Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
1082. teája« 09. • ‘V* • SZABAD FÖLDMOVES 13 Az idei hűvös és csapadékszegény időjárás miatt megkésett „zöldaratás“ nem éppen bőséges hozammal kecsegtet. Tegyünk meg hát mindent annak érdekében, hogy a szűkösebb termésből lehetőleg semmi se herdálódjék el a betakarítás következtében ... Tartósítsuk, tároljuk, vagy etessük fel szakszerűen, gazdaságosan ... I Fotó: CSTK MAGYARORSZÄGI tapasztalatok Mennyit ér a melléktermék? Fellendülőben az állattenyésztés Az elmúlt években az alsópétari (Dolný Peter) szövetkezet állattenyésztői nem tartoztak a komáromi (Komárno) járás legjobbjai közé. Eredményeikkel elmaradtak az előirányzott tervfeladatoktól és a járási átlagtól egyaránt. Az 1981-es év első felében nemcsak a szövetkezet irányításában álltak be változások, hanem az állattenyésztés munkaszervezésében Is. A szövetkezet vezetősége az üzemi pártszervezettel karöltve hatékony intézkedéseket foganatosított. Megvalósításuk az eredmények fokozatos javulását eredményezte. A szövetkezet több éves sikertelenség! sorozata után az Idei év első negyedében a tejeladást feladatok túlteljesítéséről adhatott számot. E változásokról, az elért eredményekről, az emberek hozzáállásáról ottjártamkor Torma Imre agrármérnök, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője tájékoztatott. Elmondotta, hogy az elmúlt év tavaszán a szövetkezet vezetősége értékelte a meglevő állatállományt. A gyenge hasznossága egyedeket kiselejtezték, s helyükbe nagyobb hasznosságúakat vásároltak. A pártszervezet által elfogadott Intézkedések figyelembe vették az emberi tényező hatását is a termelési eredményekre, ezért túlnyomóan a munkaszervezés tökéletesítésére és a munka minőségének javítására Irányultak. Mindamellett nem hagyták figyelmen kívül a dolgozók hozzállását sem. Elsősorban az erő- és tömegtakarmányokkal való takarékosság szempontjából. Mindezek az intézkedések a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak lebontása révén léptek életbe. Megvalósításuk komoly politikai tömegmunkát Igényelt mind a pártszervezet, mind a szövetkezet vezetősége részéről. Az Intézkedések hatása már az elmúlt évben Is érezhető volt. jelentős javulás azonban csak az idén tapasztalható. Az Idei év első három hónapjában ötszáz tehéntől ezer literrel több tejet adtak el, mint a múlt év hasonló Időszakában. A tej értékesítési Időtervét ezáltal százöt százalékra teljesítették. Igaz, hogy a szövetkezet tejtermelése még messze elmarad a járás legjobb tejtermelőinek eredményeitől, ám azt Is figyelembe kell venni, hogy milyen alacsony szintről indultak el egy évvel ezelőtt. Minden bizonnyal elég sok Idő telik el, amíg elérik az egyedenkénti évi négyezer literes tejtermelési átlagot. De tudatosítani kell, hogy a tejhasznosság növelése hosszú folyamat, nem lehet máról holnapra ugrásszerűen elérni. Az Idei terv 3450 literes évi tejtermelési átlagot irányoz elő. Az év elején elért eredmények arra engednek következtetni, hogy feladatukat a szövetkezet tehéngondozói túlteljesítik. Az eddigiek sorén Uzsák László, Fábián András és Csanádi Ferenc voltak azok, akik a legjobb fejési átlagot érték el, s Jobb eredményekre buzdították társaikat is. Reméljük, hogy ezután Is hasonlóképpen dolgoznak majd. A tejtermelők sikerét növeli az a tény, hogy az értékesített tej összmennylsége az első minőségi osztályba került. Ez a dolgozók Jó hozzáállásáról tanúskodik. A szövetkezet állattenyésztői a hústermelésben Is jó eredményekkel dicsekedhetnek. Az első negyedévben a marhahús eladási tervét harminc tonnával túlteljesítették, ami annyit Jelent, hogy az évi tervet már az első három hónapban hatvanöt százalékra teljesítették. Sertéshúsból 28 tonnát értékesítettek, ami az egész évi kötelezettség huszonöt százalékának felel meg. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az alsöpéterl szövetkezet kommunistái hatékony politikai és nevelő munkával a feladatok teljesítésébe az összes dolgozót bevonták. KOLOZSI ERNŐ Takarmány nélkül nincs tej! A bolyt (Bof) Haladás szövetkezetben tavaly a tervezett tehenenként! évi 2800 literes tejtermeléssel szemben 2650 litert értek el. Jelenleg a szövetkezetben hatszázötven tehenet tartanak, huszonöttel kevesebbet a tervezettnél. A tehenenkéntl napi fejési átlag — április végéig 4,84 liter volt. Ez bizony gyenge eredmény, s a hiányos takarmányozásra vezethető vissza. Számtalanszor ismételtük: az állattenyésztés alapja a megfelelő takarmányozás. Szállóigévé vált az a mondás, hogy „a tej a jászolban terem“, vagyis ha üres a jászol, üres a sajtár. Mindezt Jól tudják a bolyl szövetkezet vezetői, szakemberei, legalábbis elméletben. Mert a gyakorlatban súlyos takarmánygondokkal küszködnek. Ez arról árulkodik, hogy a szövetkezetben még mindig másodrendű kérdésként kezelik a télire való takarmányok gondos begyűjtését és megfelelő tárolását. Ennek következtében drága pénzen kall megvásárolni azt a takarmányt, amelyet jóval kisebb költségekkel maguk Is termelhettek volna jobb munkaszervezéssel és hozzáállással. Hogy ml az oka az alapvető takarmányozási gondoknak? £n elsősorban a felelősség és fegyelem hiányára apellálnék, mert az elmúlt esztendő Időjárása, legalábbis ezen a vidéken kedvezett a takarmánynövények termesztésének. A lóhere, a lucerna és a silókukorica termőterülete elegendőnek mutatkozott, sajnos nem tudták megoldani a takarmánynövények begyűjtését. Igaz, a gazdaság gépellátottsága foghíjas, de ez nem mentesíti a szövetkezet vezetőit a felelősség alól. Nagy menynylségú takarmány tönkrement. Amit pedig begyűjtötték, annak gyenge volt a tápértéke. A szilázsok még a IV. minőségi osztályt sem érték el. Egy másik komoly probléma: Az elletések egyenletes elosztását a sző vetkezetben a tehenek téli, kedvezőtlen takarmányozási és tartást vlszo nyalra visszavezethető lvarzásl zavarok akadályozzák. Télen a vitaminok, a fehérje és az ásványi anyagok hiánya miatt a tehenek ivarzása elmarad, a csak tavasszal indul meg a kedvezőbb takarmányozást viszonyok hatására. Általában a fedeztetések zöme tavasszal történik, aminek következtében a tehenek ellése a téli Időszakra esik. Így a tavasszal fedeztetett tehenek télen kiesnek a tejtermelésből. Ma már mindenki előtt világos, hogy a korszerű, belterjes állattenyésztés megfelelő takarmányalap nélkül szinte elképzelhetetlen. Szlroree Oézátél, a szövetkezet elnökétől megtudtam, hogy a takarmányozási problémáikat komplex módon akarják megoldani. Felszámolják az elavult latállókat, ahol jelen időszakban nehéz elfogadható eredményt elérni. Néhány modern takarménybetakarltó gépsort vásároltak. Többek között kaszáló, forgató és gereblyéző gépeket. Idejében felülvizsgálják a takarmánynövények területét. Ügy döntöttek, hogy a lóhere és a lucerna termőterületét növelik, vagyis az eddigieknél több szénát szándékoznak készíteni. Több gazdaságban tavasztól őszig a legelők füve adja az állatok takarmányát, gyakran kizárólagos jelleggel. Ez a legolcsóbb és ugyanakkor a kiváló minőségű takarmányforrás. A szövetkezetben is úgy döntöttek, hogy a legelőket maximálisan kihasználják. Az állatok legeltetésével a költségmegtakarításon túlmenően a tejtermelés Is lényegesen növelhető. A silókukoricát kimondottan jó minőségű talajba vetették, s ügyelnek majd arra, hogy a termést optimális szárazanyag-tartalom elérésekor takarítsák be. A szövetkezet elnöke örömmel újságolja, hogy a korszerű sllóvermek a nyár folyamén elkészülnek, s azokban tárolhatják majd a takarmányt. A tervek szerint az idén kilencezer tonna szilázst készítenek, melyet 2976 tonna szenázzsal egészítenek ki. A rétek és a legelők nagyobb része a Latorca árterületein húzódik. Ezeken a teületeken — akárcsak £ többln is .— Idejében elvégezték a nitrogénes fejtrágyázást. A 320 hektárnyi lucernát ős lóherét megfelelően kezelték és Időben fejtrágyázták. A kaszálókról 786 tonna szénát szeretnének begyűjteni. Ebbe a munkába a három község lakóit is bevonják. A takarményalapot 1781 tonna takarmányrépával egészítik ki. A takarmánytermesztéssel kapcsolatos feladatok teljesítését termelési értekezleteken rendszeresen értékelik. A bolyl szövetkezeteseknek az Idén 1 millió 470 ezer liter tejet és 5060 mázsa húst kell értékesíteniük. U- gyanakkor biztosítaniuk kell a tervezett állatlétszámot. —i Jelenleg fő célunk az, hogy az állatokat elláthassuk a legteljesebb mértékig megfelelő mennyiségű tömegtakarmányokkal ►— mondotta búcsúzáskor az elnök. — Előbb az alapot teremtjük meg, amelyre majd később építhetünk. Bízok benne, hogy tudunk alkalmazkodni a nehezebb gazdálkodási feltételekhez. ILLÉS BERTALAN A nagy haaznoaaág megalapozása a szakszerű borjúneveléssel kezdődik Fotó: Böjtös Magyarországon a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésben igen nagy mennyiségű melléktermék képződik évente. Hasznosításukra sokféle lehetőség kínálkozik. Legkedvezőbb megoldás a takarmányozás. Nincsenek pontosan mért adatok a takarmányozásra alkalmas melléktermékek mennyiségéről. Becsléseink szerint 3—4 millió tonna keményítőértéket és mintegy 4D0 ezer tonna emészthető fehérjét tartalmazhat az ország potenciális melléktermékkészlete évente, melynek 4/5 része mezőgazdasági, 1/5 része élelmiszeripari eredetű. A melléktermékek hasznosítása alapvető népgazdasági érdek, hiszen a főtermékekkel együtt üzemi ráfordítás eredményei, fel nem használásuk értelmetlen pazarlás, a társadalmi termelés egy részének oktalan elfecsérlése. A melléktermékek hasznosításának megoldása különösen nagy jelentőségű feladat, mert ez az egyik terület, ahol a mezőgazdaságban jelentős tartalékok tárhatók fel és melynek segítségével javítható a gazdálkodás hatékonysága. Potenciális melléktermékkészletünknek alig 1/3-át hasznosítjuk, ennek az alacsony arányszámnak azonban az is az oka, hogy gazdaságaink többségében nincs annyi állat, amennyi — takarmányfelvevő képességeinek biológiai határain belül — képes lehne elfogyasztani a megtermelt melléktermékmennyiséget. Objektív akadálya a hasznosítás megoldásának az Is, hogy a gazdaságok nagy részében nincs elegendő és megfelelő eszköz a melléktermékek betakarítására, a szállításra, a tárolásra és a takarmánykiosztásra. A melléktermékek ésszerű hasznosítása jelentős gazdasági előnyök forrása lehet, de igen nagy ráfizetések veszélyét rejtheti magában, ha kellő ökonómiai megalapozás nélkül, nem elég körültekintően végzik a hasznosítás módjának és területeinek a kiválasztását. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrárökonómiai és Szervezési Intézetében azt vizsgáltuk, hogy milyen körülmények között lehet gazdaságilag előnyös vagy hátrányos a melléktermékek felhasználása a takarmányozásban. Ezeknek az előnyöknek vagy hátrányoknak a kimutatására dolgoztunk ki objektív értékelési módszereket. A takarmányozásra alkalmas melléktermékek ökonómiai' megítélése helyettesítő értékük alapján lehetséges. A melléktermék nem annyit ér, amennyibe ténylegesen kerül, hanem annyit, amennyi az általa helyettesi tett főtakarmányok értéke. A mellék termékek hasznosítása ökonómiai szempontból kettős hatású lehet: költségcsökkentő és terttletmegtakarító. a mellBktermekek költségcsökkentő értéké A felhasználás módjának és a hasznosítás területeinek ökonomikus megválasztása esetén a melléktermékeknek jelentős költségcsökkentő hatása lehet a takarmányozásban. A költségcsökkentő (vagy növelő) érték nagysága a ráfordítások ökonómiai határának és a melléktermékek tényleges önköltségének a különbsége. A melléktermékek felhasználásának ökonómiai határa a takarmányozásban az az önköltség (határönköltség), ameddig a melléktermék versenyképes a főtakarmányokkal az ökonómiailag és a biológiailag optimális takarmányozás kialakítása szempontjából. Ez az a határ, ameddig a ráfordítások ökonómiailag elfogadhatók. A ráfordítások ökonómiai határa eltérő a különböző adottságok és körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatokban, a határönköltség nagysága függ a főtakarmányok táplálóanyag-tartalmától és önköltségétől, valamint a mellékterméket hasznosító állat szükségleteitől. Az állatfaj intenzív termelésű, intenzív takarmányozást igénylő egyedeivel hasznosítva a melléktermékeket, a határönköltségek alacsonyabb értékei felé közelítenek. Az alacsony termelésű, extenzlvebb takarmányozást is elviselő hasznosítási irányú egyedekkel összefüggésben ellentétes a tendencia. A határönköltség számításához számítógépre van szükség, de az általuk kidolgozott módszer és rendszer segítségével a melléktermékek felhasználásának ökonómiai határa a gazdaságok saját körülményeinek és a mindenkori árarányoknak megfelelően számítható. Egybevetve a melléktermékek tényleges önköltségét a határönköltséggel megállapíthatjuk a melléktermékek költségcsökkentő (vagy növelő) hatását. Ha a melléktermék tényleges önköltsége egy gazdaságban alacsonyabb, mint a határönköltség, akkor az adott melléktermék lehető legnagyobb mennyiségben való felhasználásáról célszerű gondoskodni. Ha azonban a tényleges önköltség magasabb, mint a határönköltség, akkor a ráfizetés veszélye áll fenn, célszerű felülvizsgálni a tényleges önköltséget befolyásoló tényezők (beszerzési ár, betakarítási-, szállítási-, tárolási-, feldolgozási-, takarmánykiosztási költségek) alakulását, azok csökkentésének lehetőségét, illetőleg azt, hogy a melléktermékek területmegtakarító hatása kiegyenllti-e a költségnövelő hatást. A MELLÉKTERMÉKEK TERÜLETMEGTAKARÍTÖ értéke A melléktermékek költségcsökkentő hatásával szemben a melléktermékek területmegtakarító hatására minden körülmények között számíthatunk. A területmegtakarító érték a melléktermékek fővetésű takarmányokat helyettesítő táplálóanyag-tartalom alapján kalkulálható. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari eredetű melléktermékek hasznosítása során egyaránt számíthatunk ezzel a hatással. Az egységnyi melléktermék felhasználásával megtakarítható takarmánytermő terület nagyságának számítására a következő képlet használata javasolható: Két + /Em.fi X 2,5/ le " IKéi + /Em.Í2X2,5/XHz X10 000 ahol: Te — egységnyi melléktermék felhasználásával megtakarítható takarmánytermő terület (mVt) Kél = a melléktermék keményítőértéke (g/kg) Em.fi = a melléktermék emészthető fehérjetartalma (g/kg) * Kéj ■> a melléktermék által helyettesített takarmány kemény!tőértéke (g/kg) Em.f2 — a melléktermék által helyettesített takarmány emészthető fehérjetartalma (g/kg) Hí *• a melléktermék által helyettesített takarmány átlaghozama (t/ha) A takarmányvizsgálat vagy szabványtáblázat alapján helyettesíthetők be a táplálóanyag-értékek, az átlaghozam a gazdaság tényleges adatai alapján veendő számba. A szántóterület-megtakarítás pénzértékben Is kifejezhető, ha konkrétan kalkuláljuk a megtakarított földön termelt árunövénnyel elérhető jövedelem nagyságát. Igaz, hogy a termelésbővítés anyagi áldozatvállalással is járhat, több álló- és forgóeszközre van szükség, de ez a gazdaságnak hatékonyan megtérülhet. A melléktermékek területmegtakarító hatásának igen nagy a vállalatgazdasági jelentősége. Megállapítható, hogy különösen az intenzív árunövénytermelést folytató és az árunövénytermelésben nagy területi jüvedelmeket elérő mezőgazdasági vállalatok számíthatnak jelentős eredményekre a melléktermékek felhasználásának fokozásával. A melléktermékek költségcsökkentő és területmegtakarító hatásával kapcsolatos vizsgálataink azt bizonyítják, hogy biztosítható a melléktermékek gazdaságos felhasználása, ha célszerűen, ökonomikusán végzik a hasznosítás megválasztását. Megvalósítása azonban nemcsak a vállalati szakemberektől függ, hanem azoktól az irányító szervektől is, akik befolyásolhatják a feltételek megteremtését. Dr. Nemessályi Zsolt egyetemi docens, a mg. tud. kandidátusa A Debreceni Agrártudományi Egyetem Agrárökonómiái és Szervezési Intézete
