Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-22 / 20. szám
Szabad földműves AZ SZSZK mezőgazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának HETILAPJA 1982. május 22. ■mmMM 20. szám XXXIII. évfolyam Ära 1,— Kés A MEZŐGAZDASÁGBAN IS... Mind az ötödik, mind a hatodik ötéves tervidőszakban kedvezőtlen jelenségek mutatkoztak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Igaz ugyan, hogy a 6. ötéves tervidőszakban — az előző tervidőszakhoz viszonyítva — 9 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés, az ágazat fejlesztésével kapcsolatos tervet azonban nem teljesítettük. Az utóbbi években nagy problémák merültek fel a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányalap megteremtésében a szántóterületről, valamint a rétekről és legelőkről egyaránt. Nem sikerült elérni a cukorrépa-, zöldség- és gyümölcstermelés előirányzott növelését. Az állattenyésztésben csak lassan nőtt a tehenek hasznossága, stagnált a hízósertések és hízómarhák súlygyarapodása. Mindemellett egyrészt a vártnál gyorsabb ütemben fejlődött a sertés- és baromfitenyésztés, másrészt viszont nem teljesítettük a tervezett gabonatermelést. Ez egyre nagyobb nyomást gyakorolt az abraktakarmányok behozatalának szükségességére. A hatodik ötéves tervidőszak végén ugyan az előirányzottnál 2,8 százalékkal több szarvasmarhát és 12,9 százalékkal több sertést tartottunk, a tehénállomány tervezett létszámából viszont 58 ezer darab hiányzott. A CSKP Központi Bizottságának 1979. évi 13. ülése megállapította, majd a XVI. pártkongresszus bizonyította, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban bekövetkezett lemaradás szubjektív tényezőkkel is összefüggött. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy alacsony színvonalú volt a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása, hogy fogyatékosságok fordultak elő a termelőeszközök hasznosításában, hogy a tudományos-műszaki haladás vívmányait és az új technológiákat nem a kívánt komplex módon érvényesítettük, hogy a viszonylag hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményeket értek el, hogy továbbra is jelentősek voltak a mezőgazdasági termények betakarítási, szállítási és tárolási veszteségei és még sorolhatnánk tovább a fogyatékosságokat, problémákat. Az említett fogyatékosságokból arra következtethettünk, hogy az irányítási szféra nem tudta a kívánt színvonalon biztosítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A CSKP XVI. kongresszusa — a mezőgazdasági termelés további fejlesztésével kapcsolatban — megállapította, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban módosítani kell a gazdasági szabályozókat, javítani kell a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum irányításán, tökéletesíteni kell a tervezést és a bérezési rendszert. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése többek között hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban már nem számolhatunk a korábban megszokott terjedelmű gabonaímporttal. Ez azt jelenti, hogy az állattenyésztés további fejlesztését saját takarmányforrásokkal kell megvalósítani. Egyúttal döntés született arról is, hogy az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva mérsékeljük az állattenyésztési termelés növekményét, ugyanakkor hazai termelésből kell biztosítani a korábbi évi 1,6—1,8 millió tonna gabonaimportot és növelni kell a takarmánytermelést. A hetedik ötéves tervidőszak első évében elért gyengébb eredmények tovább súlyosbították a helyzetet. Például az előirányzottnál 1,6 millió tonnával kevesebb gabonát termeltünk, ami 400 ezer tonna sertéshús előállítására lett volna elegendő. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP Központi Bizottságának 4. ülése egész sor intézkedést hagyott jóvá. Ezek az intézkedések a múlt évi lemaradás pótlásán túlmenően ahhoz is kellő feltételeket teremtenek, hogy megfelelő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében. Az intézkedések közül legnagyobb jelentősége a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének van. Ml tette szükségessé az új intézkedéseket és ezek mire irányulnak? Tömören fogalmazva, arról van szó, hogy növelni kellett a tervezés, a gazdasági szabályozók, valamint a vállalati és egyéni anyagi érdekeltség rendszerének hatékonyságát a mezőgazdasági termelés belterjesítésében, az élelmiszerellátás teljesebb és jobb minőségű kielégítését, s ki kellett alakítani a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum feladatainak sikeres teljesítéséhez nélkülözhetetlen feltételeket. A mezőgazdaságban is intenzívebbé kell tenni az összes forrás kihasználását, elsősorban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű érvényesítésével. Az intézkedések hangsúlyt helyeznek a tervezés minőségi színvonalának emelésére, lehetőséget teremtenek az alulról jövő kezdeményezés érvényesítéséhez, megerősítik a vállalatok alkotó és aktív szerepét a tervek kidolgozásában és valóra váltásában. A mezőgazdasági szervezetek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben dönthetnek a mezőgazdasági termelés irányzataira és szerkezetére vonatkozó kérdésekben. Az intézkedések egyúttal a mezőgazdasági szervezetek nagyobb felelősségét is kifejezik. Az intézkedések értelmében el kell mélyíteni a terv ágazatközi összefüggéseit a mezőgazdaság és a legfontosabb szállító reszortok között. Változtatásokat kellett eszközölni a gazdasági szabályok rendszerében is, hogy azok hatékonyabban ösztönözzék a mezőgazdasági szervezetek gazdasági döntéseit, valamint szervező és gazdasági tevékenységét a mezőgazdaságban. A gazdasági szabályozók hatékonyságának növelésével összhangban a mezőgazdaságban is szükséges volt végrehajtani — 1982. január elsejei hatállyal — a nagykereskedelmi árak egyszeri rendezésének második szakaszát. Szükségessé vált az ipari takarmánykeverékek eladási árának rendezése is, főleg abból a célból, hogy a gazdasági sza bályozók hatása a gazdaságosság javításában és a keveréktakarmányok fogyasztásának ésszerűsítésében kifejezőbben érvényesüljön. A vállalati és személyi anyagi érdekeltségi rendszer hatékonyságának növelésével együtt a mezőgazdaságban is rendezni és javítani kell a béralapok képzését és felhasználását. „Az a fontos, — amint azt Franti- Sek Pitra elvtárs, a CSKP KB titkára a KB Elnökségének tagja a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén elhangzott beszámolójában hangsúlyozta —, hogy minden árny! földterületen, minden úllatból, minden beruházásra, bérre fordított koronából, a felhasznált trágya és takarmány minden egységéből, vagyis minimális költségekkel a lehető legtöbb jő minőségű terméket állítsunk elő.“ A mezőgazdaság tervszerű irányításának javítását szorgalmazó intézkedések az egész népgazdaság tervezése és gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének elválaszthatatlan részét képezik. Szükségességük elsősorban abból következik, hogy a mezőgazdaság ma már a népgazdaság szorosan integrált részévé vált, s meghatározó szerepet játszik az egész gazdaság fejlődésében. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének elő kell segítenie a fogyatékosságok és a helyi aránytalanságok felszámolását, s meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséhez a mezőgazdasági termelés fejlesztésében szükségesek. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó Intézkedések az 1982-es évre és a 7. ötéves tervidőszak további éveire vonatkoznak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági szervezetek január elsejétől új feltételek között dolgoznak, habár a rendszer egyes intézkedéseit még fokozatosan az idén készítik el. BARA LÄSZLÖ A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából a „Kiváló Munkáért“ kitüntetést kapta. Felvételünk az iskola egyik korszerűen berendezett szaktantermében készült fi ши fcSfete részese Az összefüggések és mindazon kísérő jelenségek, amelyek Bartos Andor agrármérnököt, a Dunaszerdahelyi (Dunajskú Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét születésétől fogva napjainkig végigkísérték, szoros kapcsolatban vannak a csallóközi falvak földművelő népének bonyodalmas, de tartalmas életével. Szülei arra törekedtek, hogy az alapiskola elvégzése után müvelf embert neveljenek belőle. Az ismeretek gyarapítása céljából beíratták őt a gimnáziumba. A gimnáziumi évek alatt is segíteni kellett a három hek tárnyi föld megművelésében, hogy a családnak jusson kenyér és tej. Akkortájt ez biztonságot kölcsönzött az embernek. Az Igazi élet a gimnázium sikeres befejezése után a fölszabadulást követő időszakban kezdődött. Érettségi bizonyítvánnyal a kezében nem tudott elhelyezkedni, s taxisofőrként dolgozott. A februári események hatására '1948-ban Csallóközben is forradalmi változások következtek. Az államosított nagybirtokokon létrejöttek az állami gazdaságok. Bartos elvtárs a szülőfaluja, Gelle (Holice) közelében levő állami gazdaságban kapott állást. Kezdetben gyakornokként, aztán gazdatisztként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott. A forradalmi változások, az új fejlemények megkövetelték a szakmai ismeretek gyarapítását. Bartos elvtárs így került 1958-ban a mezőgazdasági főiskolára, 1961-ben pedig igazgatónak választották az állami gazdaságban. 1963-ban a járási termelési igazgatóságon felkínálták neki a főmérnöki tisztséget. Ebben a munkakörben öt, a jmi igazgatójaként pedig eddig közel tizenöt évet töltött. A nagy döntések, s a mezőgazdaság korszerűsítésének Időszaka erre a húsz esztendőre esett, s ő в munkából aktívan kivette részét. Büszke vagyok rá —< jegyzi meg Bartos elvtárs —, hogy az eltelt évtizedek munkájából járásunk mezőgazdasági dolgozóival együtt én Is részt vállalhattam. Amikor Bartos elvtárs 1963-ban a termelési igazgatóságra került, a gabonafélék hektáronkénti átlaghozama két tonna vnlt. Tavaly viszont a kedvezőtlen időjárás ellenére túlszárnyalták a hektáronkénti öt tonnás átlagot. Közben olyan évek is voltak, amikor a búza 6,4, a többi gabonaféle pedig 6 tonnás hektáronkénti hozamot adott. Hasonló színvonalemelkedés tapasztalható a tejtermelésben is. Húsz évvel ezelőtt évi átlagban tehenenként nem egészen 2000 liter tejet fejtek, s ebből csak ezerháromszáz litert értékesítettek. Tavaly viszont már 4180 literes tehenenkénti átlagot értek el, s ebből 4 ezer litert juttattak társadalmunknak. A legdinamikusabb fejlődést az áruforgalmazásban érték el. Húsz esztendővel ezelőtt körülbelül 15 ezer, tavaly viszont már 40 ezer tonna vágóállatot értékesítettek. A Csallóköz mai embere a tojástermelésben Is kimagasló eredményeket ér el. Alig két évtizeddel ezelőtt kezdetlegesen berendezett 300 férőhelyes farmokon tartották a tojókat, s a dolgozók minden munkát kézi erővel végeztek, s évi átlagban csak 100 darab tojást termeltek. Manapság a 15 ezer férőhelyes ketreces tartástechnológia alkalmazásával egyegy tyűk 280 tojást termel. Ebben az ágazatban már az automaták érvényesülnek. Napjainkban megoldottnak tekinthető a sertéstenyésztés is. Kitűnő a biológiai anyag, jók a kocaszállások, az előneveljék, s a korszerű hizlaldák. frrrs Kedvező színvonalat értünk el járásunkban a növendékmarhák elhelyezésében — említette Bartos elvtárs i—, s lényegesen javult a munkatermelékenység. Dolgozóink korszerű feltételek között valósíthatják meg a feladatokat, ám nem enynyire kedvező a helyzet a tehenészetben. Ezen a szakaszon valóban adósok maradtunk, ami azzal magyarázható, hogy nem rendelkeztünk elegendő ismeretanyaggal. Munkacsoportjaink külföldön Is körülnéztek, de ott sem találkoztak jobb megoldásokkal, korszerüb ístállótípusokkal, mint Idehaza. Ügy tűnik, hogy a hazai épülettípusaink megfelelőek, mivel a tehenészetben is javultak a munkafeltételek, nőtt a munkatermelékenység. Az igaz, hogy néhol gyengék a hozamok, ez azonban nem általános jelenség. Járási méretben a legnagyobb változás a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben tapasztalható. A Csallóközben korábban nem volt jellemző a gyümölcs- és zöldségfélék termesztése. Húsz esztendővel ezelőtt csak néhány gyümölcsfa szerénykedett a házikertekben, tehát piacra nem juttattak gyümölcsöt. Ezzel szemben tavaly a járás mezőgazdasági nagyüzemei csupán almából 16 ezer tonna körüli mennyiséget gyűjtöttek be. Zöldségfélékből 30 ezer tonna termett, ami azt bizonyltja, hogy a csallóközi föld meghálálja az ember szorgos munkáját. Az ismeretek birtokában manapság már arra törekednek, hogy gyümölcsből belátható időn belül legalább 20 ezer, zöldségfélékből pedig 35—40 ezer tonnát termesszenek. Az egykori Nagysói Állami Gazdaságban — melyet később a lúcsi szövetkezethez csatoltak — a gépesítést egy régi Hoffer-típusú traktor jelentette. Ennek egyedüli kezelője Szarvas bácsi volt. Ma viszont a csallóközi ember hozzáértéssel kezeli a legbonyolultabb automatákat is. Tehát ezen a téren is van fejlődés, mert az ember lépést tart a korszerűsödő automatizálődő termeléssel. r-i Szülőfalumban korábban csak egyetlen embernek volt főiskolai végzettsége •—< emlékezik vissza Bartos elvtárs. >—. A gyerekeket a feleségem tanította, s bizony könnycsepp buggyant a szemébe, amikor egyegy diákjától értesítést kapott a főiskolai tanulmányok befejezéséről. Napjainkban viszont ezt már természetesnek tartjuk. A hajdani „földnyűzók“ leszárma(Folytatás a 2. oldalon)
