Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-05 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1Я82. június 5. 14 MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZET + MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф_ A Az európai, vagy enyhébb költésrothadás főleg a nyílt, födetlen Hasítás betegsége. Kórokozóként leggyakrabban a Bacterium plutont emlegetik, de más baktériumok is előidézhetnek betegséget hasonló jelekkel, s ezeket is az enyhébb költésrothadás gyűjtőnév alatt tárgyalják. Ilyenek pl. a Bacterium alvei, a Streptococus apis, a Bacilus orpheus, az Achromobacter eurydice stb. Újabban vírusokra is gyanakszanak, azok is lehetnek a felismerések szerint a betegség okozói. A betegség lényege, hogy a kórokozók a fiatal 3—4 napos álcák belében szaporodnak és gyorsan, még a sejt befödése előtt elpusztítják azokat. A betegség tehát a bélben zajlik le. A kórokozók onnan csak az álca pusztulása után szélednek szét a hulla többi részében. A betegség kifejlődéséhez nem elég a kórokozó jelenléte, mert hajlamosító körülmények nélkül az álcák még akkor sem betegszenek meg, ha közvetlen kapcsolatba kerültek a kórokozókkal. A hajlamosító körülmények legyengítik a fiasitás ellenállását. A legyengült szervezetbe a szájon ót kerülnek be a kórokozók. Az álca megbetegszik, de egy részük meg is gyógyulhat. A betegséget az ilyen álcák is megsinylik; s ilyenkor a bábok és a kifejlett méhek között feltűnően apró, törpe bábokat, illetve méheket találhatunk. A beteg álca rengeteg baktériumot ürít a sejt falára és, ha a befedés után pusztul el, a fedelezés belsejére is. A kórokozók a sejt falán egy évnél is tovább megtartják fertőzőképességüket. Egyik álcáról a másikra a fiatal, tisztogató méhek viszik át a kórokozókat. Ügy tűnik, hogy a betegség terjesztésében a fiatal méheknek van a legnagyobb szerepük, amikor a tisztuló repülés után, tévesen, más kaptárba repülnek be. Ezzel magyarázható, hogy ha a betegség egy családban megjelenik, utána gyorsan terjed a méhes többi méhcsaládjára is. Feltételezik, hogy a víz, sőt még a szél is terjesztheti a betegséget. Legtöbbször tavasszal és nyár elején jelentkezik, olyan helyeken, ahol a tavaszi és nyáreleji legelők szegényesek. A betegség mindkét neve téves. Európainak hívjuk, pedig Európában és Amerikában, de a világ többi táján is elterjedt. Enyhének mondjuk pedig sok helyen több gondot okoz, mint a nyúlós költésrothadás. Nem egy államban kötelező a bejelentése. JELEI: az álcák legtöbbször még akkor, amikor köf alakban fekszenek a sejt alján, tehát 3—4 napos korukban elpusztulnak. Megtörténik néha az is, hogy csak közvetlenül a sejt befödése előtt vagy az után pusztul el az álca, de ez ritkább jelenség. A beteg álca elveszíti pnrcelánfebér színét és tömöttségét. Közvetlenül a pusztulás előtt a fejénél kezdve kifejezetten sárgulni kezd. Rendellenesen mozog, és amikor elpusztul sokszor rendetlenül háttal kifelé, a sejtből félig kilógva, vagy háton fekve hever a nyitott sejtben. Alakja elég sokáig megmarad, a gyűrűzés egy darabig az elhalt álcákon is jól látszik. Az álcák színe mind sötétebb lesz, először szennyes sárgás, majd barnás, sőt csokoládébarnák lesznek. Az álcák belseje elvizenyősödik, tehát kásás, néha egy kicsit nyúlós is lesz (amikor a kórokozó a Bacilus alvei). A megszáradt pikkely barna és legtöbbször a sejt fenekén, máskor a sejt oldalán kinyújtózkodva hever. Nem tapad erősen a sejt falához, könnyű kipiszkálni belőle, nem úgy, mint a nyúlós költésrothadás pikkelyeit. A rothadt fiasitás bűzös, savanyú szagú, mint a romlott sajt vagy az erősen izzadt láb. Mivel a rothadt álca nem ragadt a sejt falához, a méhek a sejtből kihúzzák és a lépeket megtisztíthatják. Amikor a fedett sejtekben pusztul el az álca, akkor a födél sötétebb árnyalata már kívülről jól feltűnik. A födél belsejét sötétbarna lakkszerü anyag vonja be, ez az álca baktériumos béltartalmú, jellegzetes, hogy a beteg álca nem szokta megszőni gubóját ás a födelet könnyebb felbontani mint különben. A CSALÄD SORSA: a méhek a rothadt Hasítást kitisztíthatják és az erős családok sokszor maguktól Is kilábalhatnak a bajból. A gyenge családok sorsa bizonytalan. A betegség azonban nagyon szeszélyes és néha az erős családokat is tönkreteszi. A gyógyulást elősegíti a jó hordás és az etetés. GYÓGYÍTÁS: a betegség okozója az álcának a sejtre kenődött béltartalma sokáig fertőző. Ezért a gyógyszeres kezelés után, s a gyógyszeres kezelés alatt is ajánlják a lépcserét, illetve az új lépek építését. A nyúlós költésrothadásnál használt szulfathiazol nem hat az enyhébb költésrothadás kórokozójára. Az antibiotikumok egy része viszont mint pl. a terramicin, erotrymicin, sreptomycln kitűnően beváltak. A gyógyszer adagolása a következő: 1 gramm antibiotikumot általában 1 liter cukorszörphöz keverünk hnzzá. A cukorszörpöt úgy készítjük, hogy 1 kg cukrot 1 liter vízben oldunk fel. Minden család kb. 1 liter szörpöt kap másodnaponként összesen S-ször. A gyengébb családoknak naponta kb. ^ liter szörpöt adunk, de ezek 10 adagot kapnak. A kezelés tehát 10 napig tart és ez alatt a beteg család 5 liter szörpben 1 gramm antibiotikumot kap. Az antibiotikumok érzékenyek a hevítésre. Legfeljebb langyos szörpbe szabad keverni őket. Oldatlan hatásukat veszítik, ezért nem ajánlatos egy-két hétnél tovább oldott állapotban tartani. Cukorlepényben — úgy tartják — hónapokig is hatásos marad, a lepényt csak hidegen szabad készíteni. A gyógyszert némi vízben oldva kell a lepénybe keverni. A lepényt különösen a betegség megelőzésére használják, de biosztimulátorként is alkalmazható. A lepény és a szörp készítésénél ügyelni kell arra, hogy a gyógyszereket a szerben található tiszta hatóanyag szerint alkalmazzuk. Az antibiotikumok nem ölik meg a lépben levő kórokozókat. Ha biztosak akarunk lenni a család gyógyulásában, akkor az említett lépépíttetést illetve lépcserét feltétlenül el kell végeznünk. -bojsjesassweasа8?д*5»явй A mez. a viasz es a mm felvásárlása 1982-Ьел A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977/83. törvénytári számú rendelete értelmében a mézet, a méhviaszt és más méhészeti terméket az SZSZK területén a JEDNOTA Fogyasztási Sző vetkezet vidéki megbízottai vásárolják fel. A felvásárlók a mézet a zvolení DOVP igazgatóságának irányítása alá tartozó galántai (Galanta) MEDOS üzembe szállítják. A mézen kívül a felvásárlók a MEDOS megbízásából méhviaszt, sötét és világos lépet, de virágport is átvesznek a méhészektől. A viasz és a lép felvásárlása a méhészek és a zvolení DOVP galántai üzemegysége közötti adás-vétel szerint történik. Ez viszont mülépre is kicserélhető. A méhész a viaszért, s a lépért a MEDOS-tól meghatározott anyagi térítés ellenében műlépet kaphat. A virágport szerződésre vásárolják fel a SZMSZ alapszervezeteitől. A MEDOS és partnerei gazdasági szerződésben rögzítik a méhészeti termékek felvásárlásával kapcsolatos teendőket és ennek pontos idejét. Az 1981-es évet felvásárlási szempontból, nagyon jónak ítélik. A méz, a viasz, a virágpor és a lép felvásárlása rendkívül sikeres volt. Nem mondható ez el a méz és a virágpor minőségéről. A méz szabvány szerinti minőségének elmaradását a cukortartalom, továbbá a kannában a méz felületére csapódott szennyeződés (léptörmelék, elhullott méh, sejtmaradvány) idézte elő. Ez néhány lelkiismeretlen méhész, továbbá a hanyag felvásárlók miatt fordulhatott elő. A fentiek miatt a méz felvásárlásának szabályai ebben az évben módosultak. Nem fontos a méz előzetes mintájának a felmutatása. A minőségi vizsgálatot a MEDOS a beküldött szállítmányok alapján többszöri mintavétellel végzi. Szükséges tehát, hogy a méhészek a méz átadásánál megköveteljék a felvásárlóktól a kannák lepecsételését, azokra a leadők nevének és pontos címének olvasható feltüntetését. Tény, hogy ez mind a méhészek, mind a felvásárlók szempontjából többletmunkát je- A napraforgóról A napraforgó mézelésében illetve méhészeti jelentőségében nagy szerepe van a vetés Idejének. Olyanok a kilátások, hogy a napraforgó virágzása június végétől augusztus közepéig is elhúzódik. Érdekes megfigyelés, hogy a napraforgó virágpora egyes esetekben oly gyorsan szárad, hogy a rovarok nem tudják elvégezni a megporzást. Iránban végzett kísérletek alkalmával a növény szépen fejlődött és virágzott is, de a nagy hőségben egyetlen virág sem termé-kenyült meg, a virágzatban és a hapraforgófejben nem fejlődött ki egyetlen mag sem. Körülményeink között a napraforgó széllel is aránylag jól megporzódik, megtermékenyül. A méhek szerepe különösen olyankor fontos, amikor az időjárási viszonyok szélsőségesek. Amikor száraz a levegő vagy csapadékos az időszak, akkor a méhek a termést nagyobb százalékban növelik. M. О Méhek a virágzó gyümölcsösben Mezőgazdaságunk szerves tartozéka lent, azonban csak így biztosítható a beszállított méz Állami Szabvány szerinti kifogástalan minősége. A beküldött virágpor a múlt évben sok esetben tisztátlan volt. Gyakran akadt benne drótdarab is. Valószínűleg ez a gyűjtőberendezés dróthálójából szakadt ki, ezért nagyon fontos, hogy minden méhész a gyűjtés kezdete előtt ellenőrizze a virágporgyűjtőt, s az elszakadt dróthálót kicserélje. Ez év január elsejétől a méz kilónkénti felvásárlási ára 35 korona, a MÉM 18/1/82 NC árjegyzéke értelmében. Ugyanakkor a méz kiskereskedelmi ára maradt a régi, s ez azt jelenti, hogy a korábbi és az új felvásárlási ár közti különbözetet, mintegy harminc-negyven millió korona terjedelemben társadalmunk téríti. Ugyanakkor érvényre lép az adókedvezmény, viszont továbra is támogatja társadalmunk a méhészeket méhcsaládonként évi 35 korona terjedelemben, s így 13—14 millió koronát fizet ki Szlovákia méhészeinek. A viasz esetében a kilónkénti felvásárlási ár a korábbi hetvenről, száz koronára emelkedett. A lép forgalmazási ára viszont igazodik a viasz árához, miszerint egy kiló világos lép felvásárlási ára ötven, a sötété pedig harminchárom korona. A méhviasz és a műlép esetében a cseredíj kilenc, a lép esetében pedig kilónként tizenkét korona. A műlép kiskereskedelmi ára hasonlóan, mint eddig, kiiencvenhét korona marad kilogrammonként. A virágpor felvásárlási ára az első minőségi osztályban továbbra is nyolcvan, a másodikban pedig hetven korona kilogrammonként. Ez az árrendezés is azt bizonyítja, hogy társadalmunk gondoskodik a méhészet fejlesztéséről, tehát támogatja a méhészeket. Haladéktalanul szükséges, hogy a méhészek csak jó minőségű termékeket adjanak a központi alapokba. KAROL G' '^A, a MEDOS igazgatója Szlovákiai méretben mintegy 365 —370 ezer méhcsaládot tartunk számon, s mivel a megporzást igénylő növénykultúrák évenkénti vetésterülete 170—180 ezer hektár, rendkívül fontos a méhállomány bizonyos hányadának a vándoroltatása megporzásra. Csak Ily módon lehet sikeres a növénykultúrák megtermékenyítése, a hozamok lényeges növelése. Társadalmunk érdeke, hogy a rendelkezésre álló méhcsaládokból évről évre többet kapcsoljunk be a növények szervezett megporzásába. A szervezettség annyit jelent, hogy az első fordulóban a virágzó gyümölcsösökbe, a másodikban pedig a magot termő heretáblák a lucernások, a hüvelyesek, a napraforgó és más növények közelében helyezzük el a jól felkészített méhcsaládokat. A szervezettség még azt is jelenti, hogy az SZMSZ alapszervezeti vezetőségeinek szerződést kell kötni a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, s abban feltüntetni a megporzással kapcsolatos kölcsönös teendőket. Már többször beszéltünk és írtunk róla, hogy a méhészet mezőgazdaságunk szerves tartozéka, a hektárhozamok növelésének nélkülözhetetlen segítője. Ez indokolttá tenné, hogy méhészeink a növények szervezett megporzásába legalább százezer méhcsaládot kapcsoljanak be, amivel dupla hasznot biztosítanának népgazdaságunknak. szereztek ezen a téren a budmericei szövetkezetben, a Bátkai (Batka) Állami Gazdaságban, de sok más mezőgazdasági nagyüzemben is. Ahol viszont a méheket nem használták fel a növények megporzásában, ott a maghere a 150 kilót sem biztosított hektáronként. A fennti példa azt bizonyítja, hogy van gyakorlati értelme, társadalmi és üzemi haszna a növénymegporzásnak, csak élni kell a kínálkozó lehetőséggel. Az elmondottak szükségessé teszik, hogy az SZMSZ méhészeti alapszervezeteinek vezetői, de tagjai is mindent tegyenek meg a növénymegporzás sikere, a hektárhozamok növelése érdekében. Ugyanilyen fontos, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok főagronómusai, s az üzemek növénytermesztési ágazatvezetői ne csak a termelés hagyományos módszereihez, hanem az új eljárásokhoz is Igazodjanak, felismerjék a méhek megporzó munkájának gazdasági jelentőségét és igényeljék ezt a segítséget. Mostanában aránylag sok szó esik a tartalékok feltárásának halaszthatatlan szükségszerűségéről. Célszerű azonban ha a gyereket valódi nevén szólítjuk. Ez pedig azt jelenti, hogy a szóban forgó „tartalék“ nem más, mint a szervezés, az irányítás fogyatékossága. Ahol tehát eddig nem ismerték fel a termelés fellendítésének említett lehetőségét, ott szükséges a Г I шиш Korszerű vándorkocsival repcemegporzáson Fotó: V- Tóthová Az egyik oldalon növekedne a megporzást Igénylő növények átlaghozama, a másikon pedig hasznos méhészeti termékekkel gazdagodna a készlet, ami közegészségügyi és élelmezési szempontból is lényeges. A növénytermesztésben végzett gyakorlati felmérések bizonyították, hogy például a virágzó uborka termésátlaga a méhek segítségével 30—40 százalékkal növekedett. Ugyanez érvényes a gyümölcsösökre Is. Rendkívül hasznos munkát végeznek a méhek az apró magvakat termő és az olajnövények megporzásában, vagyis a termésátlag növelésében. Nem ritkaság, hogy a maghere hektárja megporzással 360—450 kilő rendkívül jó minőségű vetőmagot biztosított a gazdaságnak. Nagyon jó tapasztalatot szemléletváltás, vagyis a fogyatékosságok kiküszöbölése a szervezésből, az irányításból. Számtalan példa meggyőzően igazolja a méhek megporző tevékenységének a jelentőségét. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a növénymegporzásban azért érhetnek el kimagasló eredményeket, s ennek velejárójaként néhány növénynél nagyobb hozamátlagokat, mert a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetői jó kapcsolatban vannak a méhészeti alapszervezetekkel, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy érdekeltté tegyék őket a kultúrnö-ények méhek általi megporzásában |ó lenne, ha a többi járás is kövein? ezen a téren a rimaszombatiakat. —hai — Az európsi köffésrothadás gyógyítása
