Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-05-08 / 18. szám

1882. május 8. юти.ш шш wessamuß, f 19 A 30RJÚNEVELÉSR0L Minél fiatalabb a borjú, annál jobban hasano­­sltja a tejet. Egy kilogramm ététúly elóállltáeá­­hoz az egy két hataa borjú Ot-hat, a hat-nyole hetes borjú pedig tlz-tlzankét kilogramm tejút fogyaszt el. A teljes értékű tej »Iszom rendkívül drága takarmány. Ezért jogosak azok a törekvé­sek, amelyek a borjak táplálkozásáhos szükséges teljes értékű tej mennyiségének csökkenésére irányulnak. Külföldön meglepően kávés mennyi­ségű tejadagokkal nevelik a borjakat Hasúnk­ban is a jövőben a tejadagok bizonyos csökke­nésével kell számolni. Ugyancsak időszerű törekvés, hogy a borjú­­nevelésben is csökkentsük a munkaerő-szükség­letet, amely napjainkban még jelentős. A munka­erű megtakarításával kapcsolatban előszűr Is fel­vetődik az Itatások száma. Az általános tartás­technológiái utasítások szerint napi négy—öt­szöri, majd háromszori itatás ajánlatos. Munka­megtakarítás szempontjából azonban helyesebb­nek tartjuk az első négy-öt héten háromszor, majd utána naponta kétszer itatni. Az itatások számának eldöntésében alkalmazkodnunk kell a napi fejések számához is. Ugyanis a tájét tőgy­melegen kell itatni, különben a tejet melegíteni szükséges, ami a föcstaj esetében nehézségekbe ütközik. Hiszen az Itatást megelőzően fájni, as edényeket tisztítani kell, ami munkatöbbletet je­lent. Az itatás higiéniai szabályainak betartása rend­kívül fontos tényező. A tejet az egész Itatási időszak alatt tőgymelegen kall itatni. Ugyanis a 35—38 C-fok hőmérsékletű tej as oltógyomor­­ban öt perc alatt megalvad. Az alacsonyabb hő­mérsékletű tej megalvadásához lényegesen hosz­­szabb Idő szükséges. Mivel a tej csak rövid Ideig marad az oltógyomorban, Így a kellőképpen fel nem melegített tej csak részben alvadt állapot­ban kerül a bélrendszerbe. Ez pedig súlyos vesz­teségeket okozó hasmenéshez vezethet. Ha emész­tési zavarok, főleg hasmenés jelentkezik, akkor legalább 24 óráig be kell szüntetni az itatást. A kis mennyiségű tej adagolása Is helytelen. Ilyen esetekben legfeljebb enyhe kamillatea Ita­tása ajánlatos. Ezáltal pétolhatjuk a szarvasat vízveszteségét is. Hasmenés esetén ajánlható a kehyvet pulv., a Tanofil, a Streptonamid stb. ada­golása. Ahol nines meg az egészen fiatal borjak neve­léséhez a kellő gyakorlat, ott az első nyolc nap alatt — tehát a föcstaj itatásának időszakában — célszerű szoptatni a borjakat. A szoptatás fo­lyamán gondoskodni kell a tőgy tisztaságáról és at első tejsugarak klfejéséről. Arra Is ügyeljünk, hogy a borjak na jussanak hozzá túl nagy zsír­tartalmú tejhez, mert az emésztési zavarokat Idézhet elÜ. A leghelyesebb, ha a tehén tejterme­lésétől és a borjú szükségletétől függően egy­két, három vagy négy tőgynegyedet teljes egé­szében a borjúval szoptatunk ki. Ellenkező eset­ben vagy túl híg, vagy túl zsíros tejhez jntnak. Ezért a fejőst lehetőleg a szoptatással egyidőben végezzük el. A borjak négyhetes korukban térnek rá a szi­lárd takarmányok fogyasztására. Célszerű azon­ban már kéthetes kortól kezdve szénát és abra­kot adagolni. A borjak számára mindig a leg­jobb minőségű, korán kaszált pillangósokból vagy túlélőkből készített szénát kell biztosítani. Különösön a tejitatás Időszakában sokféle meg­betegedés veszélyezteti a borjakat. Ezért a hi­giéniai követelmények maradéktalan betartása rendkívül fontos. A naponkénti almozásra mindig tartalékoljunk kellő mennyiségű száraz és tiszta szalmát, nabogy as állatok a nyirkos almon fól­iázzanak. Arra is ügyeljünk, hogy a borjúnevalda levegője száras legyen. A borjak minél többet tartózkodjanak a szabadban. A négy-öt hónapos borjakat eélszarű Ivar szerint szétválasztani. A borjak nevelésével olyan dolgozókat bízzunk meg, akiknek kellő érzékük van a higiéniához, a tisz­tasághoz, becsülettel végzik munkájukat a szere­tik as állatokat. Tegyük lehetővé számukra, hogy elsajátítsák a borjúnevelés technológiáját. MVDr. MIHÁLY JANOS О J» «*« *J» »*« «*• <2* ♦>♦> ♦> ♦> ♦> ♦>♦> ♦> •> <• ❖ ❖ ❖ •> •> ❖ ❖ ❖ ❖❖ <* ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ♦> •> *> * * * * ❖ * * * ♦> ♦> ❖ v ❖ ❖ ШШЕИЕ1ЕМ v v ■w ❖ ❖ ❖ ❖ Hazánkban a termőföld vé­delmét törvény biztosítja. A mezőgazdasági termelós növe­lése érdekében meg kell véde­nünk minden arra alkalmas földterületet! — halljuk, olvas­suk szinte minden nap. Nem pusztába kiáltott szavak ezek. Az Illetékesek komolyan vsszlk ezt a korparancsot Ennek elle­nőre még mindig találkozunk olyan Jelenségekkel, melyeket 'nehéz megérteni. Azok, akik tavaly Somorjáról (Šamorín) Dunaszerdahelyre (Dunajská Streda) vagy fordít­va utaztak, maguk is szemta­núi lehettek egy Ilyen nem kí­vánatos jelenségnek. Az út egyik oldalán már magasra nőtt a gabona, mikor hatalmas kotrógépek, földgyaluk nekilát­tak a gázvezeték lerakásához szükséges árok kiásásának. Senki sem kátelkedhetett ab­ban, hogy a vezeték megépíté­sére már nagy szükség volt, de abban Igen, hogy ez az Idő­szak volt-e a legalkalmasabb az előkészületi munkák elvég­zésére. A járási mezőgazdasági igaz­gatóságon Is aggodalommal fi­gyelték a fejleményeket, sőt bizonyos értelemben tehetetle­nül. A közelmúltban erről ős az ehhez hasonló problémák­ról beszélgettem Németh Jánoe mérnökkel, a járási mezőgas­­daségl Igazgatóság főnövény* termesztójéval. и Et t szomorú eset azért fordult elő i— mondotta , mert a gázvezetik építését vég­ző beruházó nem hangolta ősz­­sze a munkatervit a mezőgaz­dasági üzemekkel. Ennek kö­vetkeztében Jelentős terméski­esést okoztak az érintett me­zőgazdasági üzemeknek. Elő­fordult olyan eset le, hogy a termelők már a betakarításra kissültek, amikor Jöttek a föld­munkások és megsemmisítették szántóföld felületéről lehordjék a termőréteget, kupacokban felhalmozzák, • utána Jó Ideig nem dolgoznak az előkészített területen. Viszont a föld már mezőgazdasági termelésre al­kalmatlanná vált, ami óriási kárt jelent a népgazdaságnak. Ilyen esetekben semmiképpen sem volna szabad megengedni, hogy Indokolatlanul korábban kezdjék meg a beruházók az előkészületi munkákat, mert ennek valamennyien kárát lát­juk. • Tehát as egyedüli megol­dás- a munkatervek ésszerű Közös feladat a termést, jobb szervezéssel ennek elejét lehetett volna venni. Természetesen ez a megálla­pítás nemcsak a gázvezeték építőire vonatkozik, hanem min­den olyan beruházóra és kivi­telezőre, amelyek mezőgazda­sági területen építkeznek. Ha­sonló példákat említhetnénk a GabCíkovo—Nagymaros vlzlép­­csó-rendszer építésével kapcso­latban Is. • Itt konkrétan ml a prob­léma? — Itt ts előfordul, hogy a óeasehangolésa, ami a gyakor­latban elég tok esetben elma­rad. Ennek betartására nincse­nek elöfrások? i— Természetesen az előírá­sok megvannak, de hiába, ha még mindig akadnak olyanok, akik ezekról megfeledkeznek. Sok még az önkényeskedés, ami szinte minden esetben ko­moly károkat eredményez a mezógezdaságl termelésben. • A múltban elég sok ha­sonló esettel találkoshattunk a nemzeti bizottságok hatásköré­be tartóié építkezéseknél is. Mennyit változott a helyzet esen a téren? m A nemzeti bizottságokkal mér sikerült összehangolni a munkánkat A falvak és a vá­rosok fejlesztése előre kidolgo­zott pontos munkatervek alap­ján történik. Oj létesítmények építésére olyan területeket Igyekszünk találni, amelyek mezógazdaságl hasznosításra nem alkalmasak. Ma már el­mondhatjuk, ezen a téren nin­csenek kirívó problémáik. Mind a két fél megértette a szoros együttműködés fontosságát. E- nőlkül elképzelhetetlen a ter­mőföld megvédéséről szóló tör­vény betartása. ф Még néhfiny mondat ere­jéig visszatérnék a gázvezeték építéséhez. Nem tudom készl­­tettek-e kimutatást arról, hogy ebben a járásban milyen káro­kat okostak a mezőgazdasági üzemeknek? (— Természetesen a kimutatá­sok elkészültek, hiszen minden érintett mezőgazdasági üzem követelte az okozott károk megtérítését. Követelésük jogos volt, s a kártérítést meg Is kapták. Több mint hétszáz ezer korona kártérítés kifizetésére kötelezték a beruházót. De ez csak egyik oldala az éremnek. A másik oldalon látnunk kell azt is, hogy ez az összeg Is az állami háztartásból lett elvéve, ahelyett, hogy legalább ennyi­vel gyarapodott volna. KAMOCSAI IMRE 3» »*« **« »*« »j»•»«»2« *2* ♦♦♦ •> *♦* •;* <♦ ♦;« <♦ *2* *2« <• <2* <2* »2* *J* <(« * *2«*j*»2* * »2« * *2* *2* *2* >2* *2* *;♦ <♦ * *2* •> ♦> ♦> ♦> »> *2* <• * ♦> >2« * >2« »2« *2««. lítJUk a hodosl (Vydrany) Dukla Efsz-t, ahol az idén háromezer tonna kukoricát szeretnének a CCM mód­szerrel hasznosítani. A döntést Hor­váth Sándor, a közös pártalapszer­­vezetének elnöke Így Indokolta: t—■ Szövetkezetünk nyulcszázhetven hektáron termel kukoricát. Az állat­­tenyésztési ágazat növekvő feladatai mindinkább előtérbe helyezik az ön­ellátásra törekvést. A hozamnövelési lehetőségek határosak, ezért ójabban a megtermelt javak felhasználásának ésszerűsége is döntő tényezőként je­lentkezik. Bármilyen ideális a fajta­választék, bármilyen jól szervezzük a munkát, Idehaza képtelenek va­gyunk ekkora terület szemtermését raegszárltanl. Ha viszont a termény­­felvásárlókra szorulunk, akkor sokat költünk az anyagmozgatásra, fizethe­tünk a szolgáltatásért, ráadásul hek­táronkénti átlagban legkevesebb egy mázsával csökken a kedvezően érté­kesíthető végtermék mennyisége. Tudniillik a terményfelvásáríók a kombájnok által megroppantott vagy zúzott szemeket hulladéknak tekintik. Ha csupán ezt a mennyiséget szá­mítjuk, akkor is minimum nyolcvan­hét tonnával több kukoricánk lesz egy évben, pedig semmit sem teszünk érte, csak éppen nem adjuk ki fél­kész termék gyanánt. Ha nedvesen tároljuk a termést, ez a mennyiség Is hasznosul. Sőtl A csutka jelentős hányada Is, ami eddig szintén ha-* szontalan mellékterméknek számított. Ha betakarítjuk, több fehérjét nye­rünk, ráadásul a takarmány rosttar­talma Is kedvezőbben alakul. • Hol tanulmányozták a módszer előnyeit? — A csilizradványi (Cilivská Rad­­van) Csiiizkőz Efsz-ben. Ok tavaly több mint kétezer tonna nedveskuko­ricát készítettek be a hízósertések részére, és most minden tekintetben kedvező tapasztalatokról beszélnek. A kukoricát VULK kiegészítővel ke­verve adagolják. Azt mondják, hogy a sertések szívesen fogyasztják az újszerű takarmányt. # A CCM módszerrel tárolt kuko­ricából készült táp hasznosításához nedves etetés szükséges. — Igen, de ez számunkra nem okoz gondot, hiszen már évekkel ez­előtt meghonosítottuk ezt a mód­szert. Elsősorban azért, hogy abrek­­takarékosabbá teltessük a hizlalást. Korábban öt kilő erőtakarmányra volt szükség egy kilő súlygyarapo­dás eléréséhez. Most 3,8 kilogramm abrak felhasználásával termelünk egy kilő sertéshúst. A csilizküziek pél­dája igazolja, hogy ugyanilyen ered­mény eléréséhez 3,1 kg erőtakar­mány is elegendő. És ebben már a csutka Is benne van. Tehát a CCM módszer mindenképpen előnyösnek mondható. Sikerre segítheti önellá­tottsági és energiatakarékossági tö­rekvéseinket, ráadásul Ősszel is több Időnk lesz a felszabaduló területek minőségi megművelésére. Röviden összefoglalva, ez késztetett bennün­ket arra, hogy kövessük a kezdemé­nyezők példáját. KÄDEK GABOR I A kukorica iparszert! termelése és célszerű tárolása fontos előfeltétele az önellátottság megvalósításának Fotó: trrblm A kezdeményezők nyomdokaiba lépnek A mezőgazdasági üzemek felelős vezetői gyakran megfeledkeznek az állategészségügyi követelmé­nyek betartásáról. Ezt felvételünk la bizonyltja, amely jatov község (Nové Zámky-I — érsekújvári járás) közelében készült, a vasút­állomástól a községbe vezető or­szágút mellett. A helyzetet az még súlyosbítja, hogy az állati tetemek az országúitól mintegy tiz, a lakóházaktól pedig mintegy száz méter távolságra voltak, csak úgy a „szabadban“, ahogy azt felvételünk Is mutatja. Fotó: —blm Mint ismeretes, a nyugat-szlovákiai kerületben az utóbbi években egyre nagyobb becsülete van a bő hozamot nyújtó, következésképpen az önellá- I tottságl törekvések megvalósítását hatékonyan segítő kukoricának. Az élenjáró termelők egyre jobban élnek a haladó hazai és külföldi iparszerű ! termelési módszerek nyújtotta lehe­tőségekkel. Külön örömre ad okot, hogy üzemeink már nem csupán a területegységenkénti hozam növelését tartják fontosnak, de behatóan ér­­: dekíődnek az energiatakarékos és béltartalmat kímélő tartósítási és 1 felhasználási módszerek iránt is. . A figyelem középpontjában egyelőre a Magyarországon sikerrel alkalma­zott nedveskukorica tárolási és fel­használási eljárások meghonosítása áll. Tavaly ősszel több helyütt tar­tottak népszerűsítő bemutatót s a szerzett tapasztalatok alapján néhány gazdaságban összesen hétezer tonna kukoricacső-dare (CCM) tárolására vállalkoztak. Az állattenyésztésben szerzett ismeretek igazolják, hogy ígéretes tárolásf-falhasznélási eljá­rásról van szó, melyet érdemes szé­lesebb körben elterjeszteni. A kezde­ményezők példáját követő mezőgaz­dasági üzemek csupán a nyugat-szlo­vákiai kerületben körülbelül százöt­venezer tonna kukorica nedves táro­lását vették tervbe. A ló példát követők sorában em-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents