Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
1982. május 29. SZABAD FfltDMÜVES 3 A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL KÉTMILLIÓ LAKAS ÉVENTE A Szovjetunióban az utóbbi húsz évben 40 millió új lakást adtak át. Négytagú családokat számítva két évtized alatt a lakosságnak több mint 60 százaléka jutott új otthonhoz. Ennek ellenére a lakáskérdés ma is égető gond. Egyrészt hallatlanul elmaradott viszonyokat kellett gyorsan felszámolni, ugyanakkor a helykijelölés és az elosztás sem felelt meg minden esetben a népgazdasági és társadalmi szükségleteknek. Ugyanakkor az egykor természetesnek tűnő sietség árát is most kell megfizetni. Megszületett ugyanis a döntés: az ötvenes évek végén épített négyemeletes panelházakat fokozatosan lebontiák. A jelenlegi ötéves tervben 530— 540 millió négyzetméternyi új lakással számolnak, ami tízmillió lakásnak, vagyis évente kétmillió új otthonnak felel meg. Már az idén épülnek Moszkvában és más városokban olyan lakónegyedek, ahol a lakások átlagalapterülete több lesz 70 négyzetméternél. Ezekben a' házakban lesznek 4—5 szobás, 100 négyzetméteren felüli lakások, lesznek 70 négyzetméteres háromszobások, de építenek egyedülállóknak és idősebb gyermektelen házaspároknak tágas egyszobásokat is. A lebontásra kerülő korszerűtlen házak helyére, főként Moszkvában, 16—24 emeletes, házak kerülnek. HATALOM £S POLITIKA, AVAGY ENGEDELMES BAB А ТОКЕ KEZÉBEN. (A New York-t Harpers karikatúrája) Elsőrendű teendő: a fegyverkorlátozás A múlt hét közepén Moszkvában megnyílt a Komszomol XIX. kongresszusa, melyet személyes megjelenésével tisztelt meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Mint általában a hasonló horderejű események, a Komszomol kongresszusa is alkalmul szolgált arra, hogy a pártfőtitkár felszólaljon, és kifejtse a Szovjetunió kül- és belpolitikáját, újabb leszerelési javaslatokat terjesszen elő. A Brezsnyev-beszéd központi témáját a hadászati fegyverekről folytatandó tárgyalások, a közép-hatótávolságú rakéták kérdése, az ENSZ-közgyfilés leszerelési ülésszaka alkotta. A főtitkár kifejtette, milyen tárgyalásokat tart lehetségeseknek a Szovjetunió. A háború és a béke sorsa sokban függ attól, hogy lesz-e szovjetamerikai megállapodás a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről, mégpedig becsületes, igazságos, senki érdekeinek sem ártó megállapodás. A Szovjetunió következetesen amellett foglal állást, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül kezdjenek tárgyalásokat az ilyen megállapodás. kidolgozására, • hangoztatta Brezsnyev, s megjegyezte, hogy Reagan elnök is kijelentette a maga részéről, hogy az Egyesült Államok kész a tárgyalások felújítására. Ez megítélésünk szerint helyes irányba tett lépés. Ugyanakkor azonban az a fontos, hogy a tárgyalásokat azonnal, a helyes hangnemben kezdjük meg, — jegyezte meg Leonyld Brezsnyev. Utalt arra, hogy Reagan kijelentése szerint az Egyesült Államok a tárgyalásokon jelentős csökkentést fog követelni. — Nos hát, mi mindig amellett foglaltunk állást, hogy a hadászati fegyverzeteket jelentős mértékben csökkentsék, erről nem kell bennünket meggyőzni. Brezsnyev megállapította, hogy az amerikai elnök javaslatainak lényegét vizsgálva, az amerikai álláspont mindenképpen egyoldalú. Egyoldalú azért, mert az Egyesült Államok teljességgel ki akarja vonni a tárgyalásokból azokat a hadászati fegyverfajtákat, amelyeket jelenleg a legintenzívebb módon fejleszt. Brezsnyev megjegyezte, hogy mindenekelőtt arra van szükség, hogy a tárgyalások céljául valóban a hadászati fegyverzet korlátozását és csökkentését tűzzék ki, nem pedig azt, hogy azok a fegyverkezési hajsza folytatását, a létrejött paritás megbontását leplezzék. Rendkívül fontos, hogy megbízható módon zárják el a hadászati fegyverkezési verseny folytatásának minden csatornáját, minden formáját. Ez azt jelenti, hogy vagy meg kell tiltani, vagy a lehető legnagyobb mértékben, meghatározott keretek között kell korlátozni új típusú hadászati fegyverek létrehozását. Leonyld Brezsnyev újabb javaslatot terjesztett elő: Készek vagyunk egy olyan megállapodásra, hogy már most, a tárgyalások megindulásának pillanatában befagyasszák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati rendeltetésű fegyvereit. Ez a befagyasztás a fegyverek számára vonatkozna, és arra is, hogy maximális mértékben korlátozza azok korszerűsítését. A közép-hatótávolságú európai nukleáris rakétákról folytatott genfi szovjet—amerikai tárgyalások felújításával kapcsolatban a pártfőtitkár megjegyezte: — Meglátjuk, hogyan viselkednek az amerikaiak, ismét csak az időt húzzák-e, hogy felkészüljenek a rakéták telepítésére, vagy megegyezési készséget tanúsítanak. Foglalkozva a Szovjetunió eddigi egyoldalú rakétatelepítési korlátozó intézkedéseivel, a nyugati kételyekre válaszolva, Brezsnyev főtitkár határozottan kijelentette: egyetlen középhatótávolságú rakétát sem telepítünk kiegészítésként olyan helyre, ahonnan hatótávolságuk az NSZK-ig és a többi nyugati országig terjedne. Leonyid Brezsnyev a továbbiakban azt emelte ki, hogy konkrét tettek kellenek a békéért. Meg lehet oldani a közép-hatótávolságú rakéták korlátozását és csökkentésüket. De ez a megoldás csak úgy lehetséges, ha azokkal folytatunk tárgyalásokat, akiknek nukleáris eszközök vannak a kezükben, rakétáink ezekével állnak szemben, és természetesen a megállapodás csak kölcsönösségi alapon lehetséges. Nincs kifogásunk az ilyen tárgyalások ellen, de magától értetődően ez külön kérdést jelent. A főtitkár az ENSZ küszöbönálló leszerelési ülésszakáról nyilatkozva kijelentette, hogy a Szovjetunió mindent megtesz az ülésszak sikeréért. Végül hangoztatta: Ma kevés az, hogy pusztán beszéljünk a békéről, konkrét és gyakorlati tettekre van szükség. A kulcsfontosságú kérdés ebben az összefüggésben az, hogy csökkentsék Európában a veszélyes határokig jutott nukleáris szembenállást, akadályozzuk meg a nukleáris kapacitás további felhalmozódását. Nem szabad megengedni, hogy Európában, ahol már kétszer robbant ki világháború, előálljon az a tényleges veszély, hogy bármelyik pillanatban fellobbanjon a világméretű nukleáris tűz, — mondotta a fiatalokhoz intézett beszédében az SZKP főtitkára. Kádár János 70 éves A párt, a munkásosztály, a magyar dolgozó nép megbecsülésétől és szeretetétől körülövezve ünnepelte 70. születésnapját Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A monarchia idejében a messzi Rijekában, az egykori Fiúméban 1912. május 26-án született. Mezőgazdasági munkás családjában látta meg a napvilágot, gyermekkorát Kápolyon töltötte. Segédmunkásként, majd gépészként kezdte a dolgozók mindennapi életét. Nagyon természetes, hogy az akkori osztályviszonyok között korán eljegyezte magát a forradalmi munkásmozgalommal, ötvenegy évvel ezelőtt lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának és még ebben az évben a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárává választották. Az ellenforradalmi Horthy-rendszer éveiben rendszeresen illegális mun-A Malvin-, brit neve szerint Falkland-szigetek körül kialakult viszály az utóbi hónapokban nagy próbára tette a világbéke szilárdságát, általában a hatalmak békepolitikáját. Cgy alakult a helyzet, hogy a világ vezető államainak békepolttikai szempontokból, s mindenekelőtt a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatából kiindulva álláspontra kellett helyezkedniük. A Szovjetunió és a többi szocialista ország állásfoglalása világos és félreérthetetlen: mindenkor a béke megőrzése szempontjából Indulnak ki, ugyanakkor nyíltan rámutatnak a történelmi igazságtalanságokra. A Malvin-szigetek esetében már régóta kínálkozik a rendezés legkorrektebb módja: az ENSZ ismert dekolonizációs határozata értelmében a szigetcsoportnak el kell nyernie függetlenségét, egyébként is a függetlenségre váró területek ENSZ-Iistáján szerepel. Ezt az elvszerű álláspontot a Nyugaton hajlandók — nem minden mellékgondolat nélkül — félremagyarázni azzal, hogy a szocialista országok burkoltan Argentína pártján vannak, amit egyebek között azzal próbálnak bizonygatni, hogy Argentína mint erős gabona- és húsexportőr annak idején nem volt hajlandó alávetni magát Reagan elnök szovjetellenes embargófelhívásának, s nem szakította meg kát végzett, amiért gyakran börtönbe került. 1942 óta a párt központi bizottságának tagja, 1943 óta annak titkára volt s vezető szerepet játszott a magyarországi antifasiszta mozgalom szervezésében. 1944 áprilisában a Gestapo letartóztatta, de novemberben sikerült megszöknie. A felszabadulás után Kádár elvtársat az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjévé választották, s 1948-ig a budapesti városi pártbizottság titkári tisztségét töltötte be. Tagja volt a párt politikai bizottságénak, s 1946 és 1950 között a főtitkárhelyettesi tisztséget is betöltötte. 1948 és 1950 között belügyminiszter volt. 1951-ben hamis vádak alapján letartóztatták ée bebörtönözték, majd 1954 júliusában rehabilitálták. 19.54-ben Budapest XIII. kerületi pártbizottságának első titkára, 1955-ben pedig a Pesti mekereskedelmi kapcsolatait és szerződési .szállításait a Szovjetunióval. AMalvinas-ügy bizonyos mértékben ínternaclonalizálódott Elsősorban a latin-amerikai országok tették a magukévá. Nem kell különösebben magyarázni, hogy miért, mindenesetre az 1947-ben kötött riói paktumra hivatkoztak, mely az Amerikai Állami Szervezete elődjének tekinthető. Ez a megállapodás leszögezte, hogy a térség országai egymás között békés eszközökkel rendezik előforduló viszályaikat, egymásnak katonai, gazdasági és diplomáciai segítséget nyújtanak, ha bármelyiküket agresszió érné, s csak végső esetben fordulnak megoldhatatlannak tűnő problémáikkal az ENSZ-hez. A latin-amerikai államok most is az afféle kizárólagosságot kifejező riói paktumra hivatkozva tettek lépéseket a viszály békés rendezéséért. így avatkozott be a folyamatba az Egyesült Államok, az a hatalom, amely AÄSZ-tagságát kihasználva az utóbbi évtizedekben nemegyszer kihasználta szerepét példátlan és diktáló beavatkozásra a földrész országainak belügyeibe. Csakhamar lelepleződött, hogy Reagan elnök külügyminisztere, Haig London érdekeit tartva szem előtt ágált az egyeztető megbeszéléseken. Az argentin junta gyei pártbizottság első titkára lett. A következő évben beválasztották a párt központi bizottságába és politikai bizottságába. Ebben a tisztségben érte az ellenforradalom kitörése. Kádár János határozottan szembeszállt Nagy Imre revizionista és áruló politikájával, egyik kezdeményezője lett a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakításának, s fő szervezője a Magyar Szocialista Munkáspártnak, melynek 1957 óta első titkára. Kádár elvtárs nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend elvhüsége és kommunista helytállása miatt a nemzetközi munkásmozgalomban, sokat tett a népek barátságáért. Magas tisztségében szívügye az ifjúság neveléséről való gondoskodás, mert azt vallja: „az ifjúságnak úgy kell élnie, hogy — magukévá téve az idősebb nemzedékek harcának tapasztalatait — fontos, komoly feladatok megoldására vállalkozzék“. Erőt és egészséget kívánunk a magyar munkásosztály és nép jubiláló elismert vezetőjének. (L) érdekeit képviselő Casta Mendez ■ külügyminiszter rugalmasabb taktikát követett ugyan, de lakonikus megállapítása az volt, nem fontos, hogy a tárgyalások kezdetén, feltételként ismerjék el a Malvin-szigetek argentin szuverenitását, a lényeg az, hogy ennek elismerésével kell a megbeszéléseknek befejeződniük. Thatcher asszony kormánya a kezdeti összecsapások után rátért az alkudozás útjára, ám az összes argentin javaslat elutasításával szabaddá tette az utat a katonaság előtt. A „vaskezű lady“ jelzőt kiérdemelt amazon-politikus nosztalgiába esett: nem tudja feledni a .brit gyarmatbirodalom egykori fénykorát, és a Malvin-szigetek függetlenné válásában, illetve az argentin rendezésben a „Szueztől keletre“ politika folytatását látná, vagyis a gyarmati területek kiürítését. Washington azért is kitartó szövetségese Angliának, mert a Malvin-szigetek körüli, tengerfenék alatti parti olajlelőhelyek kiaknázására a Shell és az ESSO társaság már évekkel ezelőtt vállalkozott, a kormány pedig támaszpontot kíván létesíteni az Antarktiszt elválasztó szoros egyik szigetén. Az európai közöspiaci országok elvben támogatták a brit álláspontot, most azonban Olaszország, Dánia és Írország egy falklandi partraszállási tervvel kapcsolatban megvonta támogatását Londontól. Ez a helyzet közvetlenül a békés rendezési kísérletek kudarqa, Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár reihényvesztése után, amikor minden pillanatban megszólalhatnak ,a fegyverek. LÖRINCZ LÁSZLÓ KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A Malvin-szigetek és London kolonialista nosztalgiája Ж В g s í ■ tSr Г fjp o A szovjet határőrség napján A szovjet határőrök az idén Ünnepük fegyvernemük megalakulásának S4. évfordulóját. Lenin, a szovjet állam alapítója 1918. május 28-án irta alá a Népbiztosok Tanácsának rendeletét a határőrség felállításáról. Az volt a szerepe, hogy védje a világ első szocialista államának politikai, gazdasági és katonai érdekeit. Ezért lett ez a nap a szovjet határőrök napja, A határőrség tagjainak minden ellenséges csapásra fel kell készülniük. Ez azt jelenti, hogy a határőrnek tudnia kell feltartóztatni és ártalmatlanná tenni az ellenséget, akár éjjel, akár nappal jelenik meg. Bármilyen évszakban, még a legroszszabb időjárásban is fel kell készülnie az ellenség ármányára, cseleire és kegyetlenségére. Szembeszáll az ellenféllel, aki pisztollyal vagy tőrrel, harckocsikon vagy páncélos transzportőrökön érkezik. Ilyenek voltak a szovjet határőrök, akik 1941-ben Breszt várostól két kilométerre, a Nyugati-Bug folyó partján egy régi erődben szolgáltak. Neve breszti erődként került a történelembe. Von Kluge tábornagy 1941. június 22-én hajnalban a 4. német hadsereg csapatait vetette be a százéves erőd ellen, amelyben csekély létszámú szovjet őrség állomásozott. Feltételezte, hogy néhány óra alatt beveszi a régi fellegvárat. Az erőd egy álló hónapig védte magát. Szörnyű csata volt. A 45. hadosztály elit fasiszta csapatai elsőként törtek be a citadellába. Kluge remélte, hogy csatát nyert. „Orosz, add meg magad, minden ellenállás hiábavaló!“ — harsogták a régi erőd szétvert falaival szemben felállított hangszórók. Tömeges tüzelés volt a válasz. A szovjet határőrök az előnyomuló hitlerista hadsereg tengerében ellentámadásra vállalkoztak. Megkísérelték a lehetetlent. A helyőrség az erődtnrnyot védelmezte, melyet a fasiszták körülzártak. Sok határőr elesett, de a többiek tovább védekeztek. Aztán elfogyott a lőszerük. N a g a n o v hadnagy, egy maroknyi csoport parancsnoka utasítást adott a torony felrobbantására. Am a romok alatt és a föld alatti folyosókon emberek éltek, éltek és harcoltak. A fasiszták 540 milliméteres nagyágyúkat vonultattak fel. Amikor ez sem volt elég, mérgesgázt alkalmaztak, lángszórókat vetettek be. Nők is csatlakoztak a védőkhöz, kitartottak. Fomin ezredkomiszár kiadta a parancsot: — Jól gazdálkodjatok a lőszerrel, az utolsó töltényt ne magatoknak hagyjátok, hanem eresszétek bele az ellenségbe. Elég időnk van meghalni közelharcban. A fasiszták fogságba ejtették a sebesült Fomint és kivégezték a holmi kapunál. Az erőd keleti részének védelmét Gavrilov őrnagy irányította. Több mint egy hónapig, július 23-ig harcolt a hitleristák ellen. A romok között súlyos sebesüléssel esett a nácik fogságába. Most Krasznodarban él, a Szovjetunió Hőse címmel és a vele járó Aranycsillaggal tüntették ki. A szovjet határőrök úgy emlékeznek a breszti erőd védelmére, mint fegyvernemük történetének dicső fejezetére. Breszt ma nagy iparkűzpont, közlekedési góc, a városban új lakónegyedek emelkednek kilencemeletes házakkal, van itt televízió-stúdió is. A szovjet emberek eljárnak a múzeumba, melyben a hősi harc emlékeit őrzik. Itt van Naganov hadnagy Komszomol-igazolványa, azé a parancsnoké, aki levegőbe röpíttette az erőd tornyát, hogy romjai között leljék halálukat a támadó fasiszták. Rommaradványokat, a harc tüzében elhalt fákat is megőrzött a múzeum. E néma tanúk is bizonyítják az erőd védőinek hősiességét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Hős erőd címmel, Lenin-renddel és az Aranycsillag éremmel tüntette ki a breszti erődöt. A szovjet emberek és különösen a határőrök nem felejtik el a breszti erőd védőinek hősiességét. A Határőrök című könyv alapján: JAN MlCATEK
