Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-15 / 19. szám
Szabad Ffflmávas AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1982. MÁJUS 15.- .mm 19. szám XXXIII. évfolyam Ага 1,— Kés KEDVEZŐBB FELTÉTELEKET A CSKP KB 13. ülése és pártunk XVI. kongresszusa az élelmiszerellátás színvonalasabbá tételére törekvést. az ésszerűbb táplálkozás feltételeinek megteremtését legfontosabb gazdaságpolitikai feladataink sorában említette. Az óhajtott, és napjaink bonyolult külgazdasági feltételei közepette egyre nagyobb jelentőséggel bíró önellátottság megteremtésében, természetesen, ezentúl is a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztésére alapozunk. Ugyanakkor nem tagadjuk, hogy elképzeléseink valéra váltásában nagy társadalmi jelentőséggel bír az állami alapok iránti igény mérsékelését, illetve az osztható javak felhalmozását segítő háztáji kertészkedés és állattartás. Sajnos, a legfelsőbb pártfőrum határozata ellenére, sok helyütt még ma is érvényesül a korábbi, a kistermelők kezdeményezését csorbító helytelen szemléletmód. Mégis terebélyesedik, izmosodik a kertbarátok és kisállattenyésztők, a szerződéses zöldségtermelésre és állathizlalásra vállalkozók mozgalma. A pártkongresszus határozata feladatul adta a mezőgazdasági üzemeknek és a nemzeti bizottságoknak, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy hazánkban egyetlen ár mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület se maradjon kihasználatlanul. Kormányhatározat sürgeti, hogy a gépek száméra hozzáférhetetlen, korszerű nagyüzemi termelésre alkalmatlan földterületeket haladéktalanul át kell engedni azoknak a kistermelőknek, akik önellátást vagy árutermelési céllal kertészkedésre, Illetve állattartásra vállalkoznak. Ezrek sóhajtottak föl reménykedve, hogy most már bizonyára kapnak egy darabka földet, ahol — a kellemeset a hasznossal ésszerűen egybekapcsolva — tartalmasán eltölthetik szabadidejük egy részét. Remény volt, de eredmény alig. Hogy mégis mennyi, azt az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága igyekezett felmérni a huszonöt szlovákiai járásban végzett ellenőrzések során. A többi között megállapítást nyert, hogy Szlovákiában összesen 187 ezer hektáros földterület van a kistermelők birtokában. A felmérés során arra is fény derült, hogy van még körülbelül 30 ezer hektáros mezőgazdasági földterületünk, amely évek óta csak részben van kihasználva, esetleg teljesen parlagon hever. A becslések szerint ebből a területből 12— 13 ezer hektárt lehetne átengedni a kistermelőknek. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága megállapította, hogy a helyenként jelentkező nemtörődömség, a bonyolult ügyintézés, a túlhajszolt bürokratizmus hátráltatja a kistermelőknek szánt földterületek felosztását, mielőbbi művelésbe vételét. Csupán a fővárosban száz hektár olyan földterületre bukkantak, amely idestova tíz éve parlagon hever, miközben a nemzeti bizottságok húszezernél több kertigénylést tartottak nyilván. A népi ellenőrök közbelépése nyomán Bratislavában még a mült évben átadtak a kistermelőknek negyvenhárom hektáros földterületet, további területeket pedig előkészítettek a leendő kerttelepek részére. Ezzel együtt tavaly 1117 hektárt engedtek át Szlovákiában a kertészkedőket és kisállattenyésztőket tömörítő szövetségek alapszervezeteinek. Hogy őszinték legyünk, tulajdonképpen már ez Is sikernek számit. Mégis elégedetlenek vagyunk. Miért? Mindenekelőtt azért, mert még legalább tizenkétezer hektár elfekvő földet kellene mielőbb bevonni a társadalmi javak termelésébe, de a mezőgazdasági minisztérium csupán hétezer hektáros terület átadását helyezte kilátásba a tervidőszak végéig. Természetesen egvőb okunk is van az elégedetlenségre. Tudom, a kistermelés fellendítését célzó Igyekezetünk sikere elsősorban az elfekvő földterületek rugalmas átadásától függ. De nemcsak attól. Komoly lépéseket kell tennünk a termelők biztonságérzetének megszilárdításáért. Ebben mindenekelőtt a hosszú lejáratú adásvételi szerződések, az ösztönző árpolitika, a rugalmas felvásárlás, a hitelnyújtás és a biztosítási lehetőségek metgeremtése lehet a segítségünkre. A fölvásárlási árakat ügy, kell megállapítani, hogy az egyelőre népszerűtlen zöldség- és gyümölcsfélék termelését is vonzóvá tegyük. Több fölvásárlóhelyet kell nyitni, esetleg lehetővé kell tenni, hogy a boltok közvetlenül átvegyék a termelők által kínált zöldséget és gyümölcsöt. Nagyon fontos, hogy bővítsük a szakboltok hálózatát, több minőségi vetőmagot, ültetőanyagot, műtrágyát és vegyszert kínáljunk a kistermelőknek. A faiskolák csemetekínálata kritikán aluli. Almaiéból túltermelés mutatkozik (a fajtaválasztékról Inkább ne beszéljünk), viszont kajszit, őszibarackot, szilvát, meggyet, cseresznyét és ringlót Ismeretség útján is csak kevesen tudnak szerezni. Hasonló okok miatt kevés a kertekben és a kerttelepeken a csemegeszőlő, s ribiszkét, egrest, málnát is többen telepítenének és kínálnának, ha volna ültetőanyag. Távlatilag javulást ígér, hogy a faiskolai termelés fejlesztését a Semez szakágazati vállalatra bízták, viszont a mai kezdők csemete-igénylésének kielégítését nem lehet évekig halogatni. Egyre égetőbb kérdésként jelentkezik a kiskereskedelmi bolthálózat hiányos kisgép- és eszközkínálata. A termelési szerkezet módosítása kö vetkeztében számos ipari üzem korlátozta vagy teljesen leállította a kerti szerszámok és kistermelői kellékek gyártását, de termelési pótkapacitásokról nem gondoskodott senki. Lehet, hogy egyszerűbb Kínából behozni a villát, Romániából a sarlót, Jugoszláviából a kaszát, mint itthon megszervezni a gyártást, de hogy olcsóbb is lenne, azt kötve hiszem. Ha viszont tényleg olcsóbb, akkor hozzunk be többet. A kereskedelmi minisztérium fölmérése szerint a hazai igények folyamatos kielégítéséhez legalább egy millió szerszámnyélre, százezer kerti fűrészre, 40 ezer ketteslétrára, 200 ezer kapára, B0 ezer lapátra, 10 ezer ásóra stb. lenne szüksége a bolthálózatnak. Hiánycikk a kompresszoros permetező, a kistraktor és a kerti traktorok valamennyi munkaeszköze. A CSSZK- ban nemrég jől sikerült bemutató kiállítást rendeztek, hogy felhívják a szabad gyártó kapacitással rendelkezők (ipari és mezőgazdasági üzemek, kisipari szövetkezetek, helyi gazdálkodási vállalatok stb.) figyelmét a sorozatgyártásra váró termékekre. A kezdeményezés sikerrel járt. Szlovákiában most készítik elő egy hasonló bemutató megrendezését; bízunk benne, hogy ez Is enyhít majd a gondjainkon. Természetesen nem szabad megfeledkezni ez .állattartók speciális Igényeinek kielégítéséről sem. Mielőbb meg kell oldani a takarmányok házhozszállítását és a vágőérett állatok helyben! felvásárlását, bővíteni kell a keltetők kínálatát (csibék, kacsák és libák), és tenyésztői kellékekből is többet kell forgalmazni. Tudjuk, hogy nem könnyű feladat eleget tenni ezeknek az elvárásoknak, mégis hangsúlyozzuk — mielőbb munkához kell látni, mert csakis így tudjuk megteremteni a szárnyait bontogotó mozgalom fejlesztésének kedvező feltételeket. Nem titok, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon előbbre vannak ezen a téren. Tőlük vettük az ötletet, talán a tapasztalataikat Is kamatoztathatnánk. Minden bizonnyal a hasznunkra válna, hiszen a kertészkedők és állattartók már így Is jelentősen enyhítik éllamház1 tartási gondjainkat. Tavaly 55 pzer tonna zöldséget, 50 ezer tonna gyümölcsöt és 5988 tonna húst kaptunk a szerződéses árutermelést folytató kistermelőktől. Tőlünk, a társadalmi összefogással megteremtett teltételektől függ, hogy a jövőben milyen segítséget remélhetünk a háztáji termelés fellendítését, a szabadidő tartalmas kitöltését szorgalmazó kistermelőktől! KÄDEK GABOR — A mezsgyék... először azokat kellett leszántani, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjenek beszélni arról, hogy ez az enyém, és megszülessen a miénk — mondja Bakulár László a marcelházi (Marcelová) szövetkezet elnöke. Személyében a Szocialista Munka Hősét, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság úttörőjét köszöntjük. Eletútjával lapunk ötödik oldalán foglalkozunk Fotó: CSTK Eredmények és távlatok Az áruforgalmazási feladatok megvalósítása, s az ezzel kapcsolatos problémák rugalmas megoldása napjainkban a legidőszerűbb kérdések egyike. Mezőgazdaságunk vezető dolgozói az irányítás minden szintjén tudatosították, hogy az időtervek teljesítése törvény. Ezért arra törekednek, hogy a jó példák általánosításával, a helyenkénti fogyatékosságok kiküszöbölésével elősegítsék a tervek megvalósítását. Z s á к János agrármérnök, a Galántai (Galanta) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy az SZLKP járási bizottságának márciusi plenáris ülésén érdemben foglalkoztak az állattenyésztés múlt évi tervfeladatainak teljesítésével. Az idei esztendő rajtja a problémák miatt nem sikerült, bizonyos tervmutatők szempontjából a járás a kerületi átlag alatt maradt. Az április 20-1 felmérések megmutatták, hogy vágóállatokból a forgalmazás időtervét aránylag sikeresen teljesítették, sőt esetenként túlszárnyalták. A vágóbaromfi és a tejforgalmazás terén viszont adósak maradtak társadalmunknak. Tejből például 154 ezey literrel, vágóbaromfiból pedig 76 tonnával adtak kevesebbet társadalmunknak. Az első negyedévben a vágómarhák átlagsúlya mindössze 308, a sertéseké pedig 105 kilő volt. Nagy gondot okoz a járás vezetőinek a tejfelvásárlás időterv szerinti teljesítése, ami részint szubjektív okokra, részint pedig a laktáciö eltolódásaira vezethető vissza. Kedvezőbb eredmények csak májusban érhetők el, amikor az állatok elegendő zöldtakarmányt kapnak. Április ntolső dekádjának adatai alapján a járásban 8,6 liter tejet értékesítettek naponta tehenenként. A tej eladása szempontjából a legjobb gazdaságok között említhetjük a nádszegi (Trstice) szövetkezetét (11,4 liter), a deáki (Diakovce) szövetkezetei (10,5 liter), a nagyfödémesi (Veiké Üfany) szövetkezetét (10,1 liter) és a galántai (10 liter) szövetkezetét. Ezzel szemben a szenckirályfai (Kráfová prí Senci), a ,sókszelőcei (Selice), a sopornai, a farkasdi (VI- óany) és néhány más szövetkezetét el kell marasztalnunk a gyenge eredmények miatt. A közelmúltban a sereghajtó gazdaságukban (elmérték a helyzetet, és hatékony intézkedéseket tettek a tervek teljesítése érdekében. Csak természetes, hogy nem egyszeri akcióról van szó. A járási mezőgazdasági igazgatóság és a biológiai szolgáltatások szakembereiből létesített három bizottság szakmai tanácsokkal segíti a rászoruló mezőgazdasági üzem vezetőit. Az egyik bizottság a szarvasmarhatenyésztés, a másik a sertéstartás helyzetével, a harmadik pedig az állatok takarmányozásának* problé(Folytatás a 4. oldalon) WK A hosszantartó, hűvös, szeles időjárás nagyon lelassította a növényzet fejlődését, s hátráltatta a szántóföldi munkák menetét. Sok helyen számottevő károkat is okozott. Az őszí gabonaféléknél például a hideg és a szárazság hatására jelentősen csökkent a mellékhajtások száma, s nagyobb területeken megsárgult a növényzet. Ez azonban nem adhat okot a csüggedésre. A természet még behozhatja a két-három hetes lemaradást, mérsékelheti a keletkezett károkat, természetesen csak a hathatós emberi beavatkozás segítségével. A jelen Időszakban ezért minden erőt, eszközt latba vetve kell meggyorsítani a szántóföldi munkák menetét, állapították meg az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztést irányitó bizottságának legutóbbi ülésén. Mindenekelőtt a szemes- és a silókukorica vetésében kell behozni a lemaradást. Szlovákiai viszonylatban a szemes kukorica vetőmagja május elején a termőterület 75, a silókukoricáé pedig csupán 47 százalékán került a talajba, holott köztudott, hogy a májust vetés kedvezőtlenül befolyásolja a termés alakulását. A szemes kukorica vetésének azért Is szükséges fokozott figyelmet szentelni, mert az őszi gabonák kiesését csakis ezáltal pótolhatjuk. Valamennyi gazdaság vezetőjének és dolgozójának tudatosítania kell, hogy ha nem tartják be a szemesek előirányzott termőterületét, s ha nem követnek el mindent a tervezett hektárhozamok elérése érdekében, akkor szinte felmérhetetlen népgazdasági problémák keletkezhetnek. A szemesekből való önellátottság korparancsl Bár a napraforgó vetésit a tervezett területen globálisan elvégezték — a kelet-szlovákiai kerület mező-Sürgeti leiadatok gazdasági üzemeinek köszönve, ahol harminc százalékkal növelték a termőterületet —, de a nyugat- és a közép-szlovákiai kerületben lemaradtak. Ezt a lemaradást mielőbb be kell hozni, méghozzá a tervezettnél nagyobb területen, mert csak így pótolható az őszi repce számottevő kiesése. Annak ellenére, hogy a cukorrépa magágyának előkészítését és vetését nagy gonddal végezték a gazdaságok többségében, az erős szélviharok főleg Szlovákia déli részein súlyos károkat okoztak. Az erózió által károsított területen — amely tizenötezer hektárra becsülhető a Betanol alkalmazását javasolják a szakemberek. Hozzávetőlegesen 7 ezer 750 hektárnyi területen újra kell vetni a cukorrépát. A cukorrépa veteményének kiszántása csak abbaD az esetben Indokolt, ha az egyedszám hektáronként nem éri el az ötvenezret. Legkritikusabb a helyzet a tömegtakarmányok termelésében. A vegetáció esetenként négy hetet is késik. Május első hetében az évelő takarmánynövények és gyepek termése olyan gyenge volt, hogy zöldtakarmányozásra nem lehetett használni. A téli takarmánykészletek pedig nagyon megcsappantak. A szükséges takarmányalap biztosítása megfontolt és ésszerű takarmánygazdálkodást követel. Több gazdaságban sajnos a súlyos helyzet ellenére is úgy bánnak a zöldtakarmánynyal, mint a legnagyobb bőség idején. (Folytatás a 2. oldalon)
