Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-29 / 21. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 28. Mindig kész! Mindig kész! Mindig kész! A szovjet Vlagyimir lljics Lenin Pionirszervezet meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére hirdetett ver­senyt a felhívásunkban közzétett kritériumok alapján Srtékeltťk. Értékelésünk alapján az alábbi sorrend alakult ki: 1. Pathó Mária, a párkányi (Štúrovo) alapiskola 5. osztályos tanulója, 39 ponttal. 2. Bolt Irén, a nemesócsai (Zemianska Olča) alap­iskola 6. osztályának tanulója, 38 ponttal. 3. Holtversenyben Szászi Bernadett és Tóth Elvira, a nagylégi (Lehnice) alapiskola 8. osztályának tanulói, 35—35 ponttal. 4. Holtversenyben Bene Teréz, a pogrányi (Pohra­­níce) alapiskola 8. és Takárs Mária, a nagylégi alap­iskola 8. osztályos tanulói, 33—33 ponttal. 5. Tamási Éva, a tanyi (Tôň) alapiskola 8. osztályos tanulója, 32 ponttal. 6. Lelkes Ildikó, a nagylégi alapiskola 6. osztályának tanulója, 31 ponttal. 7. Iski Ibolya, a nagygéresl (Velký Horeš) alapiskola 9. osztályának tanulója, 30 ponttal. Az első háróm díj 4—4 könyv és elismerő oklevél, melyet személyesen adunk át a nyerteseknek. A 4.-7. helyezettek 2—2 könyvet kapnak. Á nyereményeket postán juttatjuk el a nyerteseknek. Dicséretben részesítjük: Agócs Anitát, a gömöralmá­­gyi (Gemer. Jablonec) alapiskola 8., Halász Katrint és Sámson Árpádot, a szőgyéni (Svodín) alapiskola 7., il­letve 8. és Nagy Józsefet, a bussai (Bušince) alapiskola 7. osztályának tanulóját. A helyes megfejtéseket anyagtorlődás miatt lapunk kővetkező számában közöljük. A lényeg az, ami a verseny célja volt: tehetségét, rátermettségét, íráskészségét ki-ki ne csak a saját isko­lájában, hanem lapunk által is bizonyítsa. S azok, akik részt vettek a versenyben, bizonyítottak: Ismerik nem­csak hazánk, hanem a baráti országok pionírszerveze­teinek történelmét, s a logikai gondolkodásra serkentő rejtvényekkel is sikeresen megbirkóztak. Mindig készek a feladatok teljesítésére! Kedves Pajtások! Gratulálunk az eredményekhez. A nemzetközi gyermeknap alkalmából fogadjátok szere­tettel szerkesztőségünk szerény ajándékát, s elvárjuk, hogy tudósításaitokkal a jövőben is gazdagítsátok la­punk, a Szabad Földműves tartalmát. További jó tanu­lást kívánunk, s azt, hogy pályaválasztási elképzelései­tek valóra váljanak! A szerkesztőség ébr Fotó: —dek— 1 sikerül! hetünk volt A nagygéresi (Vcfký Horeš) alap­iskola pionírcsapata a közelmúltban különböző versenyeket és akciókat rendezett. Az első napon, az ifjú természetbarátok napján, tavaszi nagytakarítást tartottunk, rendbehoz­tuk az iskola környékét. A második napon nagyszabású röplabdamérkő­zésen küzdöttek lányok és fiúk a győzelemért. A mérkőzést Szallár László tanító elvtárs vezette. Mind a két fordulót a kilencedikes lányok csapata nyerte. A fiúk küzdel­me másképpen alakult: először a nyolcadikos fiúk, utána pedig a ki­lencedikes fiúk nyertek. Így döntö mérkőzésre került sor, melyet a nyolcadikosok nyertek meg 2:l-es eredménnyel. A csapat tagjai Berta Pál, Illés Endre, Kis Tóth István, Kassai Zoltán, Pangó Lajos voltak, akik kivívták a végső győzelmet. A nyertesek jutámat kaptak. A következő vetélkedőt az ifjú tu­dósok napján rendeztük meg a csa­patvezető nénivel és a csapattanács tagjaival „Gyönyörű szülőföldem“ el­nevezéssel, melyen négy csapat vett részt. A 6., 7., 8. és 9. osztályosok közül 3—3 tag képviselte a rajt, il­letve az osztályt. A kérdések hazánk történelméből, földrajzából, kultúrá­jából. sportjából, iparából voltak ösz­­szeállítva. A kihúzott kérdésekre a csapatok választ adtak, így alakult ki az élmezőny. Holtverseny alakult ki a 8. és a 9. osztály között. A pót­kérdésekre adott válasz szerint a 8. osztály nyerte meg a versenyt. A József Attila raj 3 tagú csapata — Berta Pál, Illés Endre, Kis Tóth Ist­ván volt. Ök képviselték iskolánkat a körzeti versenyen. Igen jól sikerült az ifjú határőrök napján tartott honvédelmi verseny. A versenyzők különféle feladatokat kaptak, amit kitűnően teljesítettek, ennek következtében a csapatver­senyben a második helyre kerül­tünk. A lövész versenyben is szép eredmény született. A csapat zászlót, az egyéni győztesek pedig elismerő oklevelet kaptak jutalmul. A pionírév legkiemelkedőbb ese­ménye a pioníravatás volt, melyre a Csehszlovák pionírok napján került sor. Ezen a napon huszonegy szikra lett pionírszervezetünk tagja. Iski Ibolya, 9. oszt. tanuló Nagygéres (Veľké Horeš) Az új iskolai évvel új pionírév kezdődött. A Major István Pionír­csapat szép eredményeket ért el a múltban, melyet szeretnénk tovább folytatni. Munkánk fö célja: minél nagyobb számban vegyünk részt a kulturális rendezvényeken és aktívan bekapcsolódjunk a közhasznú mun­kába. A jelszó, melynek jegyében dolgozunk: „Gyümölcsöző munkával bizonyítsd hazaszeretetedet!“ Gyakori jelenség, hogy mi, gyere­kek felületesen bíráljuk a felnőttek munkáját. Egy-egy nehezebb tanítási óra előtt irigykedve gondolunk az iskolapadokból már kinőtt társaink­ra, elődeinkre, vagyis a „felnőttek­re!“. Mélyről fakadó sóhajok közepette meg-megjegyezzük: „Milyen jó is ne­kik, ők már nem izgulnak óráról órára. Nem kell tartaniuk a felelés­től, a tanítók fürkésző tekintetétől. Az ő munkájuk sokkal könnyebb. Ugyanezt csinálják naponta, dolgoz­nak, termelnek“. Persze ez a mi vé­leményünk. / Történt még az ősszel, hogy az iskolánkat patronáló szövetkezetbe mentünk szüretelni. Már előre örül­tünk, hogy ceruza, körző és toll he­lyett a természetben dolgozhatunk. Lelkesedéssel indultunk szüretelni — „Hiszen ez könnyebb, mint a tanu­lás“ — gondoltuk. Véleményünk csakhamar megváltozott. Rájöttünk, hogy nem is olyan könnyű a felnőt­tek napi munkája. Az egynapos szü­retelés után sajgó végtagokkal men­tünk másnap az iskolába. Ekkor ér­tettük meg, hogy a szép is lehet ne­héz, s hogy a nehéz is lehet szép. Ez a szüreti élmény a raj tagjai­nak tanulságul szolgált, hogy min­den munkát értékelni kelll Azóta is érlelődik beffnünk ez a gondolat. Remélem, mire eljutunk a pályavá­lasztásig, ki-kl a legmegfelelőbb pá­lyát választja magának. Addig is szorgalmasan tanulunk, hogy valami­kor ugyanilyen^ szorgalmasan dolgoz­hassunk. Pathó Mária, 5. oszt. tanuló Párkány (Štúrovo) £gy verőfényes tavaszi napon édesapám így szólt hozzám: — Ugorj, Kata, vadászni me­gyünk! — Vadászni? De hiszen ez nagy­szerűt — kiáltottam, és beszaladtam a házba. Amíg édesapám előkészítette a pus­káját, én izgatottan kerestem elő leg­­kopottabb nadrágomat és a legrosz-Csalinyuszi szabb cipőmet. Már indulásra készen álltunk, mikor eszembe jutott a ta­risznyám. Beszaladtam érte, aztán el­indultunk. Sok-sok barangolás után egyszer csak megmozdult a bokor. — Pszt Menj a fa mögét — intett apukám. Ёп a fa mögé húzódtam, és befog­tam a fülem, hogy ne halljam a lö­vést. — Végre! — sóhajtottam fel, ami­kor elsült a puska. Ekkor egy zöldkalapos, szakállas bácsi emelkedett fel a bokor mögül és égtelenül nevetett, Csak akkor ér­tettem meg, hogy min nevet, amikor felemelte a műanyagból készült csa­linyuszit, és így szólt: — Tessék uram, a vacsorája. Re­mélem, meghív egy finom nyuszipe­csenyére! Ekkor már én is elnevettem ma­gam. — Kíváncsi anyukámnak és öcsém­nek — akik már otthon készültek a nyuszipecsenyére — nevetve jelen­tettük: — Hölgyem, uram: a vacsora elma­rad. Farkas Katalin Ebben az évben tizenegyedszer hir­dette meg a Trencséni (Trenčín) Mú­zeum a pionírok képzőművészeti ée irodalmi versenyét. Ezen a rangos vetélkedőn az érsekújvári (Nové Zámky) járásból 235 óvodás, 2524 szikra és pionír vett részt. Közülük a képzőművészeti versenyben ötven­­hatan kaptak díjat, ebből tizenkilenc képzőművészeti alkotás jutott az or­szágos versenybe. Irodalmi művekért tizenkilencen kaptak díjat és tizen­nyolc irodalmi alkotást javasolt a bíráló bizottság az országos ver­senyre. HOFER LAJOS I Májas 31 r Hétfő i i ANGÉLA • PETRONELA 1 Június 1 1 ;Kedd < ’ Nemzetközi , gyermeknap Június 2 Szerda i TÜNDE i кArmen Június 3 i íCsütörtök i 1 XÉNIA 1 KLOTILD Június 4 , Péntek 1 KAROLINA , BULCSC | Június 5 i Szombat i LENKA 1 FATIME j Június 6 1 Vasárnap LAURA , NORBERT Uimintm 1 ! Mindig kész! Mindig kész! Mindig kész! Mese a patakról Sietett a patak a szelíd dombok között. Vidáman dudo­­rászott, visszacsacsogott a bok­rok között énekelgető madár­káknak, megcirógatta a vizébe hajló gyönge fűzfaágakat, rin­gatta a hátára hullott falevele­ket, mint apró csónakokat. Ha bogarak, lepkék pottyantak a vízébe, addig sodorta-dédelget­­te őket, míg baj nélkül száraz­ra evlckélhettek. Így sietett útján a vidám pa­tak. Fürgén átugrotta a kisebb köveket, nagyobb kavicsokat. Hirtelen egy nagy pocakú szik­la terpeszkedett elé: — Hová ilyen szaporán, te patak? — kérdezte fennhéjáz­va. — Futok, vár folyó anyám, folyam nagyanyám, tenger apám, óceán nagyapám! — csacsogta a patak. — És ha én nem engedlek?! — kérdezte gőgösen a szikla. — Kikerüllek, pöffeszkedj itt időtlen időkig — nevetett a patak —, én futhatok továbbI Meghallotta ezt az irigy szél, aki összekócolja a búzatáblák szépen fésült haját, szétszórja a békésen pipázgató kémények tekergő füstjét, elragadja az ágak féltő karjaiból a fészke­ket a jajveszékelő fiókákat, ősszel lerabolja a kopasz fák utolsó dédelgetett levelét és elfújjja a fázó emberek egy szál gyufáját. Addig duruzsolt, susogott a Nap fülébe, míg rá nem vette, hogy szárítsák ki a patakot: — Te csak süss erősen, én meg fújom a patak vizét. Izzott a Nap, dagadtra fújta arcát a szél. Apadni kezdett a patak, alig csörgedezett már. Könyörögve tekintett az égre, vidám csacsogása suttogássá szelídült. Partján összeborultak a melegben a bokrok, ágaik között tikkadtan hallgattak a szomjas madárkák. Nagyon megsajnálta az ég a legyengült patakot. Tiszta hom­loka elborult, arcát ellepték a szomorúság felhői és sírva fa­kadt. Esnt kezdett az eső. — Fújd el a felhőket, mert nem látok! — kiáltott a Nap a szélre. Süvöltött a szél, kergette a felhőket, de azok még inkább megsokasodtak. Zuhogott az eső, ezernyi erecske jutott le a fák oldalán, a dombok hátán. Egyre megduzzadt a patak, és vidáman csacsogva a madár­kákkal futott tovább a szelíd dombok között, hogy magába fogadja a nagyapja öceánsze­­retete. Szabó Csaba Tóthpál Gyula felvétele HINTÁI» A HOLDBA Hej, ha a hinta űrhajó volna, messzire szállna, talán a Holdba. Lenéznék onnan — vagy fel? — a Földre. Hívogatóan ragyogna gömbje. Látcsővel lesném játszóterünket, s alig várnám, hogy visszarepüljek. Gyárfás Endre Á # 4 f VÍZSZINTES: l. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: v, g, e, i, d, e. 10. Bartók Béla. 11. A felsőfok jele. 12. Becézett Aranka. 13. Szovjet repülő­gép jelzés. 14. Dúl... 15. Sérü­lés. 18. Azonosak. 18. Maslidarab. 20. Káposztaféleség. 21. Kicsinyítő kép­ző. 22. Csonthéjú gyümölcs. 24. Sou­venir. 26. Gyötre­lem. 27. Hegycsúcs. 29. ... mail légi­posta.. 30. Rendfo­kozat. 31. Galántai gépkocsik jele. 32. Ék! 34. Feltételes kötőszó. 35. Kettős mássalhangzó. 36. Párolgó. 37. Divat németül. 38. Ha­mis. 40. Teke . kö­zepe. 42. Nátrium vegyjele. 43. Egy­formák. 44. Folyo­só. 46. Gléda. 48. A rím német neve. 50. Pihenésre szolgál. 51. Téved. 53. Lám. 50. Ide­gen tagadószó. 55. Láoszi néptörzs. 56. Vegyjele S. 58. Ha ugyan szlo­vákul. 59. Szeszes ital. 60. Dolog la­tinul. 61. Kávéban van! 63. Házikó. 65. Festék. 66. Morze-jel. 68. Bor­fajta. FÜGGŐLEGES: 1. Vércsoport. 2, Be­cézett Ilona. 3. Balatoni üdülőhely. 4. Gally. 5. Bratislava! autók jelzése. 6 Újvár (Nové Zámky). 7. Ki­kötőváros az NSZK-ban. 8. E napon. 10. A rejtvény 2. része, zárt betűk: o, s, a, z, 1. 17. Olasz pénzegység. 19. Fohász. 20. Könyörög. 21. Király angolul. 23. Ökl 25. Folyó jugoszlá­­viában. 26. Kicsinyítő képző. 28. A hő egyik fajtája. 30. Rádiólokátor. 33. Lengyel .város. 34. Haza. 39. Tó olaszul. 41. Sportszán. 43. Folyó Szlo­vákiában. 45. Kettős mássalhangzó. JÜNIUS 1 - GYERMEKNAP 46. Folyó a Dunántúlon. 47. Súlyos betegség. 49. Bécsi tojás. 51. Rossz tanácsadó. 52. Nulla. 55. Női bece­név. 57. Halk zörej. 62. Aki 64. Kp­­purész. 65. Tantál kémiai jele. 67. A túlsó oldalra. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 10. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS -- NYERTESEK A lapunk 18. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése:: „Széles körű versenyt és vállalási mozgalmat felszabadulásunk 37. év­fordulója tiszteletére“. Nyertesek: Bernáth József, Búcs (BúC), Hodosy Mária, Hodos (Vy­­drany), Takács András, Gombos (Gombosi, Básti János Ipolybalog I Balog nad Ipfom), Kajla Béláné, Pinc (Pinciná).

Next

/
Thumbnails
Contents