Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-29 / 21. szám
1982. május 29. * 21. szám * XXXIII. évfolyam * Ага 1,— Kés шшшшшшшшвтшяшяяшшашшт Mezőgazdasági dolgozóink fáradtságot nem Ismerő munkája nyomán, az aranyat érő májusi eső után Ígéretes képet nyújt a határ ?т»ЯНЯЯИММН1 Fotó: Baröák (2) és Matis Hazánk tizenötmillió polgárának sorsa kötődik kisebb-nagyobb mértékben a nemzeti bizottságokhoz, mint népképviseleti szervekhez. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy e választott szervek jól vagy nem kielégítően teljesítik nagyon felelős küldetésüket a társadalmi élet szinte valamennyi szakaszán. E kérdéskomplexummal nagyon mélyrehatóan foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának 6. ülése, amely nemcsak az eredményeket, hanem a fogyatékosságokat is elemezte, mintegy kézbe adva a hibák leküzdésének, a problémák megoldásának a kulcsát. A további feladatok kijelölésével egyben irányt is mutatott az elöbbralépéshoz, az irányító, szervező és nevelő munka jobbításához, a lakosság napt szükségleteinek tökéletesebb kielégítéséhez stb. Ha rendszeresen az élet ütőerén tartjuk a kezünket, ismerve annak színét és fonákját, számtalanszor megbizonyosodhatunk róla: ahol a nemzett bizottság tisztségviselői a lakosság érdekeit a társadalom érdekeivel összhangban képviselik, amellett szavaik tetteikkel azonosulnak, azok személyiségét tisztelet-becsület övezi. Ezektől távol áll a lelketlen, bürokratikus ügyintézés, aktatologatás; mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lakosság panaszai mielőbbi megol-Ílást nyerjenek. Az efféle népképvisedk szavának van hitele, foganatja. Ok azok, akik „sosem ülnek a dicsőség babérjain“, hanem céltndatosan küzdenek a kitűzött cél eléréséért, a képviselőkkel, az aktivistákkal, a lakossággal vállvetve. Hasznos tanulságukat vonhatunk le a már hagyományos Község- és városszépítést, valamint továbbfejlesztési verseny győztes nemzeti bizottságainak tevékenységéből. Itt nem fordulhat aló olyasmi, hogy kizárólag csak a csinosító, továbbfejlesztő tevékenységre helyeződik a fő hangsúly, ugyanakkor a lakosság közügyek intézésébe való bekapcsolása, szocialista tudatformálása stagnál. Igenis, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó albizottságok, valamint választott bizottságok életképesek. Formális ülésezések helyett a problémák megoldását tartják a leglényegesebbnek, vagy az arra illetékes szervhez, intézményhez továbbítják a panaszt orvoslás végett. Meszszemenően törődnek a község, a város ifjú nemzedékének nevelésével, szociális-kulturális-múvelődési igényei előfeltételeinek a megteremtésével. Felkarolják a tehetségeket. Gondoskodnak róla, hogy azok — megfelelő körülmények között — kibontakoztathassák képességeiket. Sokszor elég egy telefonhívás, egynéhány soros levél ahhoz, hogy az illetékesek figyelmét — idejében — felhívjuk, még mielőtt a tehetségek elkallódnának. Fordítsunk az eddigieknél több figyelmet a falusi értelmiségre. Vonjak be őket a tudatformáló, közvéleményalakító, nevelő munkába. Több községben dicséretre méltó tevékenységet fejtenek ki, mentesítve a fölös, ezirányó terhektől a pedagógusok egy részét. Az új, szocialista értelmiség (legyeo az műszaki, vagy másl) mentes a máit káros csökevényeitől, hamar magáévá teszi az újat, a haladót, a tudását is képes megosztani másokkal, ba annak értelmét látja. A szellemi tóke ily módon hasznosulhat a társadalom, a szű kebb-bovebb közösség javára. Ellenkező esetben? Az elszigetelődés veszélye áll fenn, amiből az egyénnek, a társadalomnak semmi baszna... Több helyütt tapasztalhatják: az ifjúság lelkesedik, ég a tettvágytól. Csakhogy ez a tettvágy elsorvad, ba nincs megfelelő vezető, tisztségviselő, aki irányítson. S mivé válhat, fejlődhet az olyan fiatal, aki csalódik a község vagy a város vezetősége tömegpolitikai nevelő szerepében? Elfordul tőle, a másutt Keresi a szabadidőtöltés lehetőségeit — nemegyszer a társadalom kárára. Mert az édes semmittevés „koronázatlan császára“ lesz belőle, a céltalan ődöngés bfvévé válik, s következik a lejtő..., melyen már aligha van megállás. Éppen ezért, a nemzeti bizottságok közrendvédelmi albizottsága, valamint az alkoholellenes albizottság társadalmilag hasznos tevékenységet folytathat. Külön-kUlön és időnként egybehangoltan. Előzzék meg a bajokat: céltudatos, alaposan átgondolt intézkedések, az idejében történő felkarolás segíthet — talán — a legtöbbet. Ha még nem is mondható általános jelenségnek, számos elvonókúra már segített. A naponta ismétlődő perpatvar megszűnt: boldog családi élet költözött a helyébe. S ez már igen nagy eredmény! A helyes útra térítés nem csapán a feleség, a családanya dolgai A rokonoké, az ismerősöké is, de legfőképp a nemzeti bizottságé. Ahelyett, hogy heceeljük, ivásra ingereljük elmagányosodott embertársainkat, inkább az okos, segítő szándékú szót részesítsük előnyben. A pozitív ráhatás — előbbre visz. Egy szá, mint száz: nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra, a tömegpolitikai nevelést illetően. Sokkal céltudatosabban és hatékonyabban kell arra törekedniük — a Nemzeti Front hatáskörébe tartozó társadalmi és tömegszervezetekkel együtt, hogy a beidegződött, megcsontosodott szokásokat, kispolgári csőkevényeket (harácsolás, mások megrövidítése, becsapása, mértéktelen alkoholfogyasztás stb.) kiirtsák az emberek tudatából. Kerüljön előtérbe az embertársaink megbecsülésére való nevelés, a nemzetek és nemzetiségek közötti jó összhang megteremtése, az egymásrautaltság tudatosítása, a népek közötti barátság istápolása, a tudományos világnézet kialakítása, a világban lezajló események osztályszempontból történd megítélése. N. KOVÁCS ISTVÁN Népkép vis felelőssége Májusi határszemlén Napsütéses, meleg májusi reggelen érkeztem a Terebesi (Trebiáov) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra. Ezen a napon „ünneprontás“ lett volna az irodában üldögélni, ezért örömmel csatlakoztam Pavel Kolesárhoz, a jml főagronőmusához, aki határszemlére indult. Az üde zöld határ nyitott könyvként tárult elénk, csak értő szemmel kellett kiolvasni azt, amit a növények mondani akartak. A búzavetések Ilyenkor, május közepén sok mindenről árulkodnak. Ternbestől Királyhelmecig (Kráľovský Chlmec) sok olyan parcellát találtunk, ahol a növényzet tömötten sorjázott, de láttunk néhány „zebracsíkos“ búzatáblát is, ahol a halványsárgával váltakozó sötétzöld színű sávok felkiáltójelként panaszkodtak arról, hogy itt mütrágyaszóráskor túlságosan sietett a traktoros. Akkortájt ezt nem lehetett észlelni, de most annál szembetűnőbb. Egyáltalán nem válik dicséretére annak, aki Itt dolgozott. A Vefatyi Állami Gazdaság vezetői a jutalmazáskor bizonyára figyelembe veszik az ilyen mulasztásokat. Több gabonatáblán az egyenletesen sűrű vetéseben sok az árulkodó üres folt. Árulkodó bizonyítéka ez például a cékei (Cejkov) határban annak, hogy vetéskor a gépen - dolgozó későn vette észre a csoroszlyák eldugulását. A látszatra semmiségnek tűnő apró mulasztás a valóságban Jelentőssé vélik, mert a növényszám csökkenéséhez, terméskieséshez vezet. Észrevételeink is igazolják, hogy hiába a kitűnő minőségű vetőmag, a korszerű vetögép, a fáradságos és költséges talajmegművelés, ha hiányzik az emberi felelősségérzet. Idén a búza fajtaösszetétele megfelel a járás természeti adottságainak. A zord tél ellenére mindössze 1531 hektáron kellett a búzát kiszántani. Helyébe tavaszi árpát vetettek, mely gazdag termést ígér. Kolesár elvtárs gondosan feljegyezte azokat a parcellákat, ahol a növénysűrüséget nem találta megfelelőnek, hogy ott kiegészítő fejtrágyázást javasoljon. őszi repcéből 1400 hektárt kiszéntottak, de a megmaradt 2636 hektár növényállománya sem Ígér nagy hozamokat. Idén a járásban 550 hektáron termesztenek korai burgonyát. A hűvös, szeles időjárás visszafogta a növényzet fejlődését. Reméljük, hogy a kiadós eső és a kedvezőbb időjárás elősegíti a növényzet erőteljes fejlődését. Agrotechnikai határidőn belül vetették el a cukorrépát és a hüvelyeseket. A cukorrépa-termesztésnek egyébként rangja és hagyománya van a járásban. Éppen ezért érdekelt, hogy milyen körülmények között vetették el, s milyen a növénysűrűség, ami a cukorrépánál elsődleges termésmeghatározó tényezó. Az illetékesek az Idén különös gondot fordítottak arra, hogy a gazdaságok biztosítsák a hektáronkénti 80—85 ezres egyedszámot. Kukoricánál a tervezett hektárhozamok elérése érdekében м is nagy figyelmet szenteltek az optimális egyedszám biztosításának. A tavalyt indokolatlan terméskülönbségek egyik oka éppen a növénysűröségben keresendő. A szélsőséges Időjárás okozta lemaradást a terebesi járásban behozták. Az őszieket gondosan ápolták, s a vegyszeres gyomirtást is befejezték. A járás kertészeteiben Is javában folyik a munka: nem kevesebb, mint 1031 hektáron foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A mezőgazdasági nagyüzemekben megkezdődött a zöldaratás Is. Az idén ezer hektárról kell a lucernát, 6448 hektárról pedig a szénát begyűjteni. Tavaly sajnos a Járás több gazdaságában renden rothadt el a lucerna és a széna. Reméljük, hogy ez az idén nem ismétlődik meg. Az éveló takarmánynövények nagy hektárhozamának s kedvező beltartalmi értékének elérése szigorú agrotechnikai és technológiai fegyelmet követel. Ennek megvalósítása azonban szükségessé teszi a járás mezőgazdasági üzemeinek szorosabb együttműködését, a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatásét, a jobb munkaszervezést és a megfontoltabb irányítást. A jml fóagronómusával a járás több gazdaságába látogattunk el, s arra a meggyőződésre jutottunk, hogy odaadó, lelkiismeretes emberi munkával még ígéretesebbé válhat az Idei tavasz. A hideg és száraz időjárást felmelegedés és aranyat éró májusi eső váltotta fel a rozsnői (Rožňava) járásban is. A szemes kukorica és a takarmányrépa vetését befejezték. Az őszi vetések ígéretesek, ugyanez nem mondható el a tavasziakról. A kedvezőbbre fordult időjárás hatására remélhetőleg a növénykultúrák behozzák a fejlődésükben történt lemaradást. A mezőgazdasági üzemekben javában folyik az őszi búza ápolása, s befejezéséhez közeledik a hüvelyesek gyomtalanítása. A rétek és jegelők mechanikai ápolását 9 ezer, fejtrágyázását pedig 16 ezer hektáron végezték el. A hegyi körzetekben mintegy 4 ezer hektáron helikopter szórta a hozamnövelő nitrogénműtrágyát, melyből a készletek pótlása nagy gondot okoz. A járásban sokan méltatlankodnak, hogy törekvéseiket a szolgáltató szféra nem méltányolja, s nem támogatja. Kevés például a vetőgép, s a talajművelő eszközökből, a vegyszerekből és a műtrágyákból Is jóval több kellene. Nagy gondot okoz a pótalkatrészhiány is. A tavaszi munkák első szakaszának igényes feladatait a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói rövidesen teljesítik, de máris újabb erőpróbára, a zöldaratásra összpontosítják erőiket. • • • A rimaszombati (Rimavskú Sobota) járásban is lassúbb volt a vetés üteme, mint a múlt év hasonló időszakában. Krajfták Peter agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronórausa szerint ez még nem jelent — ha egyéb kedvezőtlen tényezőkkel nem párosul — — hozamcsökkenést. Kéthetes késéssel került a földbe a burgonya. A szemes kukorica vetését a napokban befejezték. A silókukorica vetőmagja a tervezett vetésterület 80 százalékán a jól előkészített magágyban csírázik. A hiányzó területet csak a lassan fejlódó őszi takarmánykeverékek begyűjtése után vethetik be. A kiszáradt nehéz talajok vetés alá való előkészítésében jelentős segítséget nyújtottak a magyarországi gazdaságok. A rimaszombati Járásban ugyanis kevés a speciális, nagy teljesítményű talajművelő gép. A növényvédelmi munkákat az alacsony hőmérséklet következtében csak későblj kezdhették el, de a 110 üzemképes permetezőgép bevetésével sikerült behozni a lemaradást. Az őszi és a tavaszi vetések gyomtalanítása nem volt zökkenőmentes, mivel a leghatásosabb gyomirtó szerekből nem sikerült a szükséges mennyiséget biztosítani. A hiányt egyéb, kevésbé hatásos vegyszerekkel pótolták. A fagykárok miatt 640 hektáron kiszántott évelő takarmánynövényeket zabbal, illetve fűfélékkel pótolták. A növények első fejlődési szakaszában hiánytalanul elvégezték a fejtrágyázást. Á második nitratáclőhoz azonban nem tudják biztosítani a szükséges mennyiségű nitrogéntartalmú műtrágyát. A gazdaságok többségében a tavaszi munkák első szakaszát agrotechnikai határidőn belül befejezték. A minden részletre kiterjedő munkaszervezés, a szakszerűségre és a minőségi munkára való törekvés szempontjából dicséret illeti a királyi (Krát), a feledi (Jesanské) és a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezeteket, valamint a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságot. (ILLÉS — KORCSMAROS) пшя1итш1мааииш>
