Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-12 / 23. szám
SZABAD FOLDMOVES 1982. június 121 14 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • A párthatározatok szellemében A Szlovák Horgászszövetség minden törekvése arra irányú), hogy kedvező feltételeket teremtsen a lehető legnagyobb halzsákmány elérésére, s egyben segítsen tagjainak a fárasztó munka utáni felüdülésben, a horgászsport tökéletesítésében és további fejlesztésében több gondot okoz például az utánpótlást képező pontyivadék beszerzése. Helyette újabban csuka- és fogasivadékot helyeztünk ki, mert mást nem kaptunk. Erre a célra a Duna árterületének vizeiből is több mint 7 ezer 200 csuka, és 4 ezer fogas ivadékot mentettünk ki. Vysoká pri Morave körzetében csukaivadékot helyeznek ki Az SZHSZ bratislavai fővárosi szervezetének gazdasági tevékenysége nagyon szerteágazó. A múlt évben a gazdasági tevékenység következetes és folyamatos megvalósítása során, a tagság és a vezetés jó együttműködésével rendkívül szép sikerek születtek. Szervezetünk alapvető feladatai közé tartozik a gondjainkra bízott élővizek halbőségének állandó biztosítása. Ezen áll vagy bukik a sporthorgászat eredménye, az életkörnyezet védelme, s egyben kedvező Irányú alakítása is. A halállomány létezése tehát rendkívül kedvezően befolyásolja vizeink biológiai összetételét, tisztaságát, s így a halak tisztító tevékenysége nélkül a vizek minősége leromlana és még üdülésre sem volna alkalmas. A múlt év folyamán a fővárosi horgászszervezet vizeibe 45 ezer 4Б7 kiló pontyot, 4560 kiló amúrt, 5466 kiló többféle fehérhalat, 1500 kiló compót, 123 kiló méretes csukát, 660 kiló pisztrángot és 58 ezer 600 kiló egynyaras süllőt helyeztünk ki. Ezzel tulajdonképpen kedvező feltételeket hoztunk létre a létszámban gyarapodó tagjainknak a sikerélményekben gazdag sporthorgászatra. Tudni kell azonban, hogy vizeink természetes halbősége is számottevő. A korábbi évek halasításából, de a szaporulatból is tekintélyes halmennyiség maradt vizeinkben. Főleg ragadozó fajokból bőséges a választék. Már évek óta vizeink minél tökéletesebb halasítására törekedünk. Bár az eddigi eredmények biztatóak, távlati szempontból ítélve mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Egyre Horgászszervezetünk vezetősége a CSKP XVI. kongresszusa, továbbá a 4. plénum irányelveinek a megvalósítása során arra törekedett, hogy minél jobb feltételeket hozzon létre a halasításhpz szükséges alapanyag saját keretekből történő előteremtéséhez. Erre nevelő és szaporító tavakat tartunk fenn, s a fokozatosság elvei szerint törekedünk az önellátásra. A szaporítást 1979-ben kezdtük, s eddigi eredményeink azt mutatják, hogy jó irányban haladunk, bár az ivadékszükséglet és saját termelésünk között még lényeges az eltérés, ami azzal magyarázható, hogy aránylag kis vízterületen számottevő sporthorgász tömörült. A múlt évben például szaporító tavainkban 7 ezer 320 kilő pontyivadékot neveltünk fel és helyeztünk ki horgászvizeinkbe. Sajnos ez az évi pontyivadék-igénynek csak 16,10 százaléka, 2635 kiló kétnyaras pontyot pedig más forrásokból helyeztünk ki. örvendetesnek tartjuk, hogy az egynyaras fogasivadékot teljes mértékben saját nevelésből fedezhettük. Távlati szempontból arra törekedünk, hogy tovább bővítsük ivadékszaporító és nevelő kapacitásunkat. Ennek viszont az a feltétele, hogy újabb vízterületekkel gazdagodjunk. Halnevelési célra persze az olyan tavak legalkalmasabbak, amelyeket meghatározott célzattal saját magunk építünk. Körzetünkben ilyennek ígérkezik a öatai és a Maié Leváre-i nevelőtó. A soron levő ötéves tervidőszak vége felé nagyon kedvező kilátásaink vannak az ivadéknevelő kapacitás bővülésében. Ogy tűnik, hogy ezeknek az üzembehelyezésével évi átlagban legalább 80 tonna pontyivadék előnevelése , válhat lehetségessé, ez azonban csak akkor esedékes, ha megkapjuk a szükséges keltetett napos ivadékot, és ehhez kellő menynyiségű haltápot is. Csak a szakemberek tudhatják, hogy a nevelőtavak állományának az etetéséhez speciális tápok szükségesek. Ezt pedig a központi alapokból kell beszerezni. Csak így van gazdasági, gyakorlati értelme a halasításhoz szükséges állomány saját alapokból történő előteremtésének. Az embereK, vagyis a horgászok népes táborának a szabadban való tartózkodásával, a horgászsport állandó művelésével a szabadidő hasznosan eltölthető. A dolgozó újult erővel, felfrissültén léphet munkába. A horgász a vizek mellett persze sikerélmények elérésére törekedik. Ez a halfogás. Főképpen ezért vállalkozik a szabadban való tartózkodásra. A múlt év sikerei arról tanúskodnak, hogy tagjaink nem hiába időztek a vizek mellett.' A gondozásunk alatt álló vizekből a múlt év folyamán összesen 103 ezer 694 kiló különféle halat fogtak ki horoggal. Egy-egy horgászra tehát 13,15 kiló halzsákmány jutott. A feltüntetett összmennyiségnek 57,20 százaléka ponty, 12,70 százaléka csuka, 4,80 százaléka pedig süllő, a hátramaradó mennyiség viszont több fajta fehérhal volt. Csak természetes, hogy egyes fővárosi körzeti horgászszervezeteinkben (ezekből 8 van) eltérő az egy horgászra jutó halzsákmány. Bratislavában például a legjobb eredményt az I. számú körzet tagjai érték el. A horgászra jutó évi zsákmány 13,50 kiló volt. A Bratislavavidéke járásban levő Dunajská Lužná-i körzeti szervezetben viszont 17,95, a Szenei (Senec) körzeti szervezetben pedig 16,60 kilós fogási eredményt értek el. Mi arra törekedünk, hogy a horgászidény hosszabbításával elősegítsük az eredmények javulását. Ezt a célt követjük azzal is, hogy némely vizeinken meghatározott halfajok horgászatát egész évben engedélyeztük, ugyanakkor egyes halfajok részA szlovákiai halfogó bajnokságon megjutalmazzák a győzteseket Fotó: K. Sabrlca ben vagy teljesen védettek maradtak. Kiterjesztettük a halfogási idényt a éuítovói, a zlaté pieskyi, a kalnái, a pasienkyi (Kuchajda), a centúzi, a rnvinkai (töltés mellett), a szenei tóra, a Dunajská Lužná-i a kalinovói vízterületekre és a zohori csatornára. A többi vizeinken a horgászidény június elejétől december végéig tart. Az előző években viszont szeptember végével fejeződött be .a horgászidény. Legújabb intézkedéseinkkel is arra törekedünk, hogy szervezetünk keretében az országos méretű szabályozókhoz igazodjunk, és tagjaink részére lehetővé tegyük a nagyobb zsákmány elérését. Feltételezzük, hogy tagjaink az idény második szakaszában, vagyis ősszel a ragadozó halfajok horgászatát előnyben részesítik, mert a ponty akkor már elvermel, és alig táplálkozik. így nagyobb az esély a ragadozó halfajok megfogására és szákolására. Fővárosi szervezetünk házirendje aprólékos tájékoztatást nyújt a halfogás feltételeiről, illetve szabályozóiról. Szervezetünkben a nemzetközi horgászszervezet (CIPS) szabályai értelmében élénk sporttevékenységet folytatunk. Több horgásztársunk részt vesz a halfogó versenyeken, de a dobótechnikai bajnokságokon is. A halfogó versenyeken tíz, a dobótechnikai vetélkedőkön pedig két csapat képviseli a fővárosi szervezet színeit. A múlt évben Bratislavában a II. liga vetélkedőivel együtt összesen 15 versenyre került sor. A körzeti horgászszervezetek csapatai mind a szlovákiai, mind a csehszlovákiai versenyeken rajtoltak. A szlovákiai és a csehszlovákiai bajnokságok felnőtt és ifjúsági horgászcsapataínak összeállításéban a fővárosi szervezet vezetősége aktívan részt vesz. Ez nagyon igényes munka, hiszen a versenyek előtt szakfelügyelet mellett kemény edzések folynak. Ebben az évben is nagyon igényes feladatot kaptunk. Saját versenyzőink felkészítése mellett minket bíztak meg a fiatal horgászok csehszlovák dobótechnikai bajnokságának a megszervezésével. A nagyszabású országos méretű bajnokságra a IV. körzeti szervezet vezetőinek aktív közreműködésével 1982. augusztus 6. és 8-a között a „Mladá Garda“ sportpályán kerül sor. A fentiek azt bizonyítják, hogy mindent megteszünk a dolgozók életfeltételeinek javítása, színesítése érdekében. Persze nem állítjuk, hogy amit eddig tettünk, az már a maximum, s eredményeink nem lehetnének jobbak. Tudjuk, hogy a CSKP XVI. kongresszusa és a 4. plénum irányelveiből ránk háruló feladatok sikeres megvalósítása céljából még sokat kell tennünk. Eltökélt szándékunk, hogy a megkezdett úton tovább haladva egyre jobb társadalompolitikai és gazdasági eredményeket érjünk el. Ezzel segíthetjük a legjobban a párthatározatok gyakorlati megvalósítását. Dr. MICHAL MASARYK, az SZHSZ fővárosi szervezetének titkára VADÁSZAT ♦ VADÄSZAT ф VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT * VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф Vadászjelöltek vizsgáztak A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a közelmúltban vizsgáztak a vadászjelöltek. Ezzel a fiatalok újabb csoportjának van lehetősége vadászatra. Más járásokban is hasonló a helyzet. Egyre több fiatal törekedik az ősi sport gyakorlására. Szövetségünk elképzelése, hogy tervszerű vadgazdálkodással tegye lehetővé az emberek kulturált szórakozását. Az újonnan avatott vadászok helyenként a taglétszám hiányát pótolják, vagypedig bővítik — a megengedett keretek között — a létszámot. Itt talán kissé időzzünk el. Ha ugyanis egy területre bizonyos szárrtú vadász jut, csak természetes, hogy mindenki szeretne lakást, s a növekvő forgalomhoz széles utak kellenek. Csakhogy az utak, az építkezések és egyéb létesítmények továbbá a szennyeződések, valamint a zaj károsan befolyásolják a vad életfeltételeit. Dehát szükség van új gyárakra is, s a vegyszerek ma már nélkülözhetetlenek. Mezőgazdaságunknak pedig évről-évre többet kell termelnie, s ezért senki nem mondhatja, hogy álljunk meg. Ahol egy-két évtizeddel ezelőtt érintetlen erdők, mezők húzódtak, ott most hétvégi házak sorakoznak, nem beszélve a turistákról, akik közül sokan keresztül-kasul járják az erdőt, mezőt, és nem is gyalogszerrel, hanem gépke c’val — ahol ez meg van engedve —, de sokszor a tilalomra is fittyet hánynak. Tiltott helyen tüzet raknak, kirabolják a fészekaljakat, és légpuskával lövik a vadat. Erélyesen kell fellépnünk azokkal szemben, akik az erdőben, a természetben nem a kikapcsolódást, a felüdülést, hanem a randdalírozást szeretik. Némely országokban egyes lokalitásokra csak a természetbarátok látogathatnak el. Ide tartoznak a rezervátumok is. Mezőgazdasági területeinken Is gyakori a vadak zaklatása. A korszerű gépek fogási szélessége és üzemelési sebessége" ma már gazdasági szempont, a vadra azonban ez is ártalmas. A vadállomány fejlődését segítő takarmány egyre drágul, és a nagy fuvardíj Is kedvezőtlenül hat. A nagytáblás növényi monokultúra szintén az aprőv^d* életterét befolyásolja, mely. cealí*fém egyoldalú táplálékot nyújt részére, a termény begyűjtése után viszont a vad csaknem éhezik, leromlik, és sokszor el is pusztul. Szinte hihetetlen, de valóság, hogy egyes lokalitásokon a vad etetését már a nyár végén kell kezdeni. Csak olyan vadásztársaságoknak van esélyük a belterjes gazdálkodásra, amelyek képesek a helyes és szakszerű munkavégzésre. Ez főleg a jó vezetőségtől, a tökéletesen szervezett kollektív munkától, a fegyelemtől és egymás kölcsönös megbecsülésétől függ. Ogy kell gazdálkodnunk, hogy nem biztosan jó napjainkban az, ami tegnap még jó volt. Minden alkalmat ragadjunk meg arra, hogy biztosítsuk a vadállomány alapvető szükségletét. Ez csak úgy érhető el, ha részletesen ismerjük vadászterületünk állományát. Ezt egyrészt szakkönyvek segítségével, másrészt az adott körülmények alapos vizsgálatával, megfigyeléssel kiegészítve végezhetjük. Csak így tarthatjuk meg a területen élő vadállományt. Tény, hogy már ez is eredmény. Ennyivel azonban nem elégedhetünk meg. Többre és jobbra kell törekednünk, hogy az utánunk következő nemzedékek dicsérjenek, és ne marasztaljanak el. Ha a sorainkat fiatalító vadászok hasonló lelkesedéssel és igazi vadászszenvedéllyel vállalják a munkát, mint ahogyan annak idején mi is tettük, és ma is tesszük, akkor jó kezekbe kerül a stafétabot. Csak ilyen elképzelésekkel, nemes gondolatokkal érdemes bekerülni valamelyik vadásztársaság kötelékébe, ahol a terület, de az állomány Is adott. Mert nem lehet közömbös, hogy van-e lehetőség a vadászatra. Ahol ez nem lehetséges, ott sürgősen cselekedni kell. Többen kifogásolják, hogy a vadászidény rövid. Az persze kevés embernek jut az eszébe, hogy a területeken dúvad is akad, s helyenként nem is kevés, s azt gyéríteni kell. Ennek vadászata is élményt nyújt, kitűnő alkalom a 16- készség gyakorlásához. Valóban sok izgalommal, élménnyel jár egy-egy róka kivárása és elejtése. Időigényes sport ez a javából. Ezt csak az tudhatja, akinek már volt benne része. „Nincs időm“ — hallhatjuk blkalmanként a vadásztársaság egy-egy tagjától. Nagy baj, hogyha ezt egy vadász hangoztatja. A vad ugyanis nincs fához kötve, becserkélésére, kivárására időt kell szakítani, és nem is keveset. Ugyanakkor még a vad nevelése, gondozása, az etetők, a sózók és egyéb berendezések készítése, karbantartása is halaszthatatlanul szükséges. Ebből is jól látható, hogy a vadászat időigényes sport. Sok szabadidőt és energiát kell áldozni például a nyúl vagy a fácán befogására. A befogó háló kölcsönzése időhöz van kötve. Az időjárás alakulását is úgy kell elfogadni, amilyen. Elképzelhető, hogy a befogást esős, havas vagy sáros időben végezzük. Ez bizony nem nyújt szívderítő élményt. A nagyvadas területeken viszont csak hosszú cserkélés, várakozás után látjuk meg a vadat, és nincs rá biztosíték, hogy el is ejthetjük azt, mert nem olyan minősítésű, mint amilyet az engedélyünk feltüntet. így mindent kezdhetünk elölről. A vadászat ma már a népgazdaság fontos ágazata. Sok devizát hoz társadalmunknak. A vadállomány köztudottan nemzeti kincs, és ezt társadalmunk ránk bízta. Nekünk kell óvni, nevelni, gondoskodni róla. Ez nem kis feladat, mert hiszen a nemzeti vagyonnal pontosan kell gazdálkodni. Végezetül talán még annyit, hogy célszerű, ha, az újonnan avatott vadászok a szakirodalomból merítve tovább bővítik ismereteiket, az a leghasznosabbb azonban, ha személyes megfigyelések és tapasztalatok birtokában egymást is segítik. A vadászterületen mindig járjanak nyitott szemmel, szívleljék meg a tapasztaltabb vadászok tanácsait. A kemény, de örömteli munkához kívánunk a fiatal vadászoknak sok örömet és vadászsikereket. Becsüljék meg a bizalmat, azt a lehetőséget, amit társadalmunktól kaptak. Safarit József Eredmények egy skeetlövö versenyen Az SZVSZ Galántai városi bizottsága Kajal község melleti több mint egymillió korona beruházási értékben jól felszerelt skeetlövö versenypályát létesített. A járás vadászai a társadalmi munka keretében fezen létesítményen sok ingyenes műszakban dolgoztak. A közelmúltban itt szervezték meg „Galante felszabadítása“ tiszteletére a skeetlövö versenyt, melynek nagydíjaként két serleget és több jutalomtárgyat tűztek ki. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy dr. Valter Rudolf, a verseny egyik szenvedélyes szervezője, aki Szlovákia jól ismert skeetlövője, kénytelen volt megkérni 93 versenyzőt, hogy mondjon le a részvételről, és szívesen visszafizetik a személyenként begyűjtött 160 koronát, mert a verseny estig sem fejeződik be. A serlegeken kívül (ezekből kettőt tűztek ki 4 ezer korona összértékben) még vagy tíz értékes díj is vonzotta a versenyzőket. Itt láthattuk hazánk legkiválóbb versenyzőit is. A lövészeten végül 80 versenyző állt rajthoz. Erős északi szélben kellett helytállni a lövészeknek, de így Is megmutatkozott, hogy aki tud, azt a szerencse sem kerüli el. A dobóbereudezést úgy képezték ki, hogy a versenyzők soha nem tudják, melyik állásból kapják a korongot, tehát jó céltartónak és lövőnek kellett lennie, aki dobogóra akart jutni, A verseny majdnem 17 óráig elhúzódott. Végül kihirdették az eredmé nyékét. A trapkoronglövészet első díját František Leuikus, az Uherský Brod-i ČZ versenyzője nyerte, 90/100 ponttal, a skeetlövö verseny győztese pedig Ladislav Sokol Senica-i versenyző lett, 89/100 ponttal. Képünk azt a pillanatot örökítette meg, amint a versenyzők a trapkorongra lőnek. KRAJCSOVICS FERDINAND
