Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-05 / 22. szám

Júniusban a növényvédelmi munkák mellett igen fontos teendő a hajtásválogatás. A téli fagykár miatt metszéskor a szo­kásosnál jobban megterheltük a tőkéket, így most különösen fontos szerepet játszik a haj­tásválogatás. S nem csupán az idei, de a jövő évi hozam meg­alapozása szempontjából is. Ne halogassuk a munkát, mert mennél jobban megerősödnek az eltávolításra váró hajtások, annál nagyobb tápanyagveszte­séget okozunk. A karós művelésű szőlőt kö­tözni, a kordont pedig a kettős drőthuzalok közé kell igazítani. A hajtásokat úgy rendezzük el, hogy a tőke' szeliős legyen, a levelek szabadon a fény felé forduljanak. Kötözéskor a haj­tásokat lazán, nyolcaskötéssel rögzítsük a karóhoz. A rend­szeres és idejekorán végzett kötözés és hajtásbújtatás elejét veszi a szélkárnak. Kedvező időjárás esetén a hónap végén sort keríthetünk a második kö­tözésre, amikor már kissé szo­rosabbra köthetjük a hajtáso­kat. Június második felében, fő­leg a tápanyaggal jól ellátott fiatal szőlőkben, már általában hónaljazni kell. Ne tépjük le a hónaljhajtásokat, mert ezzel fölösleges sérülést okozunk. Üjabban bebizonyították, hogy a hónaljhajtások serkentik az asszimilációt, tehát kedvezően befolyásolják a telelő rügyek Illetve a fürtök fejlődését. A hónaljhajtásokat a harmadik levél után csípjük vissza, ter­mészetesen a fiatal ültetvé­nyekben is. Az ültetvényt rendszeres ta­lajlazítással tartsuk gyommen­tesen. A talajlazítás a cserebo­gár rajzásának évében a pajor­kártétel megelőzése szempont­jából Is igen fontos, hiszen kapáláskor, saraboláskor a to­jások, illetve a kikelt pajorok jelentős hányadát elpusztíthat­juk, azonkívül javítjuk a talaj vízgazdálkodását. Nagy gondot kell fürditani a fiatal ültetvények gondozására. Az oltványokat takaró kupaco kát (csirkézés) kapáláskor fo­kozatosan elkoptatjuk. Ha oltványon több hajtás fejlődik, közülük csak a két legerőseb­bet kell meghagyni. A fiatal hajtások általában „kövéren" fejlődnek, ezért azonnal karó­hoz kell kötni őket, nehogy ki­törje a szél, mert ez egy év hátrányt jelent. Sokan tapasz­talhatták, hogy a nyulak na­gyon kedvelik, ha hozzáférnek, azonnal lerágják a zsenge haj­tásokat. A nyúlkár megelőzése céljából karóhoz rögzített drót­­szövettel, fóliával vagy üres műtrágyás zsákokkal védjük a tőkéket, ha rossz vagy egyál­talán nincsen kerítésünk. itt különösen fontos a rendszeres talajlazítás, hiszen a fiatal olt­ványok sok nedvességet igé­nyelnek, tehát fontos a jó víz­­gazdálkodás. Csapadékszegény időjárás esetén feltétlenül ön­tözzük be az oltványokat. A beiskolázott oltványok fej­lődését rendszeres öntözéssel, tennivalók árasztással serkenthetjük. Az árasztást mindig talajlazítás és fejtrágyázás kövesse. Ne feled­kezzünk meg a harmatgyöke­rek eltávolításáról, mert ezek erős fejlődése gátat vet a talp­­gyökérzet fejlődésének. Nagy­üzemekben a takarást parafiu­­nozással helyettesítik, jgy a harmatgyökerek fejlődése eleve kizárt. Az oltványiskolában heti rendszerességgel kell permetez­ni a gombábetegségek ellen. A növényvédelmet a pero­­noszpóra, a lisztharmat, a bot­­ritis, illetve a szőlőmolyok el­len kell beállítani. Június ele­jén, mihelyt a hajtások hossza eléri a 20—25 cm-t, feltétlenül kezdjük meg a permetezést. Pe­­ronoszpóra ellen Dithane vagy Perozin használható, s már az első kezeléskor adjunk a per­­metlébe lisztharmat elleni kén­készítményt (pl. Sulikol K, Pol­­sulkol, Fundazol, Topsin). Köz­vetlenül virágzás után már a molyok ellen is kell védekezni. A felhasználható szerek adago­lását, keverhetőségét stb. nem részletezem, hiszen a szakrovat növényvédelmi cikksorozata már minden fontos tudnivalót közreadott. Mindössze annyit szeretnék megjegyezni, lehető­ség szerint váltott szerekkel, illetve szerkombinációkkal dol­gozzunk, ha tökéletes hatást akarunk elérni. A borospincében rendszere­sen ellenőrizzük a hőmérsékle­tet. Ez különösen a gyorsabban fölmelegedő, sekélyebb pincék­ben fontos. Figyeljük borain­kat, hogy Idejekorán észreve­gyük a fölmelegedés kiváltotta utóerjedést. Erősebb fölmelege­déskor hajnalban vagy éjszaka szellőztetni kell. Június vége felé elvégezhetjük a harmadik fejtést. Lehetőleg zárt fejtést végezzünk s a bort tiszta, a bor­nak megfelelően kénezett hor­dóban tároljuk. VARGA JÓZSEF A GYÜMÖLCSÖSBEN Számunkra rosszul kezdődött az év: hosszú, hideg telünk volt, későn tavaszodon s a biz­tató márciust, mely hőmérsék­let és csapadék tekintetében is elmaradt a normálistól, még rosszabb hónap követte. Ápri­lisban csupán 8,2 mm csapadék hullott, az átlaghőmérséklet pe­dig napi 2,8 fokkal volt alacso­nyabb a sokévi átlagnál. Má­jus eleje hideg, száraz és sze­les volt. Mindennek ellenére szépen virágzott és jól kötött a gyümölcs, tehát a terméski­látások jók. Ebből következik, hogy gondolni kell a gyümölcs­ritkításra. Alapelv, hogy annyi gyümölcsöt hagyjunk meg a fán, hogy két-két termés között érés idején még egy harmadik gyümölcs helye üresen maradd jón. A ritkításra már a termé­szetes gyümölcshullás előtt sort keríthetünk, viszont min-> dig az apróbb, fejletlenebb gyű-* mölcsöket távolítsuk el. A fát úgy kell ápolni és gon­dozni, hogy a közepes vagy annál nagyobb termésmennyi­séget is kedvezően kinevelhes­se. Ehhez sok vízre, tápanyag­ra, levegőre stb. van szükség. A koronagyürűn készített ár­kokba műtrágyát adhatunk, at­tól függően, mivel maradtunk adósak az őszi vagy tavaszi trágyázáskor. A műtrágyát meg­locsoljuk . esetleg trágyalevet juttatunk i—, majd az árkot be­takarjuk. Ne feledjük, hogy le­vélen keresztül is lehet táp­anyagokat juttatni (lombtrá­gyázás). Most kell elvégezni a kajszi és az őszibarack hajtásváloga­tását, illetve a hosszú hajtások visszacsípését. Ha netán fagy­kár érte a fát, akkor az idő­sebb ültetvényben ifjíthatunk. Júniusban folytatjuk az alak­fák kötözését, elvégezzük a bo­gyósok zöldoltását, s kétheten­ként kaszálunk. A friss zöldet közvetlen takarmányozásra csak akkor használhatjuk, ha régen permeteztünk. Szénát minden­képpen készíthetünk, hiszen té­lig a vegyszerek hatóanyagai lebomlanak. A zöld anyag talaj­­takarásra és komposztkészítés­­re is alkalmas. A szamóca szépen virágzott, jól kötött, a gazdagnak ígérke­ző termés megóvása érdekében még elvégezhetjük a talajtaka­rást. Félrehajtjuk a tövek lomb­ját s gyaluforgácsot, búzaszal­­mát, fóliát terítünk le a föld­re. Így tiszta marad a gyü­mölcs és nem támadja meg a szürkepenész. A bogyósokat ön­tözni kell, mégpedig lehetőleg reggel, de legkésőbb kora dél­után, hogy estére a lomb meg­száradjon. A szamócának 20—; 25, a többi bogyósnak 30—40 liter vizet kell juttatni négy­zetméterenként, Már most el kell dönteni, hagyunk-e indá­kat továbbszaporftásra. A har­madéves ültetvényt letermés után felszámoljuk, tehát palán­tára lesz szükségünk az újra­telepítéshez. A kétéves töveken hagyunk Indákat, közben elő­készítjük a leendő palánták beiskolázására szükséges terü­letet. Jelöljük ki az új telepítés helyét s oda igen rövid te­nyészidejű növényt ültessünk, A gyümölcstároló már min­den bizonnyal kiürült, tehát ideje kitakarítani a helyiséget. A ládákat, rekeszeket alaposan mossuk ki és napos helyen tá­roljuk. A nyári szürethez ké­szítsük elő a létrákat, állvá­nyokat, szedőedényeket, s ké­szüljünk föl a megterhelt ágak alátámasztására. Főleg a korai cseresznyét, de a szamócát, ri­­bizlit, egrest stb. szintén ko­­csánnyal kell szedni, mégpedig érett állapotban, hiszen nem utóérők. A megszedett gyümöl­csöt közvetlenül fogyasztás előtt kell megmosni, és min­dig csak annyit, amennyi egy­szerre elfogy. Június első napjaiban megje­tennivalók jünk Harmavit lombtrágyát és Citowett tapadószert. BELUCZ JÁNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tenik az almamoly, de más kár­tevők (kaliforniai pajzstetű, al­­malevélmoly, atkák és törpe­molyok) ellen Is permetezni kell az alma- és körtefákat. A betegségekről (llsztharmat, varasodás) nem is beszélve. A kajszin és az őszibarackon a kaliforniai pajzstetű, a levél­­tetvek, a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly károsít, a taí­­rinás levélfodrosodás, a levél­­likasztö gomba és a monilia ugyancsak vegyszeres beavat­kozást igényel. A kései cseresz­nyét a férgesedést okozó cse­resznyelegyek, a kaliforniai pajzstetvek, illetve a levélli­­kasztó gomba, a monilia és a füstösszárnyú levéldarázs kár­tételétől kell óvni. A szilva­fákon a szilvamolyok, pókhálós szilvamolyok és atkák, a sza­mócán a sodrómolyok, szamó­caatkák,a szürkepenész, a mál­nán a vesszőszúnyog, a gubacs­­szúnyog és a vesszőfoltosság kártételének megelőzése idő­szerű. A köszmétét a levéltet­­vek, levéldarazsak, továbbá a lisztharmat és a levélfoltosság, a ribiszkét pedig a levéltetvek, ribiszkelepkék, illetve a liszt­­harmat és levélfoltosság káro­sítják. Vegyes gyümölcsösben június elején Bi-58 és Karathane kom­binációt használjunk. A varaso­­dásra érzékeny gyümölcsöt (pl. Starkinson) Karathane helyett Dlthane készítménnyel kezel­jük. Az almamoly miatt a ke­zelést 14 nap múlva meg kell ismételni, mondjuk Dimecron 50 vagy Metation és Fundazol fel­­használásával. A hónap elején a szamócát feltétlenül meg kell permetezni Euparen vagy Heril készítménnyel (várakozási idő .21 nap). Az atkák irtására Plictran 25 javasolható. A per­­metlébn rendszeresen kever-A ZÖLDSÉGESKERTBEN Figyelmünk központjában to­vábbra is a növényzet kedvező fejlődéséhez szükséges víz és tápanyag juttatása áll. A me­leg nyári napokon zöldségfé­léink sok vizet igényelnek, amit csak rendszeres locsolás­sal tudunk biztosítani. Lehető­leg a reggeli vagy esti órákban öntözzünk, 20—30 mm-es ada­gokkal. Nagy melegben a fólia alatt porlasztó öntözéssel csök­kenthetjük a növények számá­ra káros forrőságot. A rend­szeresen locsolt földet gyakran kell kapálni, hogy ne lepjék el a gyomok; jó legyen a levegő- és vízgazdálkodása. Nagy körültekintést igényel az őszi káposzta palóntaneve­­lése. Az ágyast mindig nedve­sen kell tartani és rendszeres lazítással meg kell akadályoz­ni a talaj cserepedését. A fó­liás talajtakarástól óvakodjunk, mert a nagy melegben megká­rosodnak a csírák. Fólia he­lyett a nedves nádtakaró al­kalmazását javaslom. A sűrű vetést ritkítani kell, hogy erős, fejlett palántákat nyerjünk a hónap második felében esedé­kes ültetéshez (60X40 cm-es sor- és tőtávolság). Most kell elvetni az őszi ter­melésre szánt karfiol, karalábé és kelkáposzta magját. A káposztafélék növényvédel­me a földibolha, a rágóher­nyók és a levéltetvek ellen irá­nyul (Dimecron 0,1 °/o). A korai káposztafélék, a re­tek és a cukorborsó megüre­sedett helyét átkapálás után el­tenni való uborkával hasznosít­hatjuk. A magot 80 cm sortá­volságra vetjük, majd a kelő növényeket 10—15 cm-re ritkít­juk. Az uborkát elsősorban lisztharmat és peronoszpóra ká­rosítja. Lisztharmat ellen a Su­­likol К 0,5 vagy a Fundazol, illetve a Topsin 0,07 százalékos oldata, a peronoszpóra ellen pedig a Kuprikol 0,7—1 száza­lékos töménységű oldata nyújt védelmet. Folytatjuk a paradicsom kö­tözését, az oldalhajtások eltá­volítását. A burgonyabogarak ellen a Soldep 0,5 %-os olda­ta használható. A vegyszeres ' kezelés akkor leghatásosabb, amikor 2—3 mm nagyságú lár­vákra juttatjuk a permetlét. A mák férgesedését a mák­­tokbarkó okozza. A kártétel megelőzése érdekében virágzás előtt és sziromhullás után a Bi-58 0,1 %-os vagy a Dimec­ron 0,1 %-os oldatával kell per­metezni. Ezzel a kezeléssel a mákot sanyargató fekete levél­­tetveket is elpusztítjuk. A fóliás uborka és paradi­csom futtatása, oldalhajtásai­nak eltávolítása ugyancsak idő­szerű. Terméskötés után fej­trágyázást kell alkalmazni [2—t 3 dkg műtrágya egy négyzet­­méterre). /DORÄK ALAJOS ййввамь MUBZBUlHIt KÉRDÉS: Tavaly késve olvastam, hogy burgonya után nem tanácsos paradicsomot ültetni, mert tönkreteszi a burgonyavész. Au­gusztus közepén be is ütött a baj, melynek gyökere valahol mélyen rejtőzik, ugyanis a bur­gonyát Is minden évben tönk­reteszi valamilyen kártevő. A burgonyabogarakra gyanakod­tam, de azokat rendszeresen Irtom. A területet és az ültető­anyagot váltom. Talán ez is a burgonyavész rovására írható? P. I., P. VÁLASZUNK: Igen, a bajt mindkét esetoen a burgonyavész okozza. A ve­szedelmes gomba nemcsak a lombot teszi tönkre, de a ter­mést is. A fitoftóra közeli ro­konságban van a szőlőt káro­sító, peronoszpórával, csakhogy az utóbbi elsősorban a lehul­lott leveleken kialakult spórák formájában telel, a fitoftóra pedig főleg a beteg gumókban vészeli át a telet s innen ter­jed a fertőzés. A korai burgo­nyán kedvező körülmények (magas páratartalom, alacsony hőmérséklet között már jú­niusban jelentkezhet. A védekezésben nagy szere­pe van az alapfontosságú agro­technikai követelmények meg­tartásának: ritkább ültetés, ka­rózás, hogy a növények, illetve a bogyók ne feküdjenek a föl­dön. A gyomokat rendszeresen kell Irtani, az öntözést árasz­tással kell megoldani, hogy ki­zárjuk a szél segítségével ter­jedő spórák csírázási lehetősé­gét. Ami a burgonya és paradi­csom szomszédságát illeti: úgy­szólván minden kertben van krumpli is, meg paradicsom is, tehát a szomszéd beteg ültet­vénye is megfertőzheti a nö­vényzetet. Mindenesetre kerül­jük azonos vagy rokon növé­nyek egymás után termesztő sét. A burgonya közelsége a paradicsom számára nem auy­­nyira a fitoftóra, inkább a ví­rusos megbetegedések miatt ve­szélyes, hiszen ezek a beteg­ségek a rovarok útján vagy növénymaradványokkal köny­­nyen átvihetők a paradicsom­ra, és persze a többi rokon rajra is. A fitoftóra szempont­jából sokkal fontosabb az emlí­tett alapelvck megtartása, és akárcsak a szőlőperonoszpóra esetében — a megelőző vegy­szeres védekezés. Ha van szőlője, akkor egy­szerű a dolog: amikor a szőlőt peronoszpóra ellen permetezi, júniustól a korai burgonyát, júliustól pedig a paradicsomot is permetezze meg a perono­szpóra ellen használatos sze­rekkel (Dithane, Perozin, Kup­rikol), de ne feledkezzen meg a kötelező élelmezés-egészség­ügyi várakozási Időről. Matlák György agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents