Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-29 / 21. szám

1982. májas 29. SZABAD FÖLDMŰVES Városiasodó nagyközség Tardoskedd (Tvrdoiovce) az érsekújvári (Nové Zámky) Já­rás egyik legnagyobb községe. A legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint 5740 lakosa van. Gyors növekedésében szerepet Játszik előnyös földrajzi hely­zete Is: mindössze 12 kilomé­ternyire van a Járási székhely­től, az Érsekújvár—Bratislava vasútvonal mentén fekszik, és áthalad a községen a Járási székhelyet Szlovákia fővárosá­val összekötő közút Is. Egy riport adta néhány órán belül nem könnyű bepillantást nyerni ekkora község életébe, mindennapjaiba. Szerencsére, beszélgetőpartnereim a legava­­tottabbak voltak: Csabai Ist­ván, a helyi nemzeti bizottság elnöke, és Király Lajos, a hnb titkára, egyben a falusi párt­­szervezet elnöke, ök tájékoz­tattak a községfejlesztés már folyamatban levő és tervezett feladatairól, a választási prog­ramban vállalt célkitűzések teljesítéséről. Jelenlegi legnagyobb beruhá­zásuk az új óvoda építése, a­­melynek értéke hétmillió koro­na lesz. Igen nagy szükség volt már rá, mindamellett, hogy nemrég korszerűsítették 700 ezer korona ráfordítással a régit. A sok család gondján segítő új létesítmény kéthar­mad részben a lakosság hoz­zájárulásával, a Z akció kere­tében épül. A szakmunkákat és a gépek biztosítását a he­lyi Jövő Efsz vállalta magára: pénzben kifejezett hozzájárulá­suk 1 millió 280 ezer korona. Az óvoda 120 kisgyermek szá­mára Jelent majd második ott­hont, de a férőhelyek száma szükség esetén bővíthető lesz. Ide kívánkozik, hogy a legki­sebbekről sem feledkeztek meg: az általános Iskola alsó tagozatainak összevonásával felszabadult Iskolaépületet 70 férőhelyes bölcsődévé építik át »-•— A közel húzódó gázvezeték megteremtette a lehetőségeket a község gázellátására. Jelen­leg már mintegy ezer lakást vezetékes gázzal fflthetnek. A gázvezetékhálózat tervezett tel­jes hosszának (33 km) kiépí­téséhez mér csak hét kilomé­ter hiányzik; elkészülte után gyakorlatilag minden lakóház­ban és középületben lesz gáz. Felszámolhatják tehát a szén­telepet, a propán-bután gázle­rakat előtt Is megszűnnek az olykor fél napot kitöltő sor­­banállások. _•_ A néhány éve végzett próba­fúrások során a község hatá­rában 71 C-fok hőmérsékletű termálvizet találtak. Ez a kin­cset érő energiaforrás ma még sajnos nagyrészt kihasználat­lan. Egyelőre csupán fóliasát­rak fűtésére használják mint­egy három hektáron, azonkívül kb. 30 hektárnyi területet ön­töznek vele. Azt, hogy kihasz­nálásának lehetőségei ennél nagyobbak, a község és a szö­vetkezet vezetői is tudatosítot­ták. Még az Idén megvalósít­ják a közel három hektár össz­területű üvegházak Ily módon történő fűtését, azonkívül be­vezetik a termálvizet a község strandfürdőjébe Is. A távlati terv pedig egy 2000 férőhelyes, három medencés termálfürdő építése, amely a hozzá tartozó kempingtáborral, motellel, szo­ciális létesítményekkel és sportpályákkal előreláthatólag a Járás egyik legjelentősebb üdülőközpontja lesz. A fürdő építésére szinte önként kínál­kozik az a kb. hét hektárnyi vizenyős terület a község bel­területén, amelyet lakásépítésre nem lehet kihasználni, és me­zőgazdasági megművelésre szin­tén alkalmatlan. A községben kora tavasztól késő őszig uralkodó a zöld szín, amelyet szemet gyönyör­­ködtetően egészít ki a virágok tarkasága. Nem véletlen ez, hiszen minden esztendőben mintegy húszezer koronát for­dítanak parkosításra, a kör­nyezet szépítésére.. A parkok gondozásába, a virágok és a díszcserjék klültetésébe, a tö­megszervezetek által szervezett társadalmi munkákba a község egész lakossága bekapcsolódik. Külön örömmel tették ezt a közelmúltban a vadászegyesü­let tagjai, akik 100 nyárfát ül­tettek ki az újonnan átadott vadászlak köré. Az életkörnye­zet szépítéséhez elválaszthatat­lanul hozzátartozik annak tisz­tasága. Tardoskedden erre Is nagy gondot fordítanak: a ház­tartási hulladék és szemét a gyűjtőkukákba vándorol, ahon­nan szemétgyűjtő kocsi bizto­sítja a rendszeres elszállítást. Aki ennek ellenére mégis vét a köztisztaság ellen, az 500 koronáig terjedő pénzbüntetést kaphat, amit néhányan ilymó­­don mér „kiérdemeltek". Re­mélhetőleg Intő példa lesz azok számára, akik kényelme­sebbnek tartanák ott megsza­badulni a szeméttől, hulladék­tól, ahol éppen kedvük tartja. ►— •— Nem lehet érdektelen, ho­gyan élnek és dolgoznak egy közel 6 ezer lakosú községben a fiatalok; a SZISZ helyi szerve­zetének munkája felől érdek­lődöm. A téma hallatán, ml ta­gadás, kissé befelhősödött ven­déglátóim arca. Nem titkolják: nagyobb aktivitást, több lelke­sedést, élénkebb közéleti tevé­kenységet várnak el a fiata­loktól, mint amit most tanúsí­tanak. A lehetőségek adottak, a községben sok a fiatal, Jól felszerelt ifjúsági klub áll ren­delkezésünkre. Csakis rajtuk múlik tehát, hogy más, akár kisebb községek aktív alap­szervezeteitől példát véve élén­kebbé tegyék a szervezeti éle­tet, hogy ezáltal a SZISZ Tar­doskedden Is betölthesse az if­júság eszmei-politikai nevelésé­ben neki szánt rendkívül fon­tos társadalmi szerepet. Elismerő szavakat hallottam viszont a CSEMADOK helyi szervezetének működéséről, bár a témát valóban csak nagy vonalakban érintettük. A szer­vezet, élén Pécs István peda­gógussal, egyre aktívabb és szélesebb körű tevékenységet fejt ki. Külön említést érdemel a színjátszó csoport, amely né­hány esztendei viszonylagos tétlenség után most újra fel­lendülőben van, mondhatni „feltámadt“. A színdaraboknak és egyéb kulturális rendezvé­nyeknek viszont nincs Igazi otthonuk, mert bármennyire is hihetetlenül hangzik: a váro­siasodó nagyközségben nincs művelődési otthon... Evek óta fájó pontja ez a falu kulturá­lis életének. Egyelőre ott tar­tanak ezen a téren, hogy ké­szen állnak egy modern, min­den Igényt kielégítő kultúrpa­lota tervei, amelynek felépítése azonban nem fért bele a Jelen­legi ötéves tervidőszak költ­ségvetésébe. Az erre szánt 15 millió koronából 1985 végéig mintegy öt milliót tudnak rá­fordítani. Ogy tűnik tehát, hogy még hosszú Ideig a mo­zi épülete ad otthon a kultu­rális rendezvényeknek. i— •— Befejezésképpen még néhány adalék az elmondottak kiegé­szítéseként: a hetedik ötéves tervidőszak végéig befejezik a szeméttelep bekerítését, átad­nak háromezer méter hosszú­ságú ú] Járdát, aszfaltburkola­tot kap három további utca, valamint az új óvodához veze­tő út. A község tehát — fej­lődik, a szó valódi értelmében. Bizonyltja ezt az is, hogy évente átlagosan 25—30 csalá­di ház épül, és az építkezők túlnyomórészt fiatalok. Meg­maradnak a községben, annak ellenére, hogy munkalehetősé­geket Jobbára a közeli-távo­labbi városokban: Érsekújvá­­rott, Vágsellyén (Sala) és má­sutt találnak. A választási prog­ramban vállalt feladatok telje­sítésében természetesen rájuk Is számítanak a község veze­tői, hiszen tisztában vannak vele: a jövőt tervezni, előre­nézni elsősorban fiatalokkal lehat. VASS GYULA Előbbre lépni... A marcelházi (Marcelová) szövetkezetben számottevő a szántóföldi zöldségtermesztés ШЩШк? -Щ ■шяШШт jmw фт*v,J ‘ v шш -íClr % §й| Щ iSte?.' AZ ABARAI (OBORlN) VIRÄGZÄS EFSZ A továbbfejlődés útján Csaknem két évtizeden át volt Papp Gyula az abaral (Oborín) VIRÁGZÁS Efsz üzemgaz­dásza. Elfogultság nélkül mondható: a szövet­kezet szilárd gazdasági helyzete, az évtizedek során elért pénzügyi és gazdasági eredmé­nyek, a hitel nélküli gazdálkodás mind az 6 rátermettségéről tanúskodik. Elnökké választották nemrég. Határozottsá­gával, példás közösségi és magánéletével, sze­rénységével nyerte meg a tagok rokonszen­­vét. No meg azzal Is, hogy nemcsak a papír­ra rögzített adatokat, tényeket ismerte, hanem a termelést is, tudta, ml történik a mezőn, az állattenyésztő telepeken, s tudta azt Is, mik a legfontosabb tennivalók, ugyanakkor az Irányítás-szervezés sem volt számára Idegen. Mindamellett, napi gondjai megszaporodtak az elnöki tiszt betöltésével. Mert nem a leg­­jobo minőségűek a termőföldjeik, amelyek több kisebb méretű táblára tagolódnak. i— Kétezerötszáz hektáros a közös földterü­letünk, melynek több mint fele rét és legelő. Tavalyelőtt a rendkívül csapadékos Időjárás, Illetve a talajvíz és az árvíz Igen megkárosí­totta. Volt olyan tábla, ahonnét be sem tudtuk takarítani a termést. Ez a szeszélyes Időjárás kedvezőtlenül hatott a takarmánytermesztésre s a betakarításra. A szükségesnél Jóval keve­sebb és gyöngébb minőségű takarmányt tud­tunk betakarítani. Más megoldás nem volt: csökkenteni kellett az állatok létszámát, s ter­mészetesen az erőtakarmányból Is kevesebb Jutott. Ez aztán nagyon érzékenyen érintette pénzügyi gazdálkodósunkat, noha már koránt­sem áll oly rosszul a „szénánk“, mint két év­vel ezelőtt. Már kirajzolódtak a vezetők elképzelései: a legfőbb feladat a termelés korszerűsítése. Minden eddiginél nagyobb gondot kell fordí­taniuk a takarmánytermesztésre, a rétek, le­gelők további feljavítására. No meg azt Is na­gyon Jól tudja az elnök, hogy a dolgozókat be kell kapcsolni a vezetésbe, hogy ők Is érezzék a közös gazdaság iránti nagy fele­lősséget, s harcoljanak nap mint nap a terv­feladatok megvalósításáért, a Jó munkahelyi légkör kialakításáért és megtartásáért. Mert túl az anyagi érdekeltségen, a dolgozók Jó közérzetén, elvtársi segítőkészségén Is nagyon sok múlik. Meg azon is, mennyire gyarapítják szakmai-politikai tudásukat, milyen a viszo­nyuk az újhoz, az előbbrevlvőhöz, az eredmé­nyek meghatványozásához. Hiszen a hagyomá­nyos termelési tartalékok Jobbára már kime­rültek, nincs más hátra, minthogy a tudomány és a technika legújabb Ismereteit rugalmasab­ban hasznosítsák a mindennapi gyakorlatban, a termelésben. Miként szerezhető meg ez a fontos ismeret­­anyag? Hát a nemzetközi mezőgazdasági szak­­irodalomból, s a kutatóállomások is gazdag tárházai ezeknek az ismereteknek. Ezenkívül a Jól szervezett tapasztalatcserék, tanulmány­utak is lehetőséget nyújtanak erre. Papp Gyula elnök szaval meggyőzőek, elkép­zeléseinek gyakorlati megvalósítása — a tag­ság egészére alapozva — hozzájárulhat az abaral efsz régi, jó hírnevének visszaszerzé­séhez, a közös gazdaság termelésének és Irá­nyításának tökéletesítéséhez, a tagok anyagi­szellemi felemelkedéséhez, további boldogulá­sához. (Illés) Köztudott, hogy már |6- néhány évvel ezelőtt egyesült a gútai (Kolá­rovo) szövetkezet az ifjúság­­falvaival (Dedina Mládeže). Csakhogy már az egyesülés elótt köztársaságunk egyik legnagyobb közös gazdasága­ként tartották számon. Mivel alig akadt hozzá hasonló nagy­ságú szövetkezet, a mérce sem volt hozzászabott. Ekkora gaz­daságot a régi szervezési és termelési formával Jól átfogni, s eredményesen irányítani sem­miképp sem volt könnyű. An­nál is inkább nem, mert a ter­melésszakosításról még sió sem volt ez idd tájt, amire csak a már jelzett egyesítés után kerülhetett sor. Ekknr azután kádercserék történtek, amelyek némi javulást eredmé­nyeztek a termelésben és a gazdaságirányításban egyaránt. A jelenleg 6730 hektáros, kö­zös mezőgazdasági nagyüzem­ben pluszként könyvelhető el, hogy tavaly már az őszi mély­szántást a komáromi (Komár­no) járásban az elsők között fejezték be. Nagy szó ez más évekhez viszonyítva, amikor alig tudtak az ezlrányú fel­adattal úgy megbirkózni, hogy késlekedés be ne következzék, s az is előfordult, hogy a kö­vetkező évre is maradt a mély­szántásból. Ez azután a gyön­gébb hozamátlagokban is meg­mutatkozott. Bár javult a munkaszerve­zés, a gazdaságirányítás, mind­azonáltal nem mondható el, hogy a végzett munka ellen­őrzése, a munkaidő teljes hasz­nosítása körül ne lenne még tökéletesítenivalö. Bizonyára a munkadíjazás vonalán történt változás, az érdem szerinti ju­talmazás, valamint a munka minőségét és hatékonyságát szorgalmazó anyagi érdekelt­ség >—i közel fél év elteltével — gyümölcsözően hatott a ter­melésre, valamint a kezdemé­nyezőkészség kibontakoztatásá­ra, az emberekben rejlő tudás Jobb hasznosítására. A STIPAK Albert főtervező és LECZKESI István főüzemgazdász által Jo­gosan nehezményezett, a több és jobb minőségű árutermelést nem segítő jutalmazási rend­szer áldatlan korszaka végre lezárult, főbb, в minőséget és hatékonyságot figyelembevevő jutalmazás került a helyébe, amely nem tesz egyenlőségje­let a hányaveti, és a lelkiisme­retesen, szakszerűen végzett munka közé. S ez már a kö­zösen termelt javak gyarapítá­sát, s nemkülönben az ismere­tek tárházának gazdagítását, valamint célszerű és mielőbbi hasznosítását segítheti elő. De még ez sem a felső határ: a tudomány vívmányainak gya­korlati térhódításában van az előrelépés legfőbb lehetősége. S természetesen a technikában, valamint a gazdaságirányítás további tökéletesítésében, az ésszerűsítő- és újítómozgalom kiszélesítésében. Ha nem leegyszerűsítve, ha­nem a jövő igényeit szem előtt tartva tör utat ez a moz­galom a SZOCIALISTA IFJÜSÄ­­GI SZÖVETSÉG nevet viselő szövetkezetben, úgy nagyon hasznosan töltheti be fontos küldetését. A közösség ügyét messzemenően szem előtt tar­tó, a szellemi erőforrásokat jól hasznosító észjárás csodá­kat művelhet. Itt van például a tojáster­melés: tavaly 175 ezer, az idén már 200 ezer tojóra alapozták, illetve alapozzák. S ha minden Jól megy, akkor a távlati ter­vek szerint 1985-ben már negy­venmillió tojás! adnak a köz­ellátás javára. A nagyüzemi tojástermelés számtalan olyan lehetőséget kínál, amelyet — a jelenlegi körülmények között i— üdvös lenne kiaknázni, épp a feldolgozást, hulladékhaszno­sítást tekintve. Takarmányfehérje szűkében lévén, az alsópéteri (Dolný Pe­ter) és a búcsi (Вий) szövet­kezettel társulva — rajtuk kí­vül itt termelnek még a járás­ban tojástl —, egy merész kez­deményezés eredményeket hoz­hatna. Mert bárhogy ítéljük meg, a tojáshéj is kellően hasznosulhatna. Ennek az el­képzelésnek azonban csak ek­kor lenne gazdasági jelentősé­ge, ha hosszabb távon létjogot nyerne a tojástermelés. Való­színű, ezzel a járási mezőgaz­dasági igazgatóság számol is, hiszen a gútai szövetkezei már most több tojást termel, mint három évtizeddel ezelőtt a já­rás összes szövetkezete és ál­lami gazdasága. Aztán, van egy átka — a he­lyiek szerint >— a gútai szö­vetkezetnek: mintegy 8—10 ki­lométer széles és 20 kilométer hosszú a határa. Ámbár, má­sutt is van hasonló helyzet, azzal a különbséggel, hogy a gúta-ifjúságfalvai határt rá­adásul a Kis-Duna, a Vág és a Vág-Duna szabdalja keresztül­­kasul. S emellett a sok csator­na. Nagyon magas színvonalú munkaszervezést és üzemi bel­ső terményszállítást vár el ez a tény a gazdaságvezetéstől. Pláne, a mostani energiaszűkös helyzetben kellene jobban na­pirendre térni e probléma fö­lött. A hídépítés szinte kivihetet­len, éppen költséges volta miatt. Ám a kompjárattal le­­rövidíthetővé válnának a nagy távolságok, amelyeket a tolyúk miatt kénytelenek az erőgépek, gépjárművek, szállítóeszközök megtenni, eléggé gyakran, s van olyan időszak, hogy na­ponta — és többször. Megint más: a komáromi já­rásban, —* más járásokhoz vi­szonyítva —, aránylag számot­tevő a gyümölcs- és zöldség­­termesztés. Egy aszaló-szárító üzem létrehozása, társas üze­meltetése szállítási gondoktól mentesíthetné a gyümölcs­zöldségtermesztő üzemeket^ másrészt sokkal kevesebb ter­mény menne veszendőbe. A korszerű szárítási-tartósítási technológia alkalmazása olyaif árukkal gazdagíthatná az élel­miszeripart, melyeknek a házi­asszonyok örülnének a legjob­ban. No meg az állami szab­vány és higiénia következetes megtartása mellett kivitel is számításba jöhetne, ha a belső szükséglet nem tartana rá igényt. Mozdulni kellene márl A vál­lalkozó kedv azonban megkö­veteli a kedvező előfeltételek megteremtését. No meg a koc­kázatvállalástól sem szabadna idegenkedni! Melyik szakágazat kezdeményezzen: a mezőgazda­ság, avagy az élelmiszeripar? Szerintem a mezőgazdasági üzemek vezetőit illetné első­sorban a kezdeményezés. Ter­mészetesen, az élelmiszeripar­ral közösen kellene az alapo­san átgondolt, hasznos elkép­zeléseket, terveket valóra vál­tani...1 -Mozdulni, mozdulni... Előbb­re lépni... 1 (kovács) Gépi paláutaültetés Fotó: Eugénia Nlžniková

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents