Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-08 / 18. szám
440 mm hosszú acélrudak végeit 32 mm hosszon vékonyítsuk le В mm-re, majd azokra a részekre 14 mm hosszon vágjunk menetet. Egy másik megoldás lehet a rudak végeibe fúrt 4 mm-es furatokba vágott menet (M). Ezután a rudakra hegesszünk fel négy, ill. öt, 5 mm-es acéitiiskét (F), melyek majd a talaj lyuggalásál végzik. A forgó részekkel elkészülve — egy-egy 130X2 mm-es acéltárcsa (Б) és a középső, 16 mm átmérőjű, 485 mm hosszá tengely ()j segítségével — össze is szerelhetjük a „futóművet“, melynek önállóan is- szilárd egységet kell alkotnia. A szép gyep titkáról előző számunkban írtunk, most csak emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a titkok egyike a talaj szellőztetése. Ugyanis az erősen összetömörült földréteg akadályozza a talaj megfelelő levegőzését. A tömör talaj a vizet nehezebben fogadja magába. A talaj jobb szellőzését hivatott szolgálni a következőkben bemutatott szerkezet. Két kerekét (Hj legegyszerűbb fából elkészíteni. A két, ISO mm átmérőjű kört 20 mm vastag keményfa lapra rajzoljuk elő, majd dekopírfürésszel, kézi kanyarító fűrésszel — a vona lat minél pooto sabbau követve — vágjuk ki. A szabályos kört ezután ráspollyal, csiszolóvászonnal alakítjuk ki. (Persze akinek van faesztergája vagy állványos fúrógépe, an nak könnyebb a dolga.) A kerekek tengelyfurata 16 mm átmérőjű. A középpontjuktól mért 65 mm suga rá körön — egymástól 60 fokos szögben — készítsünk hat-hat, 8 mm-es furatot. Ezután az acéliiiskéket tartó hat tengely (E) kialakítása következik. % 10 mm átmérőjű, £4 m A forgórész egy 827X40X7 inm-es acéllemezből hajlított villába (C) illeszkedik. A villa két szárába készítsünk 10,2 mm-es furatot, közepére és két hajlított sarokrészébe pedig hegesszük fel a 25/15 mm-es acélcsőből kialakított nyelet. A darabok hossza: A = 300 mm, В = 1000 mm, D • 470 mm. Most már csak az összeszerelés marad hátra. A tengely két kiálló végére húzzunk két 17/21 mm-es, 11 mm hosszú acélcső darabkát (L), melyek távtartóként szolgálnak. A lemezvillát hajlítsuk kissé szét, így a tengely helyére tehető, majd, a „visszaugrott“ lemez külső részénél a tengelyt zárjak le egy-egy zéger-gyűrővel (K). Ennek hiányában persze elleoanyával biztosított csavaranya is kerülhet a tengely végére. A szerkezetet — rozsda elleni védelmüt — fessük le. Használat után ettől függetlenül mindig tisztítsuk meg a tengelyvégeket, és az acéltüskéket olajozzuk ineg. (Ezermester 8/81) KERESIK -KlNÄLJÄK Balogh Emil (Krizany C. 32, 079 01 V. Kapušany) nutriatenyésztéssel szeretne foglalkozni, eladó tenyésznövendékeket (standard) keres megvételre. Palacková Irena érseküjvárl (Nové Zámky, Turecká č. 26) olvasónk a gombatermesztés tudnivalói Iránt érdeklődik, s ez úton keres megvételre megfelelő sznkkönyvet. Többeknek üzenjük: gombacsíra forgalmazásával a vető magot és kertészeti kellékeket forgalmazó szakboltok és a Drogéria szaküzletek foglalkoznak. A kereslet egyre nagyobb, ezért a gombacstra bizony gyakran hiánycikk. RÖVIDEN . 0 Januárban Múlyadon (Mufad) is megalakult a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. Az áru* termelés iránt érdeklődő kér* tészkedők 15 fős csoportja a« zonnal felvette a kapcsolatot a rimaszombati [Rim. Sobota) konzervgyárral, Így az idén már szerződéses alapon készü-i lödnek az eltenni való uborka termelésére. A kezdeményezők közül többen úgy döntöttek, hogy kertjük egy részén jövő* re, szamócát telepítenek. (Budai J.)' 0 Az észak-csehországi kerületben eddig 1839 hektár elfekvő mezőgazdasági földterületet kínáltak föl a kistermelőknek, akik körülbelül 1300 hektárt immár birtokba is vettek. A terület nagyobb részén kerttelepek létesülnek. (Zemédélské noviny) 0 A kisállattenyésztők peredi (Tešedíkovo) alapszervezete hosszú éveken át éppen csak létezett. Pedig közel százharminc tagja volt. Hetvenkilencben új vezetőség került az élre, s egykettőre megváltozott a helyzet. Az ún. zsáktartók lassan elmaradoztak, viszont aki maradt, egyre jobb munkát végez. A szervezetnek már jól mükődő, saját keltetője van, a nyulászok évente ötezer pecsenyenyulat adnak át a Branko vállalatnak, többen a speciális fajta-klubokban is eredményes munkát végeznek, s mindemellett a fiatalok fölkarolásáról sem feledkeznek meg. Reméljük, tartós lesz ez a lelkesedés! (Patucz Tibor) '■■■■■»■»■■■■■■■■««■■■■■■■■■«»■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ml n A kertbarátmozgalom fejlesztésének szószólói gyakran nehezményezik, hogy a könyvüzletekben a szakirodalom részére fenntartott —. amúgy sem terjedelmes polcok többnyire üresen tátonganak. Magyar nyelvű szakkönyvet csak szerencsével lehet kapni, de szlovák vagy cseh kiadványokban sem válogathatunk. Feltehetően ebből következik, hogy nagy örömmel vettem kézbe a bratislaval Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában nemrég megjelent „A zöldség tegnap, ma és holnap“ című könyvecskét. Karel Kopec „Zelenina ako potravina“ című eredeti művét Orava József fordította. A képekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált könyv amolyan ismeretterjesztő alkotás. Végigvezeti az olvasót a zöldségtermesztés, illetve az emberi táplálkozás fejlődésének ősidőkbe nyúló útján, elmondja, melyik zöldség honnan származik, milyen fontos tápanyagokat és vitaminokat tartalmaz, utal a zöldségféléknek az emberi táplálkozásban betöltött szerepére, sőt, említést tesz az elterjedten termelt és fogyasztott zöldségek gyógyhatásáról Is. Tovább lapozva részletes ismertetőt olvashatunk az egyes zöldségnövényekről. A szerző érdemei közé tartozik, hogy nem rekedt meg az általánosan elterjedt növényfélék ismertetésénél, de felsorakozott a hazánkban egyelőre kevésbé ismert és a hézikertekben Is csak elvétve termelt, viszont az emberi táplálkozásban rangosabb helyet érdemlő és követelő zöldségek lelkes népszerűsítői közé. Külön említést érdemel, hogy a könyv néhány tucat receptet és hasznos tanácsokat is tartalmaz, melyeknek elsősorban a különlegességek meghonosítására vállalkozó kertbarátok vehetik hasznát. Mondom, nagy örömmel vettem kézbe az új könyvet; örömmel és bizakodással lapozgattam, végül kicsit csalódottan zártam be. A szövegből helyenként túlságosan kiérzödik a rabszolga-fordítás, a szó szerinti átültetésre törekvés, másutt zavaróan hatnak a magyarral is pótolható, idegen kifejezések. Nem értem, miért kell a magyar nyelven megjelenő szakkönyvben bazális növényrészről, antiallergiás, antimikrobiális és diuretikus hatásról, officiálls gyógynövényről, a tök variétájáról (7) stb. beszélni? Sokkal egyszerűbb lenne a szöveg, értékesebb a könyv, ha a póréhagyma halványított szárrészéröl, túlérzékenységet csökkentő, mikroorganizmusokat pusztító és vizelethajtó hatásról, gyógyerejö (helyesen officinális, mert a latin officiális szó magyar megfelelője hivatalos!) petrezselyemről és a tök változatáról írna. Mit várunk az olvasótól, ha maga a fordító nem ismeri a leírt szavak nyelvünkben használatos megfelelőjét? Ha igen, akkor miért nem használja? Továbbá: a magyarországi szaknyelv régóta csillagtöknek, de legalábbis patiszszonnak mondja a különleges alakú, sokféleképpen elkészíthető tökfélét, melyet hazánkban —' a fordító jóvoltából i legkevesebb ezerötszázan (ilyen példányszámban jelent meg a könyv) patison-tök néven fognak emlegetni. Ami pedig a tartalmat illeti, gondolom, mások Is hiányolni fogják, hogy a könyvben tulajdonképpen egy szó sem esik az ismertetett zöldségek termesztésének hogyanjáról. Ennek hiányát leginkább azok érzik majd, akiknek a könyv íródott — a kertbarátok. Kevés magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg hazánkban, tehát örömmel üdvözölnénk a teljességre és minőségre törekvést. ká — 1982. május 8. 1 Megkezdte munkáját a tanácsadó szolgálat A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának és a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet munkatársainak kölcsönös megállapodása értelmében az idén májusban ismét megkezdte munkáját a háztáji kertészkedés eredményesebbé tételét szolgáló, növényvédelmi tanácsadó szolgálat. A nyugat-szlovákiai kerületben a KMEVi (UKSUP) munkatársai, dr. Vladimír Zacha, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és Matlák György agrármérnök tartanak szolgálatot, mégpedig az SZKSZ bratislavai első városkerületi bizottságának titkárságán (ul. Červenej armády č. 47). A szakemberek májustól szeptemberig minden hétfőn, októberben és novemberben a hónap első és harmadik hétfőjén tizenöttől tizennyolc óráig várják az érdeklődő kertészkedőket. A közép-szlovákiai kerületben az SZKSZ Banská Bystrica-1 Járási Bizottságának titkárságán (Horná ul. č. 15) működik a tanácsadó szolgálat. Itt a kertészkedők kérdéseire dr. OTga Braslavská, az UKSUP zvoleni kirendeltségének munkatársa válaszol, májustól szeptemberig minden kedden, októberben pedig a hónap első és harmadik keddjén, mindig tizenöttől tizennyolc óráig. A kerületi székhelytől távolabb lakók az említett időpontokban az 541-91 telefonszámon érdeklődhetnek. A kelet-szlovákiai kerület kertészkedöit az UKSUP kassai (Košice) kirendeltségén (Švermova ul. C. 3) az intézet munkatársai, Jozef Jendželovský és Rudolf Oščenda agrármérnökök tájékoztatják. Az itteni szolgálat telefonszáma: 205-48 vagy 224-25. A szakemberek hétfőn tizennégytől tizennyolc óráig várják az érdeklődőket. A tanácsadó szolgálat szakemberei a levélben feltett kérdésekre is szívesen válaszolnak. A növényvédelemmel kapcsolatos tanácskérő leveleket az SZKSZ KB címére kell küldeni (Ústredný výbor Slovenského zväzu záhradkárov, Havlíčkova 34, 817 02 Bratislava). A tanácsadó szakemberek tökéletes tájékoztatása érdekében ajánlatos a tanácskérő levelekhez mintát mellékelni (beteg növényi részek, állati kártevők). A küldött mintát szakszerűen kell csomagolni; az állati kártevőket üres orvosságos üvegekbe, a friss növényi részeket nedves újságpapírba csavarva és kartondobozba csomagolva kell postára adni. A nevezett anyagok csomagolására igelitet, műanyagfóliát és egyéb át nem eresztő anyagot nem szabad használni. Javasoljuk a kertészkedőknek, hogy a megküldött mintához csatolt kísérőlevélben közöljék saját megfigyeléseiket, a kártétel észlelt tüneteit stb. Ha facsemetékről, bokrokból, szőlőoltványokról és egyéb ültetőanyagról van szó, akkor kérjük azt is feltüntetni, hogy a betegnek vélt növény melyik faiskolából,származik. DANIELA HORNOFOVA agrármérnök, az SZKSZ KB munkatársa Hajtásválogatás az őszibarackfákon Az egészséges, jól fejlődő őszibarackfák a szükségesnél jóval több hajtást nevelnek. Ezt a tömeget május végén célszerű megváltoztatni, hogy a megmaradó, ritkábban álló hajtások több tápanyaghoz, napfényhez és vízhez jussanak. A kezelt fákon a gyümölcs sokkal jobban kifejlődik és szebben színeződik. A hajtások — kedvezőbb helyzetbe kerülve — ősszel időben beérnek és a termőrügyek megfelelően kifejlődnek. A szakszerű hajtásválogatás tehát nemcsak az idei hozamra hat kedvezően, de a jövő évi terméskilátást is javítja. A hajtásválogatást mindig a vázág csúcsán kezdjük. Először a vezérhajtás közeiéből kell eltávolítani e hasonló fejlettségű, de nem megfelelő helyzetű ikerhajtásokat. Ezután, fokozatosan lefelé haladva, a vázágakon úgy ritkítjuk meg a hajtásokat, hogy két szomszédos hajtás töve között legalább tenyérnyi hely maradjon. A fölösleges hajtásokat csonk nélkül, tőből metsszük ki. Mindig az erősebb, kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket, a kedvezőtlen irányba törekvőket távolítjuk el. A lombos fákon most már a száraz vesszőket is könnyen felismerhetjük, tehát pótolhatjuk a tavaszi metszés során vétett mulasztást. A nagyüzemi gyümölcsösökben a hajtásválogatásra aligha jut idő és munkaerő, viszont a házikertben feltétlenül érdemes gondot fordítani a fák kezelésére. A bajtásválogatást lehetőleg permetezés előttre ütemezzük. Ez azért is ésszerű, mert a már megválogatott fákra kevesebb permetanyag szükséges, és a vegyszerek hatása is jobban érvényesül a ritka koronában. Másrészt — a mérgezés veszélyének elkerülése végett >— permetezés után néhány napig nem lehet, illetve nem ajánlatos a fák között dolgozni. Hajtásválogatás után a fákat többször átvizsgáljuk. A korona belsejefelá törő, koronasűrítő erős hajtásokat tőből kivágjuk. A kívánt helyen fejlődő hajtásokat három-négy levélre visszacsfpjük. A vezérhajtások fejlődését is figyelemmel kísérjük. Azokat, amelyek a többiek rovására túl erősen fejlődnek, úgy kell visszacsípni, hogy a gyengébbek utolérhessék őket. A vezérhajtások lehetőleg egyforma erősek legyenek, egy magasságban fejlődjenek, és mindig a korona közepétől kifelé neveljük őket úgy, hogy a fa koronája ritka, szellős legyen. Minél nyitottabb, szellősebb a fa koronája, annál több napfényt kap, tehát szebb gyümölcsöt nevel. Ne feledjük: a gyümölcsök melletti hónaljhajtások visszacsipésével húsz-harminc százalékkal növelhetjük a gyümölcsök tömegét. A gyakorlott őszibaracktermelők közvetlenül gyümölcsérés kezdetén csípik el a gyümölcs fölötti hajtást, fgy színesebb, fejlettebb gyümölcsöt kapnak. VARGA JÓZSEF
