Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-08 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. május 8. Nemzeti bizottságok feladata a fejlett szocialista társadalom építésében ÜLÉSEZETT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 2_____________________________________________________ AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése, a CSKP Központi Bizottsága 6. ülésének határozatából kiindulva vitatta meg a szlovákiai nemzeti bizottságok tevékenységét, s munkájuk további tökéletesítését. Az ülést jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Az ülés bizottságainak megválasztása után ján janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára előterjesztette az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének a nemzeti bizottságokra háruló feladatokról szóló beszámolóját. A beszámoló bevezető részében kiemelte, hogy a szocialista államhatalom és az igazgatás alapvető láncszemei és legnagyobb tömegeket megmozgató intézményei hazánkban a nemzeti bizottságok, melyekre a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában jelentős szerep hárul a néphatalom szilárdításában. A CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött igényes feladatok végrehajtása megköveteli, hogy tegyék színvonalasabbá a nemzeti bizottságok, a nemzeti bizottsági képviselők, aktívák és apparátusok gazdasági szervező és politikai nevelő tevékenységét. A CSKP Központi Bizottsága 6. ülésének határozatával összhangban lényegesen növekednie kell a nemzeti bizottságok szerepének az egyes területi egységek komplex gazdasági és szociális fejlesztésében, a városok és falvak építésében, a lakossági szolgáltatások tökéletesítésében. Igényes feladatokat teljesítenek a nemzeti bizottságok az áruellátás, a lakáskérdés megoldása, a termőföldvédelem, a vízgazdálkodás, a közúti közlekedés, az egészségügy, a szociális gondoskodás, az iskolaügy és a kultúra, valamint a munkaerő-gazdálkodás terén. E feladatok sikeres végrehajtása megköveteli, hogy növekedjen a válaszon szervek és képviselők tekintélye, elmélyüljön a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége, s erőteljesebben bontakozzon ki a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel való együttműködés. Állandóan Időszerű és nagyon fontos kötelessége a nemzeti bizottságoknak a termőföld védelme és kihasználása. Ügyelniük kell arra, hogy következetesen teljesítsék a termőföld védelmével és hasznosításával kapcsolatos törvényes Intézkedéseket, s hogy a törvények megszegői ellen megfelelő eljárást indítsanak. Sürgető feladat, hogy a nagyüzemi módon megművelhetetlen földterületeket rugalmasabban osszák szét a kertbarátok és a kisállattenyésztők között. Az erőforrások és tartalékok hatékonyabb hasznosítása A XVI. pártkongresszus határozataiból kiindulva a nemzeti bizottságok tevékenységének arra kell irányulnia, hogy határozottabban mozgósítsanak minden erőt munkánk békefeltételeinek megvédésére, s továbbra is törekedniük kell az elért életszínvonal megőrzésére és fejlesztésére. A társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztéséből adódó feladatok végrehajtása megköveteli, hogy hatékonyabban fejlődjön a nemzeti bizottságok gazdasági szervező funkciója. Számolnunk kell azzal, hogy a nemzeti bizottságoknak kevesebb erőforrás áll majd rendelkezésre gazdasági feladataik végrehajtásához. Ez nemcsak a tüzelőanyagra és az energiára, hanem számos nyersanyagra, termékre, az állóeszközökre és a munkaerő-forrásokra is vonatkozik. A nemzeti bizottságok gazdálkodásában a beruházások terjedelme a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva szinte semmit sem változik, lényegesen csökken viszont az újonnan megkezdett építkezések száma. A nemzeti bizottságokban működő kommunistákra vár tehát az a feladat, hogy a korlátozott beruházási keretek ellenére a 7. ötéves tervidőszakban maximális mértékben használják ki a lehetőségeket a lakásgazdálkodási nehézségek enyhítésére, s optimálisan hasznosítsák a hőtermelési és melegvíz-szolgáltató objektumokat és a közműhálózatot. A lakossági szolgáltatások színvonalának javítása A nemzeti bizottságok jelentős részt vállalnak a párt gazdaságpolitikájának megvalósításából, mégpedig olyan fontos területen, mint a lakosságnak nyújtott szolgáltatás hálózata. Az elmúlt években ezen a téren jó eredményeket értünk el. Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatások minősége nem kielégítő. Komoly fogyatékosságok vannak az autójavítási szolgáltatások, a villamos fogyasztók, a cipők és a ruházati cikkek javítása terén. A lakosság gyakran kifogásolja a szolgáltató részlegek nem megfelelő nyitvatartási idejét, az elvégzett munka minőségét és a dolgozók magatartását. Ennek oka a gazdasági vezetés, a nemzeti bizottságok és a központi szervek által végzett irányítás és ellenőrzés alacsony színvonalában keresendő. A szolgáltatások és a helyi Ipari vállalatok további fejlesztése érdekében a nemzeti bizottságoknak na-Az elnökség beszámolóját' ján janik elvtárs terjesztette elő gyobb figyelmet kell szentelniük az anyagi-műszaki alap fejlesztésének. A lakossági szolgáltatásokat továbbra Is a szocialista vállalatok útján fejlesztjük, miközben jóval nagyobb gondot fordítunk a Szolgáltatások kiegészítő formáira, jobban kell támaszkodnunk a nemzeti bizottságok kisebb szolgáltatóüzemeire, s külön be kell vonni a vállalatok kisüzemeit a szolgéltatómunkába. A megszabott kalkulációk és a kisüzemek bérbevétele alapján, ezekben a bérlő saját számlájára fog dolgozni a vállalat nevében, s bizonyos összeget átad a vállalatnak. Rugalmasabb szolgáltatásokat várunk el attól az intézkedéstől, hogy újfajta munkaviszonyt vezetnek be a helyi termelő- és szolgáltató vállalatok a csökkent munkaképességű személyekkel, és azokkal a nyugdíjasokkal, akik képesek kisebb szolgáltatások elvégzésére. Lakossági szolgáltatásokat a földmüvesszövetkezetek, az ipari, az építőipari és más szervezetek is nyújthatnak, főként szállítással, anyagfölöslegük eladásával vagy építőipari gépek kölcsönzésével. Az emberek számos bíráló észrevétele figyelmeztet az üzlethálózat megoszlásának, az áruválasztéknak, a nyitvatartási időnek és a kiszolgálás színvonalának fogyatékosságaira. Szükséges tehát, hogy a nemzeti bizottságok ezen a téren is sokkal hatékonyabban és szigorúbban éljenek törvényadta jogaikkal, s teljesítsék az új belkereskedelmi törvényből eredő kötelességeiket. Nagyobb jogkör — fokozott felelősség A CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának dokumentumai kiemelik, hogy el kell mélyíteni a nemzeti bizottságok komplex hatáskörét, az általuk Irányított területeken, s meg kell oldani több kérdést szerkezetük tökéletesítésével kapcsolatban, különösen az alapszinten. A nemzeti bizottságok lakossággal szembeni hatalmi és közigazgatási szerepének betöltése során fel kell használni a megelőzés, a nevelés eszközeit, a meggyőződésnek, a jogi rendelkezések, a nemzeti bizottsági döntések és határozatok megmagyarázásának helyes módszereit, el kell mélyíteni és fejleszteni kell a hatékony politikai nevelő munkát és a jogi propagandát. A székhelyközségek nemzeti bizottságainak fokozatos fejlesztése hosszú távú folyamat, amelyet semmi esetre sem szabad mechanikusan meggyorsítani. Jogkörük kiszélesítésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy nem célunk a kis községekben élő emberek életének háttérbe szorítása, hiszen a községek továbbra Is a települési viszonyok szerkezeti összetevői maradnak. A városokban és a székhelyközségekben különösen nagy gondot kell fordítani a polgári bizottságok munkájára. A képviselőkkel, a lakóbizottságokkal és a lakőbizalmiakkal együttműködve a bizottságok több javaslatot adhatnának olyan kérdések megoldásáról, mint a közrend fenntartása, a lakótelepek tisztaságának, szép környezetének megőrzése, vagy az emberek lakással, szolgáltatásokkal és szakköri tevékenységével összefüggő további gondok. A kulturális és a népművelő munka egységes terveit a jövőben úgy kell kidolgozni, hogy a meglevő kulturális intézmények jobban szolgálják céljukat, széleskörűen használja őket a lakosság, különösképpen az ifjúság. A nemzeti bizottságokra hárul az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás szervezésének döntő része is. Az egészségügyi szolgáltatások javulása ellenére még léteznek olyan problémák, melyek az egészségvédelem gyorsabb ütemű javítását, s az egészségügyi szolgáltatások fejlődését gátolják. A nemzeti bizottságoknak a szocialista demokrácia fejlesztése terén betöltött szerepéből adódik annak szükségessége, hogy tovább mélyüljön és bővüljön választott szerveink együttműködése a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel. Alkotóbban kell fejleszteni az együttműködést főként a szakszervezetekkel, a SZISZ-szel, a Szlovákiai Nőszövetséggel és a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel. A nemzeti bizottságok tevékenységében a CSKP vezető szerepének érvényesítése terén döntő szerepet töltenek be a területi párts^rvek és szervezetek. Az SZLKP Központi Bizottsága elvárja, hogy a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták élen járjanak a munka minőségének javítására és hatékonyságának növelésére tett erőfeszítésekben. A nemzeti bizottságokban dolgozó kommunistáktól alkotó kezdeményezőkészséget, határozottságot, elkötelezettséget és pártos harcosságot várunk feladataik teljesítése során. Szükségszerű, hogy a nemzett bizottságok a következő időszak munkáját azon feladatok tudatában végzik, amelyek a fejlett szocialista társadalom építése terén várnak reájuk. Gazdag gyakorlati és politika) tapasztalataik, forradalmi hagyományaik és az a következetesség, amellyel a párt Irányvonalát lebontják és megvalósítják, megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén és az SZLKP Központi Bizottságának ülésén hozott határozatokat. Forradalmi évfordulókban gazdag év az idei. Száz éve, hogy 1882 áprilisában Duchov vidékén hatalmas méretű bányászsztrájk tört ki. Az elviselhetetlen életfeltételek kényszerítették a bányászokat arra, hogy letegyék a lapátot és követeljék jogaik érvényesítését, az emberibb életet. Akkoriban kibontakozóban volt a szervezett munkásmozgalom. Csehszláv Szociáldemokrata Párt már 1878-ban létezett, a szakszervezetek is élénk tevékenységet fejtettek ki, de az öntudatos szervezett bányászoknak még sok helyütt az anarchizmus megnyilvánulásai ellen Is küzdeniük kellett, ötven évvel később a Most vidéki bányászok éltek a sztrájk fegyverével — megváltozott viszonyok között — az osztályellenség, a modern szénbárők ellen, és a burzsoá köztársaság viszonyai között szembe kellett nézniük a „masarykl demokrácia“ karhatalmának fegyvereivel. E két Időszakra jellemző volt a munkásosztály öntudatosodása. Korántsem csak gazdasági követelésekért folyt a harc. A gazdasági küzdelmet politikai küzdelemmel kapcsolták össze. Míg száz évvel ez-> előtt az anarchisták befolyása ellen Is küzdeniük kellett, ötven évvel ezelőtt harcukkal a párt bolsevlzálődá-* sának Irányvonalát követték a megalkuvó szocláldemokratlzmussal szemben. A harcban a kommunista párt és a vörös szakszervezetek mutatták a követendő utat. Az osztályharc-* nak ez a szakasza, melyet öntudatosodás és gazdasági tömegharc Jellemzett, a dél-szlovákiai parasztság életében is megnyilvánult. Radikallzálódás jellemezte a tömegek hangulatát. Az 1931-es nemeskosúti (Košúty) Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB 6. ülésének eredményeiből kiindulva értékelte a nemzeti bizottságok hozzájárulását a fejlett szocialista társadalom építéséhez, valamint a CSKP XVI. kongresszusa programjának és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatának megvalósításához. Nagyra értékeli, hogy a szlovákiai területi pártszervek szüntelenül nagy gondot fordítanak a nemzeti bizottságok munkájára annak tudatában, hogy e szervek a szociaiista állam hatalomnak és -igazgatásnak, a tömegpolitikai mnnka fejlesztésének, valamint a párt és a nép egysége szilárdításának fontos eszközei. A nemzeti bizottságok a szocializmus építésének minden szakaszában politikai rendszerünk szilárd láncszemei, a kommunista párt megbízható és hatékony segítői voltak. Jelenleg fontos politikai szerepet töltenek be a szocialista államiság további fejlesztése és erősítése, az emberek közügyek intézésében való részvételének bővítése, valamint a szocialista demokrácia fejlesztése terén. A nemzeti bizottságok társadalmi és állami tevékenységének további fejlesztése megköveteli gazdaságszervező, kulturális nevelő és államhatalmi-közigazgatási szerepük javítását. A gazdasági élet áttérése az intenzifikációs tényezők jobb hasznosítására, valamint stratégiai irányvonaluk megvalósítása, a munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása nagy igényeket támaszt a nemzeti bizottságok irányító munkájával szemben. Mindenekelőtt észszerűbben és hatékonyabban kell teljesíteni a beruházási és különösen a komplex lakásépítési feladatokat, a területegységekben sokoldalúan fejleszteni kell a lakossági szolgáltatásokat, javítani kell a lakásállománnyal való gazdálkodást, rugalmasabban keli megoldani az ellátás és a közlekedés kérdéseit, következetesebben kell alakitani és védelmezni a környezetet. Ugyancsak igényes feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra a munkaerő-elosztás és felhasználás, az emberek egészségvédelme és szociális szükségleteik kielégítése, a művelődés és a kultúra fejlesztése terén. E feladatok megvalósítása érdekében tovább kell fejleszteni az emberek kezdeményezését, céltudatosabban kell felhasználni a társadalmi és az érdekképvselatl szervezetek együttműködését a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésévérfürdő felrázta a dolgozók öntudatát. Rádöbbentek arra, hogy az a rendszer küldte ellenük rendőreit és csendőreit, érezve a maga gyengeségét, amely képtelen volt munkát és kenyeret adni a dolgozóknak, s amelynek szolgálatában hét „szocialista“ miniszter Is állott. Az 1931-es események a következő évben Is éreztették hatásukat. Gyakoriak voltak a mezőgazdasági lakosság éhségmenetei, a végrehajtók elűzése, a földmunkásoknak a kisparasztokkal közösen szervezett akciói, ami új elemet jelentett a mozgalomban. 1932 első hónapjaiban a paraszti tömegek Is felismerték, hogy a tőkés gazdasági válság nem átmeneti jelenség. A forradalmi helyzet erősödött, kibontakozódott, s jellemzője volt, hogy egész területeken, különböző rétegektől támogatva terjedt és hatalmasodott. A városi ipari munkásság Is támogatta a földmunkások akcióit. A most! bányászsztrájk forradalmasltóan hatott. A dél-szlováklal földmunkások átvették jelszavukat: „Egység »—< sztrájk i— győzelem“. A nagybirtokosok a tavaszi munkák kezdetén nem voltak hajlandók felfogadni előző évi bért követelő idénymunkásokat. A földmunkások szörnyű helyzetbe kerültek, eladósodtak. A kormány szorgalmazta munkaszerződések kötését az Idénymunkásokkal, mert tisztában volt vele, hogy a csendőrszuronyok sem nyújthatnak biztos védelmet a földbirtokosoknak. Bratlslavában 1932. február 15-én kötötték meg az első ilyen szerződést a nagybirtokok állandó és idénymunkásaival, ám a tárgyalásokból kizárták a vörös szakszervezeteket, csak az opportunista szakszervezetek képviselői le-A nemzeti bizottságok munkája hatékonyságának elmélyítése megkb" veteli a választott szervek és a képviselők aktivitásának növelését, az apparátus munkájának javítását, e tevékenység kulturáltságának és erkölcsi színvonalának emelését, beleértve az emberekhez való viszonyulást, valamint a szocialista törvényesség következetes megtartását. A legfelsőbb pártszervek által jóváhagyott dokumentumokkal összhangban minden feltételt meg kell teremteni különösen a községekben és a városokban működő nemzeti bizottságok munkájának javításához. Hogy a nemzeti bizottságok még sikeresebben teljesítsék igényes feladataikat, a szlovák kormánynak el kell mélyítenie a nemzeti bizottságok körében végzett irányító munkáját, intenzívebbé kell tenni az érintett minisztériumok és különösen a Szlovák Belügyminisztérium kapcsolatait úgy, hogy gondoskodni tudjanak a nemzeti bizottságok aktivitásának és kezdeményezésének teljes kibontakozásáról, egyszersmind az államigazgatás egységes gyakorlásáról. Az SZLKP Központi Bizottsága kötelezi az SZLKP összes szervét és szervezetét, a központi állami szervekben és a nemzeti bizottságokban, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknél dolgozó kommunistákat arra, hogy hajtsák végre a nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítésével kapcsolatban elfogadott intézkedéseket, s ehhez teremtsék meg a kellő politikai szervező és káderfeltételeket. II. Az SZLKP Központi Bizottsága 1. jóváhagyja: a) az SZLKP KB Elnökségének jelentését a nemzeti bizottságok feladatairól a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa, valamint a CSKP KB 8. ülése 'után; b) az SZLKP KB Elnöksége, Titkársága és bizottságai által az SZLKP KB 1981. december 14-én megtartott ülése óta kifejtett tevékenységről szóló jelentést; 2. jóváhagyólag tudomásul veszi: a) a szlovákiai párttagállomány öszszetételének tavalyi helyzetéről és javításáról szóló jelentést; b) az 1982 elején megtartott szlovákiai pártalapszervezeti taggyűlések előkészületeiről, lezajlásáról és eredményeiről szúló jelentést; C) a CSKP KB 6. és az SZLKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozatok teljesítésére tett politikai és szervezési intézkedéseket. hettek jelen. Az állandó földmunkások bérét 8—10 százalékkal csökkentették, az Idénymunkásokét egyelőre az előző évi szinten hagyták, mert szem előtt tartották az előző évt megmozdulásokat. Nyilvánvaló volt, hogy a munkaszerződések nem változtatnak az alapvető helyezem E- zért a vörös szakszervezetek dolgoztak ki okkal méltányosabb és igazságosabb mintatervezetet, melyet járási tárgyalásokon kellett volna konkretizálni. Helyi kisebb sztrájkok törtek ki a földbirtokos munkáltatók önkényeskedése ellen, majd az érsekújvári (Nové Zámky) pártterület szervezetei és a vörös szakszervezetek megkezdték egy dél-szlováklaí mezőgazdasági tőmegsztrájk szervezését. A sztrájkot az egyes birtokokon lezajlott tanácskozások után készítették elő. Harci cél volt a mezőgazdasági dolgozók valamennyi kategóriája béreinek lényeges emelése. Mivel a munkaadók a reformista szakszervezetekben bízva elutasították a földmunkások követeléseinek azonnali teljesítését, azok küldöttsége a galántai járási hivatalhoz fordult, hogy hívjon össze tárgyalásokat az általuk javasolt kollektív szerződésről. Egyidejűleg, május lián, beszüntették a munkát a diószegi (Sládkovičovo) cukorgyár birtokain. Másnap már a szered! (Sered) cukorgyár birtokainak dolgozói Is csatlakoztak a sztrájkolőkhoz. A sztrájk fokozatosan terjedt és május 18-án jelentőségével már túllépte Dél-Szlovákia kereteit. Május 18-án, a trnaval cukorgyár 150 földmunkása szüntette be a munkát és a sztrájktörők sem voltak hajlandók munkába állni. így aztán május 22-én eredményt ért el a mezőgazdasági tömegsztrájk, melyhez százak csatlakoztak. A bérek általában 25 százalékkal emelkedtek, s a nagybirtokosok kötelezték magukat, hogy egyetlen munkást sem bocsátanak el. Győzött az egység, a kitartás, a proletár szolidaritás. L. L. ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A harcban a párt mutatta az utat
