Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 29. 4 Bűzzük meg a tűzeseteket! A hetedik ötéves tervidőszak egyik központi célkitűzése az önellátás megszilárdítása. A párt XVI. kongresszusa részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, rámutatva, hogy elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére van szükség. Az önellátás tulajdonképpen a mezőgazdasági termények és az élelmiszerek behozatalának teljes kiküszöbölését jelenti. Ennek eléréséhez a termőterület maximális kihasználása, az új, hatékonyabb agrotechnikai módszerek bevezetése, a veszteségmentes betakarítás stb. mellett az is szükséges, hogy eltávolitsunk minden olyan emberi gondatlanságból eredő tényezőt, amely a mezőgazdaságban ilyen vagy olyan formában károkat okozhat. Ezek közül sajnos mind a mai napig szomorúan előkelő helyen állnak a mezőgazdaság különböző ágazataiban keletkezett tűzesetek. Néhány számadat felsorolásával könnyen meggyőzhetünk bárkit arról, hogy mennyire komoly problémáról van szó: a szlovákiai méretekben végzett tűzbiztonsági ellenőrzések során összesen 13 500 esetben tapasztalták a tűzvédelmi előírások különböző formában történt megszegését. Az azonnali intézkedések ellenére ezekből 2400-at nem távolítottak el a szükséges határidőn belül. A következmények: 300 tűzeset, amelyek során hat ember életét vesztette, további hat súlyosan megsebesült, és összesen 13 millió korona anyagi kár keletkezett. Az összkép még riasztóbbá válik, ha hozzáteszszük, hogy 1980-hoz viszonyítva a tüzesetek száma 41-gyel, az általuk okozott kár pedig 4 millió koronával növekedett. A tavalyi tüzesetek közül 41 aratáskor, 36 pedig a szálas takarmányok betakarítása, illetve szárítása és tárolása közben történt. Ezek a szomorú adatok egyértelműen bizonyítják: azonnali és hathatós Intézkedésekre van szükség a tűzvédelem terén. Az Intézkedések azonban önmagukban nem elegendőek. Következetes megvalósításuk, a tűzvédelemmel kapcsolatos valamennyi előírás szigorú betartása minden mezőgazdasági üzem számára kötelező érvényű kell hogy legyen. A bajok gyökere, a tüzek által okozott sokmilliós nemzetgazdasági károk fő oka éppen abban rejlik, hogy ezeket az intézkedéseket és előírásokat egyáltalán nem, vagy csak részben tartják be közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. Az ellenőrzések során nemegyszer valóban elemi hiányosságokat tapasztaltak ezen a téren: tűzveszélyes környezetben dohányoztak, a fűtőtestek elhelyezése és állapota olykor felért az idevonatkozó előírások nyílt ignorálásával, a tűzvédelem eszközeinek állapotú elhanyagolt, sőt olykor katasztrofális volt, a fecskendők nem működtek, a tömlőket öntözésre használták, a kézi tűzoltókészülékek hiányoztak vagy használhatatlanok voltak. Az sem maradt sokáig titokban, hogy a tűzvédelmi felelősök munkája nem kielégítő, ez a beosztásuk sokszor csak afféle „másodállás“, a tűzvédelemmel kapcsolatban előírt tanfolyamokat egyáltalán nem, vagy csak formálisan végzik, a tűzoltó csoport tagjai nem részesültek megfelelő kiképzésben... Ilyen „felkészültség“ mellett nem lehet csodálkozni azon, hogy sokszor csírájában elfojtható, könnyen lokalizálható tüzek terjedtek ki egész épületekre, vagy más mezőgazdasági objektumokra csak azért, mert a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban képtelenek voltak a gyors, hatékony beavatkozásra. Hadd álljon Itt, szomorú példaként egy eset, amely a közelmúltban történt: a Špačincei (trnavai járás] Közös Mezőgazdasági Vállalat baromfitelepén április negyedikén kigyulladt és teljesen leégett egy épület, amelyben csaknem ezer tojó volt. Mire a tüzet egyáltalán észrevették, már valamennyi elpusztult, és a lángok az épület tetőszerkezetét nyaldosták... A tüzet valószínűleg a hőtárolós villamos fűtőtest túlmelegedése okozta. A biztonsági előírások be nem tartása, az elégtelen felügyelet és a közvetlen beavatkozásra való képtelenség közel hárommillió korona kárt okozott a gazdaságnak. A tűzvédelmi szempontból legigényesebb mezőgazdasági munkák egyike kétségtelenül az aratás. Az évek óta hangoztatott jelmondat — egyetlen szem gabona se vesszen kárba — még soha nem volt annyira időszerű, mint amilyennek az Idén ígérkezik. Tavaly 715 ezer hektáron mintegy 3 millió tonna gabonát termeltünk. Kevésnek bizonyult. Az Idén tovább csökkent a termőterület, és előzetes becslések szerint kb. 2 millió 960 ezer tonna gabonával számolhatunk, de valószínű, hogy a rendkívül kedvezőtlen tavaszi időjárás következtében még ezt a menynylséget sem fogjuk tudni elérni. Gabonafeleslegre számítani az Idén tehát rossz tréfával lenne egyenlő, még akkor is, ha a mezőgazdaság terménystruktúrája eltolódóban van a szálas takarmányok javára. Szó szerint érvényes tehát, hogy meg kell mentenünk minden szemet, nem engedhetjük meg, hogy bármennyi Is veszendőbe menjen. Ennek egyik fel tétele a tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása az aratással kapcsolatos valamennyi munkában; közvetlenül a gabonatáblákon éppen úgy, mint a szállításnál és a tárolásnál. Az aratáskor történt tüzeseteknek korábban talán leggyakoribb okát sikerült teljesen felszámolnunk: tavaly egyetlen olyan tűzeset sem történt az aratás ideje alatt, amely a vasúti közlekedéssel állott volna összefüggésben. 1980-ban végleg felszámoltuk a gőzvontatást, így a vasúti pályatestek melletti gabonatáblákat már csupán a fékezéskor keletkező szikrák, illetve a vonatok ablakán kidobott égő cigarettacsonkok veszélyeztethetik. Ami az elsőt illeti, inkább elméleti lehetőségről van csupán szó, mivel a robogó vonat alatt keletkezett légritka tér szinte teljes mértékben „beszippantja“ ezeket a szikrákat. A másik tényező pedig — rajtunk, valamennyiünk fegyelmezettségén múlik. Ezzel együtt a mezőgazdasági üzemek továbbra is előnyben kell, hogy részesítsék a vasúti pályatestek melletti gabonatáblák aratását. Még mindig az aratásnál maradva, hadd utaljunk egy olyan, a tűzvédelemmel közvetlenül összefüggő körülményre, amely megindokolja, miért foglalkozunk a témával mér Ilyen korán: alapvető tűzvédelmi előírás, hogy minden kombájnon kézi tűzoltőkészüléknek kell lenni. Ezeket már most ajánlatos ellenőrizni és szükség esetén kicserélni! A Fémmegmunkáló Vállalat (Kovospracujúci podnik) csererendszerrel biztosítja a készülékek pótlását, de a legjobb esetben sem tudnak minden igényt kielégíteni, ha közvetlenül a szezon előtt a szó szoros értelmében elárasztják őket a mezőgazdasági üzemek a hibás készülékekkel. A már említett ellenőrzések során volt olyan mezőgazdasági üzem, ahol a kézi tűzoltókészülékek 97 százalékát (I) ki kellett selejtezni. Könnyen elképzelhető, mit jelentene ez bárhol, közvetlenül az aratás megkezdése előtt... És ha már így előretekintettünk, maradjunk még néhány gondolat erejéig az aratásnál, hiszen a jó tanács sohasem jöhet elég korán. A kombájnok csoportos bevetésénél előírás, hogy eke és vízzel telt tartálykocsi álljon készenlétben a gabonatábla mellett, hogy az esetleg keletkezett tüzet Időben oltani, Illetve lokalizálni lehessen. Hivatásukat azonban csak akkor teljesíthetik, ha szükség esetén valóban azonnal bevethetők. Nem sok hasznot jelentenek, ha áz ekéhez nincs vontató, mert elment gabonát hordani, a tartálykocsi pedig lapos gumiabroncsokon, háromnegyed részben üresen áll, mert a többi vizet elhasználták mosdásra. És végül: nem egy gabonatábla és szalmakazal égett már le a gyermekek gondatlansága miatt. Ezzel kapcsolatban elsősorban a szülőkhöz, pedagógusokhoz, nevelőkhöz szólunk: otthoni beszélgetések, osztályfőnöki órák, plonírgyülések keretében, vagy bármilyen más formában ldőljen figyelmeztessék a gyermekeket a tűzzel való játék veszélyeire. Sokkal időszerűbb tűzvédelemről beszélni a „zöldaratással“ kapcsolatosan. A bevezetőben már említettük, hogy tavaly a takarmányok tárolása és szárítása közben 36 tűzeset történt, öttel több, mint az aratásnál. Az anyagi kár viszont amannak több mint háromszorosa: hárommillió korona ... Ha tekintetbe vesszük azt a részben már szintén érintett körülményt, hogy az idén a szálas takarmányok részarányát Jelentősen növelnünk kell, és nem kevesebb mint 4 millió 600 ezer tonna szénát szeretnénk készíteni, könnyen beláthatjuk, hogy minden kilogramm számít. Rendkívül fontos tehát ezen a területen is a tűzvédelem. A tavalyi tűzesetek okai elsősorban az emberi figyelmetlenségre vezethetők vissza, illetve mindarra, ami ebből egyenesen következik: gyúlékony anyagok tárolása szénakazlak közelében, a szárítóberendezések tűzveszélyes állapota, a kazlak belső hőmérsékletének hiányos ellenőrzése a szárítás folyamán és hasonló. Az egyre szigorúbb energiatakarékossági intézkedések következtében csaknem teljes mértékben visszaéltünk a szálas takarmányok természetes úton történő szárításéra. Ez mindenképpen fokozott tűzveszélyt, elsősorban könnyebb öngyulladást lehetőséget jelent, ezért körültekintő gondossággal be kell tartanunk mind a szárítás előírt menetét és ellenőrzését, mind valamennyi tűzvédelmi előírást. Ha ennek ellenére mégis tűz ütne ki, készen kell állni az azonnali beavatkozásra. A megelőző Intézkedések közül — és ezt már általános érvénnyel, összefoglalásképpen mondjuk — tanfolyamok keretében biztosítani kell a dolgozók megfelelő szintű tűzvédelmi előképzését, minden mezőgazdasági üzemben létre kell hozni egy akcióképes, szakmailag jól felkészült tűzoltócsoportot, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tűzvédelmi felelősök munkájára, az előírások betartását rendszeresen ellenőrizni kell. A megelőzés fontos eszköze a megfelelő színtű agltáclós tevékenység Is: a tűzvédelemmel kapcsolatos plakátok, röplratok és egyéb propagációs anyag na a fiókokban heverjen. Mindezek betartására külön-külön és együttesen egyaránt szükség van annak érdekében, hogy a népgazdaságot milliókkal megkárosító vörös kakast Idejében megfékezzük. VASS GYULA Zöldet a kezdeményezésnek! A mezőgazdaság tökéletesített irányítása rendszerének bevezetése lehetővé teszi a saját források jobb kihasználását, főleg az anyagi érdekeltség szakaszán. Ezért a mezőgazdasági üzemekben a belüzemi önelszámolási rendszer további elmélyítésére kell törekedni, olyan formában, hogy az egyének és a munkaközösségek a lehető legjobb gazdasági eredményeket érjék el. A nagykürtösi (Vefký Kr tíš) járás mezőgazdasági üzemei is nagyobb teret kaptak a munkaközösségek és egyének kezdeményezésének mozgósításában. A múlt évi gyengébb eredmények és a kisebb anyagi-műszaki alap nagyobb igényeket támaszt a hatékonyság növelésével és a minőség javításával szemben. Arról van szó, hogy minden mezőgazdasági dolgozó a lehető legnagyobb mértékben hozájáruljon az igényes feladatok teljesítéséhez. Hiszen a járás mezőgazdasági dolgozóinak az idén 66 200 tonna gabonát kell termelniük, ami 7864 tonnával több a múlt évi valóságnál. Az állattenyésztésben is igényes feladatokat kell teljesíteni, annak ellenére, hogy a feladatokat a múlt évi valósághoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentették. A járás mezőgazdasági üzemei az idén 3300 tonna marha-, 5300 tonna sertés- és 2000 tonna baromfihúst, továbbá 30 millió 300 ezer liter tejet és több mint 44 millió 900 ezer tojást adnak a közellátásnak. Az egyének és munkaközösségek kezdeményezése az idei tervfeladatok lebontásakor is megmutatkozott. A NOSZF 65. évfordulója és a X. szakszervezeti kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a bruttó mezőgazdasági termelést 2 millió 982 ezer koronával túlszárnyalják, ugyanakkor 1 millió 461 ezer koronával csökkentik az anyagköltségeket, a munkakörnyezet javítása érdekében több mint 95 900 óra társadalmi munkát végeznek. Az etsz-ek, állami gazdaságok és kózös mezőgazdasági vállalatok vállalásainak összértéke В millió 753 ezer korona, ebből az egységes földművesszövetkezetek vállalásainak értéke 5 millió 814 ezer korona. A szocialista versenymozgalomba tizenhét mezűgazdasági üzem, tzáznegyvennyolc munkaközösség és 3756 egyén kapcsolódott be. A kezdeményezés szervezésére a legnagyobb gondot az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az lpolynyéki (Vinica), a závadal és a Suché Brezovo-t szövetkezetben fordítják. A hangsúly most már azon van, hogy mindenütt éljenek a versenymozgalom adta lehetőségekkel, hogy a dolgozók kezdeményezését az igényes feladatok teljesítésére Irányítsák. Az egyének és munkaközösségek versenymozgalmát negyedévenként értékeljük, s a legjobbak elnyerik a baráti tnlal körzet (Szovjetunió), valamint a járási mezőgazdasági Igazgatóság és az SZFSZ járási bizottságának vándorzászlaját. M. LAURlK (Roľnícke noviny) A deák! (Diakovce) szövetkezetben jó eredményeket érnek el az újítók. A felvételen látható billenthető takarmányrácsot, amely lehetővé teszi, hogy a vontató pótkocsijáról töltsék meg az etetőt, a gazdaság újítói átlőtték ki Fotó: —lta— Újítások és Lapunk múlt számaiban — egy ízben vezércikkben is — már foglalkoztunk a mezőgazdasági újító- és feltalálómozgalom jelenlegi helyzetével és távlataival. Megemlítettük, hogy színvonala a hatodik ötéves tervidőszakban alatta maradt az elvárásoknak, utaltunk arra is, hogy az 1981—85-ös években a találmányok számának 157, az újításoknak 65, a belőlük együttesen származó társadalmi haszonnak pedig nem kevesebb mint 259 százalékom növekedését Irányoztuk elő az 1979-es esztendőhöz viszonyítva. Hogy a témához most újra visszatérünk, azt elsősorban az egész problémakör fontossága kívánja meg, hiszen az újító- és feltalálómozgalmat a 7. ötéves tervidőszakban népgazdaságunk, ezen belül is elsősorban a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételének fontos eszközévé kívánjuk fejleszteni. Másrészt pedig hasznos és tanulságos lehet a 6. ötéves tervidőszak utolsó évének összehasonlítása a 7. ötéves tervidőszak első esztendejével, s alapul szolgálhat annak felmérésére, milyen a reális kilátásaink az újító- és feltalálómozgalom fejlesztésében. Kezdjük az újításokkal. 1980-ban szlovákiai viszonylatban összesen 8159 újítási javaslatot nyújtottak be a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, 1981-ben viszont már 8936-ot, tehát az előző évihez viszonyítva 18 százalékkal több újítást. Közülük 1980-ban 6462-t, 1981-ben pedig 6728-at fogadtak el és valósítottak meg, ami négy százalékos növekedést jelent. Az újítások társadalmi haszna 1980-ban 202 és fél millió, 1981-ben pedig 228 millió korona volt; a növekedés 12 százalékos. Az újításokért kifizetett jutalmak összege 1981-ben elérte a 7 millió 357 ezer koronát az 1980-as évi 6 millió 680 találmányok ezerrel szemben; itt is 10 százalékos növekedés mutatkozik. A megvalósított és bevezetett témafeladatok számát tekintve gyakorlatilag nincs különbség a két esztendő között, az értük kifizetett jutalmak összege viszont 1981-ben huszonhárom százalékkal több volt. A találmányok számát és társadalmi hasznukat vizsgálva sajnos jóval kedvezőtlenebb kép tárul elénk. A kifizetett jutalmak összegét kivéve tavaly ezen a téren minden szempontból elmaradtunk 1980-hoz képest; az akkori 73 benyújtott és 35 elfogadott találmánnyal szemben 1981-ben 60-at nyújtottak be és 23-at fogadtak el. A találmányok számának csökkenése önmagában azonban még nem feltétlenül kell hogy visszaesést jelentsen, hiszen kevesebb találmány is jelenthet nagyobb népgazdasági hasznot. Esetünkben sajnos ez nem igy van: a találmányokból származó társadalmi haszon 1981-ben 12 millió 166 ezer, 1980-ban pedig 14 millió 557 ezer korona volt. A lemaradás 14 százalék. Lényeges javulást várunk e téren a dolgozók alkotó tevékenységét ösztönző magasabb jutalmazástól. Ennek tudható be, hogy bár 1981-ben nyilvánvaló visszaesés tapasztalható mind a találmányok számát, mind népgazdasági hasznukat illetően, az értük kifizetett jutalmak összege tavaly mégis több mint a háromszorosa —■ pontosan 313 százaléka — volt az 1980-as évinek. Reméljük és elvárjuk, hogy a találmányoknak ez a magasabb szintű erkölcsi és anyagi elismerése rövid időn belül megváltoztatja a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet, s már az idei év summázásakor — az újításokhoz hasonlóan — kedvezőbb eredményekről számolhatunk be. V. GY. Segítségnyújtás kölcsönös alap Sok fiatal dolgozik az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) Ipolymente Efszben, mely hét falu határát egyesíti. Az állattenyésztésben és a növénytermesztők között éppúgy megtaláljuk őket, mint az üzemvezetésben. Zömében kezdeményező, tettrekész fiatalok, akik a munkaidő letelte után sem adják magukat át a semmittevésnek, hanem hasznos szórakozást keresnek. Közülük jónéhányan a sport vonzásában élnek, lakóhelyük egyesületében foglalkoznak azzal, amihez adottak a feltételek. A szövetkezethez tartozó falvakban: Ipolybalogon, Ipolyhidvégen (Ipelské Predmostie), Szécsénkén (Seéianky), Ipolynagyfalun (Velká Ves nad Ipľom), Kelenyében (Kleňany), Ipolykeszin (Koslhy nad Iplom) és Idámban (Dolinka) ha sportról van szó, mindenki a futballra gondol, mivel ez az, ami megtalálható mindenütt. Igaz, sokaknak talán nem a jelen színtelen és színvonalatlan labdarúgása jut az eszükbe, mert ennél bizony sikerekben gazdagabb idők is jártak errefelé. A jelenlegi legjobbak is csak a járási bajnokságig vitték, ott is csupán a középmezőnyt „bérelték“ ki. Érdekes, hogy a kiváló gazdasági eredményeket elérő közös „házatáján“ nem sikerül egyetlen ütőképes gárdát sem összekovácsolni. Pedig anyagi és szervezési segítségben nincs hiány, a szövetkezet sokoldalúan támogatja a jó elképzelések valóra váltását, tudom meg Bodonyl János mérnöktől, a szövetkezet elnökétől és Sógor József üzemgazdásztól. — Évente átlag 20 ezer koronát költünk a csapatokra, amit azok főleg felszerelés vásárlására, pályakarbantartásra fordítanak. Ezenkívül három autóbuszunk áll vasárnaponként a csapatok rendelkezésére, ami évente szintén jelentős kiadás a szövetkezetnek. Egyébként, ha bármilyen támogatásra, segítségre van szükségük, bizalommal fordulnak hozzánk, mert ha egyetlen mód van rá, segítünk. Dicséretes viszont részükről az, hogy a sportegyesületek tagjai, főleg a sportolók igyekeznek törleszteni a „kölcsönt“, minden évben rendszeresen segítenek a mezőgazdasági munkákban, főleg aratás Idején, szalmahordáskor és takarmánybegyűjtésnél. A segítség tehát kölcsönös: mindkét fél Jól jár ezzel az együttműködéssel. í— A szövetkezet vezetősége nemcsak támogatja a sportot, de követendő, jó példát is mutat — kapcsolódik a beszélgetésbe Sógor József. — Évente rendszeresen hat csapat részvételévél röplabdatornát rendezünk a szövetkezet elnökének serlegéért. Erre hazánk felszabadulásának évfordulóján kerül sor. Tavaly a tornát szövetkezetünk Bodonyi, Szecsei, Patai, Sille mérnök, Koncz János, Deák István, Buris Antal összetételű csapata nyerte. Eredményesen szerepeltünk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága által rendezett röplabdatornán Is, ahol a járás mezőgazdasági üzemeinek vetélkedőjéből mi kerültünk ki győztesen. A falvainkon versenyszerűen űzött sportágak között szólni kell még az ipolybalogiak sakkozóiról, akik éveken át sikeresen szerepelnek a kerületi bajnokságban. Egy-két községben időnként fellángol az asztalitenisz is, de hosszú távon nem tud életképes maradni. —• — A hallottakból kiderül, hogy van sportélet az „Ipolytnente“ községeiben. Am a lehetőségek és a nagyszerű hagyomáhyok ismeretében minden érdekelt joggal elvárhatja, hogy ez a tevékenység színesebb és főleg eredményesebb legyen. BÖJTÖS JÄNOS ч
