Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-12 / 23. szám
Ü.982. június 12. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Mit ígér a zöldaratás Négyesben dlskurálunk. Beszédtéma: a takarmánybegyüjtés, népies szóval a zöldaratás. Helyszín: az Ipolysági (Sahy) Vörös Lobogó Efsz székháza. Kajtor Pál agrármérnök, a 3600 hektáros közös gazdaság növénytermesztési föágazatvezetöje mindjárt elöljáróban megemlíti, hogy tavaly sikerült bö és jó minőségű takarmányalapot megteremteniük. Főleg kukorlcaszllázsból volt annyi, hogy Jutott belőle még a rászoruló szomszédos szövetkezeteknek Is. t—i S ml a helyzet most, ami a zöldaratást Illeti? Lesz-e olyan bó termés évelő takarmánynövényekből, mint a múlt évben volt? Pillanatnyi csönd. Ezt Pell Vilmos agrármérnök, a takarmánynövények termesztéséért közvetlenül felelős, fiatal szakember válasza töri meg, amely így- hangzik: >— Néhány hét az eltolódás, ami a pillangós növények betakarítását illeti. A kedvezőtlen időjárás késleltette e növénykultúra fejlődését. Ez azt jelentette, hogy csak május tizenkettedikén állhattunk át a zöldtakarmányozásra, s a hónap harmadik dekádjában kerülhetett sor a zöldaratás megkezdésére, vagyis a 285 hektárnyi lucerna és lóhere első termésének a betakarítására. Az első kaszáiét szűkösebb a tavalyinál, holott megtettünk minden tőlünk telhetőt a gazdag termés elérése érdekében. Beszélgetés közben megtudjuk: mivel szűkösebb a pillangósok első termése, zölden való etetését mellőzik, hogy több Jusson belőle télire; felét szenázsolták, egynegyedét szénává szárították, a többiből meg vitamindús takarmánylisztet gyártottak. Mielőtt a zöldaratást megkezdték volna, a férfimunkaerőket arra kötelezték, hogy legkevesebb négy munkanapot a takarmánybegyűjtésben töltsenek. Az Ilyen munkaerő-összpontosltással elérték azt, hogy rövid Időn belül befejezik a zöldaratást. Mi Igényelte a legtöbb munkaerőt? A lucerna-, Illetve a hereszéna kézi betakarítása, majd hldeglevegős szárítása. : Miképp küzdöttek a betakarítási veszteség minimálisra csökkentéséért? :— kíváncsiskodom. — A mi viszonyaink közepette >— válaszol Pell agronómus —, már több éven 6t jól bevált a sűrű dróthálóból fabrikált pótkocsimagasító, i—i Szállítóeszköz-probléma? ■—i Ilyen nem volt, annál Inkább a takarmánybetakarltó gépeknek vagyunk szűkében. Ráadásul még e kevésből egyet kénytelenek voltunk főjavításra adni Csehországba. Még több gondot okoz az alkatrész-beszerzés i—i vallja Pintér Lajos főüzemgaszdász. >—■ Szerencsére, idejében szerződést kötöttünk a sllaöi szövetkezettel, gépi segítségnyújtásra vonatkozóan. Tehát a baráti kapcsolat ily módon Is kifizetődő. No meg a szomszédos szövetkezetek sem vonják meg tőlük a segítséget, ha a helyzet úgy kívánja. <— Elég számottevő a rétjük, legelőjük. •— Kilencszázötven hektárnyi. Csakhogy ebből 177 hektár mocsaras, Ingoványos, hasznavehetetlen. Ami termő, annak fele kaszáló, a többi legelő... >— magyaráz Kajtor mérnök, aki mellesleg hozzáfűzi, hogy május derekán megkezdődött я legeltetési idény. Vagyis a szarvasmarhaállomány ily képpen jut zöldeleséghez. Ml a helyzet a növendékállatokkal? ötéves szerződésük van a katonai erdőgazdasággal, amelynek alapján 150 üszővel nincs . különösebb gondjuk ... Kár, hogy ez a szerződés az Idén lejár, s felújítására már nincs lehetőségük. Mivel a rét- és legelőgazdálkodás Javítása mindinkább előtérbe kerül, távlatilag számolnak. 200 hektárnyi mocsaras terület lecsapolásával, alagcsövezésével, termőre fordításával. Erre természetesen azért kerülhet csak a későbbi években sor, mert az Ipoly szabályozása Jelenleg lehetetlenné teszi. E fontos természetformáló munka végleges befejezése még várat magára. Hogy meddig? Ezt ►— jó lenne tudni!... (kovács) A belterjesítés leghatékonyabb tényezője Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az öntözőberendezések hatékony kihasználásával kapcsolatban a közelmúltban szlovákiai méretű aktívaértekezletet tartott a légi (Lehnice) művelődési otthonban, a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az öntözőgazdálkodási üzemek vezetői és szakemberei számára. Németh Jenő agrármérnök, miniszterhelyettes a fóbeszámolóban nyomatékosan hangsúlyozta a mezőgazdasági termelés belterjesítésének szükségszerűségét. E feladat fontosságát a lényegesen bonyolultabb külső és belső körülmények, a rendelkezésre álló szántóterület csökkenése, valamint az energiaforrások és az anyagi eszközök korlátozott mennyisége támasztja alá. Kulcsfontosságú feladat a növénytermesztés fejlesztési ütemének meggyorsítása. Az idei végrehajtási terv a múlt évi valósághoz viszonyítva a növénytermesztés bruttó termelésének 17,8 százalékos növekedésével számol. Különösen igényes a gabonaprogram sikeres megvalósítása, hiszen a terv szerint 3,8 millió tonna gabonát kell termelni. Ugyancsak lényegbevágóan fontos feladat a kellő mennyiségű takarmányalap megteremtése. A jelenlegi éppen nem kedvező helyzet javítása érdekében valamennyi intézkedést az évelő takarmánynövények összterületének belterjes kihasználására, a begyűjtési és tartósítási veszteségek csökkentésére, valamint a másodvetések termésének növelésére és stabilizálására kell összpontosítani. Az őszi és a tavaszi munkák során kedvező feltételeket teremtettek a gazdaságok többségében az előirányzott célok megvalósítására. Ám a kedvezőtlen időjárás hatására a növényzet fejlődése lelassult, jelentős területeken fel kellett törni és újra vetni. Sajnos az aszályos Időjárás továbbra is tart, s a talaj nedvességhiánya fokozódik. Ennek ellenére a gazdaságok nem használják ki >— az adottságokhoz mérten >— az öntözési lehetőségeket. Pedig szlovákiai viszonylatban több mint 220 ezer hektárnyi terület öntözhető. Az elmúlt években az öntözhető területet csupán 57—69 százalékra használták ki, s a talaj vízszükségletét 30—42 százalékra fedezték. Felmérések igazolják, hogy az öntözőberendezések elégtelen és szakszerűtlen kihasználása következtében a jelenlegi nagyhozamú fajták termőképességét csak 50—70 százalékra használjuk ki. Ha az öntözővíz menynyiségét hektáronkénti átlagban csak 1100 köbméterrel növelnénk, akkor az öntözhető területről a növénytermesztés bruttó termelésében hozzávetőlegesen 400 millió korona többletet nyernénk — hangoztatta Németh elvtárs. Napjainkban az öntözés a termesztési technológiában alapvető belterjesitő és ésszerűsítő intézkedéssé vált. Egyidejűleg az egyik legbonyolultabb tényező is, főleg költségessége, idényjellege, szervezési és munkaigényessége miatt. A gazdaságok vezetői nem tudatosították teljes mértékben jelentőségét. De ez nem mentség az öntözőberendezések elégtelen kihasználására. Akad néhány követésre méltó példa, s egyben a tartalékok feltárásának útmutatója is arra, hogyan lehet az öntözőberendezéseket maximálisan és ésszerűen kihasználni. Közéjük tartozik a légi, az ostrovi, a ioporűai és a felsőpatonyí (Horná Potőü) szövetkezet. — Ma az öntözés feltételei és lehetőségei kedvezőek, tehát a berendezések hatékony kihasználása a gazdaságokon múlik. De ehhez a vezetők részéről szemléletváltozás, jobb hozzáállás szükséges — hangoztatta a miniszterhelyettes elvtárs. — Feltétlenül szükséges, hogy a gazdaságokban öntözési központokat létesítsenek, szakképzett vezetővel az élen. Fő küldetésük legyen, hogy az öntözést idejében, szükséges mennyiségben és minőségben biztosítsák. Mindez az öntözőberendezések hosszabbított műszakban történő és éjszakai üzemeltetését feltételezi. A helyzet javításához közös összefogás szükséges, főleg a szállító, a szolgáltató vállalatok, valamint a középfokú Irányító szervek hathatós segítségén keresztüli t—kim—i takarmánykészletel, beruházási keretek stb. Ezen források szétosztásában arra kell törekedni, hogy a le-* hetó legjobban ki legyenek használd megelőző Időszakban a mezőgazdasági össztermelésen több mint 75 százalékos arányban a mezőgazdasági dolgozók részesedtek, s széles táboruk meghaladta a két milliót. Napjainkban a népgazdaság más ágazataiban előállított termelőeszközök hozzávetőlegesen hetven százalékban részesednek a mezőgazdasági termelésben és a mezőgazdasági dolgozók száma 950 ezerre csökkent. Az Ipar és egyéb ágazatok növekvő részaránya a mezőgazdasági termelés fejlesztésében a mezőgazdasági és Ipari komplexum tervezésének újszerű módszertanában tükröződik vissza, amely a mezőgazdasági termelés tervszerű Irányításának tökéletesített rendszerével egyidejűleg érvénybe lépett. A mezőgazdasági termelés keretén belül Is biztosítani kell az egyes ágazatok arányosságát. Ugyanis az elmúlt években az állattenyésztés nyerstermelése gyorsabb ütemben növekedett, mint a növénytermesztésben. A kellő egyensúlyt az erőtakarmányok behozatalával kellett biztosítani. Az önellátottság kérdésének a megvalósítása szükségessé teszi, hogy a termelésben a növénytermesztés felülmúlja az állattenyésztést. A termelési források optimális KIHASZNÁLÁSA A mezőgazdasági termelés fejlesztésének Irányításában Igen fontos szerepet tölt be a terv a termelési eszközök optimális kihasználásában, a tartalékok feltárásában és a hatékonyság növelésében. Az ötéves terv szerepének megszilárdítása az új gazdasági szabályozók révén arrq irányul, hogy az eddiginél erőteljesebb hatást gyakoroljon a termelés hatékonyságára. Ennek szükségességét a költségek aránylag kedvezőtlen alakulása, valamint a termelés anyagi igényessége hozta magával. Az előző két ötéves tervidőszakban például szlovákiai viszonylatban a szövetkezetekben gyorsabb ütemben növekedtek a költségek, mint a teljesítmények. Míg 1971-ben száz korona teljesítményre eső anyagi költségek 48 korona körül alakultak, addig 1980- ban elérték az 55 koronát. Erre a folyamatra az anyagi eszközök áremelése mellett a belterjesitő ténye-' zők és egyéb tartalékok nem gazdaságos kihasználása Is kedvezőtlenül hatott. A terv kedvezően befolyásolhatja a hasonló feltételek mellett gazdálkodó üzemek közötti aránytalanságok fokozatos megszüntetését Is. Elsősorban a felmerülő különbségek okának elemzésével, s ennek alapján az adottságokhoz mért tervfeladatok, Illetve keretek meghatározásával. Különleges feladat hárul a tervre azon belterjesitő tényezők kihasználásában, melyeknek forrásai korlátozottak. Elsősorban az energia, üzemanyag, műtrágyák, a központi alap A TERV SZEREPE A TUDOMÄNYOS-MOSZAKI vívmányok alkalmazAsAban A tervszerű Irányítás tökéletesített rendszere feltételezi, hogy a terv vertikális szinten a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazását is biztosítja. Továbbá meg* Jelöli a gyakorlati érvényesítésükért felelős szervezeteket, s megteremti a megvalósításukhoz szükséges anyagiműszaki feltételedet. A tudományosműszaki haladás fejlesztésében a tervezés során mérlegelni kell a termelési és közgazdasági hozzájárulásukat Is. Természetesen a tervezéskor egyéb tényezőkről sem lehet megfeledkezni. Figyelembe kell venni a munkaerők újratermelését, ezek szakmai és képesítési szerkezetét és széthelyezését. A terv magába foglalja a környezetvédelmi kérdéseket, valamint a szociális fejlesztés és a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás mutatóit Is. Hogy a terv valóban betöltse küldetését, ehhez a dolgozók aktív részvétele szükséges. Fontos szerepet tölt be a politikai-szervezői munka színvonala, de nem utolsósorban a szocialista versenymozgalom és a felajánlások széles körű kibontakoztatása. Dac. Ing. М. Grznár CSc., Bratislava! Közgazdaságtani Főiskola ÉSSZERŰ. TAKARMÁNYGAZDALKODAS A hosszantartó húvOs Időjárás és a szárazság következtében gyengébben fizetett a lucerna elsű kaszálata. Ezért lényegbevágóan fontos, hogy a termést optimális Időpontban gyűjtsék be. Felvételünkön Ladies Vince, a tardoskeddl (TvrdoSovce) JOvő Efsz szárítási részlegvezetője és Pekarik László traktoros látható Fotó: -blm A 4483 hektár szántóterületen gazdálkodó vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz dolgozói következetesen valósítják meg a CSKP XVI. kongresszusának határozatait. Erről tanúskodnak gazdasági eredményeik, különösen az állattenyésztésé, ahol az elmúlt időszakban a tervmutatók mindegyikét teljesítették. Ez azért van így, mert Igyekeztek megteremteni az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti összhangot. Ez azért is fontos, mert az állattenyésztés a tej- és hústermelésre szakosították. Nem véletlen, hogy a növényi kultúrák termesztésére nagy gondot fordítanak. A takarmánynövények termesztésében megteremtik mindazokat a feltételeket, amelyek a terméshozamok növelését elősegítik: gondos talajelőkészítéssel, megfelelő tápanyagpótlással, növényvédelemmel és öntözéssel igyekeznek biztosítani a megfelelő takarmánykészletet az állatállomány részére. E feladat sikeres teljesítése komoly munkát Igényel a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. Mivel elérkezett a zöldaratás Ideje, a közelmúltban azzal a kéréssel fordultunk Varga István agrármérnökhöz, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetőjéhez, hogy tájékoztasson bennünket a takarmánygazdálkodás helyzetéről. Amint megtudtam, a szövetkezetben a szántóterület 21 százalékán termesztenek egyéves és évelő takarmánynövényeket. Ez a részarány az adott állatállományhoz viszonyítva kevés: száz hektár mezőgazdasági területre számítva 94 darab szarvasmarha Jut. így a takarmánykészlet kialakítása, a „zöld futószalag* folyamatosságának biztosítása nem kis gondot okoz a szövetkezet dolgozóinak. A nehézségeket és a problémákat figyelembe véve, az Idén olyan takarmánytermesztési tervet dolgoztak ki, hogy a készlet megfeleljen a követelményeknek. Mivel a takarmánynövények termőterületének növelésével nem számolhattak, így a szükséges takarmányalap megteremtésének lehetőségét egyrészt a hektárbozamok növelésében, a minőség javításában és a betakarítási-tartósítási módszerek, tökéletesítésében, másrészt az öntözés adta lehetőségek Idhasználásában látják. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a zöld futószalag folyamatos legyen, vagyis hogy az állatoknak kora tavasztól késő őszig legyen fehérjedús zöldtakarmány, s ezáltal olcsóbbá tegyék a tej- és hústermelést, valamint takarékoskodni tudjanak az abraktakarmánnyal. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak a másodvetések termesztésének Is. Tavaly ősszel nyolcvan hektáron őszi keverékeket vetettek: takarmányrepcót és rozsot bükönnyel. Ez lehetővé tette, hogy a zöldtakarmányozást április 29-én megkezdjék. A Perko takarmánykáposzta májusban szintén Jó zöldtakarmányt nyújtott. Az őszi keverékekből a tervezett háromszáz mázsás hektáronkénti hozamot elérték. E keverékek begyűjtése után a terü/ letet korai silókukorica-hibridekkel vetették be, amelynek termését szilázsolják majd. A zöld futószalagot június első hetében a zabbal alávetett luperna biztosította. Mivel az idén a tenyészldő körülbelül másfél hetet késett, így Június első heteiben a takarmányadag szegényebb. Kedvezőbb helyzet várható, ha a tavaszi keverékek kasza alá kerülnek. Hogy Ilyen problémák ne fordulhassalak elő, a Jövőben intenzív ffltermesztéssel Is foglalkoznak, ami a folyamatos zöldtakarmányozást jól kiegészíti. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan értékes takarmányt, mint a lucerna, megfelelő tartósítási módszerrel a téli időszakra tárolják. Az idén 630 hektáron termesztenek lucernát tiszta kultúrában és árpa-alávetéssel. A hosszantartó hideg és aNszárazság negatívan hatott a lucerna fejlődésére. A terméshozam növelése érdekében az idén az öntözést korábban kezdték el, mint az elmúlt évben. Öntözték az őszi takarmánykeverékeket, a lucerna nagy részét és a gabonaféléket. Az Időjárástól függően az első kaszálás után szükség szerint öntöznek. A lucerna kaszálását —■ szénára f— május 19-én kezdték. A szénakészítésnél előnyben részesítették a természetes és a hideglevegős szárítást. A termés Jelentős részéből szénát (3150 tonna) és 600 tonna takarmánypogácsát készítenek. Másik fő terményük a silókukorica, melynek terméséből 20 ezer 400 tonna sztlázst állítanak elő. Az Idén 1600 tonna takarmányrépát Is termelnek, melyet kiegészítő takarmányként adnak az állatoknak. A gazdaságban 1080 hektáron termesztenek szemes kukoricát. Tárolásánál kipróbálják a CCM módszert, amely az állattenyésztő véleménye szerint előnyős. A takarmány tápértéke kedvezőbb, nagyobb a rosttartalma, ezért az állatok jól hasznosítják. A CCM módszert mind az öt telepen egyszerre nem tudják megoldani, de távlatilag fokozatos bevezetésével számolnak. A gazdaságban aránylag nagy mennyiségű répaszeletet és leveles cukorrépafejet is szllázsolnak. Tavaly ez nem sikerült a legjobban. Ennek fő oka az volt, hogy a Diószegi (Sládkovlőovo) Cukorgyár nem szállította folyamatosan a répaszeletet, márpedig a szilázsolásnál a gyors munka, a határidő betartása okvetlenül szükséges. Ez kedvezőtlenül hatott a szílázs minőségére. A múlt hibáiból okulva láttak hozzá az idén a takarmányalap megteremtéséhez. A főágazatvezető megjegyezte: „A takarmányalap biztosítására való felkészülés nemcsak a begyűjtés időszakára vonatkozik. Ezt egész évi feladatnak kell tekinteni vezetőnek és dolgozónak egyaránt. Elsősorban a technológiai fegyelem szigorú betartására helyezzük a fő hangsúlyt. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy az eredményes tej- és hústermelés alapvető tényezője a bőséges és jő minőségű takarmányalap“. NAGY TERÉZ
