Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
SZABAD FOIDMOVES 1982. május 29. A barátság tá t hidal át Most volt tíz éve, hogy a nyugatszlovákiat pártbizottság felvette a baráti kapcsolatokat az NDK-ban a Német Szocialista Egységpárt hallei kerületi bizottságával. A hallei kerület wittenbergi Járása ugyanígy ápolja a barátságot a galántal Járással. Kölcsönös látogatásokra kerül sor, s ezek nagyon konkrétak, munkajellegűek. Tavasszal például a wittenbergi traktorállomás szakembereinek csoportja látogatott el a Galántai Gtá-ra. Az energiahordozók gépjavításkor! jobbb felhasználásáról tanácskoztak. Évekkel ezelőtt a Galántai Gtá-n a Wittenbergi Vegyipari Kombinát szakemberei jártak, hogy megtanítsák a traktorállomás dolgozóit a tejszállításra használt alumíniumtartályok hegesztésére szolgáló, automaták kezelésére. E tartályokat gyártó vágsellyei (Sala nad Váhom) részlegen a német szakemberek tapasztalatai alapján vezették be a szokásos eljárást, és igen fokozták a munka termelékenységét. Ez a két'eset is bizonyítja a két járás jó kapcsolatainak és barátságának hasznosságát. A napokban háromtagú küldöttség vendégeskedett Albert Schultskynak, a wittenbergi járási pártbizottság első titkárának vezetésével a galántai járásban. Ondrej Saling, a galántai járási pártbizottság vezető titkára ismertette a vendégekkel a járás fejlődését, a járási pártszervezet munkáját, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési eredményeit. A Galántai Járási Nemzeti Bizottság munkájáról annak elnöke tájékoztatta a vendégeket, akiket főként a „Z“ akció keretében végzett társadalmi munka érdekelt. A vendégek megtekintették a nemrégen átadott galántai kórházat, felkeresték a šoporríai Győzelmes Február Efsz-t és a pártalapszervezet munkájával ismerkedtek. Érdekelte a vendégeket, hogyan érvényesül a párt vezető szerepe, hogyan működnek a pártcsoportok az egyes ágazatokban. Szakmai vonatkozásban is nagy volt az érdeklődés. A vendégek figyelme a korszerű öntözőberendezések működésére, a szakszerű kukoricatermesztésre stb. irányult. A vendégek négynapos látogatásuk alatt ismerkedtek a Galántai Járási Iparvállalat munkájával, ellátogattak a nádszegi (Trstlce) szövetkezetbe, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-be, melynek kilencezer darab állományú libafarmján nagyon lekötötte figyelmüket a kislibák keltetése, a pelletezett takarmánykészltés, s leginkább a szövetkezetben végzett pártmunka. A látogatás befejeztével a galántai járási pártbizottság titkárai és a járási nemzeti bizottság vezetői a Vörös Csillag Efsz üléstermében újra találkoztak a vendégekkel, és aláírásukkal pecsételték meg azt az okmányt, melynek értelmében további öt évre meghosszabbították a két járás baráti kapcsolatainak ápolására vonatkozó egyezményt. KRAJCSOVICS FERDINAND JOGPROPAGANDA A szerződéses hizlalás és a szövetkezeti tagok A képen: Utolsó kézfogás, (balról) Karácsony Sándor, az üzemi pártszervezet elnöke, Werner John wittenbergi tanácselnök, Albert Schultsky járást pártbizottság! első titkár, Horváth István hidaskürti szövetkezeti elnök és Siegfried Ganske Járási szakszervezeti elnök Aktívan a szocialista építésben A segédrendőrök I országos aktíváján j nemrégen méltán kidomborították í e népes önkéntes aktíva érdemeit. A [ dicséret megérdemelten megillette Jakusík Józsefet is, Deménd (Demandice) község köztiszteletnek örvendő polgárát. Itt született 62 éve, s négy testvérével együtt Jancsó Kálmán föjdblrtokos szolgálatában állt. Mind a négyen az állattenyésztésben dolgoztak. Később Novotný földbirtokoshoz szegődtek. Józsi bácsi először gulyás volt, majd néhány évig a kocsismunkával próbálkozott. 1948-tól nyugdíjazásáig az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság déméndi részlegén dolgozott növendék- és hízómarha-gondozóként. Itt négy évig áll a szakszervezet élén és jobb munkaeredmények elérésére buzdította társait. Nem volt belőle semmi előnye, munkája mellett töltötte be tisztségét. Átlag 43 növendékmarhával törődött, a hízómarháknál 1,20 kg-os átlagos napi súlygyarapodást is elért. 1965-ig úgy kellett dolgoznia, hogy még jogos szabadságát sem vehette ki, mert nem volt helyettesítő munkaerő. A legutóbbi 15 évben azonban már lényegesen javult a helyzet, a munkakörülmények is. Törzskönyvezett üszőket és tenyészbikákat nevelt vásári felhajtásra. Józsi bácsi munkája nem volt könnyű: segédrendőrként és népbíróként is működött. Sokszor éjjel kettőkor kelt, hogy hét óráig megetesse az állatokat, és idejében ott legyen a bírósági tárgyaláson. Ezt a munkát 31 évig díjtalanul végezte, csak a diétát és az útiköltséget kapta meg. Az esti etetést legtöbbször már maga végezte el. Most, 62 éves korában is megbecsülik a járásbíróságon, s újabb öt évre megválasztották népbírónak. Hetente többször is beutazik Lévára (Levice). Az Igazságügyminisztérium a népbíróságok fennállásának 25. és 30. évfordulója alkalmából elismerő oklevéllel tüntette ki Józsi bácsit. Mindenkor jótanáccsal szolgál a fiatal büntetőblráknak. Szeretik határozott és Igazságos magatartásáért, a szocialista tulajdon őrének tartják. Segédrendőrként 30 éven át elismerést érdemlő munkát végzett és végez. Hetente négy napot éjjeli szolgálattal tölt. Neki is érdeme, hogy a legutóbbi tíz évben nem fordult elő garázdaság a helyi táncmulatságokon. Két évvel ezelőtt kiérdemelte az SZSZK Belügyminisztériumának emlékérmét. A Vöröskereszt alapszervezetében is figyelemre méltó munkát végzett: 31 alkalommal, legutóbb tavaly, 61 éves korában adott vért. Egyébként az állandó véradók között van felesége és két felnőtt kőműves fia Is. Jakusík Józsi bácsi családja körében megelégedetten éli nyugdíjas napjait. Sokat kertészkedik és a 15 méhcsaládot Is szorgalmasan gondozza. Nem unatkozik. Arra is Jut ideje, hogy elbeszélgessen a fiatalokkal, még most ts hasznára legyen a társadalomnak. Igaz emberbarát, a szocializmus hű építője. BELANYI JANOS A Kassa (Košice)-vidéki Járás lakosságának 13,7 százaléka magyar nemzetiségű, s tapasztalatok bizonyítják, hogy lényegesen szilárdul a lakosság együttműködése. A felsőbb képviseleti testületekben, de a lenti nemzeti bizottságokban is összhangban van a képviselők összetétele a lakosságéval. A 13 800 magyar nemzetiségű lakos egy része a CSEMADOK 33 szervezetében tevékeny kulturális-társadalmi életet él. A gyakorlat bizonyltja, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok egyenjogúságukat élvezve kötelességeikről sem feledkeznek meg, s tevékenyen kiveszik részüket a járás építéséből. Járásunk életének gyakorlata bizonyltja, hogy a magyar lakosság saját hazájának tartja Csehszlovákiát, itt születtek, itt élnek, s másokkal testvéri megértésben, mindennapi becsületes munkájukkal gyarapítják a járás és az egész ország gazdaságát. Nemzetiségi szempontból tarka járásunkban a párt és a kormány helyes nemzetiségi politikája folytán nincsenek nemzetiségi nézeteltérések és súrlódások, nem a nyelv, hanem a tettek szerint értékelik az emberek munkáját. Magyar nemzetiségű lakosság tóként a volt szepsi (Moldava nad Bodvon) járás területén található. Felelősségteljesen végzik feladataikat az iparban, a mezőgazdaságban és az élet más területein is. Ismertek az újbodvai, buzitai, Perény—Hím-i, határfalvi, csécsi és bodolói szövet-A tettek bizonyítanak kezet, valamint a Szepsi és Nagyidat Állami Gazdaság jó növénytermesztési és állattenyésztési eredményei. Szlovákok és magyarok egyetértésben, fegyelmezetten teljesítik az igényes feladatokat. Ezek a mezőgazdagi üzemek semmiben sem maradnak el más, homogén nemzetiségi összetételű dolgozókkal működő üzemektől. Sőt, nagy hektérhozamokat érnek el gabonából, kukoricából, gondoskodnak az állatállomány hasznosságáról, vállalják a bonyolult feladatokat, s ezzel kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a társadalom minden tagjának életszínvonalát csak gazdag államban lehet emelni. A járásnak és községeinek fejlődése arányos a pártszervezetek, pártsérvek, a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és természetesen a lakosság munkájával. A magyarlakta területen Szepsi, Tornaváralja, Nagyida és Csécs a választási programok teljesítésében elért eredményekért a szlovák kormány dicsérő elismerésében részesült. Makranc és további községek ugyanezt kapták a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsától. A tornaváraljai művelődési otthon, a szepsi társadalmi otthon, a makranci sportpálya, Csécs utolérhetetlen fejlődése, Buzita nagy tervei, a fejlődő és épülő Ojbodva, Somodi, Peder, Zsarnó, Bóduló, Pány, Jászó, Debrőd, Perény- Hím, Abaújszina, Alsólánc és a többi község példája bizonyltja a magyar lakosság jó hozzáállását a választási programok megvalósításához. A makranci tűzoltók, a nagyidat sportolók, a csécsi, makranci és más társadalmi munkások mindenütt átlagon felüli eredményekre törekednek. A somodi ünnepségek, a daloló Aleólánc, a nagyidal, ssesztai, abaújszinai és más együttesek is elősegítik, hogy a magyar lakosság kulturáltan éljen és anyanyelvén fejlődhessék. Járásunkban a történelmi századokban a dolgozók, proletárok, bármilyen nyelven is beszéltek, a közős osztályellenség, a burzsoázia elnyomottjai Ss kizsákmányoltjai voltak. Az osztályellenség, bármilyen nyelven beszélt Is, saját érekében szította közöttük az ellenségeskedést. Felszabadulásunk óta, a munkásosztálynak a reakción aratott győzelme és a szocialista termelési viszonyok létrejötte folytán mindez már örökre a múlté. Ma pártunk vezetésével, közös államban egyetértésben oldják meg népeink a további haladással kapcsolatos feladatokat. A magyar lakosság is mindenütt kiveszi részét járásunk építéséből, pozitív hozzáállásukkal eredményesen előmozdítják szocialista társadalmunk kibontakoztatását. IVAN SÁNDOR, a Košice-vidéki Jnb titkára Az általános élelmiszertermelési önellátottság biztosításának egyik formája — a helyi takarmányforrások kihasználásának fokozása mellett — továbbra is egyes gazdasági állatok kistenyésztői szerződéses hizlalása. A gazdasági állatok szerződéses hizlalását a szövetségi kormány elnökségének 1978/234. számú határozata alapján kezdték bevezetni. Ebben az esetben a klstenyésztók és a felvásárló szervezetek szerződéses viszonyáról van szó. Szlovákiában a baromfiipari vállalatokat jelölték ki vágólibák szerződéses hizlalására, a húsipari vállalatokat a vágómarha, vágósertések, vágójuhok és -bárányok szerződéses hizlalására, az állami fajtanemesítő . vállalatokat az elválasztott malacok, és a nyltrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalatot a vágónyulak szerződéses hizlalására. Klstenyésztők lehetnek például a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége és a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége helyi szervezetének tagjai, az efsz-ek tagjai, az állami gazdaságok dolgozói, valamint más állampolgárok, akik megfelelő feltételekkel rendelkeznek a nevezett állatok tenyésztésére. A klstenyésztők szerződést kötnek a felvásárló szervezettel, s kötelezik magukat a szerződésben megjelölt számú vágóállat felnevelésére és leszállítására. Ami azonban a szövetkezeti tagokat illeti, ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk az efsz-ek mintaszabályzatának 42. cikkelyére, amely úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti tag családja szükségletére egy darab szarvasmarhát, egy-két hízómalacot, valamint kecskéket, juhokat, apróállatokat és méheket is tarthat, melyek számát a szövetkezetek szabályzata határozza meg. A szövetkezeti tagok állattenyésztése nem mehet az efsz gazdálkodásának rovására, s a gazdasági állatok megbatározott száma kell, hogy megfeleljen az innen nyújtott mezőgazdasági termékmennyiségnek, esetleg ha a szövetkezet még háztáji gazdaságokkal is rendelkezik, a háztáji terjedelemének. Ezzel összefüggésben kívánkozik a kérdés, vajon a szövetkezeti tag és a felvásárló szervezet vágóállatok szerződéses hizlalására vonatkozó szerződéskötésekor nem sértik-e meg az efsz-ek mintaszabályzatának említett cikkelyét, abban az esetben, ha a szövetkezeti tag több állatot tartana, mint amennyit a mintaszabályzat és a szövetkezeti szabályok engedélyeznek. Szerzűdhetnek-e az efsz-tagok egyes vágóállatok hizlalására és leszállítására anélkül, hogy megszegnék az érvényes előírásokat? E kérdésre úgy kell válaszolni, hogy a vágóállatok szerződéses hizlalása nem kapcsolható össze a szövetkezeti tagok saját szükségletű állattenyésztésével, s nincs ellentétben a szövetkezet szabályaival, ha a szövetkezet szabályaiban meghatározott fajták és mennyiség szerint saját szükségletükre állatokat tenyésztő szövetkezeti tagok hizlalást szerződéseket kötnek a felvásárló szervezetekkel. Mire épül ez az állítá>7 Érvelhetünk azzal, hogy a szövetkezeti tagok a szerződéses állathizlalást nem a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomra vonatkozó Jogi előírások által megszabott helyzetben végzik. Az adott vonatkozásban nem „efsz-tagokként* szerepelnek, hanem a kistenyésztéssel foglalkozó többi állampolgárral azonos a helyzetük. Am nem mondhatjuk, hogy az efsz itt nem játszik semmilyen szerepet. Befolyásolása főként abban nyilvánul meg, hogy az illetékes szervek — mielőtt beleegyezésüket adnák a hizlalás! szerződés megkötéséhez — elbírálják, vajon a szövetkezeti tag részvétele a szerződéses hizlalásban nem hat-e majd negatívan szövetkezeti tagsági, főként munkakötelességei teljesítésére. Várható az is, hogy az efsz-ek vezetői és tisztségviselői propagálni és támogatni fogják ezt az akciót, ösztönözni fogják a tagok kezdeményezését a helyi takarmányforrások kihasználásában. Feltételezhető, hogy hizlalást szerződések kötésének támogatására az efsz-ek mint a szövetkezeti parasztok társadalmi szervezetei lépnek fel, egyrészt ennek az együttműködésnek előnyeit keresve tagjaik számára, másrészt pedig azt a társadalmi szükségletet tartva szem előtt, hogy az öszes helyt hozzáférhető takarmányforrások kihasználása mellett minél több húst termeljenek. A szövetkezetek segíthetnék is tagjaikat a felvásárló szervezetekkel való szerződéskötések szervezésében. Az elmondottak alátámasztására megjegyzendő, hogy az efsz-ek tagjai gazdasági állattenyésztésre a takarmányt elsősorban a háztáji földekről, vagy e célra a szövetkezet által eladott természetbeniekből nyerik. Ezzel szemben vágóállatok szerződéses hizlalására főként olyan takarmányfélék szolgálnak, amelyeket a szocialista nagyüzemi állattenyésztés nem tud felhasználni — konyhai hulladékok és e célra a központi takarmányalapból feloldott takarmánykeverékek. Fontos az a tény is, hogy a szövetkezeti tag efsz-hez való tagsági viszonyából következik a szövetkezeti tagnak a maga és családja szükségletét szolgáló állattenyésztése. A szerződéses hizlalás azonban nem függ össze ezzel a tagsággal, hanem a kistenyésztő (efsz-tag) és valamelyik felvásárló szervezet megállapodására épül. Tekintettel erre, helytálló megállapítás: nincs ellentétben a szövetkezet szabályaival, ha saját szükségletükre a szövetkezet szabályaiban meghatározót fajtájú és mennyiségű állatokat tartó tagjai vágóállatok hizlalására és leszállítására vonatkozó szerződéseket kötnek felvásárló szervezetekkel. A vágóállatok szerződéses hizlalása főként a felvásárlás volumenének bővítésére szolgál, ezért nem cserélhető fel a szövetkezeti tagok saját szükségletükre űzött állattenyésztésével. Az említettekből kitűnik, hogy a vágóállatok szerződéses hizlalása terjedésének mi sem állja útját az efsz-ek tagjai körében. Ennek kettős haszna van. A felvásárló szervezettel kötött szerződés alapján vágóállatokat tartó személyeknek, tehát efsz-tagoknak is, mezőgazdasági jövedelem utáni adókedvezményt ismernek el. A szerződéses hizlalás elterjedése társadalmi szempontból főként abban jelent hasznot, hogy mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan további területeket nagyobb terjedelemben fognak alkalmazni takarmányforrásként, hogy közös asztalunk ritkábban kínéit jó minőségű húsfajtákkal fog gazdagodni. JUDr. DUŠAN BERNÄTH GUSTAV HUSAK köztársasági elnök a múlt héten fogadta Alekszej Antonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, akinek vezetésével küldöttség érkezett Prágába, hogy megvitassák az 1990-ig kitűzött csehszlovák—szovjet atomenergetikai együttműködési program végrehajtását. ★ STEFAN ANDREI román külügyminiszter csehszlovák kollégájának, Bohuslav Chfioupeknak meghívására látogatást tett hazánkban. ★ DMITRIJ LITOVCEV vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának rangidős csehszlovákiai képviselője, beosztási helyéről távozva, magas kitüntetésben részesült. Gustáv Husák köztársasági elnök átnyújtotta neki a Fehér Oroszlán Érdemrend II. fokozatát. A köztársasági elnök bemutatkozó látogatáson fogadta Litovcev utódát, Ivan Volosin vezérezredest. ★ AZ SZLKP Központi Bizottságának gazdasági bizottsága Miroslav Hruškoviönak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi póttagjának és az SZLKP Központi Bizottsága titkárának vezetésével megvitatta az 1981— 1985. évi ötéves népgazdasági terv megvalósításának szlovákiai biztosítását, valamint az 1983. évi állami végrehajtási terv kidolgozásának irányelveit, továbbá az 1981—1985. évi műszaki fejlesztési terv irányelveit.
