Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-05 / 22. szám

Elismerés a legjobbaknak

Az asztali értékelés a háztáji nyúltenyésztés fejlesztésén szorgoskodók munkájának eredményesebbé tiételót szolgálja.

Fotó: -dek

О

ЙШЯИК

íjc Az utóbbi hónapokban többen kérdezték, hol lehet a laskagumha házi termeléséhez csírát szerezni? Nekik kívánunk segíteni, amikor Ondrej Macko agrármérnök a Záhradkár - chovateľ 5. számában közölt kínálatát tolmácsoljuk; Macko kertésztárs 22 koronáért kínál egy liter gombacsírát, természetesen használati utasítással együtt. Mint írja, egy liter szaporítóanyag 50 liter fűrészpor beoltására elegendő, amit azután termelésre vagy további 2500 liter fűrészpor vagy egyéb termőfelület (kóró, szalma stb.) beoltására használhatunk fel. Ezt a finom gombát házgyári lakásokban is termelhetik (erkély, kamra stb.), s ami a legfontosabb, nem kell hozzá lótrágya. Levélcím: Bratislava, postafiók 89147

*

jjc Állattartással foglalkozó olvasóinknak segítendő, kérjük azokat, akik csicsókát termelnek és másoknak is tudnának tanácsot meg iiltetőanyagnt adni, írják meg szerkesztőségünknek, hogy eligazíthassuk az érdeklődőket.

*

Ф A .Surányi (Šurany) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tangazdasága kölest (kilogrammonként öt koronáért), az SZKSZ Tesárske Mlyňanyi alapszervezete pedig aszkánlai merino tenyészállatokat és bárányokat kínál megvételre (Ján Simán, Vieska nad Žitavou 16. 951 52 Slepčany). (kr)

Régi hagyomány, hogy az országos nyúltenyésztési konferencia alkalmából a pecsenyenyulak felvásárlásával megbízott nyitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat kiértékeli a szerződéses nyólhústermelésben elért eredményeket, kihirdeti és a társadalmi elismerést jelképező jutalomban részesíti a mozgalom sikeréből oroszlánrészt vállaló járásokat, kisállattenyésztő alapszervezeteket és háztáji nyúltenyésztőket. így volt ez az idei, sorrendben immár tizedik konferencián is, melyen a sikerek méltatása mellett nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a mozgalom fejlesztése érdekében sok még a tennivalónk. Mindenekelőtt rugalmasabbá kell tenni a takarmányelosztást, gazdagítani kell a kiskereskedelem kellék- és eszközkínálatát, meg kell oldani a tenyésztő berendezések gyártását és forgalmazását, mielőbb be kell vezetni a nyári és téli felvásárlási árat, és a fölvásárlás! problémák megoldása érdekében gyorsan föl kell építeni a BRANKO rimaszombati (Rimavská Sobota) üzemét.

Most pedig lássuk, kik is voltak a múlt év legeredményesebb ny utászai?

A legtöbb vúgóérett állatot •— összesen 92 337 darabot! az érsekújvári (Nové Zámky) járás értékesített, amit az értékelő bizottság különdíj megítélésével méltányolt. Az évközi növekmény, a múlt évben tapasztalt fellendülés alapján

meghatározott rangsor élén a prievidzai, fcadcai, trnavai és rožňavai járások végeztek.

Hogy csak egy példát említsünk, a prievidzai járás alapszervezetei csaknem háromszor annyi nyulat kínáltak megvételre, mint egy évvel korábban.

Az alapszervezetek versengéséből — az utóbbi évek hagyományához híven — ismét a felsöpatonyiak (Horná PotôňJ kerültek ki győztesen. A község nyúlással S479 pecsenycnyulal értékesítettek. A második helyen a perbetei (Pribeta), a harmadikon a Caklovi alapszervezetet értékelték.

A nyúltenyésztők egyéni versenye ezúttal aránylag szoros küzdelmet hozott, melyből a perbetei (Pribeta) Kollár Károly került ki győztesen (691 eladott nyúl). A második helyezettnek kijáró díjat Ondrej ZákoviC bošácai tenyésztő kapta (675 nyúl), a harmadik helyet pedig Kelemen Ferenc, a pinci (Pinciná) alapszervezet tagja szerezte meg (521 nyúl).

A győzteseknek gratulálunk, és minden tenyésztőnek, aki a terebélyesedő mozgalom sikeréért tenni kész, további eredményes munkálkodást kívánunk! (ká)

Д® Éhes iözsef tu éve

IMS foglalkozik akvarisztika val. Otthon tizennyolc kisebb-nagyobb vízmedencében —összesen körülbelül másfélezer liter vízben — tart és tenyészt különféle díszhalakat. Részben a saját kedvtelésére, részben a bratislavai Chovprodukt részére. Mégis: a városi művelődési házban végleges otthonra lelt dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) akvarisztikái szakkörnek mindössze egy év óta tagja. Bevallása szerint azért, mert korábban sejtelme sem volt arról, hogy a városban ilyen érdekkör tevékenykedik. Az idén a hagyományos akvarisztikai kiállításon találkoztam velel már mint felügyelővel és szaktanácsadóval.

— Azóta is ilyen hadilábon állnak a népszerűsítéssel?

■ — A lehetőségeink korlátozottak, tulajdonképpen csak ez a kiállítás szolgálja kedvtelésünk népszerűsítését.

— fis ezt a rendezvényt legalább beharangozták? Mondjuk a járási újságban.,.

Erre bizony nem gondoltunk, csak a falragaszokra. De a látogatottságra így sem panaszkodhatunk. Félidőnél tartunk, s már több mint kétezer látogatója volt a bemutatónak. Igaz, többnyire gyerekek, de nagyon sokan a szüleiket ts elcsalták egy kis nézelődésre. A végén nem egy esetben vásár lás lett belőle.

— Tesznek-e valamit a gyerekek érdeklődésének fölkarolásáért, elmélyítéséért?

— Nemrég úgy határoztunk, hogy létrehozzuk az ifjú ákvanapokban tudtunk kínálni kellékeket, szakirodalmat, halele séget és kisebb választékban magunk nevelte díszhalakat is. Az ellátás javítása érdekében már tárgyaltunk a jednotáoal. Ha lesz megjelelő helyiség, azonnal megnyitjuk a szakboltot. Igényeinknek az is megfelelne, ha valamelyik virágüzletben kapnánk egy részleget, hogy legalább valamit tudjunk

A fiatalokra alapoznak

risták körét, természetesen szintén a művelődési ház kebelében, hozzáértő, vezetővel és tanácsadóval az élén.

—• fis a felnőttek? Tudtommal a városban nincsen akvarisztikai szakbolt, hogyan látják el kellékekkel a kezdőket?

— Ez bizony komoly gondot okoz, hiszen akváriumot és különféle felszerelést még a bratislavai szakboltban is csak ritkán lehet kapni. Amit lehet megveszünk és helyben továbbadjuk az érdeklődőknek. Ezen a kiállításon tizennyolc akváriumot adtunk el, valamennyit magam készítettem. Az első

nyújtani az érdeklődőknek. Akkor talán az akvaristák száma is gyarapodna.

— Most hány aktív tagja van az érdekkörnek?

—> Nagyjából húsz. 'A múlt évi bemutató után negyven jelentkezőt vettunk föl, de a már említett beszerzési gondok miatt a többség szép csendben lemorzsolódott.

— 'A kezdőnek nem csupán vízmedence kell, meg díszhal, de Ismeret, szaktanács is.

— E tekintetben aránylag jól állunk. Havi rendszerességgel, mindig az első pénteken börzével, kellékárusítással és szakelőadással egybekapcsolt összejövetelt rendezünk, este öttől nyolcig, itt a művelődési házban. Ezekre az összejövetelekre neves bratislavai, brnói és prágai előadókat hívunk meg, akik szakmai vonatkozásban nagyon sokat tudnak segíteni kezdőnek és haladónak egyaránt. Szívesen látjuk körünkben azokat is, akik egyelőre a lehetőségek mérlegelésénél tartanak, és szeretnének valami közelebbit megtudni a kedvtelésünkről.

— Milyen tapasztalatot gyűjtöttek, van visszhangja ennek a kiállításnak?

— Kétezer látogatót említettem, s ez már jelez valamit. Egyelőre körülbelül nyolcvan komoly érdeklődővel beszélgettünk, könyveket, kellékeket árusítottunk, tehát minden bizonnyal eredmény ts lesz. Meglehet, vízmedence hiányában sokan uborkásüvegben jogják tartani az itt vásárolt díszhalakat, lehet, hogy közülük csak néhány éri meg a nyarat, de elképzelhető, hogy néhányon éppen így kapnak kedvet az akvarisztikához. Ha így lesz, örömünkre fog szolgálni.

(bor)

1

Valamikor Királylielmecen (Kráľovský Chlmec) is megművelték a kerteket. Főleg szőlőt, gyümölcsöt termesztettek itt is, mint a többi bodrogközi községekben, no meg zöldséget, ahogy az Igények diktálták. Aztán, ahogy í,beütött“ a városiasodás íolya* mata, hanyatlanl kezdett a tér« melést kedv.- Elég kár, mert Királyhelmec éghajlati és talajviszonyai kedveznek a zöldségtermesztésnek.

Ahogy felhúzták a tömbházlakások sorát, ismét megnőtt a házikertek értéke. Főleg amióta a városi nemzeti bizottság illetékesei határozottabban felkarolják és eredményesen alkalmazzák a kertművelésre, önellátásra ösztönző intézkedéseket, s amióta a helyi állami gazdaság vezetői is felismerték, hogy ha jobban támogatják a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezetét, akkor itt helyben is előállíthatják a kistermelők a lakosság szükségletének megfelelő zöldséget.

Sipos László, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi szervezetének elnöke mondta, hogy szervezetük a legnagyobb a kelet-szlovákiai kerületben. Négy éve hét hektár földet ősz-Kertészkedők

tottak szét 104 új tag között.

így már tavaly ötven tonnányi szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget vásároltak fel. Ez a teljesítmény érzékelteti a további lehetőségeket. Tavaly még újdonság volt a helmed kertekben a fóltaház, az idén viszont már megszokott jelenség. Akiknek nincsen kertjük, azok is kedvet kaptak a kertészkedésre. A tavalyi jó termés felkeltette a lakosság érdeklődését, és megnövekedett a kiosztásra kerülő parcellák iránti kereslet. Az AG újabb földterületet jelölt ki, melyet még a tavasz elején szétosztottak. Ezzel a tagok létszáma háromszáz fölé emelkedett.

A városi nemzeti bizottság márciusban átadta az igénylőknek az állami gazdaság által felkínált földet. Így további 3,6 hektárral növekedett a városka megművelt kertfeliilete. Az- 4án jelentkeztek a különféle vállalatok, intézmények, hogy az ő dolgozóinak is jelöljenek ki kerthelyet. Megtörtént. Most aztán mindenki ás, ültet, palántáz.

Beszélgetésünk kezdetén Sípos elvtárs megemlítette, hogy a szövetség helyi vezetősége a tagsággal közösen aprólékosan megvitatta a CSKP XVI. kongresszusának, valamint a CSKP KB 4. ülésének a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait. Ennek alapján dolgozták ki tevékenységük tervét. Legfontosabb feladatukként a tagság szakmai oktatását jelölték meg. Hajdúk Géza és Simon László szakelőadásokot tartottak, .majd Dunakeszire egy tanulmányi kirándulást tettek. Ugyanis a szervezet baráti kapcsolatot tart fenn a magyarországi kiskertészekkel. Az állami gazdaság hathatós támogatásával 15 hektárnyi, kertészeti hasznosításra alkalmas területet tudtak új tagjaiknak biztosítani. Ma már 38 hektár a város megművelt kertfelűlete, és erre az évre a Zeleninával már több mint 100 tonna árura kötöttek szerződést.

A városi nemzeti bizottság anyagilag támogatja a SZKSZ helyi szervezetét. Érre az évre az utak és árkok rendezésére 200 ezer koronát irányzott elő. Jövőre újabb öt hektárt osztanak ki a kertbarátoknak.

Befejezésül elmondhatjuk, hogy Királyhelmec lakossága helyesen értelmezi az önellátásra törekvést s végre is hajtja az erre vonatkozó programot. Az idén előreláthatólag sokkal színvonalasabb, tevékenyebb lesz a szövetség munkája, mint eddig bármikor.

ILLÉS BERTALAN Kádek Gábor felvétele