Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-05 / 22. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982', jónius I. 8 Fámádon (Járná) sok az új családi ház. A [elszabadulás óta gomba­­módra szaporodnak a szebbnél szebb, összkomfortos kertes házak, villák. A házak tetején tévé-antenna csillog, előttük virágos kert, díszfák, zöld övezetek díszítik az utcát. Az udvarban zöldell a pázsit, a konyhakert­ben ékeskedik a fóliasátor, a garázsban személygépkocsi. Azt is megfi­gyeltem, hogy ezekben a modern családi házakban aránylag fiatal csa­ládok élnek. No persze akadnak olyanok is, akik a szüleikkel együtt él­vezik otthonukat, vagy éppen most tervezik a „fészekrakást“. A mai fia­taloknak sokkal könnyebb az építkezés, mint a hajdaniaknak volt, hiszen segíti őket az állam, a társadalom. Sőt ma már sok szülő akkor igyek­szik gyermeke számára lakást szerezni, amikor az még csak gyermek­cipőben jár. Ez rendjén is van így. A szerelem, a családalapítás utáni ösztönös vágy, megacélozza a fiataink erejét, a nehézségeken való közös győzelem pedig megduplázza erejüket. Gergő József és felesége, Teréz sem kapták kézhez esküvőjük napján szü­leiktől a kacsalábon forgó vár kul­csait. Maguknak kellett megteremte­niük azt, saját erejükből. A házépítés ilyen formája — bárhogyan is vesz­­szük — sok gonddal és munkával jár. No és persze pénz is kell, még­hozzá nem is kevés, ök ketten már túl vannak ezeken a gondokon, a fészek, az otthon már jó ideje fel­épült. Hogy hogyan, arról Gergő Jó­zsef mesél. A múlttal kezdi: s- Tőzsgyökeres farnadi vagyok, egyszerű parasztcsaládból származom, egyszerű kis házból, amelynek he­lyén most ez az új lakás áll. Gyer­mekkorom nem volt könnyű, a szü­leimnek még annyira sem futotta, hogy szakmát tanulhassak. De azért, amikor végigmentem az utcán, a lá­nyok megfordultak utánam. Erős, de­rék, dolgos legény voltam s nem na­gyon szerettem munkahelyet változ­tatni, utazgatni Ide-oda, nincs annak semmi értelme. Ha esetleg többet ts keres az ember, mint mondjuk ide­haza, a szövetkezetben, de Idegenben többet Is költ, s nincs a családjával, csak hét végén, vagy egyszer egy hónapban. Ez nem Igazi családi élet. Én 1959 óta a szövetkezetben dolgo­zom a mai napig és nincs is szán­dékomban munkahelyet változtatni, hiszen a szövetkezettől mindent meg­kaptunk, amire szükségünk volt, ugyanis a feleségem is itt dolgozik amióta összeházasodtunk. — Hogyan Ismerkedtek meg? Mint legényember, udvarolgat­tam, de nősülésre még nem gondol­tam, arra viszont igen: ha egyszer mégis megszeretek valakit, az ma­gamhoz illő, egyszerű, dolgos lány lesz. S addigaddig kerestem, mig rá­találtam a feleségemre. — A bátyám révén ismerkedtünk /meg — mondja Teréz asszony da­­gasztás közben, mosolyogva. — A férjem jól ismerte a bátyámat, ö, a bátyám akkor már itt lakott, én meg hozzájuk jöttem látogatóba. S mit ad a sors, ott volt Jóska is, éppen ak­kor. Megtetszettünk egymásnak, s 1959-ben összeházasodtunk. Az es­küvő után mindjárt ideköltöztem, ugyanis én Pereszlényből fPresefany) származom, de már annyira megszok­tam a falut, az embereket, mintha itt születtem volna. — Mivel kerültek Össze, mit kap­tak a szüleiktől, vagy mondjuk így: mijük volt, amikor összeházasodtak? — A két kezünkön kívül jóformán semmink sem volt. Fiatalok voltunk és boldogok. Én még úgy tanultam az édesanyámtól, hogy az asszonynak a férje mellett a helye s jóban rosszban ki kell tartania. S a Gergő-házaspár kitartott, a közeljövőben tartják ezüstlakodalmu­kat. De nemcsak mint példás házastár­sakat említhetjük őket, hanem mint példás dolgozókat is. Hiszen Teréz asszony, amikor Farnadra került (1959) a szövetkezetbe ment dolgoz­ni. így alakult ki a Gergő etető-fejő pár. Gergő József az 56 tagú szocia­lista brigád vezetője, járási képvise­lő, felesége pedig a hnb képviselője. A tejtermelésben elért eredményeik éveken át kiválóak voltak. Gergő Te­rézt a közelmúltban egymillió liter tej kifejéséért állami kitüntetésben részesítették. Kiváló munkájukért jó fizetést, jutalmat, a házépítéshez anyagi támogatást, segítséget kaptak. Az építkezéshez a pénz tíz év alatt gyűlt össze. — Igen, mert közben két kislá­nyunk született egyszerre: Ottilia és Katalin — mondja nevetve a férj. — A gyerekek jövetele óriási erőt adott az élethez, a munkához- Dolgoztunk és takarékoskodtunk arra gondolva, hogy ha majd megnőnek, kellemes otthonuk legyen. És 1968-ban hozzá­láttunk az építkezéshez. Három év leforgása alatt teljesen rendbehoztuk a négyszoba-konyhás lakást, be is rendeztük, sőt azóta mér autót is vettünk. Körülnézek a lakásban, a hálóban, az ebédlőben, egy pillanatra mindent szemügyre veszek. Megállapítom, hogy e ház lakói nagy szeretettel, ízlése­sen válogatták ki a szobaberende­zést, az otthont díszítő és légkört teremtő, gyakorlati célt szolgáló tár­gyakat, egyszóval mindent, amitől a lakás nemcsak otthon, hanem éppen az 6, csakis az ő otthonuk lett. Az ilyen otthont,, amelyet kemény mun­kával, szülői segítség nélkül teremt meg az ember, tudja csak értékelni igazán. A szép és teljes, harmonikus élet­ről, az örömökről a munka mellett sem voltak hajlandók lemondani. Ná­luk boríték-rendszer van. A borítékok őrzője Teréz asszony. így aztán tud­­.ták, tudják, meddig ér a takaró. Š ha kellő időben együtt a pénz, nem okoz gondot az utazás, egy-egy ko­molyabb bútordarab, színes televízió, rádió, magnó, mosógép, személygép­kocsi stb. megvásárlása, sem egy hétvégi kiruccanás, sem egy NDK- beli kirándulás. Vegyük példának a lányok felne­velését, iskoláztatását, mert az élet ment tovább, az ikertestvérek: Otti­lia és Katalin megnőttek, férjhez adó lányokká serdültek. Mindketten Lé­ván (Levice) végezték el a közgaz­dasági középiskolát. Az érettségi után Bratislavában találtak maguk­nak munkahelyet, Így csak hét vé­gén járnak haza. —- Ilyenkor sokat segítenek a ház körül — mondja az édesanya kicsit könnyes szemmel. — Mosnak, főznek, takarítanak, a kertben segítenek. — Hány otthona lehet az ember­nek? — kérdezem Ottíliától. — Igazi csak kettő. A szülői ott­hon, míg gyermek, s a másik otthon, amit házastársával maga alapít az ember. A többi „otthon“ csupán pót­lék, szükségmegoldás, htszen egyik­nek sincs igazi fészekmelege. Nekünk igazi, szeretetteljes, gyönyörű gyer­mekkorunk volt, s ezt az otthont — ha a sors úgy is hozza, hogy el kell hagynunk, nem felejtjük el soha. Ebből a meghitt családi légkörből, amit csak gyermekkoromban, anyám mellett éreztem, nehéz szívvel távo­zom. Felvidult arccal, tele optimizmussal sétálok végig a szemet gyönyörköd­tető tavaszi napsütésben a platánfák alatt, — a távolból gépzúgást hal­lok. — Arra gondolok, hogy új „Fecskefészkek“ épülnek, amelyekben fiatalok kezdi* meg reménnyel teli ésaládl életüket. NAGY TERÉZ E Ф ф о N </) cu о *** Divatja mindennek van, Így az es­küvőknek is. Divat a romantika, a nosztalgia, divat a fehér ruhás nagy esküvő. A menyasszonyi ruhák gyö­nyörűek, magukon viselik az esküvői divat legfrissebb jegyeit. Ezek sze­rint: a ruha hosszú, bő és fehér. Anyaga lebet muszlin, zsorzsett, eset­leg csipke. Áltáléban magas nyakú és hosszú ujjú. A bő szoknya lehet húzott, harangszabású, sugárpliszé, fodorral bővülő. Alatta' minden eset­ben abroncsos alsőszoknyát viselnek, ettől lesz az öltözék ringó, virág­szerű. A díszítés romantikus: sok a csipke, a szalag, a fodor, a rüss. Június 7 Hétfő Június 8 Jiedd-Június 9 Szerda Június 10 Csütörtök Június 11 Péntek Június 12 Szombat L Június 13 Vasárnap RÚBERT RÚBERT MEDÄRD MEDARD FÉLIX STANISLAVA MARGIT MARGARETA barnabAs DOBROSLAVA VILLÖ ZLATKO ANTAL ANTON Enfelu fl EJTftli Y *355*» A szabadság madarai Valamikor, réges-régen, hegyes sziklás, vad vidéken élt egy várür Hatalmas volt és gazdag, erős és erő szakos. Mindent megszerzett magá nak, amit csak akart. Fényes vár kastélyban élt, aranytól, ezüsttől csil logott körülötte minden, még az ud vara is drágakövet volt kirakva. De ö még többet akart. Lenn a völgyben, a vár alatt, ár­nyas erdő Iái között, kis kunyhóban élt egy kosárfonó szegény ember. Nem volt egyebe, csak tizenkét gye­reke, meg egy csomó, csodálatosan szép, tarka tollú, dalos madara. Míg dolgozott, ott röpködtek körülötte szüntelen és víg daluktól zengett az erdő. Egy nap a várür elküldte szolgáját a szegény emberhez, és maga elé rendelte. Akkor aztán így szólt neki: — Add nekem a szépen szóló, tar­ka tollú madaraidat, és én annyit fizetek értük, hogy egész életedben nem lesz több gondod. Azt akarom, hogy ezentúl aranyos kalitkában, vá­ram falai közt daloljanak ezek a ma­darak. — Nem eladók a madaraim! — vá­laszolta a szegény ember. — Szabad élethez szoktak, nem való nekik a rácsos kalitka. Nem adom őket... Haragra lobbant a várür e szavak hallatára és kidobta várából a sze­gény embert. Szolgált pedig még ez órában leküldte a völgybe, akik ki­­feszített, óriás hálókba összefogdos­­ták az összes tarka tollú madarakat és fölvitték a várba. Ott aztán ara­nyos kalitkákba zárták őket és vár­ták, hogy megszólaljanak. De azok bizony nem szólaltak meg. Megné­­mult az egész madársereg. Rács mö­gött nem énekeltek .. , Toporzékolt dühében a várúr, de hiába. Ezalatt lenn a völgyben, a szegény ember ült nagy búsan a háza küszö­bén, és vele búsan a tizenkét gyer­meke. Siratták a madaraikat. De egyszer csak, halljatok csudát! — a kunyhó körül megremegtek és összeverődtek a fák lombjai. Es ettől Nagy Zoltán illusztrációja egyszeriben olyan csodálatos muzsika hallatszott, amilyet emberi fül még sose hallott. Zenélt körös-körül az erdő .. A szegény ember fölnevetett, s a tizenkét gyermeke körbetáncolta a fákat... Ahogy hírét vette a várür a zenélő fáknak, ismét elküldte szolgáit, hogy gyökerestül ássák ki a fákat, hozzák föl és ültessék el a vár kertjében. Ott zenéljenek ezután. A szolgák ezt a parancsot Is végre­hajtották. De az új földbe került fák nem zenéltek többé. Némán álltak, levelük se rezdült, A kunyhó lakói a zenélő fákat is megsiratták. Es ekkor új csoda tör­tént. Jött a szél, és bűvös zene szólt a szél szaván. Most maga a várúr jött le szemé­lyesen a szegény emberhez, és így alkudozott: — A szelet akarom! A zenélő sze­let a kunyhód körül. Megadok érte bármi árat! A szegény ember váratlanul enge­dékeny lettt — Vidd hát, nagyúr, vidd a szelet, ha úgy gondolod, hogy falaid körül a helye. Nem kérek érte semmit cse­. Vidd, elengedem a szeletI A következő pillanatban a szél már nem zenélt többé. De hirtelen meg­erősödött, viharrá nőtt, s vad dübör­géssel zúgott föl a sziklavár felé. Mire a várür fölért a kastélyába, az orkánná növekedett szél fékevesztet­ten tombolt a falak között. Gyökeres­tül kitépte az átültetett fákat, svisz­­szaröpítette a völgybe; föltörte az aranykalitkák ajtait, s a tarka, tollú madarakat szabadon eresztette. Le­rombolta a gyémántos falakat; nem maradt más a büszke várból, csak kö és romhalom. A fák a völgyben újra gyökeret eresztettek, s a tarka tollú, madarak a visszanyert szabadságról énekeltek a kosárfonó gyermekeinek. RÄDULY MARTA MI1MDI0 KÉSZ! A REJTVÉNYFELADATOK HELYES MEGFEJTÉSE 1. 1924 2. 10 v 3. Móricz Zsigmond: A bét krajcár 4. 5—33, 11—28, 19—40 5. Artek , B. 7, 8, 8, 1, 5, 9, 4, 2, 3 7. 1949 április 24 8. A bal zseb fölé 9. Dimitrov 10. A bal oldali gyermeké MINDIG KÉSZ! JÚNIUS 1 — VÍZSZINTES: 1. Lengyel város. 3. Alarm. 7. Mázsái. 10. Görög betű. 12. Becézett Izabella. 14. Helyrag. 15. Szlovák Éva. 17. Nemzetközi mű­nyelv. 19. Hét vége van. 20. Magyaror­szági vármegye. 21. ... culpa. 22. Szlovák személyes névmás. 24. Török férfinév. 26. Lám. 28. A beszéd Jolly Jockera. 31. E na­pon. 32. Mindjárt kezdettől fogva. 33. Tréfás ötlet szín­darabban. 35. Kötő­szó. 37. Város a Szovjetunióban. 39. Kettős mássalhang­zó. 40. Jókai, Mik­száth is az volt. 42. Magyarországi folyó. 44. Létezik. 45. Nyelvtani műve­letet végez. 46. Spión. 47. Tik ... ikerszava. 49. Lírai költemény. 52. Házi szárnyas (ék. hiba). 55. Hang­talan relé. 56. Vonatkozó névmás. 58. Nyár páratlan betűi. 59. Lakótelep része. 60. Szerb. 61. Ezer gramm. 63. Fantom. 66. Kötőszó. 67. Az ENSZ angol nevének röv. 68. Labda része. 69. Tenger szlovákul. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. 2. Igavonó. 4. Római kettő. 5. Az idézet második része. 6. Igen Moszkvában. 8. Patakocska. 9. Rádió­lokátor. 11. Hosszabb időszak. 13. Juttat. 15. Rába ... 16. Mutatősző. 17. Izomkötője. 18. Becézett nagyszülő. 23. Az asszony, lány Is az. 25. Pari­pa. 27. Fohász. 28. Becézett Ilona. 29. Az első nő. 30. Az atom központi része. 34. Az idézet harmadik része. 35. Merre. 36. Európai nép. 38. Kí­nai hosszmérték. 40. Jelt ad. 41. Erős szélvihar. 42. Beszédrész. 43. Folyó a GYERMEKNAP Szovjetunióban. 48. Ha ugyan szlová­kul. 50. Igen oroszul. 51. Becézett Imre. 53. Orosz uralkodó. 54.......... Ata, város a Szovjetunióban. 55. Van elég ideje. 56. Régi űrmérték. 57. Női becenév. 62. Vegyjele Sn. 64. Léleg­zik. 65. Omszk folyója. — jjc — Beküldendő a függőleges 1., 5. és 34. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 19. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A szocialista kezdeményezés, me­zőgazdasági termelésünk fejlesztésé­nek forrása.“ Nyertesek: Máté Erzsébet, Kálos (Káloša), Veress Vilmos, Nyírágó (Nýrovce), Czótó Arpád, Hosszúszó (Dlhá Ves).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents