Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-22 / 20. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 22. 2 (liest tartott a Szlovák Tervbizottság Karol Martinka szlovák miniszterelnök-helyettes vezetésével ülést tar­tott a Szlovák Tervbizottság. A plénum megtárgyalta a vonatkozó párt­kongresszusok határozataiban és a 7. ötéves népgazdaság-fejlesztési terv­ről szóló törvényben kitűzött feladatok lebontását és végrehajtásuk biztosítását. A plénum áttekintette a bővített újratermelés intenzív formálnak meg­valósításával, főként a nyers- és alapanyagok, a fűtőanyagok és az ener­gia nagyfokú kihasználásával kapcsolatos feladatokat. Ennek érdekében szerkezeti változtatásokat Javasolt az ipari termelésben mind az ágazatok között, mind az egyes ágazatokon belül, és konkrét feladatokat tűzött ki a nyers- és alapanyagok, valamint a másodlagos nyersanyagok végter­mékként való fokozottabb feldolgozására, a termékek minőségi szintjének javítására és műszaki színvonaluk emelésére. A Szlovák Tervbizottság ülése foglalkozott továbbá a munkaerők ész­szerűbb felhasználásával, mindenekelőtt a munkatermelékenység gyorsabb ütemű növekedésével. Külön foglalkozott azokkal a feladatokkal, ame­lyeknek célja a termékek exportképességének növelése importmegtakarí­tások mellett. A oagy fejlődés részese (Befejezés az 1. oldalról) zottai az országos színvonalra tör­tek, s így valósítják meg társadal­munk célkitűzéseit. Ami tehát a Csallóközben történt, azt a derékhad pártos helytállásának, a társadalmi ügy hű szolgálatának köszönhetjük. Ma a járás mezőgazdaságában-kö­rülbelül 14 ezren dolgoznak, s a többségük nemcsak Ismerője az új­nak, hanem formálója is. — A magas társadalmi elismerés, a Munka Érdemrend átadása előtt elég időm maradt az elmélkedésre — említi a kitüntetett. — Kérdések sokasága halmozódott fel bennem. Magyarázatot kerestem arra, hogy miért éppen én részesültem ebben a társadalmi elismerésben. Erre az alábbi választ találtam: nehéz, de tartalmas időszakban dolgozhattam együtt munkatársaimmal s a járás mezőgazdasági dolgozóival. Vállvetve raktuk le a korszerű mezőgazdaság alapjait, s ilyen formán részese le­hetem a nagy átalakulásnak, s egy­ben azoknak az eredményeknek is, melyekért járásunk először Munka Érdemrendet, majd Köztársasági Ér­demrendet kapott. Járásunk dolgozó népe sokat tett a társadalom fel­­emelkedése érdekében, s ebben ma­gam is részt vállaltam. Aki tehát figyelemmel kísérte a nagy mozgást, az észrevette, hogy ki milyen részt vállalt, s hogyan teljesítette felada­tát. Bartos elvtárs tudja, hogy a társa­dalmi elismerést kiknek köszönheti. Szeretettel szól a Csallóköz emberé­ről, aki a legnehezebb akadályokat is leküzdötte. Végtelen hálát érez mindazok iránt, akik hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez, s oda­adó munkájukra a jövőben is szá­mít. HOKSZA ISTVÁN Aterezíni nemzeti temetőben bá­­kenagygyfilést tartottak a fa­sizmus áldozatainak emlékére. Ünnepi beszédet Zdenék Zuska, a CSSZK kormányának alelnöke mon­dott. Beszédében többek között megál­lapította, hogy ez a hely, amely több ezer ember szenvedését és félbesza­kított életének hiábavaló reményeit jelképezi, arra figyelmeztet, hogy a boldog élet alapfeltétele a béke meg­védésében és a szocialista világrend­­szer békés fejlődésében rejlik. Békenagygyűlés Hangsúlyozta: a nagygyűlésnek nemcsak az volt a célja, hogy leró­juk tiszteletünket a boldog jövőért harcolók hősiessége előtt, hanem, hogy ismételten kijelentsük: csatla­kozunk az imperializmus, a fasizmus és a háború ellen, a békéért, a tár­sadalmi haladásért és a szocializ­musért vívott harcuk hagyatékához. Zdenék Zuska ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott, amelyet a második világháború óta a legveszé­lyesebbnek minősített. Ebben az ame­rikai kormány a bűnös, amely lázas fegyverkezést folytat. A nemzetközi kapcsolatok másik meghatározó ereje a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepoliti­kája, amely nem maradhat és nem is marad visszhang nélkül. A CSKF és a csehszlovák nép teljes mérték­ben egyetért a Szovjetunió béketö­rekvéseivel, s támogatja a leszere­lésre és a béke megőrzésére irányuló szovjet javaslatokat. Beszéde befejező részében emlé­keztetett a szovjet nép hősiességére, valamint a Szovjetuniónak a hitleri fasizmus ellen és hazánk felszabadí­tásáért vívott harcban szerzett érde­meire. * Ülést tartott a CSKP KB nép­­gazdasági bizottsága. A bizottság át­tekintette a CSKP XVI. kongresszusa által az 1981—1985. évi népgazda­sági terv fő Irányvonalairól hozott határozat teljesítését, a 7. ötéves tervről szóló törvényt és a jövő évi népgazdaságfejlesztési terv kidolgo­zásának irányelvjavaslatát. + Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követét. Elsősorban a két ország sokoldalú együttműködése elmélyíté­sének kérdéseiről esett szó. ir Prágában befejeződött a szocia­lista országok kommunista és mun­káspártjai központi bizottságai kul­turális osztályvezetőinek nemzetközi értekezlete, amelyen megtárgyalták a kulturális együttműködés további fej­lesztésének kérdéseit. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánsá­gait Bártfay Tibor nemzeti művész­nek 60. születésnapja alkalmából. Ér­tékelte a jubiláns életművét, amely sajátos, szocialista, realista kifejezés­­móddal párosul. * Ignác Janák, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság vezető tit­kára átadta a dunaszerdahelyl (Du­najská Streda) Fehér Gábornak, a párt érdemes tagjának a Munka Ér­demrendet. A magas állami kitünte­tést köztársaságunk elnöke a jubi­lánsnak 70. születésnapja alkalmából áldozatkész, elkötelezett politikai és közéleti tevékenységéért adományoz­­ta. ■fr Gustáv Husák köztársasági el­nök a CSKP KB Elnökségének javas­latára 80. születésnapja alkalmából a Barátság Érdemrendet adományoz­ta Kiril Moszkalenko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhe­lyettesének, a Szovjetunió kétszeres hősének, a CSSZSZK Hősének. •fa Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök fogadta Jurij Marcsuknak, az SZKP KB tag­jának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Tudományos Műszaki Állami Bizottság elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott szovjet küldöttséget. Szívélyes elvtár­si légkörben tanácskoztak Csehszlo­vákia és a Szovjetunió gazdaságfej­lesztési feladatairól, s a két testvér­párt kongresszusai határozatainak tel­jesítéséről. ir Tomáš Trávníéek, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak alelnöke Prágában találkozott Romes Csandrával, a Béke-világta­nács elnökével, aki részt vett a tudó­soknak és a pedagógusoknak a le­szerelésért és a békéért vívott kö­zös harcban való feladatával foglal­kozó nemzetközi szemináriumon. A Szlovákiai Kisipari Szövetke­zetek Szövetsége — ország­szerte hasznos szolgáltatáso­kat nyújt a lakosságnak — ez év októberében tartja IV. kongresszu­sát. Branislav B í r o š mérnök, az SZKSZSZ elnöke tájékoztatójában el­mondotta, hogy az előző ötéves terv­időszak eredményeit alapul véve, a­­mikor a tervet 102,3 százalékra tel­jesítették, most is jól alakulnak az eredmények. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke a 7. ötéves tervidőszak első évében 641 millió korona volt, ami az 1975-ös évhez viszonyítva 29 százalékos növekedést jelent. 1981-ben a bevétel már Б78 millió koronát tett ki, ám az idei terv ennél is többet, 693 millió ko­rona bevételt irányoz elő. Az SZKSZSZ II. kongresszusa után az igényeket figyelembe véve a szol­gáltatások növelése vált szükséges­sé. Ennek érdekében országszerte új szolgáltató egységek létesítésére ke­rült sor. Több mint 81 milliárd ko­ronát fordítottak beruházásokra, így számos helyen — Martin, Liptovský Mikuláš, Bardejov, Somorja (Šamo­­rín), Bratislava, Sered, Vranov, Pre­šov stb. — teremtettek újabb kedve­ző feltételeket a szolgáltatások vég­zéséhez. Igaz, hogy az anyagi és egyéb lehetőségek nem tették lehe­tővé mindenütt új létesítmények épf-A lakosság szolgálatában tését. Több helyen régi, nem egy esetben kihasználatlanul álló, lebon­tásra ítélt épületek felújításával ja­vítottak az eddigi állapotokon. A munkák zömét önerőből végezték el. Ezek a, több esetben ideiglenes munkahelyek igen hasznos szolgál­tatások elvégzését biztosítják: kár­pitosmunkát, ablaküvegezést, képke­retezést, cipőjavítást stb. A szolgáltatásokon kívül az SZK­SZSZ dolgozói jelentős mennyiségű használati cikket is termelnek, mely­nek számottevő része exportra ké­szül. 1980-ban a szocialista államok­ba 334 millió, 19Bt-ben pedig 390 millió korona értékben szállítottak árut. A fejlődő és a tőkés országok­ba exportált áru értéke 137, illetve 141 millió korona volt. Ennek eléré­séhez főleg a hratislavai Kožatex, a Nové Zámky-1 és a Komáromi (Ko­márno) Bőrdíszmű és egyéb termelő­­egységek járultak hozzá a legered­ményesebben. Termékeik persze ha-шяшявкяявяяяяяяяяяяяяяяввяяяяяшяояяява zánkban is megtalálhatók. Szinte min­den második női kézitáska az ő ké­szítményük. Hiányosságokról, problémákról is szólott Branislav Bíroš. Megjegyezte, hogy a minőségre való törekvést gyakran a szakképesítés nélküli dol­gozók fékezik. Egyre nagyobb gondot okoz a ci­­pőjavítás zavartalan és időben tör­ténő megoldása, mivel kevés a szak­ember ezen a munkaterületen. A fia­talok közül egyre kevesebben vállal­ják ezt a szakmát. A poprádi Pod­­tatran üzemben eredményesen oldot­ták meg az utánpótlás kérdését: az érdeklődőknek lehetővé tették, hogy idős, tapasztalt cipészektől tanulják meg a szakma fortélyait, s kedve­zőbb kereseti lehetőségek mellett — végzettséget igazoló hivatalos írás nélkül — folytassák ezt a szakmát. Három szempontból is hasznos ez a megoldás: az üzemben megoldódik a munkaerőprobléma, nyer vele a dolgozó, s természetesen a szolgál­tatásokra váró lakosság is. Az SZKSZSZ tehát a problémák el­lenére Is igyekszik eredményesen végezni a sokrétű, a lakosság szem­pontjából rendkívül fontos tevékeny­ségét: a lehetőség szerint bővíteni a szolgáltatásokat, s javítani azok mi­nőségét. BÖJTÖS JÄNOS Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Rokkantszövetség Idén Júniusban lesz harminc éve, hogy megalakult a csehszlovákiai rokkantak egységes szervezete, a Rokkantszövetség. Jelenleg 1960 alap­szervezete csaknem 190 ezer tagot számlál. A szövetség létezése óta az egészségileg károsult lakosok munkába való bekapcsolásán fáradozik. Mindig aktív segítséget nyújtott a speciá­lis munkahelyek <— a rokkantak szövetkezetei — rendszerének fejleszté­sében. A Nemzeti Front ezen társadalmi szervezete tevékenységét nemcsak a rokkantak érdeklődésének és szükségleteinek kielégítésére korlátozza, hanem felelősséget vállal a balesetek, a civilizációs betegségek és a rokkantság megelőzésében is. A szövetség Jubileuma alkalmából különféle versenyeket, akciókat hir­detek. Az egészségileg károsult gyermekek és fiatalok számára például a szövetség csehországi központi bizottsága több mint 30 kulturális és sportakciót szervez. (CSTK) JOGI VÁLASZOK C. M.: A termőföld védelmére való felhívás senkit sem jogosít fel az önkényes földfoglalásra. A megmüve­­letlen földterületeket a földműves­szövetkezetek, az állami gazdaságok, a helyi nemzeti bizottságok az erre vonatkozó előírások szerint közvetle­nül, vagy a járási nemzeti bizottság beleegyezésével adhatják Ideiglenes használatba. Használatbavételkor a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének tagságát részesítik előnyben, s csak utánuk jöhetnek számításba azok az Igény­lők, akik saját erejükből képesek a földet megművelni. Az ön által használt területet — személyes beleegyezése nélkül — más sajátította ki. Az ügy tisztázása érdekében forduljon a helyi nemzeti bizottsághoz, melynek Polgári Tör­vénykönyvünk 5. § alapján joga van — ha nyilvánvaló jogtalan beavatko­zásról van szó — a régi birtokvi­szony visszaállítására. Természetesen igazolnia kell, hogy mikor és milyen címen használta eddig a kérdéses te­rületet. Dr. F. J. A CSKP Központi Bizottságának 6. plénuma és az SZLKP Köz­ponti Bizottságának áprilisi ülése nagy figyelmet szentelt a szo­cialista államiság megszilárdításával kapcsolatos kérdéseknek. A Küzponti Bizottság beszámolója rámutatott, hogy pártunk rendszeresen gondos­kodott és gondoskodik a szocialista állam megszilárdításáról és tovább­fejlesztéséről. Mindig ahhoz a lenini alapelvhez tartottuk magunkat, amely szerint a szocialista állam a szocia­lizmus építésének fő eszköze. Ennek megfelelően fejlesztettük tovább az állam sokoldalú tevékenységét, erősí­tettük a munkásosztály vezető sze­repét, biztosítottuk a nép állam- és társadalomirányításában való aktív részvételét, s Így még Jobban elmé­lyítettük a szocialista demokráciát. A szocializmus és a demokrácia kölcsönösen összefügg, s a kettő ki­egészíti egymást. V. I. Lenin erről a következőket Irta: „A győztes szocia­lizmusnak szükségszerűen meg kell valósítania a teljes demokráciát.“ A lenini tanítást teljes mértékben tiszteletben tartjuk, és a gyakorlat­ban is érvényesítjük. Az államot, az egész államgépezetet, az állami szer­vezeteket, s társadalmunk egész po­litikai rendszerét a tényleges szocia­lista demokrácia alapelvel szerint építjük és szervezzük. A szocialista építés ével alatt e tekintetben Is sok tapasztalatra tettünk szert, s eze­ket a tapasztalatokat szocialista ál­lamunk fejlesztése közben hasznosí­tottuk, és ma Is - hasznosítjuk. ★ ★ ★ ★ ★ Hazánkban az összes szubjektív és objektív tényezőt mozgósítjuk annak érdekében, hogy szocialista társadal­munk valóban a dolgozók ügyévé váljék. Amint azt Gustáv Husák elv­társ a CSKP XVI. kongresszusán el­hangzott beszámolójában leszögezte, a „nemzeti bizottságok révén az ál­lampolgárok százezret vesznek részt a községek, a városok, a járások és a kerületek irányításában.“ A tavalyi képviselőtestületi válasz­tások is meggyőzően Igazolták, hogy a nemzeti bizottságokat szoros szá­lak fűzik az élethez, az állampolgá­rok szükségleteihez és érdekeihez. A nemzeti bizottságoknak 196 ezer 469 képviselőjük van, * ennek a kétharmada munkás és földműves. A nemzeti bizottságok tehát valóban a nép kezében vannak, s keretükben egyesül a kommunisták, a pártonkí­­vüliek, a többi politikai párt, a nem­zetek és nemzetiségek törekvése a szocialista építés fontos feladatainak megvalósításában. A fejlett szocialista társadalom építése továbbra is szükségszerűvé teszi — ezt pártunk Is állandóan szem előtt tartja —, hogy az összes állami és gazdasági szerv és szerve­zet s politikai rendszerünk minden nem állami szervezete küzdjön azon tényezők ellen, amelyek gátolják a dolgozóknak a szocialista állam Irá­nyításába, a közügyek intézésébe való bekapcsolódását. Nem másról, mint a lakosság döntő többségének tömegjelldgű aktivizálásáról, a dol­gozók kezdeményezésének felkarolá­sáról van szó. Nyilvánvaló, hogy az ilyen tömegméretű aktivizálódós ha­talmas igényeket támaszt a nemzeti bizottságok tevékenységével szemben. A szocialista demokrácia elmélyítése és a gyakorlatban valő érvényesítése nemcsak a nép bekapcsolódása for­máinak és módszereinek a tökélete­sítését teszi szükségszerűvé, hanem szocialista társadalmunk irányítási szerkezetének fejlesztését is. A szocialista demokrácia fejleszté­se közben tehát azt kell állandóan szem előtt tartanunk, hogy bátor, újításra hajlamos és az össztársadal­mi érdekeket látő emberekre van szükségünk. A kezdeményezésnek természetesen hatalmas erkölcsi és nevelési jelentősége is van. A mun­kához valő új viszony kialakítása egyúttal azt bizonyítja, hogy az em­berek tudatosítják az egyéni és a társadalmi érdekek harmonizálásá­nak jelentőségét. Ilyen körülmények között a helyi államhatalmi és köz­­igazgatási szervek érdekei összehan­­golbatők a Nemzeti Front szervei és az egyes társadalmi szervezetek ér­dekeivel. Az ilyen közegben és kör­nyezetben dolgozó ember már tuda­tosítja, hogy saját hazájában — ön­maga számára — dolgozik. A szocialista demokrácia fejleszté­se, a dolgozók kezdeményezőkészsé­gének kibontakoztatása közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy a fa­lu- vagy városfejlesztéshez valő hoz­zájárulás, a közéleti tisztségek betöl­tése stb. egyúttal a társadalmi kér­dések megoldásához való hozzájáru­lást is jelentik. Ez olyan tevékeny­ségi forma, amely az embert közéle­tivé teszi, megtanítja az összetett ér­telemben vett gazdasági és társadal­mi összefüggések felismerésére, az irányítás és az igazgatás megisme­résére. ★ ★ ★ ★ ★ A szocialista demokrácia elmélyí­tése nem öncélú törekvés. Nem tö­rődhetünk bele abba, hogy nem min­den nemzeti bizottság választott szer­vei töltik be megfelelően szerepüket, hogy a fontos kérdésekről nem egy­szer az apparátus dönt, vagy ezek a kérdések csak részben kerülnek a plenáris ülések napirendjére, és gyakran csak formálisan vitatják meg őket. Az elmondottakból kiindulva, a nemzeti bizottságok plenáris ülésé­nek nem szabad csak a számadásra korlátozódnia. Törődni kell azzal, hogy az ülések előkészítésébe minél több képviselő és aktíva kapcsolód­jék be, hogy a képviselők konkrét javaslatokat hozzanak választókerü­leteikből. Fontos, hogy ezek, közül egy se maradjon válasz nélkül. Nem szabad, hogy a nemzeti bizottságok apparátusában bárki is lebecsülje ezeket a jelzéseket, vagy felesleges zaklatásnak érezze, ha a képviselő érdeklődik, sürgeti a feleletet. Az sem elegendő, ha a hivatali emberek udvarias levélben közlik: tudomásuk van a gondról, indokoltnak tartják a kérdést, s ígéretet tesznek, hogy majd intézkednek. Az ügyekkel min­dig érdemben kell foglalkozni. A lakosság persze azt is tudja, ha alaposan és őszintén tájékoztatják, hogy nem megy minden máról hol­napra, s főként a több anyagi erőt igénylő beruházásoknak szabnak ha­tárt a lehetőségek. De a ma még irreálisnak tetsző javaslatokra is fi­gyelni kell, mert ezek a vélemények is hasznosak, a lakosság igényeit jelzik. ★ ★ ★ ★ ★ Szocialista társadalmunkban a nép­hatalom küldetése a szocialista ter­melést és társadalmi viszonyok to­vábbi fejlesztése. Az elmondottakból kiindulva, a szocialista demokráciá­nak aktívan hozzá kell járulnia a termelési eredmények, a munka- és életkörülmények javításához, a szo­cialista életmód, valamint az embe­rek szellemi életének a fejlesztésé­hez. Mindez olyan társadalomban történik, amelyben a munkásosztály vezette tömegek a szocializmust és a kommunizmust énitik, s ahol a társadalom vezető ereje a kommu­nista párt. A szocialista demokrácia további elmélyitése érdekében tehát a kommunista párt vezető szerepé­nek erősítésére van szükség a társa­dalmon és az államon belül, hogy a nemzeti bizottságok keretében kicsú­csosodó szocialista demokrácia egy­re inkább alkotásra ihlesse a lakos­ságot, a pártos állampolitika és a közéleti feladatok végrehajtásában. CSIBA LÁSZLÓ Nemzeti bizottságok a szocialista demokrácia elmélyítéséért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents