Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-15 / 19. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május IS. A cukmpa-tHiiielés jelenlegi „stratégiája" A cukorrépa-termelésre az utöbbl évtizedben szinte világszerte minőségi csökkenés jellemző. A növekvő hozamok és a lényegesen több feldolgozott répatömeg mellett csökken a nyert cukormennyiség. A nagyobb tömeg felszedésére, szállítására és gyári feldolgozására eső többletkiadás, melyet nem fedez a cukorhozam, közgazdasági terhet jelent. A „cukorgyártás“ pontatlan kifejezés, mert nem fedi a végbemenő cukorkinyerési folyamat értelmét. Az országos cukorhozam nem a cukorgyárban, hanem a határban dél el, tehát elsésnrban a termelési körülményektől függ. A cukorrépa — mivel a második évben hoz magot — az előző tenyészidőben építi be az energiamennyiséget a gyökértömegbe, amely aztán a maghozam kialakítását biztosítja. Ipari szempontból a cukor formájában felhalmozott energia érdekel bennünket. A növény vegetatív és tartalékanyagainak kialakulása között elég széles tartományban változó egyensúly érvényesül. A tenyészidő kezdetétől aránylag hosszú ideig a levéltömeg és a gyökérzet egyenlő ütemben növekszik. A legmelegebb időszakban, júliusban és augusztus első felében a nap erőteljes sugárzása folytán a növény a már kiépített asszimilációs szerveivel lényegesen több energetikai anyagot — cukrot szintetizál, mint amennyit a már befejeződő növekedése igényel, Megkezdődik a gyökér cukorral való feltöltődése. Termodinamikai szempontból azt mondhatjuk, hogy a növény már nem növekszik, megszűnik a térfogati változás, vagyis már nem végez „munkát“. A fotoszintézis hozamát túlnyomóan belső energiájának a növelésére használja fel. Minőségi munkavégzésről beszélhetünk, mert az egyszerű, kis molekulájú cukrok, aminosavak, lipidek ebben a fejlődési szakaszban alakulnak át nagy, makromolekulájú összetett cukrokká, fehérjékké és zsírokká. A növekedési stádiumban végzett térfogati munka eredményeképpen kialakult '„üres“ gyökértömeg, mely a fotoszintézis előbbi egyszerű cukortermékének rosttá való alakulásából épült fel mint növényi váz, most telik fel energiával — cukorral. Ezt a már kialakult cukormennyiséget augusztus végén és szeptemberben a növény újra leépítheti, ha energiára van szüksége. Az energiát pedig a megújuló növekedéshez — térfogati munkához meríti. Erre a növényt a nagyobb mennyiségű nitrogén- és nedvességtartalom serkenti. Ezért a cukorrépa csökkenő cukortartalmának okát a jelenlegi termesztési technológiában a talaj nagy nitrogéntartalmának és a kései öntözés közös hatásának tulajdonítják. A talaj nitrogéntartalmának csökkentésével és az öntözési időrend észszerű átalakításával Nyugat-Európában komoly sikereket értek el. Az optimális nitráttartalmat speciális talajelemző módszer — elektroultrafiltráció — segítségével állítják be. Számos külföldi és hazai mérés alapján megállapították, hogy a cukorrépa termesztése során még a kezdeti tenyészidőben sem kívánatos a talaj 40 mg/kg-nál nagyobb nitráttartalma. Augusztus közepétől pedig nem engedhető meg, hogy a talaj nitráttartaima 10 mg/kg fölött legyen, mert a növény újra beindítja a növekedést, amelyhez a gyengülő napsugárzás már nem tud elegendőenergiát szolgáltatni, s így a növény a felesleges levélnövekedéshez a beépített cukrot használja fel. A cukorhozam céltudatos növelésére világszerte különböző mérési módszereket alkalmaznak. Gyakori a talaj nitráttartalmának többszöri vizsgálata, ősztől tavaszig úgy, hogy a kapott eredmények alapján irányítják a nitrogéntrágyázást. Hazánkban a Královiö-féle permetanyaggal augusztus végén kezelik a répát. Fonynyasztja a levélzetet, s ennek következtében növekszik és stabilizálódik a cukortartalom. Körültekintő kutatómunka eredményeképpen főleg az USA-ban figyelemmel kísérik a talaj ásványosodási folyamatának a dinamikáját is. Bebizonyították, hogy ettől függően jelentős mennyiségű nitrát-nitrogén szabadul fel a talajban, és az növeli a nitrogéntrágya hatását. A rejtett nitrogéntartalom felszabadulásának mértékét májusban mérik és matematikai függvénnyel fejezik ki. így megállapítható az előre várható nitrátfelszabadulás, mely az adott nitrogénseint mellett a cukortartalmat is váratlanul befolyásolhatja. * Ezeknek a törekvéseknek azonban csak akkor van értelme, ha kizárólag a cukorhozamra törekszünk. Ez volt valamikor az egyetlen cél a cukorgyári birtokon. Ma az eléggé feszült takarmányviszonyaink között ügyes üzemi stratégiával kell eldönteni a legelőnyösebb utat a kielégítő cukortartalom és a szükséges répafej és -szelte hozama között. Hisz a cukorrépafej és a répaszelet a szilázsalap 40 százalékát is kiteszi, ezért sem minőségi, sem pedig mennyiségi csökkenése nem kívánatos. Tehát a jelenlegi viszonyok között a cukorrépa nem kizárólag ipari növényünk. Az említettek alapján joggal felvetődhet az a gondolat, hogy a nitrogénhatás szempontjából mi tekinthető „középútnak“. A 15 százalékos cukornyeredék és a 45 tonnás hektárhozam elérését kell szem előtt tartani. A számitógépes tanácsadás szerint ajánlott nitrogénadagok nagyon kicsik, s 30—50 kilogrammos mennyiségben is előfordulnak. Szakembereink ezt kockázatosnak tartják. Az eddigi hektáronként adagolt 120—>Í50 nitrogénhatóanyag helyett 70—100 kilogrammot javasolnak. Ez mutatkozik a mai viszonyok között a helyes középútnak, különösen öntözéses termesztési viszonyok között. Az utóbbi időben végzett méréseink alapján figyelmeztetni kell a Csallóközben előforduló alacsony káliumszintre is. Káliumtartalom szempontjából nincsenek a talajok cukorrépa alá kellően elkészítve. E fontos tápanyag hiányát a többi szántóföldi növényeknél is megállapítottuk. A növények fotoszintézisének teljesítőképessége, mellyel növényi tömeget, vagy beltartalmi anyagokat egyaránt elő tudnak állítani, állandó érték. Az, hogy a fotoszintézis által kialakított egyszerű cukrok túlnyomóan rost, cukor, fehérje vagy zsiradék formájában épülnek-e be, a növényfajoktól és a termelési technológiától függ. A termesztési technológiát az említett tényezők segítségével, s az adott helyzet által megkívánt egyensúly megtartásával céltudatosan a termelési stratégiának megfelelően kell irányítani. TARR GYULA mérnök, a bratislaval Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Saraii ers2Ígo termelési fepasal&tofef ÖNTÖZÉSI PROGRAM A Volgamenti-hátság a szovjet mezőgazdaság jelentős bázisát képezi. Ezt az is bizonyítja, hogy itt a búzát kilenc és fél millió hektár területen termelik. Tekintettel arra, hogy ebben a körzetben gyakran hosszantartó szárazság uralkodik, megkezdték annak az öntözési programnak a valóra váltását, amely a jövőben tízmillió hektár terület öntözését teszi lehetővé. Az öntözővíz lehető legjobb hasznosítása érdekében a rendszer automatikus vezérlésű lesz. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a szükséges mennyiségű vizet még a Volga, Európa legnagyobb folyója sem tudja biztosítani. A szakemberek számításai szerint a Volga a szükséges vízmennyiségnek csupán egyharmadát biztosítja, mert máskülönben megbontanák a nagy folyó vízháztartását. Ebből kifolyólag azzal számolnak, hogy a szükséges vízmennyiséget a Szovjetunió északi részén levő folyóból vezetik a Volgába. CUKROT — MIKROORGANIZMUSOKKAL A Bolgár Tudományos Akadémia Szófiai Mikrobiológiai Intézete a mikroorganizmusok mesterséges úton történő tenyésztése módszereinek kidolgozásával és az ipari termelésben történő hasznosításuk lehetőségeivel is foglalkozik. A legjelentősebb eredmények közé a glükóz enzim hasznosítása tartozik, amely a kukoricából történő cukornyerésen alapszik. Az enzimek (fehérjetermészetű vegyületek, amelyek meggyorsítják az élő szervezetben a biokémiai folyamatokat) a kukoricában levő cukrokat karamellra, ezt pedig gyümölcscukorra (fruktóz) alakítják át, amelynek jóval magasabb a cukortartalma, mint a cukorrépáé vagy a cukornádé. Az említett új termelési módszer kizárja a cukor finomítását (rafinlrozás), amely egyébként a hagyományos cukornyerést módszer legenergiaigényesebb folyamata, ugyanakkor az új módszer csökkenti a levegő- és a vízszennyezés mértékét is. A közgazdászok már kiszámították: a magas cukorfokra való tekintettel a Föld lakói elegendő cukormennyiséghez juthatnának, ha az említett új termelési módszer segítségével évente mintegy százezer tonna kukoricát dolgoznának fel. Az intézet szakemberei további termelési módszerek kifejlesztésén fáradoznak, amelyek az enzimek segítségével lehetővé teszik a citrom- és borsav, sajtkultúrák (élesztők), antibiotikumok stb. mesterséges úton történő gyártását. gépesített betakarítás Szovjet szakemberek a moldovai ültetvényeken olyan gépkomplexumot próbáltak ki a gyakorlatban, amely a paradicsomtermelésben teljesen kizárja a kézi munkaerő igénybevételét. Az új termelési rendszerrel már néhány éve folynak a kísérletek в Dnyeszter folyó melletti gigászi zöld ségkertészetben, amely mintegy tízezer hektáros területen gazdálkodik Évente több mint tízezer tonna paradicsomot takarítanak be, ami a hagyományos termelési rendszerrel összehasonlítva a termésmennyiség megkétszerezését eredményezte. ÚJ INTÉZKEDÉSEKKEL Nemrégiben a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának megtartott munkaértekezleten az állattenyésztési termeléssel kapcsolatos új intézkedések elfogadásával, valamint a mezőgazdaságban dolgozók új bérezési rendszerének érvényesítésével foglalkoztak. Az országban január elsejével lépett életbe az új bérezési rendszer a mezőgazdaságban, amelynek értelmében a jövőben a kereset 70 százaléka az elért eredmények függvénye lesz, s mindössze 30 százaléka lesz stabil rész. Az állattenyésztés továbbfejlesztését elsősorban a keveréktakarmányok, a rétek és legelők termésének ésszerű hasznosításával valósítják meg. Mivel az ilyen gazdálkodás bevezetése következtében a szarvasmarhák tervezett átlagos napi súlygyarapodását csak két év múlva érhetik el, Romániában a marhahúsfogyasztásban jelentős csökkenéssel számolnak, amit baromfi- és juhhússal pótblnak. Az önellátottsággal kapcsolatos tervezet értelmében minden vidéki lakos tarthat a jövőben szarvasmarhát. A mezőgazdaság helyzetének javítása érdekében a növénytermesztés szakaszán is számolnak egy újdonsággal — az igényes mezőgazdasági csúcsmunkák yégzésébe az összes lakost, dolgozót kivétel nélkül bekapcsolják. A legfontosabb növénykultúrák betakarítása idején Romániában bezárják az üzleteket, a vendéglőket, a hivatalokat és az iskolákat, hogy minden erőt a megtermelt értékek megmentésére, sikeres betakarítására összpontosítsák. KÖZÖS GAZDÁLKODÁS ÜTJÄN Afganisztánban a mezőgazdasági szövetkezeteknek 190 ezer tagja van. Az 1211 szövetkezet 284 ezer hektár területen gazdálkodik. A földművesek tudatosítják a szövetkezetek létesítésének és működésük jelentőségét, és egyre nagyobb számban lépnek a közös gazdálkodás útjára. Ugyanis a szövetkezeteken keresztül segítséget és kölcsönöket kapnak, s hathatós a tanácsadói szolgálat is. A tagok legfőbb feladata: teljesíteni azokat a célokat, amelyeket a szövetkezetek létrehozásakor tűztek maguk elé, s mindent elkövessenek a szövetkezeti mozgalom további fejlesztése érdekében. A szövetkezeti mozgalom főleg a kormány intézkedései folytán fejlődik, amelyek a földművesek életfeltételeinek javítását szorgalmazzák. (HlZ) Gépszemlén jártunk A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás növénytermesztési és állattenyésztési ágazatvezetőinek, valamint a mezőgazdasági újítómozgalom szervezőinek legutóbbi tanácskozását a csilizradványi (Ciližská Radvaö) Csilizköz Efsz-ben rendezték meg. Azért éppen itt, hogy a gyakorlati szakembereknek lehetőséget kínáljanak a széles körben meghonosításra váró nedveskukorica tárolási és felhasználási módszer, egyelőre szerény hazai tapasztalatainak tanulmányozására. A helybeli szövetkezet ugyanis több mint kétezer tonna kukorlcacsődarát készített a múlt őszön, melynek etetésével a sertéshizlalásban kísérleteznek. A kukoricát átalakított gabonakombájnokkal gyűjtötték be. Helyt vélemény, hogy erre a célra a szovjet kombájnok a legalkalmasabbak, hiszen eleve több csutkatörmelóket gyűjtenek össze, és a szemtermést is Jobban zúzzák. A gépektől behordott szemcsutka-keveréket csigás szállító juttatta a házilag készített kalapácsos darálóba (1. kép). A nyert kukorlcacső-dara csatlakoztatott szállítószalagon Jutott el a betonelemekből és deszkából készült, fekete fóliával bélelt silóvermekbe. Itt erőgépek tömörítették az anyagot, akárcsak a kukorlcaszilázst. Végül az egészet betakarták fóliával és vékony földréteggel. A tárolt takarmány kitermelését (2. és 3. kép) traktorral üzemeltetett Silex 5 Т típusú géppel oldották meg, amely a darát fúvócsövön keresztül a takarmáiiyszállításban használatos kukakocsiba juttatja. Helyi viszonylatban egy mázsa kukorlcacső-dara betakarítási és tárolási költsége 3 korona 26 fillér. A módszerrel egy hektárról 11,7 tonna takarmány nyerhető (beleértve természetesen a csutkát és a biológiai nedvességet is), ami annyit jelent, hogy a CCM módszer alkalmazói hektáronkénti átlagban hat-tíz sertéssel többet hizlalhatnak, mintha csupán a 6,5 tonnás területegységenkénti szemhozam állna rendelkezésűkre. A cstllzköziek ígéretesnek tartják ezt a módszert s az Idén már hatezer tonna kukorlcacső-darát akarnak készíteni >— 2500 tonnát szemes kukoricából, 3500 tonnát pedig szílázsnak termelt kukoricából. Kép és szöveg: Kádek Gábor
