Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-15 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 15, 4 * L ff //// fi fj t> h 4- fi .egfobb érték az ember Koczkás Károly — munka közben Rajtuk is múlik Még mindig sokan megfeledkeznek arról, hogy a mezőgazdasági üzemek nemcsak gazdasági, hanem társadal­mi szervezetek is. A rimaszécsi (Rimavská Seč) szö­vetkezet azon kevés gazdaságok egyike, ahol nemcsak termelő tevé­kenységet folytatnak, hanem az em­berek életmódját is szervezik, befo­lyásolják. Kulturális és szociális sze­repet is betöltenek. S mindezt azzal az egyszerű és természetes céllal teszik, hogy dolgozóik kedvvel vé­gezzék munkájukat, s tudjanak örül­ni, lelkesedni a közös eredménye­kért. Nem is gondolnánk, hogy ezek a tényezők mennyire befolyásolják a tervteljesítés ütemét, a termékek minőségét, ami távlatokra is megha­tározza a gazdaság fejlődését, jövő­jét. Az évről évre igényesebb terveket, feladatokat csak olyan dolgozókkal lehet megvalósítani, akik a tájban és a közösségben egyaránt otthon érzik magukat. Akik hagyományaik ápolása mellett megismerkedhetnek tágabb hazájuk és a nagyvilág dol­gaival, történelmével, kultúrájával. Akik számára a megfelelő szolgálta­tásokat is hozzáférhetővé teszik. Nos, a rimaszécsi szövetkezet ve­zetőségét ilyen törekvésekért üdvö­zöljük. Ebben a gazdaságban öt év­vel ezelőtt 250 ezer koronát költöt­tek szociális-kulturális célokra. Az idén már 420 ezret, aminek ésszerű felhasználását humánus döntésekkel és cselekedetekkel igazolták. 1978 és 1981 között a kultúralap pénzeszkö­zeinek ötven százalékát felhasználva — közösségi összefogással — két­­osztályos, 60 férőhelyes szövetkezeti óvodát építettek, amelynek értéke Természeti kincseink közé tar­toznak a föld mélyéből feltörő termálvizek. Hazánk gazdag bővizű forrásokban, melyek alkalma­sak különböző betegségek gyógyítá­sára. Az ember egészségének óvása szo­cialista társadalmunk elsőrendű fel­adata, s ezért nem véletlen, hogy a régi fürdőket korszerűsítik, s úja­kat létesítenek, ahol évente tízezre­ket gyógyítanak, különböző összeté­telű hévízzel. A Szlovák Szocialista Köztársaság szintén gazdag jóminőségű termálvi­zekben, s az emberi egészségre jő hatású éghajlati körzetekben. Nem véletlen, hogy Szlovákiában 23 für­dőhelyet tartanak nyilván, s közülük néhányat a szomszédos országokban, sőt világszerte is jól ismernek. A gyógyfürdők fő célja a lakosság egészségével való fokozottabb törő­dés, a gyógyvizek, a szennyezetlen levegőjű vidékek maximális kihasz­nálása a különböző betegségek meg­előzésére, a műtéten átesők további gyógyítására. A fürdők befogadóképessége, beren­dezése napjainkban sem egészen ki­elégítő, de ezelőtt néhány évtizeddel csak részben feleltek meg a kiváló minőségű termálvizek és az ózondús levegőjű vidékek kihasználásának. Az említett okokból kifolyólag a kormány és az egészségügyi szervek 2 millió korona. A berendezés félmil­liót ér. A szövetkezet elnöke juhász István, így szól dolgaikról: * — Kitartóan törekszünk — egyre nagyobb pénzeszközöket befektetve — a munkafeltételek ' javítására, a munkaeszközök modernizálására, va­lamint a munkakörnyezet rendezésé­re. A kulturális rendezvények szer­vezésére, dolgozóink szórakoztatásá­ra, ismereteik bővítésére legalább ilyen gondot, s anyagi fedezetet for­dítunk. A tagság 35, a vezetőségnek pedig 95 százaléka 35 éven aluli fiatal. Ebben a kétszázötven fiatal­ban hatalmas erő feszül, amely fel­törőben van. A róluk való sokrétű gondoskodással arra törekszünk, hogy erkölcsileg is ragaszkodjanak, kötődjenek a szövetkezethez. — Az igazat megvallva, a megle­vő szociális létesítmények eddig nem örvendenek valami nagy meg­becsülésnek. Most rendezzük a gaz­dasági udvarokat, portalanltjuk az utakat, parkokat létesítünk, már igénylik és jobban értékelik az újabb fejlesztési szakaszban létesí­tett szociális berendezéseinket. A kulturális eszközök ésszerű fel­­használásával nő a dolgozók ragasz­kodása és öntudata. Tavaly tizenhá­rom tagú népi- és tánczenekart sze­reltek fel hatvanezer koronából. A két együttes tagjai között találbató az állattenyésztési főágazatvezető, s az üzemi pártszervezet elnöke is. ök szórakoztatják a tagságot a kü­lönféle hagyományápoló rendezvé­nyeken. A tömegszervezetekkel is jó a kap­csolatuk. Szükségük van egymásra. A szövetkezet autóbuszt kölcsönöz különleges gondot fordítottak és for­dítanak a fürdőhelyek befogadóké­pességének a növelésére. Például 1948-ban Szlovákiában a szanatóriu­mi ágyak száma 6157 volt, s azóta ez a szám megduplázódott. A tervek szerint 1990-ig 16 ezerre növekszik a szanatóriumi ágyak száma. Az épületek korszerűsítésénél min­denütt bevezették a központi fűtést, s az új pavilonokhoz hasonlóan két, esetenként egyágyas szobákat hoz­tak létre. Gyógykezelési utalványokat rend­szerint a szakszervezetek és a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottságai vásárolnak. Természetesen egyének is vehetnek beutalót. A különböző szervezetek által vásárolt beutalók rendszerint 21 naposak — májustól-októberig — a gyógykezelésben résztvevők 10, az idény után pedig napi 5 koronával Járulnak hozzá a költségekhez. Az X jelzésű beutalókat rendsze­rint a betegállományban lévők kap­ják, de meghatározott betegségekre mások is igényelhetik. Ha a beteg állapota nem javul kielégítően a meghatározott gyógykezelési időszak alatt, az orvos meghosszabbíthat­ja a fürdői keze­lést. A szakszer­vezeti beutaltak­nak az útiköltsé­get utólag, a bér­listán keresztül térítik. Ha a für­dőhelyről a gyógy­kezelési idő letel­te előtt távozik valaki — ezt az utazási jegyek dá­tuma bizonyítja- — az utazási költsé­geket nem térítik meg. A nyugdíja­sok, rokkantak, esetenként mások útiköltségét a für­dőhelyeken térítik meg. Az egészségügyi ellátás a fürdőhe­lyeken sokoldalú. A szakorvosok és a gyógykezelést végző személyzet mindent megtesz a betegek gyógyu­lása érdekében. Fürdőhelyeink el­ismerését jelenti, hogy a szocialista és a tőkés orszá­nekik, azok cserébe segítenek a ker­tészetben, a takarmányok- és a szal­ma begyűjtésében. A szövetkezetben negyven tagú ifjúsági szervezet te­vékenykedik. A vezetők megállapítá­sa szerint a jövőben még többet kell tenniük igényeik kielégítésére. A szövetkezetből nyugdíjba vonuló dolgozókról is gondoskodik a szövet­kezet vezetősége. Évente ünnepi ta­lálkozót rendeznek számukra. Az igénylőknek ebédet is biztosítanak 1,50 koronáért. Eddig hat községbe szállították naponta az ebédet mint­egy száz nyugdíjasnak. Évente közel 35 ezer ebédet osztottak ki. Üzem­anyaghiány miatt jelenleg csak a székhelyközságben tudják megoldató a nyugdíjasok étkeztetését. Remélhe­tőleg a járási szervektől hamarosan megkapják az üzemanyagfedezetet, s akadálytalanul folytatják ezt az emberséges szolgáltatást. — A nyugdíjasok így vallanak er­ről: — A legnagyobb erkölcsi megbe­csülésben részesülünk. Nem „dobtak“ el minket, ha már nincs is szükség ránk. A vezetők szerint megérdemel­jük, amiben részesülünk, amiért ilyen színvonalra fejlesztettük a szö­vetkezetét. Mi is hálásak vagyunk, S elmondhatjuk: így érdemes meg­öregedni. Ha egy szövetkezet szociális és kulturális programja nem formális, nem „képmutató“, hanem őszinte emberi humánumból fakad, s a dol­gozók legégetőbb szükségleteit elé­gíti ki, nem lehet befejezett. Az el­ért eredmények újabb igényeket szül­nek; ez a fejlődés dialektikája. A tagság pedig széles körű támogatá­sával ezek megvalósítását szorgal­mazza. A rimaszécsi szövetkezet dolgozói most egy mikroböicsődére takarékos­­kodnak. Többféle szolgáltatás beve­zetését is tervbe vették. Zárómondatként az efsz elnökét idézem: „Minden dolgozónkkal érez­tetni akarjuk, hogy szövetkezetünk nagy családjának a tagja“. KORCSMAROS LÄSZLÖ gokból egyaránt nagy az érdeklődés. A fürdőhelyeken szépen berende­zett kulturális helyiségek, klubok és könyvtárak állnak a gyógykezelésen lévők rendelkezésére. Nagyobb für­dőhelyeinken jelentős eseménynek számít a Zenei Nyár, amelyen hírne­ves bel- és külföldi együttesek lép­nek fel. A gyógykezelésen lévőknek filmszínházak állnak rendelkezésük­re, de a televízió, a társas összejö­vetelek, a szakmai előadások is kel­lemes élményt nyújtanak. Rendsze­resek a kirándulások, amelyek lehe­tőséget nyújtanak a környék szép tájaival és a távolabbi vidékek ne­vezetességeivel való megismerkedés­re. Hajdanában a falusi lakosság csak hírből Ismerte a fürdőt, esetleg egy­két módosabb gazda felesége járt a köszvényét, vagy más betegségét gyógyítani. Afféle „úri passziónak“ tartották a fürdőt. A szocializmust építő hazánkban a helyzet еуЭкеге­­sen megváltozott. A szövetkezetek létrehozása, megerősödése lehetővé tette, hogy ne csak az iparban és más helyeken dolgozók, hanem a föld művelői, a falusi lakosság is rendszeresen részt vehessen gyógy­kezelésen. TÓTH DEZSŐ (Befejezés az 1. oldalról) máival foglalkozik. A bizottságok rendszeresen ellenőrzik a tervmuta­tók teljesítését. Ha fogyatékosságokat észlelnek, számonkérik az illetékes szövetkezet állattenyésztésének veze­tőitől: mi indokolja a lemaradást, s mit tesznek a helyzet javítása érde­kében. A bizottságok jegyzőkönyvet készítenek, s ellenőrzik a határoza­tok megvalósítását. A felmérések szerint — a takar­mányozási gondok mellett — a leg­nagyobb problémát az új tehenészeti farmok hiányos műszaki ellátottsága okozza. A tél folyamán például bo­nyodalmat okozott a takarmányadag megfelelő minőségben történő elő­készítése, gyakori volt az áramkiesés stb. Többször is előfordult, hogy Öröm volt nézni, hogy a talaj milyen mohón fogadta be a vizet, azt az éltető természeti kincset, amely mindig a jó termés egyik alapfeltétele volt. Persze a csapa­dék nem föntről, hanem a piros­fekete öntöződobokon keresztül érkezett. Mikor lehet az öntözőmester elégedett a munkájával — kér­deztem Koczkás Károlyt az át­nedvesedett lucernatábla közepén. — Ha nem „fehérfoltos“ az ön­tözés, vagyis ha nem hagyunk magunk után öntözetlen területet. Máskülönben a jó napi teljesít­mény mellett arról is gondoskod­nunk kell, hogy a talaj megkap­ja az előírt mennyiségű vizet. A nádszegi (Trstice) szövetke­zet öntözőbrigádja nyolc tagú. Ottjártamkor — május elején i— a lucernát, a gabonát, a borsót 3—4 napig nem volt áramszolgálta­tás, ami lehetetlenné tette a műszaki berendezések üzemeltetését, hátrál­tatta a tehenek fejését, az alapvető higiéniai követelmények betartását. Arra is felfigyeltek az illetékesek, hogy baj van a tej tisztaságával. A járás emiatt a kerületi ranglista se­reghajtója lett. Az első negyedévben az eladott tej 66 százaléka nyert be­sorolást az I. minőségi osztályba, ami a járásra nézve nem hízelgő. Az utóbbi két hónapban a hatékony in­tézkedéseknek köszönve lényegesen javult a tej minősége. Márciusban például az értékesített tej 75, ápri­lisban pedig több mint 80 százaléka került az I. minőségi osztályba. Bebizonyosodott az is, hogy az őszi keverékek nagyon gyengék. Sem a tervezett hozamot, sem a feltétele­öntözték, napi 40—60 hektáros teljesítménnyel. A Kis-Duna vize felébresztette az indulófélben le­vő növényzetet. Ehhez az ered­ményhez nagyban hozzájárult az öntözőcsoport becsületes mun­kája. — Aki nem hiszi, meggyőződ­het róla: egész nap meg sem ál­lunk. Ugyanis némi lazítás is már tonnákban mérhető termés­­kiesést jelenthet. Nekünk sem mindegy, lesz-e elegendő takar­mány, gabona, zöldség, hiszen a közösről — a miénkről van szó. Káliazi János traktoros szavalt, akit az önlöződobok áthelyezé­sével bíztak meg, jő lenne, ha minden illetékes szövetkezeti dol­gozó megszívlelné. Ugyanis nem kevesebbről, mint az egész évi termésről van szó. zett minőséget nem nyújthatják. A helyzet áthidalása céljából jelenleg a normában megállapítottnál több erőtakarmányt etetnek az állatokkal. Annak ellenére, hogy helyenként eltérések mutatkoztak a hízómarhák átlagos súlygyarapodásában, jó kilá­tások vannak az áruforgalmazási fel­adatok teljesítésére. A vágóbaromfi forgalmazása azonban gondot okoz n járásban, mert az erőtakarmányok korlátozott mennyisége bizonyos szin­ten behatárolta a termelést. Április 20-ig 76 tonnával több marha- és ser­téshúst értékesítettek, s ezzel pótol­ták a lemaradást. Az utóbbi időszak­ban ugyan, javult a tápokkal való ellátás, de sajnos egy újabb prob­léma jelentkezett: nincs megfelelő mennyiségű napos csirke. A tojáster­melés és -forgalmazás kedvezően alakult, s így a tervek teljesítése nem okozott különösebb gondot. HOKSZA ISTVÁN TERMÁLVÍZ a gyógyítás szolgálatában —kalifa— Káliazi János traktoros: „Hajtunk, mert a jó termés rajtunk is múlik...“ Fotó: --ita^. Eredmények és távlatok í

Next

/
Thumbnails
Contents