Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-05 / 22. szám
SZABAD FÖLDMOVES 1982. június 5. Ülésezett a SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Az SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága május 26-án elnökének, J á n Janiknak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a KB titkárának vezetésével ülést tartott. A bizottság foglalkozott a Kelet szlovákiai-síkság problémáinak átfogó megoldásával. Megvitatta a mezőgazdaság és az élelmiszerinar energia-MILOŠ JAKEŠNAK, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a KB titkárának vezetésével, Miloslav Hruškovičnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi póttagjának, az SZLKP Központi Bizottsága titkárának és Josef Hamannak, a CSKP Központi Bizottsága titkárának részvételével Prágában ülést tartottak a .kerületi és városi pártbizottságok iparügyi titkárai. A jövő évi állami végrehajtási teTv kidolgozását, az ezzel kapcsolatban követendő egységes eljárást vitatták meg. ★ A CSEHSZLOVÁK NÉPPÁRT Prágában megtartotta kétnapos III. kongresszusát. A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák és a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága küldöttséggel képviseltette magát, amelyet Alois Indra, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szöprogramjának a termelés energiaigényessége csökkentését célzó programját. Megvitatta továbbá az 1981— 1982. évi kampány cukorrépa-termelésének és cukorgyártásának komplex értékelését a cukortartalomhoz igazodó újszerű felvásárlás értékelésével együtt. A megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a bizottság ajánlásokat fogadott el. vetségi Gyűlés elnöke vezetett. A kongresszus a következő időszak feladatainak határozatba foglalása és az új pártszervek megválasztása után befejezte munkáját. A párt elnöke ismét Zbynök Žalman lett, alelnöke Vladislav Kopŕiva, központi titkára pedig Josef Andrš. ★ A szlovák nemzeti TANÄCS nemzetiségi és nemzeti bizottsági ügyekkel foglalkozó bizottsága a múlt héten megtartott 10. ülésén a Nemzeti Front választási programjai teljesítésének és a nemzeti bizottságok szocialista versenyének eredményeivel foglalkozott. Megvitatta továbbá a környezetvédelmi akciókról szóló kormányjelentést, az SZSZK Belügyminisztériumának és a nemzeti bizottságoknak tavalyi zárszámadástervezeteit. Ellenőrző jelentést hallgatott meg a polgári ügyek testületéi koncepciójának érvényesüléséről, elemzést a különféle hivatalokhoz érkező panaszok és bejelentések intézéséről. Szocialista emberi kapcsolatokért A polgári ügyek testületéi fontos szerepet játszanak a dolgozók világnézeti nevelésében. Az 1972. évi kormányhatározat új alapokra helyezte a nemzeti bizottságok mellett kifejtett tevékenységüket. Az új koncepció érteimében arra kell törekedniük, hogy a polgári szertartások (névadó ünnepségek, házasságkötés, temetés) meghitt társadalmi légkörben, magas színvonalon történjenek, jobban járuljanak hozzá a vallási szertartások kiszorulásához. A polgári aktívák segítik a humánus emberi kapcsolatok kialakulását, a szocialista erkölcsi normák szilárdulását. Humánus küldetésük abban is megnyilvánul, hogy tagjaik rendszeresen látogatják a szociális intézményekben elhelyezett öregeket, törődnek elhagyatott betegekkel, megemlékeznek élmunkások és munkaközösségek kiemelkedő munkasikereiről stb. Örvendetes, hogy az utóbbi években nagyobb üzemekben, intézményekben is létrejöttek ilyen aktívák és alkotóan hozzájárulnak a szocialista embertípus formálásához. A CSKP Központi Bizottságának ülései folyamatosan foglalkoznak a lakosság ateista nevelésének kérdéseivel. A CSKP Központi Bizottságának 15. Uiése megállapította, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista állam és az egyház viszonyának magyarázására, az állam egyházpolitikai elveinek ismertetésére a tömegek körében. A tudományos világnézet terjesztése nem harc a hívők ellen, akiknek túlnyomó többsége tevékenyen bekapcsolódik a szocialista országépítésbe, hanem az a fő, hogy rendszeresen és tapintatosan hassunk a dolgozók tudatának helyes irányú formálására. A lakosság tudatformálása, a tudományos világnézet kialakítása, az emberi kapcsolatok és a szocialista erkölcsi normák szilárdítása minden munkahelyen legyen a figyelem előterében: A polgári ügyek testületének aktivizálódását kedvezően befolyásolják a különféle szintű vetélkedők, tanulmányi kirándulások stb. Annak idején csak a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda)) járásban 49 aktíva kapcsolódott be a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére hirdetett versenybe. A polgári szertartások méltó keretek közötti színvonalas lebonyolításának egyik alapfeltétele: jól berendezett és felszerelt szertartási helyiségek. A hatodik ötéves tervidőszakban jelentős anyagi eszközöket fordítottunk erre a célra, a hetedikben pedig folytatódik a berendezések korszerűsítése. Minden községben, ahol anyakönyvezetői hivatal van, házasságkötő helyiséget rendeztek be. Ahol nincsenek anyakönyvvezetői hivatalok, a polgári szertartások céljára a forradalmi emlékszobákat, vörös sarkokat, a népművelési intézmények helyiségeit veszik igénybe. A műszaki ellátottság terén roszszabb a helyzet. Magnófelvételek és hanglemezek ugyan mindenütt vannak, de minőségük sokszor nem éri el a kívánt színvonalat. Sok helyütt az a gyakorlat, hogy előre feljátszszák a házasságkötéseknél, névadóknál és temetéseken szükséges zeneszámokat, hogy minőségi javulást érjenek el a szertartások kivitelezésében. Bebizonyosodott, ott, ahol a polgári ügyek testületéi együttműködnek a Nemzeti Front tömegszervezeteivel, az eredmények sem maradnak el. Lemaradás mutatkozik azonban az üzemi és szövetkezeti aktívák munkájában. Egyrészt számuk még mindig csekély, másrészt sok esetben nem találnak kellő megértésre. Ezért hatásosabb összefogás kell az üzemi szakszervezeti bizottságokkal, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, nem utolsósorban pedig a SZISZ üzemi bizottságaival is. A cél az, hogy minél több fiatal kapcsolódjék he a polgári ügyek testületéibe, hogy ezek teljesíthessék nemes küldetésüket a szocialista életmód, a munkához való szocialista viszony elmélyítésében. A népművelési központok módszertani segédanyagot adtak ki a testületek rendelkezésére, s ezzel nagy segítséget nyújtottak egy-egy polgári szertartás színvonalas megszervezéséhez. Az aktívákban a fiatal nemzedék nevelésének kérdése is előtérbe kerül. Évente méltó keretek között bonyolítják le a személyi igazolványok átadását, a bevonuló újoncok búcsúztatását, a leszerelt katonák ünnepélyes fogadtatását. Célszerűek és hasznosak azok a beszélgetések is, amelyek keretében szakértők ismertetik az állampolgári jogokat, kötelességeket, a szocialista jogrend betartásának fontosságát. A Szocialista Akadémiával karöltve felvilágosító előadásokat tartanak családépítési kérdésekről, a kétvágányú nevelés károsságáról stb. A polgári ügyek testületéi fontos küldetést teljesítenek a szocialista életmód és erkölcs megalapozásában. Örvendetes jelenség, hogy a polgári ügyek testületéi az utóbbi években elmélyítették kapcsolataikat a szocialista brigádokkal, a komplex ésszerűsítő brigádokkal, s részt vesznek ünnepélyes összejöveteleiken. Kulturális műsorral, vetélkedők szervezésével meghittebbé teszik ünnepségeiket. A polgári ügyek aktívájának tagjai amatőr kulturális dolgozók, pedagógusok, népművelők, diákok, fizikai dolgozók. Mindannyian elismerést és dicséretet érdemelnek, mert szabad idejük feláldozásával segítik elő az egyes szertartások és rendezvények színvonalas lebonyolítását. Hatékony munkájukkal nagyban ^hozzájárulnak emberséges, szocialista emberi kapcsolatok kialakulásához, a tudományos világnézet szilárdulásához. SVINGER ISTVÁN A szocialista államigazgatás tökéletesítése, a szocialista demokrácia elemeinek fokozatos erősítése a népképviseleti rendszerben állandó témája volt a legutóbbi évtized pártkongresszusainak, központi bizottsági üléseinek, melyeken konkretizálták a változó gyakorlattal kapcsolatban érvényesülő követelményeknek megfelelően kimunkált koncepciókat. A CSKP Központi Bizottságának áprilisi 6. ülését és az SZLKP Központi Bizottságának ülését követően fontos törvényhozási aktusokra is sgr került: módosították a nemzetibizottságokra vonatkozó korábbi törvényeket, így az 1967/69. számú, illetve az 1972/27. számú törvényt. Miért volt erre szükség? Azért, mert a nemzeti bizottságok mint a széles néphatalom létesítményesei, a népakarat konkrét gyakorlói a mindennapi életben valóban felnőttek a szocialista népi állam gazdáinak pozíciójára. Nem jelzőről van szó, ha az utóbbi időben mind gyakrabban emlegetjük a nemzeti bizottságokkal kapcsolatban az ország gazdáinak funkcióját, hanem a való élet, a mindennapok gyakorlata ezt konkrétan meg Is követeli tőlük, hogy működési helyükön a gazdasági élet élén álljanak, biztosítsák az általuk igazgatott területek gazdasági fejlődését, oldják meg a gazdaságfejlesztési teendőket, használják ki a lakosság ötleteit és javaslatait. Am a jelzők és hasonlatok helyett maradjunk a rideg valóságnál: napjainkban a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságra jut a beruházások 24 százaléka, tehát a nemzeti bizottságok roppant anyagi eszközök fölött rendelkeznek. Ez abból is következik, hogy az utóbbi években lényeges változás történt a települések fejlődésében, ez új településfejtési koncepciókat vont maga után az állam politikájában is. A fejlődés iránya itt is az integráció, nagyobb területi-közigazgatási egységek, mindinkább városi típusú települések kialakulása. Ez pedig nem csupán mennyiségi változást jelent, hanem mindenképpen szerkezeti változásokat. 1970 és 1980 között például 3247-ről 2731-re zsugorodott a községek száma Szlovákiában, s tavalyelőtt már csak 2510 helyi és városi nemzeti bizottság működött. A községek integrálódása a természetes fejlődés útja. A községek nagyobb egységekké való integrálódását mindenképpen elő kell segíteni, persze nem lehet elhamarkodni, mert ez megbosszulná magát. Országos A lakosság szolgálatában méretben 91 olyan helységet tartanak számon, melyeknek lakossága meghaladja a húszezret, s ezekben él a lakosság 40 százaléka. A városiasodásra jellemző, hogy Szlovákiában a lakosság 60 százaléka már városlakónak mondható. Éppen ezért a vidék fejlődésében mind nagyobb szerephez jutottak az ún. székhelyközségek, s a jelenlegi törvénymódosítás éppen az itteni vezetés jogkörét szabályozza, illetve bővíti. Járási nemzeit bizottságok javaslatára Szlovákiában a kerületi nemzeti bizottságok jelenleg 54 székhelyközséget jelöltek ki. Az itt működő helyi nemzeti bizottságok szerepe a társközségekre is kiterjed, emellett olyan esetek is vannak, hogy a lakosság egyetértésével, a hnb javaslatára a járási nemzeti bizottság rendelkezése alapján egy helyi nemzeti bizottság több község közös közigazgatási szerve lehet. Mivel a községek említett integrálódása városiasabb települések kialakulásához vezet, a szóban forgó törvénymódosítás erősíti a székhelyközségek helyi nemzeti bizottságainak szerepét, a városi, illetve részben járási nemzeti bizottságok jogaival ruházza fel őket. Rendkívül megnő szerepük, mondhatnánk irányítási önállóságuk a komplex szolgáltatások, a lakásfenntartás, a házkezelőségek ellátása terén. Mivel az esetek zömében a kommunális ipar integrálódására is sor kerül, a székhelyközségek nemzeti bizottságai a legtöbb esetben ezen a téren is átveszik a járási nemzeti bizottságok szerepét, bővül a jogkörük, sőt a továbbra is járási igazgatás alatt maradó gazdasági, kommunális üzemeket beszámoltathatják, felügyelnek tevékenységükre. A szolgáltatások szűkén értelmezett körén túl a székhelyközségi helyi nemzeti #bizottságok különféle intézményeket és szerveket is létesíthetnek, ahogyan ezt a gyakorlat meg fogja követelni. Például önállóbbak lesznek az Iskolák és hasonló intézmények létesítésében, a szociálpolitika gyakorlati megoldásában és kivitelezésében, ugyanez vonatkozik a családvédelem érvényesítésére. Jogkört kapnak a kihágások és egyéb fegyelmi vétségek helyi letárgyalására és ru-Szembenéztek a tényekkel A Bratislava közelében fekvő Vysoká pri Morave-i „Záhorské Niva“ Efsz-ben nem éppen a legkedvezőbb a hetedik ötéves tervidőszak első évének mérlege. Ennek ellenére a négy falut egyesítő szövetkezet legutóbbi nyilvános pártgyűlésén mintegy kilencszázan gyűltek össze, hogy megvitassák, merre tartson az öt és fél ezer hektáros gazdaságú szövetkezet. Az eredményekről, a gondokról és problémákról Cyril Moravčík agrármérnök, szövetkezeti elnök beszélt. Mélyrehatóan elemezte a tavalyi munkát, s emellett javításra buzdított. Sorra vette az egyes munkaszakaszokat, s vitára bocsátotta mindazt, ami a hiányosságokkal, nehézségekkel, a tavalyi gazdálkodásra leginkább kiható problémákkal összefüggött. A szövetkezet tagsága ismerte az egyes szakaszok gondjait, bajait. E- zért a szövetkezeti elnök az eredmények kapcsán a jó gazda lelkiismeretességével elmondta, hogy a mezőgazdasági teljes termelést csak 76,2 százalékra teljesítették, ezért adósságuk felszökött 17 millió 174 ezer koronára. Ez bizony nem Jó eredmény, s hibás érte mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési részleg. A fő bűnös persze a növénytermesztés volt, mely meny* nyiségi szempontból 59,3 százalékra teljesítette a termelési tervet i— a szemesekét 58 és fél, a takarmányfélékét 66,1 százalékra. A szemesek tervezett 4,18 tonnás átlagos hektárhozama helyett csak 2,68 tonnás hozamot értek el. Jobban álltak az állattenyésztésben, mely termelésének mennyiségét 90,2 százalékra teljesítette, de csak a tejtermelés és eladás, valamint a vágóbaromfi termelésének tervét valósították meg. A hús, főként a marhahús termelési tervét nem érték el a tervezettnél kisebb súlygyarapodás miatt. Aki számot vet és megoldásokat keres, az gazdálkodik. Moravíík elvtárs ezt így fejezte ki: — A jú gazda mindkét lábával álljon a földön és tartsa nyitva a szemét... Akkor aztán nem lehet mindenért az időjárást okolni. Igaza van. Erre az elvi álláspontra helyezkednek az egyes termelési szakaszok dolgozói és a pártalapszerveztek, sőt, a szövetkezet márciusi zárszámadó közgyűlésének részvevői is. Annak ellenére, hogy a tagság az aszályt tartja a feladatok nem teljesítése fő okának. Ettől persze még jobbak is lehettek volna a gazdasági eredmények. Hiszen megvolt ennek minden anyagi és szervezési feltétele: betartották a vetésterületeket, intézkedéseket tettek a szemesek termesztésének növelésére, törődtek a takarmányalappal, főként a Zöldtakarmánnyal. Az állattenyésztésben Is ügyeltek a szabályok betartására, a tervezett hasznosság (nagyobb fokú tejelés, súlygyarapodás) elérésére. Az aszály mellett tehát hol keresendők a gyenge eredmények okai? A szövetkezet vezetősége nem ismert megalkuvást: az okok abban keresendők, hogy a termelési programokba foglalt elveket és eljárásokat sem a gabona- és takarmánytermesztésben, sem a zöldségtermesztésben, sem az állattenyésztésben nem tartották be. Különösen sok agrotechnikai mulasztás történt a növénytermesztésben. Az agrotechnikai határidők és munkálatok be nem tartása negatívan befolyásolta a hozamok alakulását. Nem minden munkaműveletet végeztek el a kívánt minőségi szinten. Hibák voltak az irányító és szervező munkában, ami abból is kitűnik, hogy az emberek egyáltalán nem készültek fel a rendkívül nagy aszályra. Viszont minden rossz évjárat a gazdálkodó szakmai tudásának, képességeinek vizsgája, próbaköve. A szövetkezetben azonban erről valahogy megfeledkeztek. Így aztán a dolgokon mit sem változtatott, hogy a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége, a kommunisták és pártonkívüliek minden munkahelyen teljes erőbedobással dolgoztak, képességeik maximumát adták. Így aztán nem meglepő, hogy a szövetkezetben a nyíltság légkörében bíráló szellemben értékelték a termelőmunkát. Az Idén, a hetedik ötéves tervidőszak második évében igényes feladatok teljesítésére vállalkoztak, ezért kellett bátran szembenézniük a tényekkel. Kertelés nélkülrámutattak a hibákra és fogyatékosgalmas elintézésére, erre is szervet hozhatnak létre. Természetesen, ezek csak lehetőségek, a székhelyközségek konkrét nemzeti bizottságaitól függ, hogy mennyi és milyen segédszervet hoznak létre, mert minden a gyakorlati szükséglettől függ, a törvény ebben szabad kezet ad nekik. Lényeges, hogy kellőképpen kihasználják a lakosság önkéntes segítségét, a társadalmi szervezetek együttműködését és természetesen a polgári bizottságok tevékenységét, melyeknek a székhelyközségek esetében kötelezően meg kell alakulniuk a társközségekben. • Ez nyújt biztosítékot arra, hogy ne fordulhasson elő a nemzeti bizottsági dolgozók létszámának elburjánzása, különös tekintettel arra, hogy törekvés van az adminisztratív apparátus létszámcsökkentésére. A székhelyközségek nemzeti bizottsági apparátusa ugyanis a járásról kihelyezett két-három munkatárssal, megfelelő szakemberrel töltődik fel vagy egészül ki, akik feltétlen jogi és egyéb szaktudásukkal nélkülözhetetlen részesei a székhelyközségi nemzeti bizottságok bővített jogköre gyakorlásának. Ez vonatkozik például az építészeti kérdések, engedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés lebonyolítására is. A Júliustői életbe lépő módosítás egy év alatt bizonyár^ igazolja pozitív hatását, s egy év múltán sor kerül a tapasztalatok leszűrésére, hogy a pozitívumokat a további integráció során használják fel. Mert az élet nem áll meg, tovább halad, s a városok fejlődési kérdésének rendezése is napirendre kerül. A városokat négy nagyságrendbe sorolták, ilyen kategóriákban foglalkoznak a képviseleti szervek és az államigazgatás szerepének rendezésével, növelésével, hiszen Szlovákiában már 70, több mint ötvenezer lakosú város van, s a tekintélyes ipari-gazdasági központok közlekedési, lakásviszonyainak és egyéb fejlődési kérdéseinek rendezése és megoldása mind nagyobb követelményeket támaszt a nemzeti bizottságokkal szemben. LÖRINCZ LÁSZLÓ Ságokra, a tartalékokra, s feltárták, milyen lehetőségeket látnak a gondok megoldására. Az idén 72 millió 490 ezer korona értékű termelést kívánnak elérni, többet, mint tavaly. Elsődlegesnek tartják a növénytermesztés fejlesztését, tízszázalékos növekedést akarnak elérni a gabona- és a takarmánytermesztésben. Igényesebb feladatok várnak rájuk a zöldségtermesztésből: 4200 tonnányi össztermeléssel Bratislava vidéke zöldségterményeinek csaknem egyharmadát adják. Feladataikat azonban csak a föld termőképességének fokozásával, a szervesés műtrágya hatékonyabb felhasználásával, jobb vetőmagokkal és palántákkal, jobb növényvédőszerekkel, gyom- és rovarirtó szerekkel tudják teljesíteni. Gépparkjukat is jobban ki kell használniuk, s mindenekelőtt jobb legyen az erők összpontosítása, gondoljanak a „jó“ napokra, mert csak így lehet minden egyes szövetkezeti tag munkája tervszerűbb, meggondoltabb, rendszeresebb. A problémákkal és a teendőkkel kapcsolatban a szövetkezet dolgozói, például Anna Kvašajová agrármérnök, Katarína Slezáková, Anton Goldschmidt agrármérnök, Ján Višváder, az üzemi pártbizottság elnöke, Anton Selecký agrármérnök, Rudolf Pir, a lábi falusi pártalapszervezet elnöke, Ivan Simko agrármérnök, az állattenyésztés vezetője, Bedŕich Bašista üzemgazdász és mások felvetették a jobb gazdálkodás lehetőségeit. Rámutattak, hogy a termelés javítása végett folytatni kell az irányító és szervező munka tökéletesítését^ az ellenőrzés és a politikai munka hatékonyságának fokozását. Az idei feladatok teljesítése végett nagyobb körben érvényesítik gazdaságukban az önálló elszámolási rendszert, kibontakoztatják a munkakezdeményezést, a szocialista munkaverseny különféle formáit. Nagyon fontos, hogy a szövetkezet vezetősége, a pártalapszervezet, a kommunisták és a pártonkívüliek elgondolkozzanak a tavalyi bajokon, levonják a tanulságokat. Döntően fontos, mennyire valósulnak meg ötleteik, javaslataik, kezdeményezéseik a gyakorlatban, mert Ján Višváder pártelnök szavaival élve, csak ebben az esetben lesz értelme annak, hogy a tagság az év elején bátran szembe mert nézni a tényekkel. KEZES JÓZSEF i
