Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-08 / 18. szám
\4 SZABAD FÖLDMŰVES _________________________________ •- l982- máÍus *■ <+ MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET 4> MÉHÉSZET » A virágpor értéke Ä virágpor szintén a méhészeti termékek közé tartozik. Ezt a Szövetkezeti Kereskedelmi és Termelő Vállalat igazgatóságának megbízásából az SZMSZ alapszervezetétől a MEDOS galántai üzeme vásárolja fel. A felvásárlást 1976-ban kezdtük. A 6. ötéves tervidőszak éveiben a méhészektől több mint 76 tonna virágport vettünk át, mintegy ötmillió korona értékben, a múlt évben viszont több mint 36 tonnát vásároltunk fel. Az előző ötéves tervidőszakban ötvenhét tonna virágport exportáltunk, s a belkereskedelem szükségleteire mézzel vegyítve több mint tizennyolc tonnát forgalmaztunk, ugyanakkor 1981-ben 22 tonnát szállítottunk külföldre. A virágpor szemcséi a növények megtermékenyítő elemei. Minden növény virágporszemcséjének jellegzetes alakja, nagysága és színe van. A méhész nagy jelentőséget tulajdonít a virágpor színének, hiszen szemcséiből állapítja meg, hogy méhei honnét szerezték. A méhészek a virágport, mely nélkülözhetetlen a méhek fejlődése szempontjából, a méhek kenyerének nevezik. A petéket tápláló fiatal méheknek sok virágporra van szüksége. A család évi virágporfogyasztását a méhészek 25—40, sőt ennél is több Kilóra becsülik. A méhek táplálékából soha nem hiányozhat a virágpor. A fiatal — 15—17 napos — s az ennél is fiatalabb kirepülő méhek a rovarkedvelő növényekről gyűjtik be a virágport, s azt a hátsó lábaikon szemcsés állapotban a kaptárba hordják. Az ismert szovjet méhészkutató — Jojris — vizsgálódása szerint a virágpor csodálatos termék. Mindaz megtalálható benne, amire az élőlénynek szüksége van. A méz például fehérjéket, aminosavakat, ásványi kiegészítőket, vitaminokat, cukrot, zsiradékot, savakat, enzimeket, festékanyagot, vizet és eddig nem ismert anyagokat tartalmaz. A virágporban viszont rendkívül fontosak a fehérjék és az aminosavak. A svájci Maoriziné 40 virágpor változatot vizsgált meg két célból: a biológiai beltartalmi minőség és az emészthető fehérje megállapítására. E két szempont figyelembevételével az eredményeket három csoportba osztotta. 1. ]6 minőségű — fűzfa, gyümölcsfa, szelíd és vadgesztenye, repce, mák, mustár, fehér és piros herevirág. 2. Közepes minőségű — mogyoró, jávorfa, gyermekláncfű, jegenye, tölgy és bükkfavirág. 3. Gyenge minőségű — ide tartoznak a tűlevelű fákról gyűjtött virágporok. Az első csoportból begyűjtött virágpor 20—47 százalék emészthető fehérjét tartalmazott, s ez a többsége az összes begyűjtött virágpornak. A legtöbb fehérjét, mintegy 50 százalékot a mákról és a mogyoróról hordott virágpor tartalmazta. Az eddig ismert 22 aminosavból a virágporban húszat fedezett fel. Az emberi szervezet például csak néhány aminosav termelésére képes, a többit pedig a helyesen megválasztott fehérjékből a táplálékkal nyeri az ember, így például száz gramm virágporral annyi aminosavat kap az’ emberi szervezet, amennyi Ötven deka marhahúsban vagy hét darab tojásban van. Ugyanakkor egy kávéskanál száraz virágpor legfeljebb öt, a púpozott kanál esetében pedig nyolc gramm. A felnőtt embernek naponta húsz, a 3—5 éves gyermeknek tizenkettő, a 6—12 évesnek pedig 16 gramm virágpor elegendő. Vegyelemzéssel megállapították, hogy a virágpor bizonyos mennyiségű cukrot is tartalmaz: szőlőcukrot, keményítőt stb. A cukor menynyiségileg 3—20 százaléknak felel meg. Ennek fele egyszerű cukor. A vitaminok közül a virágporban leginkább Bi, B2 és a Bi6 található. A virágpor kedvező összetétele az emberek sokaságát arra sarkallta, hogy azt élelmiszerként használja, mely nagyon előnyös tápláló tulajdonsággal bír. A francia Remy Chauvin tanácsa szerint naponta háromszor egy kanál különféle növényből származó virágpor használata rendkívül előnyös az emberi szervezetre. A virágpor szépségápoló-szerek készítésére is felhasználható az alábbi recept szerint: egy kanál porrá zúzott virágport keverjünk össze egy tojás sárgájával. Az ebből nyert masszát az arcbőrre kell kenni, lassú maszírozással. A masszát legalább fél órán át hagyjuk az arcbőrön. Ha a folyamatot többször is megismételjük, akkor az arcbőr rugalmas és sima marad. Ehhez hasonló szépségápoló szereket már az egyiptomiak, az ókorban pedig a rómaiak is használtak. KAROL GLASA, a MEDOS Igazgatója ■ ■■■■■■■!■■■. ■ ■ ■ ■ ■ MR Ilii A vándortanyán, a nektár közelében Balogh Bálint tanítómesterének halála után özvegyének méheit Is évekig gondozta. A 72 éves szenvedélyes méhész fiatalos lendülettel dolgozik a méhek körül. Főleg a méhek szeretetéről szeret beszélni. Takaros családi ház, rendezett kert, s benne katonás rendben álló méh kaptárok. Ilyen kép fogadott, amikor beléptem V égh János galántai (Galantaj lakos portájára. Körülnéztem, és azt láttam, hogy munkaszeretö emberek háza táján tartózkodom. A gazda éppen házon kívül volt, de a felesége megígérte, hogy átadja az üzenetet. Három nap múlva ismét felkerestem őket, és elbeszélgettünk. Kérdést kérdés után tettem fel a szenvedélyes méhésznek, aki azokra készségesen válaszolt. Elmondta, hogy húsz éves korban kezdett méhészkedni két családdal, s az eltelt ötven év alatt nagyon sokat tapasztalt. Balogh Bálinttól, a messze környéken hírneves méhésztől sajátította el az alapismereteket. Méhészetében Balogh féle kaptárokat használ. Ezeken kisebb átalakításokat végzett. A kaptárokat poliészterrel szigetelve készíti. Jobbnak tartja a szimpla falú kaptárokat, mert ezekben a méhek jól érzik magukat. A tapasztalt méhész nagy szakértelemmel magyarázta az anyanevelés művészetét. Elmondta, hogy a méhanyákat kétévenként cseréli, ha azonban szükséges, hamarább is. A méhészetében szűk séges méhanyákat maga neveli és 1948 óta kialakította a vándorló méhészetet. Előfordult, hogy 100—150 kilométer távolságra szállította a méhcsaládokat nektár szerzés és növényi megporzás céljából Több éves ta pasztalat birtoká ban kijelentette, hogy a mai méhészet vándorlás nélkül életképtelen. Jelenleg János bácsinak 60 méh családja van. Ezt az állományt már évek óta tartja. A pergetés eredményességét per sze az időjárás szabja meg. Ha lehet, akkor évente többször kipergett a lépekben felhamozódott mézet. Ezzel tulajdonképpen a serkentést segíti, Viasztermeléssel is foglalkozik. Méhcsaládonként 15—20 dekát termel utászból, és a készletet a galántai MEDOS üzemnek adja el. öt évig a galántai szövetkezetben mintegy 70 méhcsaládot gondozott. Fotók: Végh mérnök gondosságot is busásan viszonozza. Szorgos munkájával visszatéríti az ember fáradozását. Az eltelt ötven év János bácsi részére kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a méhekről mindent megtudjon. A nyugalmi időszakban sokat olvas. Néha a méhekről írott szakkönyvet nem is tudja letenni. Méhek nélkül el sem képzeli további életét. Beszélgetésünk során szóba került a méhek pusztulása, és a méhészetet ért károk sokasága is. Erről János bácsi így nyilatkozott: „Egyetértek azzal, hogy a korszerű mezőgazdaságban a növényvédelem elkerülhetetlen. Vgyanakkkor mezőgazdaságunk szakemberei is értsék meg, hogy a szorgos méhecskék rendkívül hasznosak, és ha jobban odafigyelnek, megmenthetik életüket, lehetetlen elképzelni, hogy a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek ne ismernék tökéletesen a méhek hasznos tevékenységét. Főleg azt, hogy mikor és hogyan lehet felhasználni a méhekre káros vegyszereket. A múlt évben a mezőgazdasági szakemberek gondatlansága miatt nekem is 20 ezer korona károm keletkezett.“ Ma már nem csupán a méhész értékeli a méhek munkáját, hanem társadalmunk is. A mézből nemcsak hasznos táplálék, hanem többféle gyógyszer is készül. Ugyanakkor a növények megporzásávál a mezőgazdaságnak hoznak hasznot. NAGY MIHÄLY A nagylégi (Lehnice) Német Antal bácsi falujában nemcsak a szép, magyaros bajsza miatt „híres“, hanem ügy is emlegetik őt, mint a legtapasztaltabb méhészek egyikét. Anti bácsi már gyermekkora óta foglalkozik méhekkel, amit nagy szaktudása is bizonyít Fotó: — kalita— Hogyan állapítsuk meg a permetezéssel keletkezett károkat? A mezőgazdaság fejlődése során a termelésben számtalan korszerű eszközt és anyagot használunk fel. hogy minél jobb hozamot érhessünk el. A műtrágyák és a vegyszerek nagymértékben hozzájárulnak a termésátlag növeléséhez, ugyanakkor könnyítik a dolgozók munkáját. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a különféle készítmények nem csupán hasznosak, hanem egyben érzékeny károkat is okozhatnak egyrészt a növényi flórában, másrészt az állat- és rovarvilágban. Ha tehát a mezőgazdaság irányítói a terméshozam növelésére törekednek, akkor olyan szabályozó rendszerek kimunkálása szükséges, amelyek biztosítják a megfelelő szerkészítmények használatát, természetesen a hasznos rovarok, a méhek életkörülményeit is. A 63/37. és a 78/35. törvényszámú hirdetmény, meghatározza a mérgező vegyi készítmények mezőgazdasági hasznosítását, s az ezzel kapcsolatos védelem szabályozását. Az utóbbi években a vegyszerek számtalan fajtáját kapta a mezőgazdaság, s ezeknek a hatásfoka is különböző. Így a szóban forgó hirdetmény a vegyszereket tömören az alábbiak szerint csoportosítja: a. mérgező; b. kártevő; c. kárt nem tevő készítmények. A törvény tehát pontosan meghatározza az alkalmazás módját, helyét és idejét. A nem káros hatásfokú vegyi készítmények korlátozás nélkül felhasználhatók. A káros, vagy a mérgező hatásúak használatát viszont szigorú előírások szabályozzák. Köztudott, hogy a méhek főleg a virágzó fákra és növényekre repülnek. A törvény tehát érdemben foglalkozik a virágzó növénykultúrák fogalmával. A törvény értelmében az olyan növényzet tekinthető virágzónak, amelyen 1 négyzetméternyi területen legalább 2 virágzó növényt találunk. A rendelet tiltja, hogy virágzó növényt vagy fát a méhek szempontjából káros vegyszerekkel permetezzünk. Ha tehát röpködnek a méhek, akkor a mérgező anyagokkal való permetezés tiltott. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a méhek átrepülő helyén nem virágzó növényeket permeteznek. Talán mondanunk sem kell, hogy a törvény ezt is tiltja. A virágzás hatásfokának a megállapításáról 5—10 hektárnyi területen 10 különböző ponton kell bizonyságot szerezni. Ha a vizsgálat ellentmondásos, akkor hektáronként hatszoros vizsgálatot kell végezni. A virágzó növények között csak a borsó a kivétel, ha persze a méhek annak területét átrepülő helyként veszik igénybe. Így a repülés tartama alatt a borsót permetezni nem szabad. A virágzó fák alatt például csak akkor engedélyezett a permetezés, ha a méhekre ez nem káros. Amenynyiben a növények permetezése mégis elkerülhetetlen, akkor a nemzeti bizottság engedélyt adhat a növények vegyszeres kezelésére, erről azonban 24 órával korábban értesíteni kell a méhészeket. A méhészek viszont a helyi nemzeti bizottságokon évente március 25-ig kötelesek bejelenteni a méhcsaládok telephelyét, s az elszállításról öt nappal korábban értesíteni az illetékes nemzeti bizottságot. Amennyiben a méhész ezt elmulasztja, akkor a permetezés miatti kár megtérítésére nem tarthat igényt. Ott, ahol a permetezés során a méhállományban érzékeny károk keletkeztek, a térítést annak kell viselnie, aki azt előidézte (10. paragrafus). A károk megállapítására a nemzeti bizottság, a károk előidézője és a kárt szenvedett megbízottakat jelöl ki. A kártételről a bizottság jegyzőkönyvet készít. A bizottságnak legkésőbb a károk megállapítását követő 72 órán belül el kell küldenie a méh hullákat az illetékes helyre. Vitás kérdések esetén az ellenőrzést végző bizottságnak legalább 5 ezer méh-hullát kell küldeni kivizsgálásra Kassára (Košice), Zvolenbe stb. Az illetékes intézetekben a kivizsgálást díjtalanul végzik. Ha a permetezett helytől 5 kilométeres körzetben nincsenek méhek, azon a területen lehet permetezni (11. paragrafus). Amennyiben a permetezés miatti kár kisebb, mint a növények vegyszeres kezelésének az elmulasztásával keletkezett, akkor a nemzeti bizottság engedélyt adhat a permetezésre, ám az így keletkezett kárt a járási nemzeti bizottság segély formájában téríti, s ha erre nem hajlandó, akkor jogilag a terület tulajdonosa kötelezhető a károk megtérítésére (12. paragrafus). Repülőgéppel történő permetezés esetén a mezőgazdasági üzemek vezetői a munkálatok kezdete előtt 24 órával kötelesek értesíteni a méhészeket. Tájékoztatják a méhtulajdonosokat a permetezés helyéről és pontos idejéről, (15. paragrafus). Az elmondottak fontosak, mert bár a méhekre a 73/63. törvényszámú hirdetmény alapján az általános biztosítás éráányes, ám a permetezés miatt keletkezett károkért a biztosító nem felel. Az ebből eredő károkat tehát megfelelő eljárás, kármegállapítás esetén mindig a károkat okozó szervezetnek kell térítenie. A károk ’megállapttásánál mindig figyelembe kell venni a méhek tényleges állapotát, vagyis azokat a körülményeket, amelyekben a károk bekövetkeztek. A kártétel pontos felmérése mind a méhész, mind a mezőgazdasági üzem részére fontos. Mindkét félnek arra kell törekednie, hogy a felmérés megbízható és jogilag elfogadható legyen. BEDNÄR JÓZSEF, méhészeti szakoktató Szeitvedélves méhész János bácsi az emberekről így vé lekedett: „Őket tartják a legokosabl teremtménynek, s mégis sokszor há látlanok a méhek szorgos munkájá val szemben.“ A dolgozó méh még a leggondo zatlanabb feltételek között is min dent a helyére rak. A legkevesebi Végh János a méhei között
