogy először lépett szélesebb körű közönség elé a nagykaposi (Veľké Kapušany) fúvószenekar és mondhatnánk a negyedszázad alatt sokat hallatott magáról — járási és kerületi méretben egyaránt. Jómagam először külföldön találkoztam velük egy nemzetközi versenyeh. Azóta többször is összejöttünk: különböző ünnepségeken, majálisokon, járási dal- és táncünnepségeken, polgári temetéseken. Talán kicsit megkéstünk ezzel a huszonöt esztendővel, mert már a terebesi (Treblšov) járás műkedvelő mozgalmáról szólva „futólag“ többször is megemlítettük ezt a rangos zenekart, érdemben még nem írtunk róla. De lenne talán egy előnye is a késlekedésnek, nevezetesen az, hogy most több sokatmondó eredményről számolhatunk be. És mindenképp: jobb később, mint soha! Kezdjük talán a legelején, és lássuk, miként állt össze annak idején a zenekar. Dobránszky János, a zenekar vezetője: — Jómagam gyerekkoromtól foglalkozom zenével. 1947-től 1955-ig játszottam zenekarban, majd amikor 1956-ban Gászécsről (Sečovce) Nagykaposra költöztem, megalapítottuk a fúvószenekart, amely a helyi tűzoltószervezet mellett működött, de a megfelelő szervezés, irányítás hiányában 1961-ben felbomlott, majd 1975-ben alakult újra a helyi egységes földművesszövetkezet támogatásával. Azóta megszakítás nélkül a szövetkezet támogatásával működünk. GALGÖCZY TIBOR, a nagykaposi szövetkezet elnöke: — Járásunkban a múltban öt fúvószenekar működött. Jelenleg pedig három van. Hogy miért karoltuk fel a fúvószenekar ügyét? Először is: elvi, közművelődés-eleméleti megfontoltságból. Minden olyan műfajnak érvényt kell szerezni, amely tömegeket mozgat még, tehát az embereké nek valamilyen elégtételt szerez. Anyagilag is támogatjuk a zenekart. A hangszer- és a kottavásárlás nem kis összegbe kerül. De érdemes áldoznunk rá. A polgári testületek munkájában komoly tevékenységet fejt ki. Dobránszky János karvezető a problémákat említi. Elmondja, hogy — kevés zenekarra átdqlgozott — zenedarabbal rendelkeznek, de nagy gondjuk továbbra is, hogy a zeneszerzők csak egy hangszerre írják a partitúrát, így önerőbői kell a hangszerelést megoldaniuk, ami cseppet sem könnyű feladat. — A zenekar tagjai értelmes, tettre késj emberek, akik fontosnak tartják, hogy zeneértők legyenek — vallja a karvezető. Öröm látni, amint a kottaolvasást tanulják vagy a hangszerekkel Ismerkednek, öröm, mert nem kell senkit noszogatni erre. Felfedezték, hogy a zene varázsában olyan erő rejlik, amely az embert értékesebbé, kulturáltabbá, a közösséget pedig összetartóbbá teheti. A harminctagú zenekar tagjainak életkora tíztől hatvan éves korig terjed. Ne hangozzék dicsekvésnek, de elmondom: érdekes módon a kottaolvasással sikerült „megfognom“ őket. Aki nem ismeri a kottát, nem tud eligazodni a hangjegyek világában, az nem lehet tagja a zenekarnak. Szerencsére sokan vannak, akik szeretnek tanulni. Akkora sikerélményt jelent számukra az együtt muzsikálás, hogy az kárpótol minden fáradságot. Örülök, hogy nekivágtam. Egyáltalán nem bántam meg. Galgóczy Tibor efsz elnök: — Örül a lelkem, ha olykor felcsendül egy klarinét, vagy vezérkürt. Bármilyen hangszer szép, ha igazi rátermettséggel játszanak rajta. Ö- römmel hallgatom, hogy a repertoár milyen változatos. A mi népdalaink, népdalfeldolgozásaink, hazafias dalok, indulók mellett, a nagy barokk mesterek, Bach és Händel müvei is felcsendülnek. Hát nem csodálatos? — Mondana valamit a sikereikről? — kérdezem Dobránszky János karnagytól. — Amióta a helyi szövetkezet mellett működünk, 1976-től, vezetem a zenekar krónikáját. Kerületi méretben több mint száz fellépésünk volt. Különböző rendezvényeken, ünnepségeken és folkórfesztiválokon léptünk fel. Kiemelném a CSEMADOK borsi és kaposkelecsényi járási dal- és táncünnepélyeit, tűzoltó versenyeket, szüreti ünnepélyeket. Majálisokat rendeztünk a Latorca partján, a környező falvakban több táncmulatságon muzsikáltunk. Több mint ötven polgári temetésen vettünk részt, s felléptünk a Szovjetunióban és Magyar-* országon Is. Sok mindenről beszélgettünk még a nagykaposi fúvószenekar vezetőjével. Am mindenre — nem térhetünk ki. Csupán a tanulságokat szerettük volna érzékeltetni. S ezek Ismeretében joggal bízhatunk abban, hogy a zenekar továbbra is évről évre meg tud újulni. Mert a nagykaposi zenészek nemcsak a közösségi összetartás felemelő élményével gazdagodtak az eltelt évek során, de a művészi törekvéseket is életük alaptörvényévé iktatták. Két kiváló szólóénekesük van, akik szintén rendszeresen részt vesznek a próbákon. A zenekar vezetője sokat komponál, lőt-fut a zenekar érdekében. Sok gondot okoz az utánpótlás nevelése. A zenekar tagjai felismerték: a zenei műveltség mellett egy olyan közösséget tudtak maguk köré gyűjteni, amely munkájukban felemeli őket. ILLÉS BERTALAN Síelőink örömére Ahhoz, hogy a sísport kedvelői hegyvidékeinken meg találják számításukat, a vendéglátóknak biztosítaniuk kell azokat a technikát jeltételeket, melyek az említett sportág gyakorlásához ma már szinte nélkülözhetetlenek. A Štrbské Pleso-t „álmok övezete“ a világ legjobban jelszereit síterepet közé tartozik. A jelvételen látható sífelvonó például percenként harminc síelőt szállít jel a hegyre, a furcsa formájú RATRAC traktor pedig a frissen lehullot hó taposására használatos. Fotó: —kalifa—
