Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-05 / 22. szám
1982. június 5. SZABAD FÖLDMŰVES-13 Laboratóriumi módszerek a tápanvagellátásban A növénytermesztés Jelenlegi színvonalán 300—600 kiló hatóanyagú műtrágyát Juttatunk a talajba. A nagy mennyiségű műtrágya kihasználásának hatékonysága fontos tényezővé vált. Elmondhatjuk, hogy az öntözéssel — mint további termésnövelő tényezővel — együtt gyökeresen megváltoztatta a termelési viszonyokat. A tápanyagellátás és az öntözés függvényében általános Jelenséggé vált a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, amely több szerkezeti és biológiai változást von maga után. Érthető tehát az élenjáró mezőgazdasági üzemek kezdeményezése, hogy saját mérési adataik alapján igyekeznek dönteni a talaj bloenergetlkáját befolyásoló műveletekről. Mivel hazánkban a tápanyagpótlással kapcsolatban ezidáig nem valósult meg a központilag Irányított tanácsadás, amely az úgynevezett „mérhető tünetek“ alapján meghatározott adatokkal szolgálna, több mezőgazdasági üzem szoros kapcsolatot teremtett a kutatóintézetekkel. Erre példa a dióspatonyi Orechová Potôň és a felsőpatonyi (Horná Potőn) szövetkezetek közös laboratóriuma, amely a Bratislava! Ontözőgazdálkodási Kutatóintézet módszertani vezetésével működik. A talaj tápanyagszükségletét a talaj tápanyagtartalma és a növények tényleges tápanyagfelvétele alapján laboratóriumi módszerek segítségével állapítják meg. Ez a módszer a talajvizsgálaton kívül a növények betakarítás utáni vegyi elemzését Is szükségessé teszí. A ténylegesen felvett tápanyagmenynyiséget az elért hozammal szorzott fő- és melléktermék tápanyagtartalmának értéke adja meg. Ez azért fontos adat, mert a táblázatokban ajánlott értékek eltérnek a valóságtól a nagy adagú műtrágyázás és az öntözés hatására megváltozott termelési feltételek következtében. A növény- és a talajelemzés eredményeinek értékelése a különálló, parcellák szerinti törzslapokon merően újszerű szemléletet nyújt a növénytermesztőknek a tápanyaggazdálkodás alakulásáról. A törzslapra fel vannak tüntetve az egyes években kialakult tápanyagegyenlegi értékek és a növény által felvehető tápanyagok értékei. Így követni lehet a talaj tápanyagtartalmának időbeni alakulását, vagy azt, hogy az egyes növénykultúrák hogyan befolyásolták a tápanyagegyenleget. A talaj tápanyag tartalmának vizsgálatát évenként végzik. A talaj felvehető foszfor- és káltumtartalmát a hagyományos » vizsgálat mellett a CONTIFL0 rendszer módszerével is végzik, amely pontosabb adatokat nyújt a tápanyagellátásról. A talajvizsgálatokat egy méter mélységig öt rétegben végzik. Ez képet nyújt az egyes parcellák vertikális tápanyagellátásáról is. m A törzsalapra a Mr említett adatokon kívül a talaj nyomelemtartalmát, a növény levéldiagnosztlkai adatait és a talaj esetleges vegyszerrezídium-tartalmát Is rögzítik. A búza és a szőlő esetében a levéldiagnosztikai adatok alapján egy héten belül megvizsgálható a növényzet állapota, s szükség esetén azonnali beavatkozás végezhető el. A cukorrépa-termesztésben többszörös talajvizsgálattal mód nyílik a cukorképződés kritikus időszakában az optimális talajnitrát-tartalom megállapítására. Ennek alakulása nagyon fontos, főleg az öntözött körülmények között gyakran előfordul, hogy éppen a cukortartalom alakulása szempontjából a cukorrépát szakszerűtlenül öntözzük. Ezen vonatkozások megállapítására a talajrétegek nitráttartalma a legmegbízhatóbb „mérhető tünet“. Mit mutatnak az eddigi eredmények? A megállapított tápanyagegyenlegek arra utalnak, hogy az alkalmazott trágyázás! szint mellett csupán az öntözéses cukorrépa-termesztésben mutatkozik káliumhiány. A kukorica esetében nem tapasztaltunk nagyobb tápanyagfelvételt. A- zonban a kukorica a nagyobb tápanyagszintet hozamnövekedéssel jól meghálálja. A kálium vertikális mozgása a talajban Jelentős. Gyakran egy méteres mélységben is a szántóréteg káliumszintjének 30—50 százalékát mérik. Ez az egyes talajok természetes szorpclós kapacitásának alacsony szintjéből adódik, amelyen csak a nagyobb mennyiségű szervestrágyázás segíthet. A mérési adatok segítségével ismertté válik a tápanyagok felvételének aránya, és kiszámítható a tápanyaghatékonysági érték növények és parcellák szerint egyaránt. Ez nagyon hasznos adat lehet a műtrágyázás üzemi stratégiájához, főleg ha az adott tápanyagból kevés áll rendelkezésre. A vizsgálati rendszer a szőlőültetvényekre és a gyümölcsösökre Is klbővíthető. A levéldiagnosztikai adatok itt még hasznosabbak lehetnek, mint a szántóföldi termesztésben, mert a levélzet már nem változik, s Jobban tükrözi a hiányosságokat, mint az állandóan növekvő tömegű szántóföldi növények. A levéldiagnosztika és a talajrétegek tápanyagtartalmának vizsgálata hasznos adatokat nyújthat mind a hozamok növeléséhez, mind pedig a minőség Javításához. TARR GYULA mérnök, a Bratislava! Ontözőgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa A PROBLÉMÁK ELLENÉRE: Az igényeknek megfelelően A múlt évi gyenge gabonatermés hátrányosan befolyásolta a takarmányalap megteremtését. A korábbi bőséges erőtakarmányalap és annak részbeni pazarolhatósága olyan ólbiztonságérzetet fs kifejlesztett a mezőgazdasági dolgozókban, amelynek káros mellékhatását mindnyájan Ismerjük, és érezzük is a tömegtakarmányok, de főleg a rétek és legelők kérdésének másodrendűségében. Időszerű feladat, hogy legolcsóbb takarmányforrásainkat újra a régi becsben tartsnk. Persze mindezekhez csak a jó szándék kevés. Azzal is számolnunk kell, hogy az elhanyagolt legelők és kaszálók nem „felejtik el“ egyik napról a másikra a rossz bánásmódot. Gépi technikával, elegendő munkaerővel, szaktudással ás a mór sutba dobott hagyományos betakarítási módszerek, tapasztalatok előkaresésévei kell miharabb akcióba lépnünk, hogy a párthatározatok szellemében minőségi takarmányalapot teremtsünk, és a tömegtakarmányok gazdaságos felhasználásával távlatilag pótoljuk, illetve csökkentsük a szemesek takarmányalapra felhasznált mennyiségét. A rimaszombati (Rim. Sobota) járásban a múlt évben a tervezett takarmánymennyiség 98 százalékát gyűjtöttük be. A nyári keverékek a szárazság miatt csak gyér termést adtak. A rétekről átlagosan 4,5, a legelőkről pedig csupán 1,9 tonna szénatermést takarítottak be hektáronként. A jól gondozott évelő takarmánynövények hektáronként 79 mázsás hozammal lepték meg a mezőgazdasági dolgozókat. A járásban a szántóterület 27,7 százalékán, azaz 11 900 hektáron termesztenek takarmánynövényeket. Ebből nagyon alacsony (14,5 százalék) az évelő takarmánynövények részaránya. A 7000 hektár rét a mezőgazdasági földterületnek mindössze 8,5, a legelők ellenben 35,5 százalékát teszik ki. A járás mezőgazdasági üzemeinek a szántóföldön termesztett takarmánynövényekkel, a rétek és legelők termésével, az őszi és nyári keverékekkel, valamint a takarmányozásra termesztett burgonyával együtt az idén — a múlt év valóságához viszonyítva i— 8 százalékkal több, azaz több mint 193 ezer tonna száraz anyagra átszámított takarmányt kell termelniük és betakarítaniuk. A mennyiségi és minőségi takarmányalap megteremtésével kapcsolatos feladatokról TERENCZ GYULÁVAL, a járási mezőgazdasági igazgatóság takarmánytermesztési vezetőjével beszélgettem. A tavaszi rajt jól sikerült. Az Intenzív trágyázást több mint tízezer, a mechanikai növényápolást pedig 12 ezer hektáron végezték el. A fagykárt szenvedett évelő takarmánynövényeknek mintegy tíz százalékót kellett kiszántani. Helyébe tavaszi keveréket és silókukoricát vetettek. A takarmánynövények további sorsa részben a lehullott csapadékmennyiségtől függ majd. Addig Is minden lehetőséget felkutatva és a gépi technikát számba véve — újonnan alakult szakemberekből álló bizottságok irányításával ^-, már most készülődnek a betakarításra, amelynek gyors és minőségi végrehajtását immár minden mezőgazdasági dolgozó nagy horderejű feladatnak tekinti. Felelős megbízottak ügyelnek arra Is, hogy a nyári zöldetetésre ne azokat a területeket kaszálják, amelyeknek termését a téli időszakra szánták. Legeltetésre gépekkel kevésbé hozzáférhető területeket választották ki. Az előző évek gyakorlatához képest nagyobb gondot fordítanak a széna hideglevegős szárítására. A szénatárolókba járásszerte már több mint négyszáz villanyáramra működő ventillátort és hozzá tartozó csőrendszert szereltek fel. Mivel számottevően nem gyarapodott a gazdaságok gépparkja, az idén kevesebb és elhasználtabb gépi technikával kell a tavalyinál lényegesen több munkát elvégezni. Félő, hogy ez az egyelőre megoldatlan gond a munkák minőségére is kihat majd. A 30 ezer hektár területre >— a legelőket leszámítva — 118 rotációs kasza jut. A hegyi körzetekben aranyat érő Reform 2000 és 3000 típusű önjáró kaszálógépekből mindössze huszonkét darab van. A silózáshoz 54 önjáró és 84 vontatható szecskázógép áll a rendelkezésükre. A felszedőkocsik száma 185. A széna sorolására és forgatására mindössze 88 forgatót tudnak bevetni a járás mezőgazdasági üzemei, ezért az ilyen gépekkel való kölcsönös kisegítésre együttműködési szerződéseket kötöttek a szomszédos járásokkal. Egy ilyen aránylag gyenge géppark mellett csak ötletes és mesteri szervezéssel lehet eredményessé tenni a takarmánynövények betakarítását. Ezt a lehetőséget igyekeznek kihasználni a jmi szakemberei. A betakarítás idejére új jutalmazási formát dolgoztak ki. Szakvégzettséggel és gazdag tapasztalattal rendelkező felelősöket jelöltek ki az egyes munkafolyamatokhoz a betakarítás és a tartósítás menetének, idejének öszszehangolt szervezésére, ellenőrzésére és értékelésére. A veszteségek csökkentésén kívül arra törekednek, hogy a betakarított takarmányok iöbb- mint 70 százaléka 1. minőségi osztályú legyen. A takarmánynövények begyűjtésében a társadalmi összefogás adta lehetőségekkel, így a gyárak és üzemek dolgozóinak, az iskolák tanulóinak, a tömegszervezetek tagjainak, a lakosság széles rétegének segítségével is számolnak. Reméljük, hogy az elképzelések valóra válnak. A végleges eredmény a dolgozók és a vezetők helytállásán és rátermettségén múlik. KORCSMAROS LÁSZLÓ Fotó: St. Barčák Ott, ahol a fejőberendezések tisztítását és fertőtlenítését, vitamint a higiéniai követelmények betartását rendszeresen ellenőrzik, nincsenek különösebb problémák a tej kívánt minőségének elérésével Fotó: ;—sk Az elvárások szerint Népgazdaságunk egészében új, hasznos megoldásokkal gazdagodtunk. Szocialista mezőgazdaságunk termelő ágazatai dinamikusan fejlődnek, s a helyenként kiütköző problémák ellenére a dolgozók sikeresen megvalósítják a tervekben meghatározott feladatokat. A mezőgazdaság tökéletesített, tervszerű irányítását célzó elvek fokozatosan épülnek be a munkanapok gyakorlatába. Mindenki előtt Ismeretes a kimunkálás alatt levő tervek mozgósító szerepe, . a feladatok részletes lebontása, majd jóváhagyás után az összesített tervek törvényerőre való emelkedése. A belüzemi tervnek tehát két egyenrangú oldala van. Az egyik a termelés, a másik meg a Jövedelmet biztosító forgalmazás. Mindennek pedig az emberek sokasága a mozgatója. A nádszegi (Trstice) szövetkezetben, amely a galántai (Galanta) Járás élvonalbeli gazdasága, Fábik László agrármérnök, állattenyésztési főágazatvezetővel folytatott beszélgetésünk során azt a célt követtük, hogy tömören ismertessük az ágazat eredményeit, illetve a forgalmazási tervek megvalósítását. Munkasikerei nem új keletűek. Nádszegen a fejlődés dinamikája minden tekintetben a dialektikus mozgás elvei szerint történik, s ez azt bizonyltja, hogy a vezetés a dolgozók sokaságával együtt igazodik a szükebb és a tágabb értelemben vett társadalom igényeihez, gondoskodik a kollektíva által kimunkált tervek rugalmas és pontos megvalósításáról. Ha valaki esetleg azt hiszi, hogy a nádszegiek előnyösebb, jobb helyzetben vannak, mint a hasonló feltételek között termelő más ' gazdaságok, az nagy tévedésben van. A termelés anyagi-műszaki adottságai és energialehetőségei s—, vagy ha úgy tetszik megszorításai ни itt sem mások, mint a többi gazdaságban. Más viszont a szemlélet és az akarat. Ami tehát Nádszegen előnynek számít, az tulajdonképpen nem más, mint az emberek sokaságának társadalmi ügybuzgósága, szorgalma, a vezetés egyre tökéletesedő politikai-szakmai rátermettsége és minden tevékenységnek szoros tartalmi összefüggése. Nem véletlen, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazata Járási, kerületi, de országos szinten is nagy elismerést szerzett, a tejtermelés és forgalmazás terén pedig már régóta az élvonalbeliek között van. Május elején, amikor a hasonló körülmények közepette termelő gazdaságokban naponta legfeljebb 7—-8 litert, a nádszegi szövetkezetben közel 13 liter tejet értek el egy tehén átlagában. ►i A színvonal megtartása nem könnyű i—■ Jegyezte meg a főágazatvezető *—, hiszen a föltételek itt is olyanok, mint másutt. A gazdaság minden évben alaposan felkészül az állatállomány szükségleteinek kielégítésére. Ez annyit jelent, hogy a növénytermesztők jó takarmányalapot biztosítanak az állattenyésztés részére. Magától értetődő ez, hiszen az üzemi bevételek kialakításában mindkét főágazatnak azonosan döntő szerepe van. A biztos bevétel tehát a forgalmazási tervek sikeres megvalósításától függ. Érthető, hogy a tejtermelésben és forgalmazásban az év elejétől kiegyenlített az eredmény, a fejésl átlag megközelíti a 12 litert. Az április végi adatok alapján tejből 18 ezer literrel adtak el többet, mint amennyit az időterv előirányzott. Egyedüli problémaként jelentkezett a forgalmazásban, hogy korábban a tejet a nagymegyeri (Calovo) feldolgozó üzembe, most meg >— felsőbb utasításra >—i a galántaiba szállítják. Általános vélemény szerint azonos minőségű tejet adtak el Nagymegyerre és Galántára, a két tejüzem minősítése között mégis lényeges a különbség. Azaz a galántai tejüzemben gyengébbnek minősítették a tejet, mint korábban a nagymegyeriben. Feltételezik, hogy a probléma a partnerek megelégedésére érdemben megoldódik. i—i Bár Jócskán megkésett a friss, beltartalmi szempontból kiváló minőségű zöldtakarmány etetése, mégsem csüggedtünk el említette Fábik elvtárs , hiszen ml mindent megtettük a tervek teljesítése érdekében. Ezt az állítást az is igazolja, hogy április végéig 15 tanával több marhahúst adtak a társadalmi alapokba, mint amennyivel az időtervben számoltak. Tehát kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy hasonló, Jó eredménnyel teljesítsék a forgalmazási tervet az év hátralévő hónapjaiban is. A gazdaság ebben az évben 2 millió 700 ezer liter tej forgalmazáséval számol. Ehhez az szükséges, hogy évi átlagban legalább 4100—4200 liter tejet érjenek el tehenenként. Ilyen színvonalnak a tartása nem könnyű feladat. Sok embernek pontos ütemterv és tiszta lelkiismeret szerint kell cselekednie azért, hogy minden a várt eredményt hozhassa. A jóminőségű zöldtakarmányban még soha nem csalódtak. Olyan takarmánytermesztő szerkezetet alakítanak ki, amely jó hátteret biztosit a kimagasló eredmények eléréséhez. így aztán az év második negyedében, de a továbbiak sorén is a tej- és a hústermelés, valamint a forgalmazás terén további Jó sikereket érhetnek el, s ezzel eleget tehetnek annak a társadalmilag kiemelt feladatnak, amit népgazdaságunk a tökéletesített, tervszerű irányítás elvei szerint elvár tőlünk. HÓKSZA ISTVÁN
