Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-15 / 19. szám

1982. május 15. SZABAD FÖLDMŰVES 13 talajvedelem * TALAJVEDELEM * TALAJVEDELEM * tőterületet. Az előző tervidőszakban hatezer hektár vizenyős talajt tettek termővé. 1985-ig újabb nyolcezer hektár vár lecsapolásra a Túrőc és a Górta, valamint a Rima felső fo­lyása mentén. Szólnunk kell az Öntözésről is. A csapadékmennyiség szempontjából a rimaszombati járás kedvezőtlen ég­­, hajlati övezetben terül el. A tenyész­­időben kevés a csapadék, és az el­oszlása is egyenlőtlen. Ezért a ki­egyensúlyozott termésnövelés egyik legfontosabb feltétele az öntözőrend­szer, 3800 hektáron növeli majd a hektárhozamot. Nagybalogon most adták át a nyolcszáz hektár terüle­tet behálózó létesítményt. Az idén helyezik üzembe a méhi (Včelínce) szövetkezetben azt az 1600 hektár földterület „szomját oltó“ csőhálóza­tot, amely a Sajón épített duzzasztó­gátból szívja majd az életet adó vi­zet. A közeljövőben Lénártfalván (Lenártovce) építenek ki egy 1500 hektár területet befogó öntözőberen­dezést. A szakemberek és a mezőgazda­­sági dolgozók a lakosság széles ré­­tegenék bevonásával, tudományos elemzésekre épülő módszerek alkal­mazásával védik, ápolják az évezre­dek alatt létrejött termőréteget, mindennapi kenyerünk magágyát. Hozzáférhető eszközökkel, tápanya­gokkal fokozzák termőképességét. Évente százmilliókat emészt fel a talaj védelméért folytatott minden­napi harcunk. A rimaszombati járásban a talaj­­védelemről szóló törvény beiktatása óta nagyitó alá vesznek, s megvizs­gálnak minden olyan kérelmet, ter­vet, amely a szántóterület csökkené­sét idézné elő. Az új rendeletekkel csak szigorítani, szűkíteni tudják — s nem pedig teljesen megállítani — az iparnak a szántóföldön való ter­jeszkedését! , A jövőben továbbra is a pénzesz- . közök ésszerű felhasználásának, в , gépi eszközök tökéletesítésének és a ' termőföld kihasználásának színvona- . la fogja meghatározni a talajvéde- ( lemre irányuló össztársadalmi törek- j vések eredményességét. Ebben a já- , rásban még idejében közbeléptek és j árgus szemmel figyelik a termőföld , sorsát. KORCSMAROS LÁSZLÓ ■ ■■ i KUKORICAREKORDEREK Harc minden talpalatnyi területért Sokan kíváncsiak arra Is, hogy a mezóhegyesl tapasztalatokat hogyan és milyen mértékben érvényesítik házuk táján, saját gazdaságukban. Ha figyelembe vesszük, hogy nem egész két évtizede Magyarországon 2,5 tonnás hozamot értek el hektá­ronként, jelenleg pedig az országos átlag már felül van az öt tonnán, következtethetünk a fejlődés ütemé­re. A mezőhegyest példa Jelzi a to­vábbi utat... A figyelemre méltó eredmény el­érése elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági kombinátban a kukoricatermesztésre szánt terüle­tet — a korábbi évek tapasztalatai­val ellenétben >— egészében még az előző év őszén felszántották. Továb­bi tanulságként említhető, hogy a termesztési technológiába bevont traktorosok és gépkezelők még a ve­tés előtt minden táblára írásban megkapták a részletes technológiát, ami többek között a tervezett hek­táronkénti töszám elérését Is tartal­mazta. Tavaly például a korábbi évek valóságához viszonyítva 16—20 ezerrel 70—78 ezerre növelték a hektáronkénti tőszámot. Ugyanakkor a tápanyagellátás Is megfelelő volt. Még Ide kívánkozik, hogy a mező­­hegvesl talajok Magyarország leg­jobb földjei, A Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát tagja az IKR-nek, a Bábol­nai Iparszerö Kukoricatermesztési Rendszernek. A kombinát vezető dol­gozói és a traktorosok dicsérik az IKR többségben Igen korszerű, jő gépelt A vezetők tudják, hogy a ki­ugróan őrlásl teljesítményt Igen ne­héz megismételni. Az Idén nagyjából ezer hektárral növelik a szemes ku­korica termőterületét. Egy kicsit tar­tanak is a velük szemben megnöve­kedett Igényektől. Évről évre újra kell kezdeni a bizonyítást a szántás­sal, vetéssel. Évente kell megújulni. (blm) (Fotó: *-bő) Az utóbbi években kifejtett óriási igyekezet és a számtalan intézkedés oda vezetett, hogy a mezőgazdasági földterület védelme s annak kihasz­nálása a nyilvánosság ellenőrzése alá került. Bár akadnak kézzelfog­ható pozitív eredmények, ennek el­lenére nem sikerült teljes mérték­ben meggátolni a mezőgazdasági földterület, de különösen a szántó­föld további csökkenését. A KoSice-vldéke járásban a hfito­­dik ötéves terv időszakában a me­zőgazdasági terület 568 hektárral, ebből a szántó 146 hektárral csök­kent. A legnagyobb területet lakás­építkezésre vettek igénybe. Azonban több mezőgazdasági üzemben, pél­dául az újbodvai (Nová Bodva), a csécsel (Ceöejovce) és a královcel szövetkezetben jelentős területet fog­laltak el a gazdasági létesítmények építésére. Nižná Myšfán, Kalšán, Ha­­niskán, Rozhanovcén, Csécsen és Kecerovcén pedig mezei repülőterek épültek. Ennek következtében sajnos tavaly a mezőgazdasági terület 75 hektárral, ebből a szántóföld pedig 61 hektárral csökkent. A nemzeti bizottságok fokozott Igyekezetét fejtenek ki azért, hogy minél kevesebb területet vonjanak ki a mezőgazdasági termelésből. Szepsl (Moldava nad Bodvou) város­fejlesztésére például 191 hektár te­rületet igényeltek, ám csupán 17 hektárt engedélyeztek az építkezé­sekre. Hasonlóan jártak el Králov­­cén is, ahol a szövetkezet további építkezéseire a község szélén levő — mezőgazdaságilag nehezen hasz­nosítható — kertek igénybevételét hagyták jóvá. Jelentős problémákat okoz a ka­vics és a.homok kitermelése Is. Er­re a célra Kehnyec (Hraničná) és Čaňa községek határában évente 12 —15 hektár területet Igényelnek, méghozzá a legjobb minőségű szán­tóföldön. Igaz, a kavics és a homok kitermelése is népgazdasági szem­pontból Igen fontos. Am, a munká­latok végeztével rendezni kell a ta­lajt. A gödröket feltölteni, a földet rekultiválnl, majd visszaadni az ős­termelőnek. Sajnos az esetek több­ségében ez nem így történik. Az utóbbi tíz esztendőben a járás­ban 194 hektár területre terjedt ki a kavics és a homok kitermelése. Ebből csupán 68 hektár területen végeztek talajjavítást s a talajt visz­­szaadták a mezőgazdasági üzemek­nek. A hátralevő terület parlagon maradt. De a visszaadott területek termőképessége Is lényegesen gyen­gébb, mint korábban volt. Ebből a szempontból a legfőbb nehézséget a Splšká Nová Ves-1 Ke let-szlováklal Kőbányák nemzeti vál lalat vezetői idézik elő. Nem veszi! figyelembe az érvényes előírásokat Tavaly például 12 hektár terüteter talajjavítást kellett volna végezniük A munkálatokat meg sem kezdték emiatt fél millió korona pénzbírsá got fizettek. Bár a vállalat a birsé got kifizette, személyi bírságolásba: azonban senkit sem részesítettek. A: Igénybe vett terület továbbra Is ren dezetlen... Nagy tartalékok rejlenek a mező gazdasági terület kihasználásában Is jelentős területeket foglalnak el t rendezetlen kazalhelyek, silógödröli vagy trágyatelepek, de az elhanya­golt gazdasági udvarok Is. Igaz, akad néhány példamutató gazdaság, ahol igyekeznek ezeket a területeket rendezni és hasznosítani. Közéjük tartozik például a Družstevná pri Hornáde-i, a kehnyeci és a Nižná MySfa-i szövetkezet. Viszont a többi gazdaságban ezekkel a területekkel nem sokat törődnek. járásunkban fokozott erőfeszítést fejtünk ki azért, hogy a gépekkel nehezen hozzáférhető területek se maradjanak parlagon. Tavaly 425 hektár nehezen hozzáférhető rét és legelő ffltermésének megmentése és hasznosítása érdekében megszervez­tük a kézi kaszálást. Ezt az Idán Is meg akarjuk valósítani. Tavaly a mezőgazdaságilag nehezen megmű­velhető területekből 34 hektárt ad­tunk át a kistermelőknek, az idén ezt további húsz hektár átadása kö­veti. Sajnos a területek átadását a bonyolult adminisztráció és ügyinté­zés rugalmatlansága nehezíti. A földvédelemmel kapcsolatos ed­digi tapasztalataink: a kis területe­ket, amelyek rendszerint a járási szervek hatáskörébe tartoznak, képe­sek vagyunk megvédeni, ám a több száz hektárnyi területeket a kerületi és központi szervek hihetetlenül könnyen „engedik ki" a mezőgazda­sági termelésből. IVÄN SÁNDOR A Kertitox permetező átalakítása Öllé Frigyes, a Dunatőkésl (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság központi gépjavító műhelyének veze­tője, munkaközösségével a Kertitox permetezőt a dinnye és az uborka növényvédelmi mnnkáinak elvégzésé­re tette alkalmassá. A realizált újí­tási javaslatot a mezőgazdasági gya­korlatban legelőször a Dunatőkésl Állami Gazdaságban alkalmazták si­keresen. AZ EDDIGI GYAKORLAT A dinnye és az uborka növényvé­dő permetezését eddig gumitömlővel vagy kézi permetezővel végezték. Permetezéskor a tömlőt a növények hajtásain húzták keresztül, így jelen­tős kárt okoztak a dinnye és az uborka zsenge -.hajtásainak letörde­­lésével, ami végeredményben jelentős termés-csökkenést idézett elő. AZ DjlTAS ISMERTETÉSE A dinnye és az uborka növényvé­dő permetezésére a Kertitoz NA 20/3 permetezőgépet használják, kisebb módosítással. A permetező ventilláto­rával előidézett légáramlást, mely eredetileg a permetezőgép egész kerületére hatott, egy adalék lég­csatorna kiképzésével a permetező­­gép bal oldalára összpontosították. A légcsatornát szabályozható szele­pekkel, fúvókákkal látták el, ame­lyekkel tetszés szerint szabályozható Hiábavaló befektetés a szántófölddel korszerű Öntözőberendezés, ha így bőnnnk Fotó: e-blm TALAJVEDELEM * TALAJVEDELEM * TALAJVEDELEM * gő áramlása. Az egy hektárra kijut­tatott permetmennyiség a fávókák átmérőjének megváltoztatásával, Il­letve a permetezőgép haladási sebes­ségének módosításával szabályozható. közgazdasági ErtekelEs Az űjltási javaslat gyakorlati al­kalmazásával a dinnye, illetve az uborka növényvédelmi permetezését az ágyúsokat egymástól elválasztó utakról végezhetjük. E módszerrel megkíméljük, illetve nem tördeljük le a növény új hajtásait, így na­gyobb hektárhozam, valamint a nö­vényápolás költségeiben jelentős megtakarítás érhető el. Gazdára lelt a parlagföld Amíg azt hittük, hogy bőven van belőle, pazaroltuk. Most, amikor ke­vésnek bizonyul, már jobban védjük, de még mindig nem eléggé komo­lyan és körültekintően. Későn és hirtelen szakadt a nyakunkba a sok-sok Irányelv, szabály és parag­rafus. Mindet képtelenek vagyunk pontről-pontra betartani. S különben is, a termőföldet hódító más irányú társadalmi érdek ellen mit sem te­het a törvényt szó szerint értelmező, s végrehajtását betartani igyekvő em­ber. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás 86 700 hektár mezőgazdasági földterületét a szélsőségekig változa­tos talajtípusok, földrajzi és éghaj­lati viszonyok jellemzik. A Sajó völ­gyének — a járás legtermékenyebb vidékének — kétszáz méteres ten­gerszint feletti magasságától északi irányba az ezer méter magasba nyú­ló hcgyvonulatokig valamennyi ter­melési körzet megtalálható. A 43 780 hektár szántóterületen 21 szövetkezet és két állami gazda­ság osztozik. Ezenkívül 550 hektár szőlőt és ugyanilyen területen gyü­mölcsöst tartanak nyilván. A kertek 1880 hektáron terülnek el. A legelők területe több mint 32 ezer, a réteké pedig hét és félezer hektár. / A négy kooperációs körzetre osz­tott járásban a termőföld védelmét és kihasználását a különféle intéz­mények és szervezetek képviselőiből összeállított bizottságok rendszere­sen ellenőrzik és értékelik. Legutób­bi (áprilisi) vizsgálatuk során 90 hektár kihasználatlan földterületre bukkantak. Ebből 20 hektár a szán­tő, több mint harminc hektár a le­gelő, a hátravelő terület pedig kert. és rét. Olyan meredek, köves, mo­csaras parlagföldekről van itt szó, amelyek megművelése nagyüzemi módszerekkel teljesen lehetetlen. Érdemes megjegyezni, hogy a ki­használatlan területek sorsáról az illetékes szervek azonnal intézked­tek. Gazdát kerestek s találtak is a közel száz hektáros területre. Meg­határozták a szóban forgó földek termővé tételének, illetve kihaszná­lásának formáját, kijelölték a fele lősöket és rövidtávú határidők klsza búsával meggyorsították a batároza tok végrehajtását. Harminc hektár osztottak ki a kertészkedők között legtöbbet Ajnácskőn (Hajnáöka) Bátkán, Oždanyban és Tisovecen. t kisállattenyésztők húsz hektárt kap tak Ajnácskőn és Hnúgtán. A fenn maradó hasznavehetetlen területet t szövetkezeti dolgozók és a falus polgárok közös erőfeszítésével fogjál majd termőre. A talaj kihasználására és termő képességének növelésére nagy erő két, anyagi- és pénzeszközöket for dltanak a rimaszombati járásban. A hasznavehetetlen lejtős területeket teraszosítással teszik szőlő- és gyü­mölcstermesztésre alkalmassá. A 6 ötéves tervidőszak Gömöralmágyon (Gemerský Jablonec), Hosticén, Bát­kán, Nagybalogon (Veľký Blh) és Gömörben (Gemer) megkezdett és többszáz hektáron végrehajtott nagy­arányú vállalkozást ebben az ötéves tervidőszakban továbbfolytatják. Hagyományos rekultiválással éven­te több ezer hektáron növelik a ré­tek és legelők terméshozamát. A fák­kal, bokrokkal benőtt területek visz­­szahódftására új módszert dolgoztak ki. A traktor hidraulikájára szerel­hető bokorkiemelő „hazai“ gyártmá­nyú, amely után egy gyökérkiemelő villát hordozó lánctalpas traktor tisztítja a terepet. Az altalajlazitásnak megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek, ugyanis a talaj 58 százaléka középkötött, harminc százaléka pedig kötött. A szántóréteg termőerejét rendszeres meszezéssel és intenzív szerves trá­gyázással növelik. Évente 25 ezer köbméter komposztot dolgoznak be a talajba. A műtrágyák áremelése а szerves trágyák hatékonyabb kihasz­nálására ösztönözte a mezőgazdasági üzemeket. Ebben az ötéves tervidő­szakban a járás területén, a kiépí­tett mezei utak és nagyobb parcel­lák, mentén negyven új panelből épített trágyatelep készül el. A mocsaras területek lecsapolásá­­val szintén növelik az értékes szán-Namréglben a magyarországi Nép­­szabadság című napilap egyik szá­mában felfigyeltem egy címre ,(,Me­­zőhegyesl kukoricarekorderek“) és egy alcímre („Hektáronként 11,3 ton­na“). Mindjárt arra gondoltam, hogy Mezőhegyesen bizonyára kísérleti parcellákon érték el a tíz tonnán felüli hektáronkénti terméshozamot kukoricából. A csalogató cím és al­cím arra késztetett, hogy alaposan elolvassam, áttanulmányozzam az eléggé terjedelmes elemző írást. Mindjárt az elején megtudtam, hogy a gabonafélék szent növénynek számítanak Mezőhegyesen. A közel kétszáz éves itiezőhegyest birtok tör­ténelmében még soha nem fizetett a búza olyan terméssel (hektáron­ként megközelítőleg hat tonnát), mint a múlt évben. A betakarítást megelőző termésbecslések szerint a gazdaság vezetői arra következtet­hettek, hogy a másik gabonanövény, a kukorica Is Jó termést fog adni. Olyannyira, hogy nagyobb termés­hozam elérésére volt kilátás, mint az 1980-as rekordterméskor, amikor is 8,5 tonna szemet takarítottak be májusi morzsoltban számítva. Amikor véglegessé váltak a múlt évi kukoricatermelési eredmények, bebizonyosodott, hogy a termésbecs­lések nagy tartalékkal számoltak. A Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombii nát 2379 hektár területről hektáron­ként 11,4 tonna termést takarított be májusi morzsoltban számítva. Az írás rámutatott arra is, hogy Magyarom szágon ekkora termésre hasonló te* rületen még nem volt példa, s euró­pai, sőt vllfigmércével mérve is kU tűnő eredménynek számít. Volt olyan kukoricájuk, amely 697 hektáron 12,46 tonnával fizetett, s az egyik 36 hektáros tábla törzslapján átlag­hozamként valamivel több mint 15 tonnás termés állt. -.. A szakemberek, a mezőgazdasági dolgozók előtt joggal felmerül, a kérdés: hogyan csinálták, mit tettek a rekordtermés elérése érdekében?. a kihatoló levegő ►— tehát a klffl­­vott permetanyag mennyisége, iránya és a permetezés erőssége, intenzitá­sa. Az Így Átalakított Kertitox per­­metkllövellő hatótávolsága szélcsen­des Időben 30—40 méter. A fávókák nem működnek, ha megszűnik a leva-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents