Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-05 / 22. szám
Júniusban a növényvédelmi munkák mellett igen fontos teendő a hajtásválogatás. A téli fagykár miatt metszéskor a szokásosnál jobban megterheltük a tőkéket, így most különösen fontos szerepet játszik a hajtásválogatás. S nem csupán az idei, de a jövő évi hozam megalapozása szempontjából is. Ne halogassuk a munkát, mert mennél jobban megerősödnek az eltávolításra váró hajtások, annál nagyobb tápanyagveszteséget okozunk. A karós művelésű szőlőt kötözni, a kordont pedig a kettős drőthuzalok közé kell igazítani. A hajtásokat úgy rendezzük el, hogy a tőke' szeliős legyen, a levelek szabadon a fény felé forduljanak. Kötözéskor a hajtásokat lazán, nyolcaskötéssel rögzítsük a karóhoz. A rendszeres és idejekorán végzett kötözés és hajtásbújtatás elejét veszi a szélkárnak. Kedvező időjárás esetén a hónap végén sort keríthetünk a második kötözésre, amikor már kissé szorosabbra köthetjük a hajtásokat. Június második felében, főleg a tápanyaggal jól ellátott fiatal szőlőkben, már általában hónaljazni kell. Ne tépjük le a hónaljhajtásokat, mert ezzel fölösleges sérülést okozunk. Üjabban bebizonyították, hogy a hónaljhajtások serkentik az asszimilációt, tehát kedvezően befolyásolják a telelő rügyek Illetve a fürtök fejlődését. A hónaljhajtásokat a harmadik levél után csípjük vissza, természetesen a fiatal ültetvényekben is. Az ültetvényt rendszeres talajlazítással tartsuk gyommentesen. A talajlazítás a cserebogár rajzásának évében a pajorkártétel megelőzése szempontjából Is igen fontos, hiszen kapáláskor, saraboláskor a tojások, illetve a kikelt pajorok jelentős hányadát elpusztíthatjuk, azonkívül javítjuk a talaj vízgazdálkodását. Nagy gondot kell fürditani a fiatal ültetvények gondozására. Az oltványokat takaró kupaco kát (csirkézés) kapáláskor fokozatosan elkoptatjuk. Ha oltványon több hajtás fejlődik, közülük csak a két legerősebbet kell meghagyni. A fiatal hajtások általában „kövéren" fejlődnek, ezért azonnal karóhoz kell kötni őket, nehogy kitörje a szél, mert ez egy év hátrányt jelent. Sokan tapasztalhatták, hogy a nyulak nagyon kedvelik, ha hozzáférnek, azonnal lerágják a zsenge hajtásokat. A nyúlkár megelőzése céljából karóhoz rögzített drótszövettel, fóliával vagy üres műtrágyás zsákokkal védjük a tőkéket, ha rossz vagy egyáltalán nincsen kerítésünk. itt különösen fontos a rendszeres talajlazítás, hiszen a fiatal oltványok sok nedvességet igényelnek, tehát fontos a jó vízgazdálkodás. Csapadékszegény időjárás esetén feltétlenül öntözzük be az oltványokat. A beiskolázott oltványok fejlődését rendszeres öntözéssel, tennivalók árasztással serkenthetjük. Az árasztást mindig talajlazítás és fejtrágyázás kövesse. Ne feledkezzünk meg a harmatgyökerek eltávolításáról, mert ezek erős fejlődése gátat vet a talpgyökérzet fejlődésének. Nagyüzemekben a takarást parafiunozással helyettesítik, jgy a harmatgyökerek fejlődése eleve kizárt. Az oltványiskolában heti rendszerességgel kell permetezni a gombábetegségek ellen. A növényvédelmet a peronoszpóra, a lisztharmat, a botritis, illetve a szőlőmolyok ellen kell beállítani. Június elején, mihelyt a hajtások hossza eléri a 20—25 cm-t, feltétlenül kezdjük meg a permetezést. Peronoszpóra ellen Dithane vagy Perozin használható, s már az első kezeléskor adjunk a permetlébe lisztharmat elleni kénkészítményt (pl. Sulikol K, Polsulkol, Fundazol, Topsin). Közvetlenül virágzás után már a molyok ellen is kell védekezni. A felhasználható szerek adagolását, keverhetőségét stb. nem részletezem, hiszen a szakrovat növényvédelmi cikksorozata már minden fontos tudnivalót közreadott. Mindössze annyit szeretnék megjegyezni, lehetőség szerint váltott szerekkel, illetve szerkombinációkkal dolgozzunk, ha tökéletes hatást akarunk elérni. A borospincében rendszeresen ellenőrizzük a hőmérsékletet. Ez különösen a gyorsabban fölmelegedő, sekélyebb pincékben fontos. Figyeljük borainkat, hogy Idejekorán észrevegyük a fölmelegedés kiváltotta utóerjedést. Erősebb fölmelegedéskor hajnalban vagy éjszaka szellőztetni kell. Június vége felé elvégezhetjük a harmadik fejtést. Lehetőleg zárt fejtést végezzünk s a bort tiszta, a bornak megfelelően kénezett hordóban tároljuk. VARGA JÓZSEF A GYÜMÖLCSÖSBEN Számunkra rosszul kezdődött az év: hosszú, hideg telünk volt, későn tavaszodon s a biztató márciust, mely hőmérséklet és csapadék tekintetében is elmaradt a normálistól, még rosszabb hónap követte. Áprilisban csupán 8,2 mm csapadék hullott, az átlaghőmérséklet pedig napi 2,8 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál. Május eleje hideg, száraz és szeles volt. Mindennek ellenére szépen virágzott és jól kötött a gyümölcs, tehát a terméskilátások jók. Ebből következik, hogy gondolni kell a gyümölcsritkításra. Alapelv, hogy annyi gyümölcsöt hagyjunk meg a fán, hogy két-két termés között érés idején még egy harmadik gyümölcs helye üresen maradd jón. A ritkításra már a természetes gyümölcshullás előtt sort keríthetünk, viszont min-> dig az apróbb, fejletlenebb gyű-* mölcsöket távolítsuk el. A fát úgy kell ápolni és gondozni, hogy a közepes vagy annál nagyobb termésmennyiséget is kedvezően kinevelhesse. Ehhez sok vízre, tápanyagra, levegőre stb. van szükség. A koronagyürűn készített árkokba műtrágyát adhatunk, attól függően, mivel maradtunk adósak az őszi vagy tavaszi trágyázáskor. A műtrágyát meglocsoljuk . esetleg trágyalevet juttatunk i—, majd az árkot betakarjuk. Ne feledjük, hogy levélen keresztül is lehet tápanyagokat juttatni (lombtrágyázás). Most kell elvégezni a kajszi és az őszibarack hajtásválogatását, illetve a hosszú hajtások visszacsípését. Ha netán fagykár érte a fát, akkor az idősebb ültetvényben ifjíthatunk. Júniusban folytatjuk az alakfák kötözését, elvégezzük a bogyósok zöldoltását, s kéthetenként kaszálunk. A friss zöldet közvetlen takarmányozásra csak akkor használhatjuk, ha régen permeteztünk. Szénát mindenképpen készíthetünk, hiszen télig a vegyszerek hatóanyagai lebomlanak. A zöld anyag talajtakarásra és komposztkészítésre is alkalmas. A szamóca szépen virágzott, jól kötött, a gazdagnak ígérkező termés megóvása érdekében még elvégezhetjük a talajtakarást. Félrehajtjuk a tövek lombját s gyaluforgácsot, búzaszalmát, fóliát terítünk le a földre. Így tiszta marad a gyümölcs és nem támadja meg a szürkepenész. A bogyósokat öntözni kell, mégpedig lehetőleg reggel, de legkésőbb kora délután, hogy estére a lomb megszáradjon. A szamócának 20—; 25, a többi bogyósnak 30—40 liter vizet kell juttatni négyzetméterenként, Már most el kell dönteni, hagyunk-e indákat továbbszaporftásra. A harmadéves ültetvényt letermés után felszámoljuk, tehát palántára lesz szükségünk az újratelepítéshez. A kétéves töveken hagyunk Indákat, közben előkészítjük a leendő palánták beiskolázására szükséges területet. Jelöljük ki az új telepítés helyét s oda igen rövid tenyészidejű növényt ültessünk, A gyümölcstároló már minden bizonnyal kiürült, tehát ideje kitakarítani a helyiséget. A ládákat, rekeszeket alaposan mossuk ki és napos helyen tároljuk. A nyári szürethez készítsük elő a létrákat, állványokat, szedőedényeket, s készüljünk föl a megterhelt ágak alátámasztására. Főleg a korai cseresznyét, de a szamócát, ribizlit, egrest stb. szintén kocsánnyal kell szedni, mégpedig érett állapotban, hiszen nem utóérők. A megszedett gyümölcsöt közvetlenül fogyasztás előtt kell megmosni, és mindig csak annyit, amennyi egyszerre elfogy. Június első napjaiban megjetennivalók jünk Harmavit lombtrágyát és Citowett tapadószert. BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tenik az almamoly, de más kártevők (kaliforniai pajzstetű, almalevélmoly, atkák és törpemolyok) ellen Is permetezni kell az alma- és körtefákat. A betegségekről (llsztharmat, varasodás) nem is beszélve. A kajszin és az őszibarackon a kaliforniai pajzstetű, a levéltetvek, a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly károsít, a taírinás levélfodrosodás, a levéllikasztö gomba és a monilia ugyancsak vegyszeres beavatkozást igényel. A kései cseresznyét a férgesedést okozó cseresznyelegyek, a kaliforniai pajzstetvek, illetve a levéllikasztó gomba, a monilia és a füstösszárnyú levéldarázs kártételétől kell óvni. A szilvafákon a szilvamolyok, pókhálós szilvamolyok és atkák, a szamócán a sodrómolyok, szamócaatkák,a szürkepenész, a málnán a vesszőszúnyog, a gubacsszúnyog és a vesszőfoltosság kártételének megelőzése időszerű. A köszmétét a levéltetvek, levéldarazsak, továbbá a lisztharmat és a levélfoltosság, a ribiszkét pedig a levéltetvek, ribiszkelepkék, illetve a lisztharmat és levélfoltosság károsítják. Vegyes gyümölcsösben június elején Bi-58 és Karathane kombinációt használjunk. A varasodásra érzékeny gyümölcsöt (pl. Starkinson) Karathane helyett Dlthane készítménnyel kezeljük. Az almamoly miatt a kezelést 14 nap múlva meg kell ismételni, mondjuk Dimecron 50 vagy Metation és Fundazol felhasználásával. A hónap elején a szamócát feltétlenül meg kell permetezni Euparen vagy Heril készítménnyel (várakozási idő .21 nap). Az atkák irtására Plictran 25 javasolható. A permetlébn rendszeresen kever-A ZÖLDSÉGESKERTBEN Figyelmünk központjában továbbra is a növényzet kedvező fejlődéséhez szükséges víz és tápanyag juttatása áll. A meleg nyári napokon zöldségféléink sok vizet igényelnek, amit csak rendszeres locsolással tudunk biztosítani. Lehetőleg a reggeli vagy esti órákban öntözzünk, 20—30 mm-es adagokkal. Nagy melegben a fólia alatt porlasztó öntözéssel csökkenthetjük a növények számára káros forrőságot. A rendszeresen locsolt földet gyakran kell kapálni, hogy ne lepjék el a gyomok; jó legyen a levegő- és vízgazdálkodása. Nagy körültekintést igényel az őszi káposzta palóntanevelése. Az ágyast mindig nedvesen kell tartani és rendszeres lazítással meg kell akadályozni a talaj cserepedését. A fóliás talajtakarástól óvakodjunk, mert a nagy melegben megkárosodnak a csírák. Fólia helyett a nedves nádtakaró alkalmazását javaslom. A sűrű vetést ritkítani kell, hogy erős, fejlett palántákat nyerjünk a hónap második felében esedékes ültetéshez (60X40 cm-es sor- és tőtávolság). Most kell elvetni az őszi termelésre szánt karfiol, karalábé és kelkáposzta magját. A káposztafélék növényvédelme a földibolha, a rágóhernyók és a levéltetvek ellen irányul (Dimecron 0,1 °/o). A korai káposztafélék, a retek és a cukorborsó megüresedett helyét átkapálás után eltenni való uborkával hasznosíthatjuk. A magot 80 cm sortávolságra vetjük, majd a kelő növényeket 10—15 cm-re ritkítjuk. Az uborkát elsősorban lisztharmat és peronoszpóra károsítja. Lisztharmat ellen a Sulikol К 0,5 vagy a Fundazol, illetve a Topsin 0,07 százalékos oldata, a peronoszpóra ellen pedig a Kuprikol 0,7—1 százalékos töménységű oldata nyújt védelmet. Folytatjuk a paradicsom kötözését, az oldalhajtások eltávolítását. A burgonyabogarak ellen a Soldep 0,5 %-os oldata használható. A vegyszeres ' kezelés akkor leghatásosabb, amikor 2—3 mm nagyságú lárvákra juttatjuk a permetlét. A mák férgesedését a máktokbarkó okozza. A kártétel megelőzése érdekében virágzás előtt és sziromhullás után a Bi-58 0,1 %-os vagy a Dimecron 0,1 %-os oldatával kell permetezni. Ezzel a kezeléssel a mákot sanyargató fekete levéltetveket is elpusztítjuk. A fóliás uborka és paradicsom futtatása, oldalhajtásainak eltávolítása ugyancsak időszerű. Terméskötés után fejtrágyázást kell alkalmazni [2—t 3 dkg műtrágya egy négyzetméterre). /DORÄK ALAJOS ййввамь MUBZBUlHIt KÉRDÉS: Tavaly késve olvastam, hogy burgonya után nem tanácsos paradicsomot ültetni, mert tönkreteszi a burgonyavész. Augusztus közepén be is ütött a baj, melynek gyökere valahol mélyen rejtőzik, ugyanis a burgonyát Is minden évben tönkreteszi valamilyen kártevő. A burgonyabogarakra gyanakodtam, de azokat rendszeresen Irtom. A területet és az ültetőanyagot váltom. Talán ez is a burgonyavész rovására írható? P. I., P. VÁLASZUNK: Igen, a bajt mindkét esetoen a burgonyavész okozza. A veszedelmes gomba nemcsak a lombot teszi tönkre, de a termést is. A fitoftóra közeli rokonságban van a szőlőt károsító, peronoszpórával, csakhogy az utóbbi elsősorban a lehullott leveleken kialakult spórák formájában telel, a fitoftóra pedig főleg a beteg gumókban vészeli át a telet s innen terjed a fertőzés. A korai burgonyán kedvező körülmények (magas páratartalom, alacsony hőmérséklet között már júniusban jelentkezhet. A védekezésben nagy szerepe van az alapfontosságú agrotechnikai követelmények megtartásának: ritkább ültetés, karózás, hogy a növények, illetve a bogyók ne feküdjenek a földön. A gyomokat rendszeresen kell Irtani, az öntözést árasztással kell megoldani, hogy kizárjuk a szél segítségével terjedő spórák csírázási lehetőségét. Ami a burgonya és paradicsom szomszédságát illeti: úgyszólván minden kertben van krumpli is, meg paradicsom is, tehát a szomszéd beteg ültetvénye is megfertőzheti a növényzetet. Mindenesetre kerüljük azonos vagy rokon növények egymás után termesztő sét. A burgonya közelsége a paradicsom számára nem auynyira a fitoftóra, inkább a vírusos megbetegedések miatt veszélyes, hiszen ezek a betegségek a rovarok útján vagy növénymaradványokkal könynyen átvihetők a paradicsomra, és persze a többi rokon rajra is. A fitoftóra szempontjából sokkal fontosabb az említett alapelvck megtartása, és akárcsak a szőlőperonoszpóra esetében — a megelőző vegyszeres védekezés. Ha van szőlője, akkor egyszerű a dolog: amikor a szőlőt peronoszpóra ellen permetezi, júniustól a korai burgonyát, júliustól pedig a paradicsomot is permetezze meg a peronoszpóra ellen használatos szerekkel (Dithane, Perozin, Kuprikol), de ne feledkezzen meg a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási Időről. Matlák György agrármérnök
