Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
A baromfitenyésztőknek sok munkát ad a cstbenevelés. A csirkéknek tápot és friss füvet, a tojóknak tápot kell adni, meg persze vizet, kavicsot és meszet. A márciusi naposcsibék lassan vágóéret* tek, tehát elsősorban a kakasok folyamatosan kés alá kerülhetnek. A keltetők még javában üzemelnek, még most sem késő munkához látni. Időben határolni kell, hogy mélyalmon vagy ketrecekben akarjak tartani a baromfit. Szálláshelynek az üresen álló épületek, istállók, színek, padlások és pincék is megfelelnek, főleg a hibridek részére. Természetesen gondoskodni kell a kedvező életfeltételek (hőmérséklet, szellőztetés, páratartalom, férőhely, világítás) megteremtéséről. Л baromfiólat építők a kővetkező' szempontokat vegyék figyelembe. Az ólat a ház kö zelében kell megépíteni, hogy könnyebb legyen az etetés, Itatás, és ne okozzon gondot a világítás megoldása. Jó tudni, hogy az állandó jellegű létesítmények kivitelezéséhez építési engedély szükséges. Alapelv, hogy az ólakat úgy helyezzük el, hogy ne zavarják a faluképet, megfeleljenek az egészség ügyi követelményeknek, de az udvar se mutasson rendezet lenül. A tenyésztő munka sikeré nek alapja a helyes takarmányozás. Ha ezt elhanyagoljuk, hiába veszünk jó tenyészanyagot, a tojás- vogv hústermelésben nem érhetünk el jó ered ményt. A baromfitenyésztésben tápokra, gazdasági takarmányokra és különféle melléktermékekre alapozhatunk. Gazdasági takarmányokat és konyhai hulladékokat főleg külterjes tartás esetén értékesíthetünk, viszont belterjesen tartott hib rideknek legjobb kizárólag tápot juttatni. A pecsenyecsihe 1 kg súlygyarapodáshz 2,3—2,7 kg takarmányt igényel. A vegyes hasznosításúak (pl. hemsír) ugyanilyen eredmény fölmutatásához 2,8—3,2 kg tápot kívánnak, de ha kimondottan hústermelési céllal tartjuk őket, akkor bizony a kilónkén ti 4 kg gazdasági takarmányt is eltakarítják. Beltertesen tartott állatoknak kiegészítésül naponta 1—2 dkg szemest is adhatunk, mégpedig az alomba szórva, hogy a baromfi kapirgálással, ne pedig verekedéssel töltse az idejét. A kislibák első tápláléka túróval kevert gabonamagvakból, tejbe áztatott kifliből és kenyérből állhat. Penészes kenyeret természetesen nem szabad etetni. A harmadik nap után finomra vágott zöldet adhatunk, az ötnapos libákat a harmat felszáradása után kiengedhetjük a legelőre, de ilyenkor is négyszer-ötször etetni keli. Fokozatosan rátérünk a zöldből, búzakorpából, gabonadará* ból, túróból, esetleg olajpogácsából álló keverék adagoláséra. Kb. két hét után már adhatunk reszelt sárgarépát, csalánt, salátát, fiatal lucernát, mégpedig reggel, és mindig abrakkal megszórva. Az egyhónapos állatokat elég naponta kétszer etotni, a hatodik hét elején beszüntethetjük a tejtermékek adagolását. A növendékek egyre több zöldet fo* gyasztanak, igénylik a kavicsot kát kétóránként ketl etetni (naponta nyolcszor), háromhetes kortól elég a hatszori etetés. A rácsra helyezett itatók az etetők közelében legyenek. Az etetőket mindig alaposan ki kell tisztítani, főleg tejjel nedvesített keverék adagolása esetén. A háromhetes kacsa vízre járhat, föltéve, hogy a víz hőmérséklete legalább 18 C- fokos. A jó vízfelület sok táp-ГШ LH(íi június isdtlattenyésMe h n—1 és a vizet. Faszenet csak has menés esetén juttassunk. A lo* jástermelésnek már vége szakadt, a póttakarmányozást befejezzük, de némi abrakot azért adni kell, hogy megtartsuk a jó kondíciót. A kiskacsa nem bírja az éhezést, ha kelés után 24 órán belül nem kap enni, könnyen elpusztul. A kacsákat ötnapos korig pépesitett darakeverékkel etetjük, melybe húsz állat részére egy főtt tojást kell lereszelni. A tojás túróval pótolható. Elsó naptól kezdve juttathatunk salátát, csalánt, fiatal lucernát, természetesen abrakkal keverve. Igen jó hatású, ha a takarmányra kevés halolajat csöpögtetünk. A kiskacsé lálékot nyújt, így esetenként őtven százalékos abrak-takaró* kossággal dolgozhatunk. A legelőre járó pulyka egyszeri etetéssel Is beéri, viszont a gyenge kifutón tartottnak reggel és este Is kell szórni valamit az etetőbe. A klspulykák szálláshelyén legjobb gyaluforgáccsal almozni, mert ebbe a nehezen mozgó állatok nem akadnak bele, állandóan kapirgálják, forgatják, tehát sokáig tiszta marad. A szalma penészesedig gombafertőzés fészke lehet, ennek pedig az értékes állományt nem szabad kitenni. A forgácson tartott pulykáknál gyakori az alomevés. A kispulyka rosszul lát, könynvebben észreveszi a forgácsol. ШШ * - I? ' is нН я ŕ;«?!.-#: Ш A legelő, a napfény és a szabad mozgás kedvező hatással van a kislibák fejlődésére Fotó: —bor mint az etetőben kínált takarmányt. Ezért a szálláshelyet jobban meg kell világítani, az etetőket úgy kell elhelyezni, hogy az állatok fölfigyeljenek rá. Ha ez nem segít, az etetők környékén az almot le kell takarni hullámpapírral. A gyöngytyúk tojástermelése április közepétől június közepéig a legintenzívebb. A kotlási bajiam általában csak külterjesen tartott állománynál jelentkezik. Ilyenkor a rejtekhe* lyen megtojt tojásokat a kotlős kikölti, csibéit sikerrel fölneveli. A gyöngyös tojástermeié* se az első évben a legnagyobb, a második évben 15—20 százalékkal csökken, a harmadik évben pedig selejtezni kell. A gyöngytyúk hajlamos rá, hogy nehezen megközelíthető Tészekhelyet keressen. Feltűnően kis tojáshozam esetén ennek ajánlatos utánanőznil Ha délig zárva tartjuk az állományt, elejét vehetjük az eltolásnak. Keltetésre legfeljebb 7 napos, 15— 18 C-fokos hőmérsékleten és 75—80 %-os relatív páratartalmü helyen tárolt tojás alkalmas. A galanibászok a harmadik költés eredményét várják. A fészekhagyó fiókákat ajánlatos a szülőktől elkülöníteni, hogyne zavarják a költést, illetve ne támadják őket a veszekedő hímek. Az elkülönítés további előnye, hogy szakszerűbbé tehető a takarmányozás. A fiatalok eledele 50 % kukoricából ős gabonából, meg 50 % hüvelyesből álljon. A fejlődést és az ellenállóképességet javítja, ha az ivóvízbe hetenként egyszer néhány csöpp A-Ds-vita* mln-készítményt adagolunk. A tapasztalt nyulászok június végére várják a harmadik el* lést. A vemhesség félidőben tapintással megállapítható, de óvatosan kell eljárni, nehogy vetélést idézzünk elő. A szőrtépés a közeledő ellés biztos jele. A vemhesség 25. napján kell behelyezni az elletőládát. Az anya ellés után a magzatburkot felfalja. Ilyenkor mindig legyen a ketrecben friss vfz és nyalósó. Az ellést követő napon vizsgáljuk át az almot, és az élettelen fiókákat távolítsuk el. Egy hónapos korban a fiókák kockázat nélkül elválaszthatók. A jó tejtermelő és szoptató anyák utódat gyorsan fejlődnek. A fejlődés akkor kedvező, ha a fiókák egyhetes korban kétszer olyan nehezek, mint születéskor voltak. KOVÁCS LÄSZLÖ agrármérnök ............................................................................................................................................ 1 Mire jó a fagyöngy? A lagynngy (Viscuin album) kétszikű, örökzöld levelű, fehér bogyótermésű cserje. Élősködő, a tölgy és a gesztenye kivételével valamennyi lombos fán és fenyőn előfordul. Nagyon sok vízre vau szüksége, amit a fáktól voo el, lehát tetemes kórokat okozhat a faállományban. Agaiból és leveleiből véredénytágiló és érelmeszesedés elleni gyógyszer készül, heve let sok C-vitamlnt tartalmaznak, bogyóját madárlép készítésére használják. A sárga fagyöngy (fakin) lumbhullató, tölgyön és szelíd gesztenyén élösködik. A fagyöngy fiatat hajtásait egész évben gyűjtbetjük. Szárítani védett helyiségben, 40 C- foknsnál alacsonya' b bőmér-’ sékteten kell. Szárítva jól tárolható. A drog elsősorban a magas vérnyomás csökkentésére, illetve az érelmeszesedés fékezésére szolgál. Bizonyos hatóanyagairól föltételezik, hogy gátolják a daganatburjánzást. Házi felhasználása a következő. Magas vérnyomás és az ezzel kapcsolatos idegesség esetén: egy kávéskanálnyi apróra tört drogot negyed liter hideg vízben áztatunk, leszűrjük és a folyadékot három egyenlő részre osztva, reggel, délben és este gyógyszerként elfogyasztjuk. A népgyógyászatban a porrá tört fagyöngyöt helyenként az orsógiliszták kiűzésére használják. Egy kávéskanálnyi port elkevernek negyed liter meleg tejben, s azt lefekvés előtt fogyasztják. Epilepszia és görcsök eilen, valamint a tüdő- és méhvérzés megszüntetésére ugyancsak porított drog használatos, mégpedig mézzel keverve (egy kanál fagyöngy, egy kanál méz). Végezetül szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy tulajdonképpen komoly betegségekről van szó és a fagyöngy bizonyos mennyiségben fogyasztva mérgező. Nem a népgyógyászat lebecsüléséről van szó, csupán elővigyázatosságra intünk <— aki fagyöngyöt gyűjt és a drogot házilag szeretné hasznosítani, feltétlenül kérjen orvosi szaktanácsot. (md| A Mihály uazaspár "A szerző felvétele A termőföld ésszerű kihasználásához a házikertek hasznosítása is hozzátartozik. A falusi porták gazdái egyre jobban megértik, hogy a tágas telkek valamikor szérűskertnek, vagy apróállatok részére kifutónak használt részét belterjes termelésre érdemes kihasználni. Tesoiagon (Tešmak) már ré gén rájöttek erre. Bizonyára közrejátszott ebben az is, hogy a falu kőhajításnylra van Ipolyságtól (Šahy), melynek piacán jól értékesíthető a kiskertekben termelt zöldségféle. Mihály ]ózsef kertjében egymást érik a fóliasátrak. Felesége, Etelka, szinte egész napját ott tölti, mert férje az Ipolysági földmüvesszövetkezet állatgondozója, csak munkája után segíthet az otthoni munkában. — Tíz évvel ezelőtt kezdtünk fólia alatt zöldségtermesztéssel foglalkozni — mondja, miközben végigvezet a kerten. — Főleg retket, salátát, paradicsomot és paprikát termelünk. — Gazdaságosan ki van használva ez a kert, az egész szinte egy fóliasátor. — Igyekszünk minden négyzetmétert jói kihasználni, akár csak mások itt Tesmagon. A faluban alig van kert, ahol ne fehérítene néhány fóliasátor; egymástól kapnak kedvet a szomszédok a „fóliázáshoz“. Meg tanácsot, mert arra bizony szükség van, különösen a kezdésnél. Az eredményes terme léshez össze kel! szedni a tudományt. Nekem sokat segít a Szabad Földműves szakmedéklete, el is rakom mind, és ha valamire szükségem van, belelapozok. Eljárok az Agrokomplexre is, látni, tapasztalni. Magvakat is ott vásárolok, mert azt egyébként bizony elég nehéz beszerezni. Igaz, a fiam, aki vegyészmérnök sokai utazik, mindig hoz valamit Prágából, Kassáról (Košice), vagy amerre jár. i— A kertészkedök szervezete segíti munkájukat? — Sajnos, nálunk még nem alakult meg, pedig nagy szükség lenne rá, mert segíthetne a magvakat, műtrágyát és egyéb szükséges dolgokat beszerezni. :— A megtermelt árut hogyan értékesítik? >— Mi Ipolyságra hordjuk, ami egy ugrás ide. Kora reg get bevisszük a piacra, ahol gyorsan elkel, mert a jó árura mindig akad vevó. Virágtermesztéssel is foglalkozuuk: szekfüt, salvlát, petúniát is árulunk. Mihályék nemcsak a h^zikertet hasznosítják, jövedelmező számukra a baromfiudvar is. Juhokat, nyulakat tenyésztenek, tyúkjaik a keltetó részére termelik a tojást. Sokoldalú „termelést“ folytatnak, kis te* rületen, szép eredménnyel. —•.— Dudás Lászlóék később kezdtek kertészkedni. A fóliasátrak alatt zöldell a paprikapalánta, csak hát sok vele a gond, a hideg éjszakák miatt állandóan fűteni kell. — Mi nem piacozunk mint mások, ezért több bajunk van az értékesítéssel. A Zelenina nem jó üzlettárs, csak a saját szempontjából szorgalmazza a szerződéskötést. Tavaly annyira alacsony áron akarta a paradl* csomot átvenni, hogy nem odaszállítani, de leszedni se érte meg azért a pénzért. Inkább beszántottuk, pedig sok helyen talán hiányzott az üzletekből. Tesmagon, ahol majdnem az egész falu foglalkozik zöldségtermesztéssel, ez a helyzet. Szükséges, hogy mielőbb megalakuljon a ktskertészek szervezete és segítsen megoldani a kistermelők értékesítési és egyéb gondjait. BÖJTÖS JÁNOS Szérűskertek helyén fóliasátrak I
