Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-05 / 22. szám
1982. június 5. .SZABAD FÖLDMŰVES 11 A kisgépes MékeUütis javítása társadalmi érdek SZABAD GYÄRTÖ KAPACITÁSSAL RENDELKEZŐK FIGYELMÉBE! Társadalmi érdek, hogy az egyéni kezdeményezés felkarolásával, a kertészkedők és állattartók terebélyesedő mozgalmának támogatásával elősegítsük a hirtelen föllobbant termelőkedv állandósulását. A cél világos — a házikertek és az immár feltérképezett parlagföldeken létesülő, kerttelepi kiskertek tökéletes kihasználásával megszilárdíthatjuk önellátottságunkat, enyhíthetjük államháztartási gondjainkat. Az elképzelés helyes, csakhogy valamiről megfeledkeztünk: a feltételek megteremtéséről. Igaz, a központi irányelv hangsúlyozza, nem azt akarjuk, hogy az emberek rabjaivá váljanak a földnek, csupán azt, hogy a társadalom és a család szempontjából egyaránt hasznos kedvteléssel töltsék el a szabadidejüket. Ha valóban így gondoltuk, akkor miért nem gondoskodtunk arról, hogy akinek földje van, vetőmagot, vegyszert, fóliát, kerti szerszámot, esetleg kisgépeket tudjon vásárolni, akinek meg állatai vannak, ne kelljen lejárnia a lábát egy sarlóért vagy kaszáért, hogy a ketreceket, darálókat, vízpumpákat sth. már ne is említsem?! Az érdeklődők száma egyre gyarapszik, a szakboltok árukínálata pedig enyhén szólva kritikán aluli. A minap Erdélyi Szilveszter mérnökkel, a Pofnopo igazgatójával beszélgettem. Amikor megkérdeztem, a központi rendelkezés nyomán várható-e valamilyen javulás a kisgép- és eszközellátásban, bizony megsokasodtak homlokán a redok. A kistraktorokkal kezdtük a sort, hiszen a heti rendszerességgel érkező levelek zömében olvasóink is elsősorban azt tudakolják, lehet-e nálunk kistraktort venni, s ha nem, miért? Az érdeklődés érthető; faluhelyen az alapvető talajmunkák elvégzése okoz legtöbb gondot és fáradságot. A szigorú üzemanyag-takarékossági intézkedések életbeléptetése óta a mezőgazdasági üzemek nem tudnak segíteni a kistermelőknek, de a gyümölcsfák és fóliasátrak alatt egyébként sem lehet szántóföldi erőgépekkel forgolódni. Következésképpen robbanásszerűen megnőtt a kisgépek iránti kereslet, amit egyszerűen képtelenek vagyunk kielégíteni. Hogy konkrétak legyünk, a Terra kerti traktorról és munkagépeiről van szó. Az alapgépet (motor) a jičíni Agrostroj gyártja, meglehetősen korlátozott kapacitással. Az adott feltételek közepette örömünkre szolgál, hogy Szlovákia az idén már hatszáz alapgépet kap. Ha legalább ennyi sebességszekrényt is kapnánk, akkor a traktor kihasználásához szükséges munkagépeket egy kis ügyességgel otthon is összebarkácsolhatnánk. De sebességszekrény nincsen, mint ahogy utánfutó, eke, borona, talajlazító, sőt, tengely és kerék sincsen. Szomorú, hogy a gyártásban közreműködő hazai és külföldi vállalatok még ígérni sem tudnak javulást, nem még szavatolni. Az ekét gyártók például anyaghiányra hivatkoznak. A Pofnopo javasolta, ha kevés az alapanyag, a váltva szántó, billenthető ekék helyett gyártsanak egyszerű, egyoldalasat. A javaslatot, nem tudni miért, egyszerűen elvetették. így az eke továbbra is hiánycikk. Nyolcvanban ötszáz helyett 135, tavaly száz ígértből csak ötvenet kapott a Pol'nopo ezekből a speciális ekékből. Igaz, a hiányzó ötvenet tavasszal leszállította a gyártó vállalat, viszont az idénre ígért hatvanöt darabból még mutatóba sem érkezett. A tavaszi hajrát már mindenképpen elkéstük, de tegyük föl, hogy őszig megkapjuk a tervezett 65 ekét. Akkor is még legalább ezer kistraktor az udvar szegletéből fogja nézni, bogy a gazdája hogyan ássa a kertet. * Az információ teljessége kedvéért elmondjuk, hogy a kistraktorok forgalmazásával a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), szepsi (Moldava nad Bodvou), losonci (Lučenec) és Žiar nad Hronom-i üzemét bízták meg. Az alapgép 2560, a sebességszekrény 1760 koronába, a kettő a fontosabb munkagépekkel együtt körülbelül húszezer koronába kerül. Ami iránt ugyancsak,, sokan érdeklődnek: a kistraktorok javítását az Alsószecsei (Dolná Se£) Efsz végzi (lévai járás), ahol alkatrészraktár is működik. A Pofnopo igazgatója szerint elképzelhető, hogy a dunaszerdahelyi terményfelvásárló vállalatban is létrehoznak egy alkatrészraktárt. Kész, váltsunk témát. Asóvillák. Ki a megmondhatója, hányán keresik országszerte ezt az egyszerű, mégis oly hasznos kelléket. Persze hiába, mert a Senohradi Efsz nem bírja kapacitással. Pedig öt évvel ezelőtt, amikor a Slušovicei Efsz-től átvállalták a gyártást, évi 500 ezres tételről beszéltek, persze villáról általában. Most legfeljebb 60—70 ezer villát tudnak piacra dobni, három- és négyágút, de ásóvillát nem gyártanak, mert fejleszteni sem tudnak, meg alapanyagot sem kapnak az ipartól. Elsősorban anyaghiány miatt bukdácsol immár második éve a nyúlketrecek gyártására tett javaslat is. A tatabányai Delta (MNK) négy éve gyártja az elemekből tetszés szerinti nagyságú ketrectömb összeállítására alkalmas ketreceket (tavaly mutatóba a Branko behozatott néhányat, akkor lapunk bemutatta ezeket a ketreceket). Az érdeklődés jelentős, a Delta nem győzi kielégíteni az igényeket, tehát együttműködési javaslatot tett a Pofnopo vállalatnak. A megegyezés értelmében most a Santovkai Efsz évi 200 ezer ketrecoldalat gyárt, amiért ezer kész ketrecet kapunk a magyar partnertől. Már ez is haladás, bár tenyésztőink drágának tartják ezeket a ketreceket. Igazuk van, hiszen nálunk kevesebbet ér egy kiló nyúlhús, tehát a berendezésnek is olcsóbbnak kell lenni, hogy érdemes legyen megvenni. Erdélyi mérnök hangsúlyozta, hogv ők is így látják a helyzetet, ezért jövőre — az együttműködés fenntartásával — már hazai gyártmányú ketreceket szeretnénk kínálni a tenyésztőknek, persze olcsóbban. A fejlesztési elképzelés megvalósításához hiányzik az alapanyag, a 2—6 tnni-es horganyzott drót és lemez. Egyszerű drótból is lehet ketreceket készíteni, de azoknak rövidebb lenne az élettartamuk. Mindent egybevetve, a Santovkai Efsz évi 3,5—4 millió korona értékű termelésre tudna kapacitást biztosítani, ami annyit jelent, hogy a hazai igényeket mindenképpen ki tudnánk elégíteni. Kérdés, mit mond az ipar, ad alapanyagot vagy nem? Tudom, kevés dologról beszéltünk és olyan sok a hiánycikk. De a Poľnopo igazgatója ezekről is szót ejtett. Elmondta, hegy minisztériumi kezdeményezéssel a nyitrai Agrokomplex kiállítási területen állandó jellegű kiállításon szeretnék fölsorakoztatni azokat a hiánycikknek számító kistermelői kellékeket, melyeknek gyártását egyelőre nem sikerült megoldani. így szeretnék felhívni a szabad gyártó kapacitással rendelkező üzemek és vállalatok figyelmét a társadalmi érdekeket szolgáló kezdeményezési lehetőségre. A bemutatón szeretnék kiállítani a kistermelői kellékek gyártására szakosodott, magyarországi HERMES vállalat valamennyi termékét. Azt hiszem, valamennyi kertésztárs és állattartó nevében kijelenthetem, nagy örömünkre szolgálna, ha a kezdeményezés meghozná a várt sikert. A CSSZK-ban eredménnyel járt a hasonló kezdeményezés, miért ne reménykedjünk? Persze, megint csak az ipar hozzáállására kell apellálnunk, hiszen tudjuk, hogy például a Palásti (Plášfovce) Efsz szívesen vállalkozna a kistraktorokhoz szükséges talajlazítók gyártására, de nem kap hozzá anyagot. És talán a zöldségtermelők által keresett egysoros kézi vetőgép gyártását is Ineg lehetne oldani (Topofovecen már elkészült a mintapéldány), ha az ipar kicsit rugalmasabban reagálna a mindinkább előtérbe kerülő kistermelői igényekre. KÄDEK GABOR Ha azt akarjuk, hogy a kertek is ki legyenek használva, de az emberek se váljanak rabjaivá a földnek, akkor nem I elég a házilag kistraktort barkácsolók ügyességére szorítkoznunk, de több kerti traktort és kertészeti kelléket kell kínálnunk az árutermelésre vállalkozóknak. Fotó: —bor IНИНИНддддддддддщдддддимидимадмддд így is lehet A népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan a mezőgazdaságban is elsőrendű az energiaforrások, főleg az ásványolaj és fűtőolaj fogyasztásának a csökkentése. Ennek Jelentőségét az is emeli, hogy a mezőgazdaság az energiahordozók legnagyobb fogyasztói közé tartozik. Ez az ágazat fogyasztja az ásványolajnak több mint negyed részét, a fűtőolajnak pedig csaknem egyharmadát. Ezért a mezőgazdaságban Is felül kell vizsgálni az edd'gi tervezeteket, az energiaigényes eljárásokat, habár az árrendezés következményét bizonyos tekintetben ellensúlyozza a felvásárlási árak emelése. Minden lehetőség megvan rá, hogy a takarékosság az ágazatokban megfelelő eredményeket hozzon. A šoporňai szövetkezetben például elhatározták, hogy amennyiben az időjárás lehetővé teszi, az évelő takarmánynövényeket inkább napenergiával szárítják. Ezzel szemben a pellet takarmányok készítését is szűkebb keretek közé szorítják. A múltban például a csemegepaprikát palántázással termesztették, most viszont a helyrevetési módszert alkalmazzák. Az üvegházi termelésben jő példát mutat a többieknek a vágsellyei (Šaľa) szövetkezet is. Fűtésre felhasználja a Trikota üzemből visszamaradt textllhulladékot. Szükség esetén a sellyein kívül a vrbovéi üzemből Is megszerzik fűtésre a textllhulladékot. Ez nagyon kifizetődő, mert évi átlagban mintegy 80 tonna szenet takaríthatnak meg. A textilhulladékkal termelt hőenergia értéke megközelíti a barnaszénét. Használata előnyös, mert a hőmérséklet jobban szabályozható. Ez az üvegházban szükséges, mert zöldséget és virágokat termesztenek. A Trikota üzemből korábban a szemétdombra került hulladék így hasznosul. A szövetkezet kötelezte magát, hogy egész évben átveszi a hulladékkészletet, erre viszont raktárhelyiségre lesz szüksége. Sok fűtőolajat takarítanak meg a nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezetben is, ahol a fóliasátrak fűtésére olyan kazánt használnak, amelyben cirokszárat, szőlővenyigét, különféle faanyagokat, s az előző évből megmaradt hulladékfőliát Is felhasználhatják. A feleslegesnek bizonyult cirok préselésével is próbálkoztak, de sikertelenül. Ezt azonban préselés nélkül is ATrenCínben székelő SLOVLIK nemzeti vállalat igazgatósága Nyugat-Szlovákia viszonylatában jelenleg hét konzervipari üzemegység műszaki, termelési és gazdasági feladatainak az összehangolásáról, közvetett irányításáról gondoskodik. A vállalat több mint húsz éves fennállása alatt az üzemegységek termelése csaknem ötszörösére, ezzel szemben a termelésben foglalkoztatottak létszáma csak 1,5-szörösére növekedett. Ez azt bizonyítja, hogy a munkatermelékenység növelésének főtényezői a szorgos emberek által bevezetett haladó módszerek és a korszérü berendezések voltak. Pozitív eredménynek számít, hogy a vállalat munkaközössége évi átlagban mintegy 2 milliárd korona értékű termékkel gazdagítja a fogyasztói piacot. Konzervféleségekböl a vállalat közel 55 ezer, ezen belül zöldség- és gyümölcskonzervből több mint 26 ezer tonna menynyiséget forgalmazott. A nyersanyagot ehhez a kerület mezőgazdasági üzemeiben szerezték be. Amíg például 1962-ben a mezőgazdaságtól öszizesen 25 tonna gyümölcsöt vásároltak fel, addig 1977- ben már több mint 3 ezer tonnát s ezzel arányosan csökkent a konzervipari gyümölcs külföldről történő behozatala. A vállalat nyersanyagigénye zöldségfélékből még jobban növekedett. A mezőgazdasági üzemektől 1960-ban 8958, 17 évvel később, vagyis 1977- ben pedig már több mint 36 ezer tonnát vásároltak fel feldolgozásra. Az importból származó nyersanyaggal együtt 42 ezer tonna konzervet gyártottak le, s a készítmények többsége a hazai piacra került. Rudolf Kajan elvtárs, a vállalat termelési osztályának vezetője és Stanislav Blahovec mérnök, a nyersanyagfelvásárlás irányítója Trenőínben arról tájékoztatott, hogy üzemegységeik alaposan felkészültek a mezőgazdaságból érkező nyersanyagok átvételére, és feldolgozására is. Az idén közel 22 ezer tonna különféle zöldséget és 13 ezer tonnán felüli gyümölcsmennyiséget vesznek át szerződésre. Tudni kell persze, hogy 1979-ig az érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyár is a vállalathoz tartozott, amely — mint korábban már írtuk — önálló vállalatként több ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt vásárol meg feldolgozásra a komáromi (Komárno) és az érsekújvári járásból. Ez azt jelenti, hogy az 1977-es év valóságához képest a trenőíni SLOVLIK nemzeti vállalat gyümölcsös zöldségnyersanyag-igénye nem csökken, hanem lényegesen növekedik. Az adásvételi szerződések adatanyaga alapján elmondható, hogy a vállalat részére biztosított a nyersanyag. Ezzel szemben földieperből és málnából sokkal gyengébb a kínálat, mint a kereslet. Ez nem befolyásolja az eper- és a málnakompót tervezett mennyiségének a gyártását. Befolyásolja viszont az eper- és a málnaszörp piaci készletét, mert nyersanyaghiány miatt kevesebb készíthető ezen keresett szörpféleségekből. Nem új keletű probléma ez. Évek óta gondot okoz a földíeper és a málna szükséges mennyiségben való beszerzése. Ez -adta az indítékot, hogy az iparág a mezőgazdaságot ösztönzően befolyásolja a hiányzó alapanyagok előteremtésére. A Konzervipari Tröszt fejlesztési alapjából ebben az évben az eladott eper kilójaként két korona felárat fizetnek a termelőknek, hogy megfelelő mennyiségű eperpalántát vásárolhassanak a termőterület bővítésére. Az eperpalánták beszerzésében igény szerint segítik a mezőgazdasáfelhasználhatják három fóliasátor kifűtésére. Számok nélkül is elképzelhető, hogy mennyi fűtőanyagot takarítanak így meg. A galántai járásban a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag az első szövetkezet, ahol felhasználják a napkollektorokat vízmelegítésre. A szövetkezetnek ebben nagy segítséget nyújtott a Galántai GTÄ szakembercsoportja. Az eddigi tapasztalatok szerint évi átlagban a napkollektorok segítségével 30 ezer kWó villanyáramot takarítanak meg, s ami a legfontosabb, olyan időpontban, amikor legnagyobb az áramfogyasztás. Három jó példát mutattunk be, hogy gondolkodásra késztessük ezokat, akik még nem tárták fel a szunnyadó tartalékokat. Feltételezhető, hogy ez gondolatokat ébreszt más gazdaságokban is. Krajcsovics Ferdinánd gi üzemeket. A kilónkénti felár persze csak akkor esedékes, ha a termelő szerződésileg vállalkozik rá, hogy bővíti eperültetvényét. A vállalat keretében a paradicsom legnagyobb feldolgozója a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) konzervipari üzemegység. Az idén itt 3800 tonna paradicsomból készítenek sűrítményt. Ezt különféle csomagolásban adják piacra. Kerületi méretben azonban 4740 tonna paradicsom felvásárlására kötöttek szerződést, s ez azt bizonyítja, hogy a paradicsomra más élelmiszerkészítményekhez is szükség lesz. A tervek szerint a következő években a dunaszerdahelyi üzemben olyan korszerű paradicsomfeldolgozó gépsort szerelnek fel; amely egy idényben 14—15 ezer tonna nyersanyag feldolgozására is alkalmas. A SLOVLIK nemzeti vállalat persze csak akkor teszi lehetővé az említett új kapacitás beépítését, ^ha a dunaszerdahelyi és a galántai járás mezőgazdasági üzemei vállalják a konzervipari paradicsom túlnyomó többségének, vagyis 85—95 százalékának a kitermelését, és szállítását, a hátramaradó mennyiséget pedig a nitrai járás biztosítja. Legújabb elképzelések alapján a dunaszerdahelyi járásban az AGROFRIGOR üzemközi vállalat keretében a SLOVLIK nemzeti vállalat közreműködésével egy nagy almafeldolgozó központ létrehozása van napirenden. Ezt a központot nagyteljesítményű préssel és lényerő vonallal szerelik fel. Azzal számolnak, hogy az alma alapanyagú készítmények gyártását már a következő évben elkezdhetik. A központ üzembe helyezéséhez szükséges beruházási keretet a Konzervipari Tröszt integrációs alapjából fedezik. A SLOVLIK nemzeti vállalat természetesen más közös vállalkozásokban is érdekelt. Tagja például az ógyallai (Hurbanovo) Duna, a trnavai AGROPRODUKT, továbbá a topofóanyi járási méretű üzemközi vállalatnak is. Ezekkel szorosan együttműködik, segíti őket a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítésében, s számol vele, hogy a beruházások belátható időn belül kitűnő minőségű alapanyagok formájában megtérülnek. A vállalat messzemenően támogatja a partner üzemközi vállalatokat, a korszerű gyümölcsültetvények létrehozásában, főleg a hiánycikknek számító alapanyagok termesztésében. Jelenleg például hozzájárul a cseresznye- és a meggyültetvények kialakításához. A fejlesztési alapból ötezer koronát előlegeznek a termelőknek, ha szerződésileg vállalják, hogy a fák termőrefordulása után esetenként 10 tonna gyümölcsöt szállítanak feldolgozásra az érvényben levő áron. A vállalatnak ebben az évben jelentős exportfeladatokkal kell megbirkóznia. Eperkompótból 195, konzervborsóbál pedig 120 tonnát szállít külföldre. A hazai fogyasztók örömére az idén különféle gyümölcslékből 3900, kompótból pedig 4000 tonna kerül majd a piacra. A kampány második szakaszában 7,5 ezer tonna mennyiségben uborkát konzerválnak. Ebből 650 tonna az exportfeladat. Az uborka túlnyomó többségét a kistermelőktől szerzi be a vállalat. ? nyersanyag közismerten kiváló minőségű, még az exportigényeknek is megfelel. A kerület legeredményesebb konzervipari uborkatermelője a senicai járás, tehát onnan kapják a legtöbb és a legjobb alapanyagot, ugyancsak a kampány második fázisában kerül napirendre a többi zöldségféle, mint például a paprika a káposzta, a különböző salátaféleségek, a lecsó, valamint a gyümölcs konzerválása. A jövőben arra törekednek, hogy a lehető legjobban szakosítsák üzemegységeik termelését. Ez viszont még a jövő zenéje. A szakosítás nem lehet öncélú, vagyis független az alapanyagok termelésétől. Csak akkor lehet sikeres és hasznos, ha a mezőgazdaság és a konzervipar vezető dolgozói a kölcsönös előnyök figyelembe vételével érdemben megegyeznek és közösen alakítják ki a gyártást messzemenőkig támogató legkedvezőbb nyersanyagtermelési szerkezetet. Az ilyen szakosítás a termelő és a társadalom javát szolgálja, hiszen az érdekek azonosnk. HOKSZA ISTVÁN
