Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-12 / 23. szám

1982. június 12. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SIKERREL ZÁRULT A JÚKAI-NAPOK XIX. ÉVFOLYAMA Immár tizenkilencedszer rendezték meg Komáromban (Komárno) a Jókai-napokat, az amatőr színjátszócsoportok, vers- és próza­mondók központi versenyét, nemzetiségi kultúránk egyik rangos rendezvényét. Az egy hétig tartó rendezvénysorozaton nemcsak az előadások és a fellépések élménytára gazdagította a közönsé­get, hanem a szereplők, valamint az érdeklődők, a nyilvános ér­tékelések, szakmai előadások folyamán behatóbban Is megismer­kedhettek a szép szó varázsával, műkedvelő színjátszómozgalmunk helyzetével. Ez az eseménysorozat Is hűen tükrözte párt- és ál­lami szerveink átgondolt, helyes nemzetiségi- és kultúrpolitikáját. bizottság elismerő oklevéllel jutal­mazta. A pozsonyeperjesi (Jahodná) mű­velődési otthon színjátszó csoportja íőleg azért érdemel dicséretet, mert évek óta tartani tudja azt a színvo­nalat, mely a csoportot a hazai ma­gyar műkedvelő színjátszás élvona­lába emelte. A csoport Romanovics Lívia rendezésében Ardi Líives Az emlékmű című művét adta elő. Az észt szerző groteszk játéka, mely­ben a helyzet komikumán túlnő a hivatali személyek paródiája az eperjesiek előadásában közönségsi­kert aratott. Bírálatként megemlíthe­tő, hogy a darabot lineáris vígjátéki szinten adták elő, ami színvonal te­kintetében a groteszk műfaj mögé szorul. A fenti hiányosság következ­tében szorultak a 2. helyre. A CSEMADOK komáromi helyi szervezete és a szakszervezetek há­zának színjátszó csoportja Dávid Rózsa Könnyű a nőknek című vígjá­tékét vitte színre. A jól megírt da­rabot egy érett gárda adta elő^ Ta­­rics János rendezésében. A komedíá­­zásban és humorban gazdag vígjáték figuráinak megszemélyesítése nem minden esetben sikerült. A szerep­lők közül Sztrecskó Rudolf alakítása érdemel dicséretet, aki színészi tel­jesítményével elnyerte a legj'obb fér­fialakítás diját, a csoport pedig a harmadik helyen végzett. A kisszínpadi előadások színvonala nem sokban különbözött a tavalyi „középszinttől“^ A műértó közönség hiába várta, hogy a kassai Szép Szó Ifjúsági Színpad mellé több, — de legalábbis egy-két — csoport felzár­kózik. Nem így történt. A színvonal­­különbség sajnos jelentős. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium Irodalmi színpadának tagjai Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát című összeállítását adták elő. Ennél a csoportnál pozitívum­ként emelhető ki, hogy Gáspár Tibor rendező, új formációkat keresett munkája folyamán. Ezt a próbálko­zását a jövőben bizonyára siker ko­ronázza majd. A CSEMADOK hetényi (Chotín) he­lyi szervezetének kisszínpada a Túsz­­szedők című összeállításban *— me­lyet Kiss Péntek József rendezett >— aktuális, mai problémákat boncolga­tott sikerrel, az egyes részletekben kísebb-nagyobb melléfogásokkal. A hetényi csoport fejlődőképes gárda, mely kitartó munkával a Jövőben még sok szép estét szerezhet az igé­nyes közönségnek. A színjátszó csoportok szereplése azt igazolta, hogy a tavalyi színvo­nalhoz viszonyítva javulás történt, melyet a következők Is bizonyíta­nak: a bíráló bizottság tavaly nem, az idén viszont kiosztotta az első dí­jat. Néhány csoport előadására a részletek jobb kidolgozása, fiatal te­hetséges szereplők felvonultatása, a színpadi kép esztétikai tisztasága volt a jellemző. Sorrendben elsőként a CSEMADOK lévai (Levice) helyi szervezete és a városi művelődési otthon színjátszó­csoportja lépett fel, Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című kétrészes drámájával, Cúth László rendezésé­ben. Bár az előadásnak voltak mű­vészien kidolgozott részletei, a néző kitűnő színészi teljesítményeket lát­hatott, a gárda *— beleértve a ren­dező munkáját Is — még nem nőtt fel az összetett gondolatokat rejtő Sarkadi-drámához. Ezzel indokolható a vontatottság, s az egyes jelenetek szürkesége. A jövőben a rendezőnek elsősorban jobb műsorválasztással kell feltárnia a szereplőgárdában rejlő művészi tartalékokat. A Sebő­köt alakító Füry Ferencet a bíráló A CSEMADOK negyedi (Neded) he­lyi szervezetének színjátszó csoport­ját és rendezőjét külön dicséret illeti azért, hogy hazai magyar szerző bo­hózatát vitték színre. A sikeres sze­reposztást mi sem bizonyíthatja job­ban, mint az, hogy a szereplők egyé­niségük varázsával sok esetben áthi­dalták a mű hiányosságait, s az egyes jelenetek erőltetett humorát. Klimits Lajos Névtelen levél című bohózata eseményekben, fordulatok­ban gazdag mű, s a rendező ennek következtében — az átlagnéző által is észlelhető — hibákat követett el. (A szereplő kiszaladt a hotel folyó­sójának ajtaján, s később egy távo­labbi szoba ajtaján lépett be a szál­loda halijába.) Megállapíthatjuk, hogy ha az év elején alakult színját­szó csoport továbbra Is ilyen kedv­vel dolgozik, sokat fejlődik majd a jövőben. A CSEMADOK füleki (Fifakovo) helyi szervezete és a KOVOSMALT üzemi klubjának színjátszói jelentet­ték a Jókai-napok nagy meglepeté­sét. A „vert“ mezőnyből az idén fel­jutottak a csúcsra: kiérdemelten szerezték meg az első helyezést, az SZSZK Kulturális Minisztériumának díját. Gyárfás Miklós Kényszerleszál­lás című vigjátéka jó alkalmat adott kitűnő színészi teljesítményekre, me­lyet a csoport ki Is használt: a fü­leki színjátszók egyike Dany! Irén, elnyerte a legjobb női alakítás díját. A sikeresen megrendezett, a hálás közönségnek és a szakembereknek sok-sok élményt nyújtó jókai-napok további méltatása helyett hadd idéz­zünk dr. František Karasnak, az SZSZK Kulturális Minisztériuma nép­művelési osztálya igazgatójának kö­szöntő leveléből: „A szocialista Csehszlovákia a nemzetiségek kultú­rájának fejlesztésére és különöskép­pen az amatőr művészeti tevékeny­ségre sokat áldoz. Elvárja, hogy ez a kultúra majd úgy fejlődjön, mint nemzeti, tartalmilag szocialista, osz­tály jellegű és internacionalista. El­várja, hogy ez a kultúra hozzájárul­jon Csehszlovákia népei, a nemzetek és nemzetiségek megszilárdításához. A magyar nemzetiség kultúráját a csehszlovák szocialista kultúra állan­dó és azt gazdagító részeként tartja számon.“ KALITA GÄBOR AAAA/WNAAAAAAA/V4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/* DÉNES GYÖRGY: Szakad az eső, reszket a lomb, olvad a föld, platánfák csipkés levelén harsan a zöld. U NYÁRI ESŐ Zúg a csatorna, forr a patak, hajlik az ág, tocsogó emeli fürgén habtaraját. Fehér rózsa mosdik a kertben, hamvas virág, fésüli bontja kacagva sziromhaját. Konrád József érdemes művész a MATESZ rendezője (baloldalt] a szakmai előadások • szünetében t Jelenet a CSEMADOK komáromi helyi szervezete és a szakszervezetek háza színjátszó csoportjának műsorából. Az íróasztalnál Sztrecskó Rudolf, aki elnyerte a legjobb férjialakítás díját Az ekeit (Okoličná na Ostrove] alapiskola TÁTIKA gyermekcsoportjának fellépése ň második helyezel! g ./sunyeperjesí színjátszói v port észt szerző, Ardi Líives vígjátékát vitte színre Eotó; Prandl (2), Kalita (2) Egyszerű szavakkal — ha nem a költő hangzatos szólamaival kíván­juk jellemezni a nagyszabású kultu­rális rendezvény hangulatát — Így fogalmazhatnánk: ' csodálatos volt. A szereplők részéről tapasztalt spon­tán lelkesedést a szépért, a jóért csakis a komáromihoz hasonló, jól szervezett, színvonalas rendezvénye­ken lehet tapasztalni, ahol talán még a maszkmesternek, a súgónak, a siker szürke eminenciásainak sem volt mindegy, mekkora szelet ke­nyérrel járulnak hozzá a szép szó, az anyanyelv és a kultúra terített asztalának bőségéhez. Külön kell szólni a rendezés — az események gördülékenységének — nagyszerűsé­géről. Az anyagi lehetőségekhez ké­pest a szereplők jó körülmények kö­zött végezhették embert és kultúrát szolgáló munkájukat. Mielőtt kitérnénk a rendezvény szakmai értékelésére, elemzésére, említsük meg azokat a versenyen kívüli műsorszámokat, melyek szí­nessé, mindenki számára hasznossá tették ezt a kulturális találkozót: 0 A NOSZF 63. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tisz­teletére a budapesti Radnóti Színpad színvonalas, pártos előadással lepte meg a közönséget. 0 Az izsai (Iža) alapiskola gyer­­mektánccsoportja nagy sikert aratott a szakszervezetek háza előtti téren. 0 Fellépett a Kassai (Košice) X Bábstúdió, bemutatkozott a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ pedagógusok­ból álló bábcsoportja. . 0 A komáromi Duna Népiegyüttes zenekarának koncertjét szintén sok néző tekintette meg, akik értékes zenei élménnyel gazdagodtak. 0 Csendes László előadóestje fő­leg a szakemberek körében váltott ki elismerést. A THALIA színésze Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámáját adta elő. Több olyan nyilvános szakmai elő­adáson gazdagíthatták Ismereteiket az érdeklődők, melyek bő informá­ciós anyagot, szakmai tanácsot nyúj­tottak, főleg az amatőr színjátszás szervezőinek, művelőinek. Dráfi Má­tyás a színházi beszédről, PhDr. Platzner Tibor képzőművész a dísz­lettervezésről, Konrád József érdemes művész, a MATESZ rendezője pedig a ma színházáról tartott értékes elő­adást. A rendezők kihasználták az alkal­mat könyvvásár és író-olvasó találko­zók rendezésére is, ahol a szerzők dedikálták könyveiket. A színházi előadások előtt Szénássy Zoltán, Gál Sándor, Püspöki Nagy Péter, Mács József, Cseiényi László, Cúth János dedikálta legújabb kötetét. A nagyszabású rendezvény bíráló bizottsága Miklósi Péter elnökletével végezte nem könnyű — gyakran vi­tákkal párosuló — munkáját. A bí­ráló bizottság feladatául persze nem­csak az „ítélkezést“ választotta: az értékelő gyűléseken építő jellegű kri­tikák — az egyén vagy műkedvelő csoport fejlődése érdekében —, ob­jektív, megalkuvást nem ismerő szak­vélemények hangzottak el. Az aláb­biakban a bizottság véleményezése alapján értékeljük a versenyben részt vevő vers- és prózamondók, kisszínpadok és színjátszócsoportok teljesítményét. A vers- és prózamondók versenyé­ről szükséges elmondani, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva nem tör­tént különösebb színvonalemelkedés. Főleg a prózamondók versenyében tapasztalhattuk, hogy némelyik elő­adó lényegileg „nem érezte“ monda­nivalóját, ezáltal nem kaptak hang­súlyt azok a részelemek, melvek a mű vázát képezték. A versmondők között többen voltak olyanok, akik nem a felkészültségükhöz, egyénisé­gükhöz és hangszínükhöz mérten vá­lasztották ki a verset. A fenti bíráló hangú mondatok persze nem jelentik azt, hogy ebben a versenykategóriá­ban nem lettek volna olyan szerep­lők, akik kimagasló teljesítményük­kel, jó előadókészségükkel ne fér­kőztek volna be az irodalombarátok szlvéb^. Külön meg kell említeni Gecse Jolán főiskolai hallgató nevét, aki a felnőtt versmondók versenyé­ben minden tekintetben jobb volt társainál, aki nemcsak puszta tolmá­­csolója egy-egy remekműnek: véle­ménye van a versről, érti, szereti a verset. .Szőke György a prózamondók kategóriájában okozott kellemes meg­lepetést:

Next

/
Thumbnails
Contents