Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-08 / 18. szám
1982. május 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A mezőgazdasági üzemekben helyenként még csak a palántázásnál tartanak, a virágzó fák sejtetik, hogy jó termésre van kilátás, a konzervgyárak vezetői viszont a szerződések megkötése után a termés rugalmas átvételét, feldolgozását tervezgetik. A múlt években sokszor szóba került, hogy a feldolgozóipar nem tett hatékony lépést a felkínált nyersanyagok átvételére. Emiatt nagy mennyiségű nyersanyag kárba veszett, ami sok esetben a termelők kedvét szegte. A közelmúltban az érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyárban Anton Shwábek műszaki igazgatóhelyettessel és Dikácz Zoltán részlegvezetővel arról beszélgettünk, hogyan készülnek a nagy csatára, vagyis az idényre, a partnerekkel szerződött nyersanyagok átvételére és rugalmas feldolgozására. Tőlük hallottuk, hogy a berendezések felújítása és karbantartása az ütemtervben meghatározott ritmus szerint folyik. A gépek és a feldolgozó vonalak kijavítása s üzembe helyezése egyes személyekre van bízva, akik minden tekintetben felelnek az üzemképesség megtartásáért A múlt évek tapasztalataiból kiindulva a karbantartó munkacsoportok „Felelek a munka kiváló minőségéért“ mozgalom keretében valóban a hibamentes üzemelés mellett szálltak síkra. Érthető, hogy az idén a mozgalomtól sokat várnak. Jő hagyománnyá vált, hogy a gépek mindegyikén feltüntetik a karbantartó nevét, így mindenki tudja, kinek köszönhető a zavarmentes munka, vagy kit kell elmarasztalni, ha gyakori a géphiba. A kampányhoz gépek és feldolgozó vonalak rajtra készen állnak. Ide tartoznak a zöldborsó-vonalak, de az uborkagépsorok minőségi karbantartása is figyelmet igényel, hiszen a múlt évben a gyárban akkor kellett rögtönözni, amikor a nyersanyag már az udvarban volt. Az úgynevezett édes árut gyártó vonalak mellett két ideiglenes vonalat is üzembe helyeznek, hogy a feldolgozás rugalmas, egyenletes legyen. Amíg napjainkban a fő hangsúly a konzerváló részleg zavarmentes üzembe helyezésén van, addig a nyár folyamán a szárító és a paradicsomfeldolgozó vonalak kerülnek a figyelem középpontjába, tehát ezeknek a kifogástalan üzemelése lesz nagvon fontos. A kampány lázas előkészületei közepette sem feledkeznek meg a műszaki fejlesztés teendőiről, vagyis az újítómozgalom ébrentartásáról. Ezt tulajdonképpen a karbantartás szerves tartozékának tekintik. Sokat, nagyon sokat várnak a hasznos újítójavaslatok gyakorlati alkalmazásától, hiszen a beruházási keret egyre zsugorodik, a feldolgozás feladatai viszont növekednek, ezért termelékenyebb berendezésekre van szükség. Itt nagy szerepe van a sok újításnak, mert a munkaerő-szükséglet csökkentése is esedékes, így növelhető a termelés hatékonysága. Maguk szorgalmazzák például egy termelékeny paprikavágó berendezés üzembe helyezését. A berendezést magtalanítóval készítik, és ha sikeresen beindítják, akkor a termelékenység lényegesen javulhat. Csak természetes, hogy más hasznos újítási javaslatok gyakorlati megvalósítása is napirenden van. Jelentős problémája a vállalatnak, hogy nincs egy olyan munkaközössége, amely az újítók és a feltalálók teendőivel érdemben foglalkozna. Ettől eltekintve, a dolgozók szorgalma és akarata révén az újítások kimagasló eredményeket hoztak. Évente ezen a címen a vállalat 1 millió 300 ezer korona többletforgalomhoz jut. Évenként 40—50 újítási javaslatot nyújtanak be az igazgatósághoz. A gondos válogatás után ezeknek mintegy 65 százaléka kerül megvalósítás ra. A tehetséges újítók között említhetjük Száraz mérnököt, Ján Bafánskyt, Vadkerty elvtársat, a karbantartó munkaközösség mesterét, továbbá Juraj Slávikot, az energetika szakaszáról Betyár és Benko elvtársakat és másokat. A konzervgyár az újítókat sokrétű támogatásban és megbecsülésben részesíti. Rendkívül sok bonyodalom keletkezik a pótalkatrészhiány miatt. A berendezéseket évekkel ezelőtt 13—14 országból szerezték be. A legnagyobb gondot talán a hazai gépek kijavításához szükséges pótalkatrészek beszerzése okozza. Sokszor azzal utasítják el őket, hogy a konzervgyár adjon nyersanyagot (antikor, alumínium) s akkor talán legyárthatják részükre az igényelt pótalkatrészeket. A gépipar részéről ez nagyon furcsa igény. A kérdést persze úgy is feltehetnénk, hogy vajon a gépipar jelenlegi vezetői képesek-e a feladatok társadalmi igény szerinti megvalósítására. Ha esetleg nem, akkor megfelelő emberek kezébe kellene adni a stafétabotot. Olyan emberekébe, akik a fő feladatok mellett képesek lennének a pótalkatrész-gyártás megszervezésére is. A pótalkatrészek szocialista országokból történő importja szintén bonyodalommal jár. Két évvel előre megtervezni az igényt csak hasból lehet, hiszen most az év első felében ki tudná megmondani pontosan, hogy például az idei kampányban egy-egy gép melyik alkatrésze mondja fel a szolgálatot! Ügy gondolom, hogy senki. »Akkor hogyan lehet az importot két évre előre megtervezni? Szocialista importból a pótalkatrészküldemények legfeljebb a megrendeléstől számítva 18—20 hónap múlva érkeznek meg, ha egyáltalán megérkeznek. Például erre az évre szükségesnek ítélt pótalkatrészeket már 1980—1981-ben megrendelték, de a mai napig nem érkeztek meg. Gyakori jelenség, hogy a közben megérkező pótalkatrészek szükségtelenek, ami pedig kellene, az meg nincs. Ez az átka a támpont nélküli tervezésnek. A tőkés behozatal minden tekintetben korlátozott. A tőkés importból származó gépek valóságos értékének mindössze 1 százalékát teheti ki a pótalkatrészek importja. Ez pedig rendkívül kevés a szükségletek teljes kielégítéséhez. Csak természetes, hogy a hiányzó pótalkatrészeket a konzervgyár műhelyeiben bütykölik öszsze, évente 300—400 ezer korona értékben. Az idén a gépek és a feldolgozó vonalak karbantartásába szerették volna bekapcsolni a szolgáltató szféra üzemeit is. Ennek érdekében ren geteget kilincseltek, de karbantartó munkára senki nem vállalkozott. Feltehető a kérdés, hogy akkor mire valók a szolgáltató vállalatok? A kudarcokból okulva arra törekednek, hogy kialakítsák saját speciális karbantartó munkaközösségüket, mert csak tőlük várhatnak megbízható munkát. Csak természetes, hogy az újítási javaslatok gyakorlati megvalósítását is a szóban forgó munkaközösségre bízzák. Nagyon tartanak attól, hogy az idényben nem lesz elegendő a keretben meghatározott energiahordozó. Szerződésre a hőenergiát az ELEKTROSVIT nemzeti vállalattól kapják. Ebben az évben mintegy 12 ezer gigakalóriával kisebb kerettel rendelkeznek, mint a múlt évben. Az említett hőenergiamennyiség legalább 70— 75 millió korona értékű végtermék előteremtésére lenne elegendő. A hiányzó hőenergia-szükséglet fedezésére legalább 1400 tonna fűtőolajra lenne szüksége a vállalatnak, hogy a tél folyamán, tehát novemberben és decemberben is dolgozhassanak az emberek. Villanyenergiábót 300 ezer kW-óval kevesebb a keret. Ezt a kérdést azonban évközben a vezérigazgatóság keretében érdemben megoldhatják. A keretek szűküléséről talán néhány számadat: az 1978-as évben 1 millió korona teljesítményre 219; 1979-ben 186; 1980 ban 168; 1981-ben 159; 1982-ben pedig 157 gigakalória hőeenergiakeretet kaptak. Tehát év ről évre szűkül a keret, a termelési meg fokozni kell. Ez azt jelenti, hogy nagyon oda kell figyelni a vezetés minden vonalán, hogy takarékosan hasznosítsák az energiaforrásokat. A vállalat vezetői a dolgozókkal együtt mindent megtesznek a kampány teljes sikere érdekében. A karbantartó részlegen 7 kollektíva versenyez a szocialista brigád büszke cfm elnyeréséért. E munkaközösségnek nagy érdeme van abban, hogy a vállalat az idén 450 .millió korona értékű teljesítmény elérésé; tervezte, s ennek a zömét a kampány idején, júliustól szeptemberig kel! megvalósítani, tehát szombatokon és vasárnapokon sem lesz pihenés. A dolgozók szívesen vállalják, a többletfeladatot, bár a konzerviparban munkájukat nem értékelik úgy, mint Íme, egy zöldságkonzerváló gépsor például más hasonló termelőágazatokban. * A vállalat nyersanyag-bázisa három részre oszlik. Legfontosabb a fűszerpaprika, a gyümölcs és a zöldség. Évente fűszerpaprikából rendszerint 3 ezer tonnát dolgoznak fel. Az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemeiből 500, a galántaiból 830, a nitraiból 730, a komáromiból (Komárno) 450, a lévaiból (Levice) 460, a nagykürtösiből (Veľký Krtíš) pedig 30 tonna nyersanyagot vásárolnak fel szerződésre. A fűszerpaprikát a múlt évben fele arányban helyrevetéssel, másik felét pedig hagyományosan termelték. Ebben az évben a termelőkkel 2 ezer 762 tonna fűszerpaprika termelésére szerződtek. A legnagyobb problémát a nyersanyag beszállítása okozza. A termelők arra hivatkoznak, hogy az adásvételi jogszabályok értelmében a nyersanyagot a felvásárlónak a termelő üzemben kell átvennie, és onnét elszállítania, hiszen a mezőgazdasági üzemek csak termelésre kapnak üzemanyagot. A konzervgyár meg arra hivatkozik, hogy nem rendelkezik üzemanyaggal. Tehát a huzavonák között figyelni kell arra, hogy kárba ne vesszen a sok nyersanyag. Szükséges, hogy valaki mégiscsak gondoskodjon a nyersanyag sorsáról. A szállításra az egyik vagy a másik félnek üzemanyag-keretet kell kapnia. A konzervgyár gyümölcsből 6 ezer 260 tonnát vesz át partnereitől. Ennek 80 százalékát szerződéses alapon a termelők adják, 18,6 százalékát pedig a Zelenina és a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet közreműködésével szerzik be. Legtöbb bonyodalom mindig a konzervipari cseresznye, a földieper, a málna és a sárgabarack körül van. A cseresznyét, úgyszólván csak az Állami Otkezelőségt.ői kapják. Ez a nyersanyag azonban gyenge minőségű. Az epret a Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság termeli a konzervgyárnak. Évekkel ezelőtt a komáromi járásban 12—13 nagyüzem termelt földi epret, de úgy látszik, hogy nem kifizetődő, mert begyűjtése rendkívül munkaigényes. A szóban forgó állami gazdaság mellett a búcsi (Búő) szövetkezet az egyedüli, amely konzervipari eper termesztésével is foglalkozik, s ezzel a nyersanyag szállítóinak a köre a minimumra csökkent. Zöldségből 25 ezer 730 tonnát dolgoznak fel a konzervgyárban. A nyersanyagot a termelőkkel megkötött szerződések révén biztosították. Nagyon jó kapcsolatot építettek ki a marcelbázi (Marcelová) és az érsekújvári kertészeti szolgáltatás üzemeivel is, ahonnét főleg zöldpaprikát és elrakni való uborkát kapnak feldolgozásra. Az elrakni való uborkának mintegy 80 százaléka a kistermelőktől származik; és ez a nyersanyag kiváló, tehát export minőségű. Ipari paradicsomból 11 ezer tonnát vásárolnak meg. A mennyiség felefele arányban a komáromi és az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei között oszlik meg. Nem kis gondot okoz, hogy a paradicsomot termelő gépsorok karbantartására nincs pótalkatrész. Emiatt egyre többen szüntetik be a konzervipari paradicsom termesztését. A gyárba szállított paradicsomlé nem üti meg a normát. Sok benne a szennyeződés és a szárazanyag-tartalom sem megfelelő. Emiatt a gyár vezetői a szükséges paradicsomlét a dunaszerdahelyl Agrnfrigor Uzemközl vállalattól szerzik be. A konzervgyárban arra törekednek, hogy a termelőkkel minél jobban elmélyítsék a kapcsolatokat. Ezt a célt szolgálja például az is, hogy hosszú távlatú szerződést kötöttek, s ennek valóra váltását közösen ellenőrzik. A termelőkkel szükség szerint tanácskoznak, és közös erőfeszítésekkel ellensúlyozzák a rendellenességeket. A partnerek arra törekednek, hogy a lehető legjobban felkészüljenek a nagy csatára, a kampányra. HOKSZA ISTVÁN IIHI Manapság a férfiak mellett a nők sokasága is foglalkozásban van. Ezt a felgyorsult élet, a magasabb életszínvonal és az igények növekedése hozza magával. Szfinőben van tehát az a régi hagyomány, hogy mindenki otthon, a családi asztal mellett ebédeljen. Mivel az otthoni étkezés csak mnnka után lehetséges, az üzemekben kell gondoskodni az étkeztetésről. Köbölkúton (Gbelce) ez a feladat a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet, az iskola és az óvoda vezetőire hárul. A 2600 lakosú községben a Jednótának két vendéglője, egy vasútállomási és két üzemi büféje szolgái étellel és itallal. Feladatuk nagy, forgalmuk is tekintélyes: 1981-ben öszszesen 5 millió 850 ezer korona forgalmat értek el. A vendéglők közül a 80-610 számú központot látogatják a legtöbben, mert ott naponta meleg ételek kaphatók. Rudolf Hain elvtárs 1963 óta tölt be itt vezetői tisztséget. A vendéglő a múlt évi forgalmi tervét 2 millió 600 ezer koronára teljesítette. Nyilvánvaló, hogy a helyi és átutazó vendégek elégedettek .az ízletes ételekkel, s a jó kiszolgálással. A szolgáltatás állandóan tökéletesedik, bár némely tartós árukból nem kapnak elegendőt. Tavaly az aratás és az őszi munkák idején meleg étellel és ételcsnmagnkkal látták el a mezőn dolgozó szövetkezeti dolgozókat. A szövetkezettel jó kapcsolatot tartanak. A zárszámadó közgyűlés alkalmával B00 személynek készítettek ebédet. Az érsekójvári (Nové Zámky) Slovakoturist és a párkányi (Štúrovo) ČEDOK szívesen veszi igénybe ellátó szolgálatukat belföldi és külföldi csoportos utazásik alkalmával. A beszerzési gondokkal is küszködnek, mégpedig pl. egyes evőeszközökből, tányérokból, s ami évek óta gondot okoz: különböző fajtájú poharakból van hiány. Ezek az étterem besorolása szempontjából is szükségesek volnának. Az étterem higiéniája megfelelő szinten van. A vendégek számára fenntartott illemhelyek berendezése persze kiegészítést sürget. A személyzet ruházatának tisztasága kifogástalan, a kiszolgálás előzékeny. * Háztartási Cikk Kereskedelmi Vállalat köbölkúti elosztó raktára nagy vállalat. A község szerencsés köz ponti fekvése teszi célszerűvé a vál lalat szerteágazó tevékenységét. A 163 munkás és tisztviselő (sok köztük a nő) csak a munka befejezése után jut haza, tehát a munka közbeni étkezésről az üzemben kellett gondoskodni. Így került sor 1980-ban a Jednotával való megállapodásra. Az irodaház egyik helyiségében büfét nyitott a Jednota, hideg és félkész ételek árusítására. Meleg ételek felszolgálása érdekében 60 személy nyújtotta be a kérelmét, s ennek megvalósítása érdekében még tárgyalnak. A jól jövedelmező büfé vezetője és elárusítója Kovács Valéria, a kedves fiatalasszony, aki minden tőle telhetőt megtesz a vevők és a büfé áruhősége érdekében (ezt a vállalat vezetői is elismerik). Reggel fél hétkor nyit. Tejet, salátákat, szalámit. ■ A köbölkúti vendéglő és az ipari 'árubolt füstölt árut, konzerveket, kenyeret, édességet, alkoholmentes italokat, konyhakész ételeket, parciózott húst árusít. Az alkalmazottaknak nem keli ezek beszerzéséért a község boltjaiban ácsorogni, nyugodtan dolgozhatnak, munka végeztével hazavihetik, s otthon elkészíthetik. Nagy segítség ez az anyáknak és asszonyoknak. Az italokat a zsellzi (Želiezovce) nagykereskedésből, a többit Fürről (Rubánű) szerzik be, igényeik szerint. A büfé vezetőjének a kapcsolata a vállalattal és a fűri partnerrel kitűnő. Mindent megtesznek a munkások rugalmas ellátása érdekében. Ez a fnrealnmterv teljesítésén is meglátszik. Az idén az I. negyedévben 146 ezer koronás forgalmat értek el. * Szólni kell még a gyermekek étkeztetéséről, hiszen ez is nagyon fontos. Ezt a feladatot az iskola és az óvoda étkezdéiben oldják meg. Az iskola étkezdéjének vezetője 1965 óta Gedai Valéria. Ű és a héttagú szakácskollektíva mindent megtesz a gyermekek ellátása érdekében. Tekintettel a beszerzési lehetőségekre és a járáson készített étlapra, nem kis gond az 570 tanuló napközis étkeztetése. Ezt persze nagy gonddal és szeretettel végzik. Ennek az a bizonyítéka, hogy mindnyájan ezüstérmes szocialista brigádtagok. Tekintettel arra, hogy a környező falvakból korán kelő gyermekek látogatják az iskolát, igen fontos délben a főtt étel. Az étlap hetenként négy napon húsételből, salátából áll. Egy pedig tészta-nap A tészta-napon a leves húsleves, benne bús van feldarabolva. Az ebédet háromszor hetente gyümölcs egészíti ki, s ital zárja be. Ez rendszerint tej vagy tejkoktél. Ha tejet használtak a főételhez, akkor C-vitamin-tartalmú italt kapnak a gyerekek. Az ebédet bigiéniailag megfelelő helyen tálalják. A diákok létszámának növekedése miatt az étterem már kicsinek bizonyul, és többször kell az ebédhez váltakozni. A főzéshez szükséges árut naponta a Jednota üzletéből vásárolják. Az álandó árut raktárban tárolják. Ezt havonta szerzik be. Az üzletvezetők iparkodnak előnyben részesíteni az iskolát, s amennyiben lehetséges, biztosítják a nehezen beszerezhető élelmiszereket. Sajnos, tavasszal hiánycikk a zöldség, a káposzta, a savanyftot káposzta, s ez nem egyszer kérdésessé teszi az előirt étrend betartását. A 97 személyes óvoda étkezdéjét 1980 óta Volter Anna vezeti. Hat óvónő ügyel a csemetékre, szakácsnők és alkalmazottak látják el a csöppségeket. Háromszor kapnak enni: tízóraira kenőt kenyérrel, tejes italt (kakaót, malkaót, kávét). Ebédre levest, hetente négyszer húsételt, egyszer tésztát, italként langyos málnát, vagy teát. Az uzsonna tejes italból, kenős ételből vagy briósból, kifliből, kásából, túrókrémből áll. Az anyagbeszerzés hasonló, mint az iskolai étkezésnél. Ilyen gondok talán másutt is előfordulnak... SZABÖ ZOLTÁN ■■■ааяааяяааяаааавяяааяяяяяяяя1яяаа>аяаяжая*.мяш»аа!Э*яаакм££31 'шмм«л«а*#а*цаю мм«* smú ľ s ЯЯЙЯП ■ f * f :? f- HÍHlft !.£|*1»S ?**??
