Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-24 / 16. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. április 24, 12 TEREMTSÜK MEG IDEJÉBEN A JÖ TAKARMÄNYALAP ELŐFELTÉTELEIT! Mimii takarítható meg... ? A part menti területek, a töltések és az árkok fűtermésének begyűjtésével is kiegészíthető a szűkös takarmánykészlet Foto: CSTK Mármint a legtöbb erőtakarmány. Hát az elegendő és kiváló minőségű, fehérjedús tömegtakarmánnyal. No meg a zöldtakarmányozás Idejét tavasszal és ősszel megnyújtó, bőtermő Perkóval, Hysóval s egyéb fűfélével, amelyek természetesen szakszerű öntözést kívánnak. Ezenkívül a lucerna, a silókukorica sem mellőzhető, mivel nagy tömeget ad mindkettő, ha... Igen, ha megfelelő gondot fordítanak nemcsak a termesztésükre, hanem a szakszerű tárolásukra, tartósításukra, valamint célszerű takarmányozásukra. Jól tudják ezt — többek között — a felső-csallóközi Felbár (Horný Bar) község szövetkezetének illetékes vezetői, szakemberei is, ezért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a takarmánynövények termesztésére, betakarítására, tartósítására és felhasználására. A késő délutáni órákban együtt találtuk őket: Húsvéth László agronőmust, Brezovszky Oszkár agrármérnököt — növényvédelmi szakembert, Soós László növénytermesztési brigádvezetőt és a zootechnikust, aki túlontúl átlátszó ürüggyel „lelépett“ a tett színhelyéről. Node, azért boldogultunk nélküle is. Mindjárt a beszélgetés elején kitűnt, hogy ez az 1202 hektáros szövetkezet a járás egyik legkiválóbb tejtermelő gazdasága: jelenleg is 12,5 liter a tehenenkénti napi fejési átlag. Ez beszédes bizonyíték arra, amit az előbbiekben mondtunk. És most engedtessék meg egy kis kitérő: négyszáz hektárral volt az említettnél több termőföldjük. De csak volt. Ma már nincs. Ugyanakkor az állatlétszám maradt, sőt gyarapodott. Ilyen feszített helyzetben is úrrá tudnak lenni a nehézségeiken. Hogyan? Nem másként, mint a leleményességükkel. Bratislava-Petržalkán vállalták 40 hektárnyi rét kaszálását — szerződésileg. Igaz, hogy a szénaszállítás a távolság miatt kissé költséges ebben az energiaszűkös világban, de azért még így Is megéri... Emellett még a Duna menti töltések fűállományát sem hagyják veszendőbe menni: lekaszálják, amit lehet. Vagyis megragadnak minden alkalmat, lehetőséget, hogy a közös gazdaság állatállománya, főleg, az 1428 szarvasmarha, ne szűkölködjék szálas takarmányból. Ezt példázza az is, hogy a 121 hektárnyi silókukoricából évente hatezer tonna zöldtömeget takarítanak be, s tartósítanak. A kiváló minőséget a levegő tökéletes kiszorítása, a viaszérésben való betakarítás, a silótömeg öt nap alatti lezárása jobbára szavatolja. Hiszen csakis I. minőségi osztályú szilázsuk van, amit a laboratóriumi tápanyagelemzés is bizonyított. Lucernájuk, amelyet százötven hektáron termesztenek, 13 tonna szénahozamot adott tavaly is, — holott öntözésére nem nyílt lehetőség. Csupán a nagymegyeri (Calovo) szövetkezet előzte meg őket a járásban, hozamátlag tekintetében. Mindenképpen jő takarmánvkiegészítő forrásuk a kilencven hektárnyi cukorrépa mellékterméke. A karaj, amit nyers szelettel és kukoricaszárral keverve tartósítanak. Ezenkívül még szárított répaszeletet is kapnak a cukorgyártól, ami ugyancsak jól hasznosítható takarmányként. Tavaly nagyon jól sikerült a 100 hektárnyi tarlókeverékük (napraforgó + kukorica + szójaj.APerkót nagyon dicsérik, melyet csupán második éve termesztenek — 25 hektáron. A húsz hektárnyi Hyso kétszeri kaszálását tervezik. Lucernából nagy előszeretettel készítenek szenázst, mivel így a tápanyagok zöme szinte teljesen megőrződik. A tavaly tartósítottat most kezdték takarmányoznl. Ügyelnek arra Is, hogy legyen elegendő, finom borjúszénájuk. Ezt hagyományos módszerrel: kézi erővel takarítják be, a tápanyagok teljes megőrzése miatt. Ami a takarmánybetakarítást Illeti, ennek időszakában minden műnkéről ide mozgósítanak, sőt még társadalmi segítséget (diákok, sportolók, vadászok stb.) is igénybe vesznek, ha erre szükség van. Mivel a szecskázott takarmányból (például silókukorica esetében) betakarítás közben is sok elszórődhat, a veszteségmegelőzés érdekében kilenctonnás, nagy térfogatú pótkocsit vásároltak, azt dróthálóval látták el. A héttonnás pótkocsijaikat meg a szenázskészítéskor vetik be, továbbá a zöldeleség beszállításakor a takarmányosok veszik nagyon szívesen igénybe. A lucerna esetében előnyben részesítik a szabadlevegős szárítási módszert, s a napenergiát is hasznosítják, már amennyire az lehetséges. Lucernából, valamint kukoricából préselt takarmányt is készítenek, tavaly például kétszáz tonnányit a somorjai (Samorín) Kék Duna szövetkezettel közösen üzemeltetett takarmánygyárban. A takarmánymérleg-terv mindenre kiterjedő részletességgel, közösen készül. Benne van az agdnnómus, a gépesítő, a növényvédő és természetesen a zootechnikus kezemunkája, jó tapasztalata, helyes megfigyelőképessége, szaktudása és előrelátása. Ez a sokrétű terv azzal is számol, hogy a jó minőségű és elegendő mennyiségű tömegtakarmánnyal számottevő erőtakarmány takarítható meg. Nem csupán a tej-, hanem a hús- és a gabonatermelésben is élenjárók a járásban. Míg például 1970-ben 320 tonna húst termeltek, illetve adtak a közellátás javára, addig tavaly — ugyanakkora földterülettel — már 720 tonnányit, ami jóval több, mint az említett évinek a kétszerese. Hát Ilyenek a felbári szövetkezetesek, akik keményen küzdenek azért, hogy — a megcsappant földterülettel is — sikeresen legyűrjék a nagy létszámú állatállomány okozta nehézségeket, leleményességük bevetésével, gazdag tapasztalataik és a tudományos ismeretek felhasználásával példásan teljesítsék éves tervfeladataikat. (kov) Előtérben a tejtermelés fejlesztése ACSKP XVI. kongresszusának határozatai a hetedik ötéves ' terv időszakára az állatte■ nyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés gyors ütemű fejlesztését tűzték ■ ki elsőrendű feladatként. Az elő( irányzott tervfeladatok teljesítése — J amelyek a felmerülő nehézségek el■ lenére a lakosság zavarmentes élel- I miszerellátását célozzák — az állomány növelése mellett a nagyobb hasznosság és a jobb minőség eléré! sét is megköveteli. Természetesen ahhoz, hogy a fejlesztési program ". megvalósuljon, minden tekintetbep kedvező feltételeket kell teremteni. I Tehát lényeges kérdés: vajon a gya, korlatban milyen intézkedésekre ke’ rült sor, s milyenek a távlati elkép! zelések? A komáromi (Komárno) Járási Mell zőgazdasági Igazgatóságon a közel! múltban tett látogatásunk során ezekre a kérdésekre választ keresve ' Ján Peťovský mérnökkel, termelési t igazgatóhelyettessel és Riszdorfer ' László agrármérnökkel, a jmi szar■ vasmarha-tenyésztést irányító állat; tenyésztőjével beszélgettünk. ". A szarvasmarha-tenyésztés fejlesz■ tősi programja a járás adottságaiból J indul ki. Határait a takarmánynövé! nyék termesztési lehetősége szabja ' meg. Mivel a járásban a takarmány. növények termőterületének további ’ csökkenésével számolnak, a szarvasmarha-állományt a jelenlegi szinten " akarják stabilizálni. Tehát száz hek! tár mezőgazdasági területre számítva i megtartani a 69—70 darabszámot. * A szarvasmarha-ágazatot elsősor' ban a tejtermelés fejlesztésére szakosítják. Ennek érdekében 1985-lg — száz hektárra számítva — a tavalyt i 24,28 darabbal szemben 26,23 darab" ra növelik a tehénállományt. Az ed! diginél erőteljesebben növelik a i hasznosságot. Az évi egyedenkénti ] tejtermelés! átlagot a tavalyi 3547 - literről 1985-lg legalább 3700 literre ; akarják növelni. További fontos fel, adat a borjúnevelés javítása. Az öt’ éves tervidőszak végéig száz tehénre ! számítva 101 borjú felnevelésével ■ számolnak. i Érdemes megemlíteni, hogy a fej; lesztési program beindulása kedver zőnek mutatkozik. Tavaly például a ; takarmányozási nehézségek ellenére J f—i járási viszonylatban <— a te) érté" kesítési tervét százegy százalékra, a ! marhahúsét pedig százöt százalékra i teljsítették. A járás 27 mezőgazda' sági üzeme közül kilenc gazdaság • felülmúlta a járási tejtermelési átla‘ got. Közülük a bácsi (Búi), a ne, mesócsai (Zemianská Olőa) és a • naszvadi (Nesvady) szövetkezet jár ! az élen az egyedenkénti évi hégv ezer literen felüli tejtermelési átlaggal. A tej értékesítési tervét csupán hat üzemnek nem sikerült teljesíteni, főleg azért, mert többségük a marhahizlalásra volt szakosítva. Az idei első negyedév eredményei is biztatóak. Hiszen az értékesítési időtervet mind tejből, mind húsból túlteljesítették. Az utóbbi évek során a járásban erőteljesen szorgalmazták a fajtanemesítési program megvalósítását. A végcél az, hogy a tehénállomány hetven százaléka tejhasznosságú legyen. Az említett élenjáró tejtermelő gazdaságokban a nemesítési program megvalósult, s jóformán az egész tehénállomány kicserélődött. A kimagasló eredmények jól tükrözik a nagy tejhasznosságú, kiegyelített tehénállomány kialakításának fontosságát. Persze ahhoz, hogy a kiváló genetikai tulajdonságokat teljes mértékben kiaknázzák, optimális takarmányozási és tartási feltételeket kell biztosítaniuk, nem beszélve a szakszerűen és becsülettel végzett gondozásról. A fejlesztési programba rögzített intézkedések ezeket a tényezőket is figyelembe veszik. Amellett, hogy a fajtanemesítést gyorsabb ütemben folytatják — főleg a lemaradozó vagy a marhahizlalásra szakosodott gazdaságokban — fontos lépések történtek a szükséges takarmányalap megteremtése érdekében. A takarmányalap biztosításának egyetlen járható útja —' a járás adottságai között — a hektárhozamok növelésében rejlik. Ehhez teljes mértékben ki akarják használni a belterjesítő tényezőket, elsősorban az öntözést. Jelentős tartalékok rejlenek a másodvetések termesztésében is. Az Idén ezek termőterületét a szántóföld tíz százalékára terjesztik ki. Emellett a nagy hozamú fajták, például a Perko és a Tifon termesztését Is szorgalmazzák. Az őszi, tavaszi és a tarlókeverékek vetésének célszerű Irányításával kora tavasztól késő őszig biztosítani akarják a folyamatos zöld futószalagot. A múltban több kifogásolni való akadt a szilázs és a szenázs minőségét illetően. A minőség javítása érdekében járásszerte szilárdított silóvermeket építenek. A betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésével, valamint a technológiai folyamat maradéktalan betartásával^ el akarják érni azt, hogy az előállított szilázsnak legalább nyolcvan százaléka az I. minőségi osztályba kerüljön. Az évelő takarmánynövények begyűjtésében a hagyományos módszerekre térnek át, vagyis a hideglevegős szárításra. Tekintettel a takarékossági intézkedésekre, lucernalisztből csupán a tervezett mennyiséget gyártják. A tömegtakarmányalap megteremtésének egyéb lehetőségeit is figyelembe veszik. Óriási lehetőségek kínálkoznak a belterjes gyepterületek telepítésében. Hiszen az üszők és a tehenek legeltetése az egyik legolcsóbb takarmányozási módszernek tekinthető. Ezért valamennyi nagyüzemi tehenészeti telepen legelőt létesítenek. Ezen túlmenően maradéktalanul ki akarják használni a melléktermékeket és a nem mezőgazdasági jellegű területek fűtermését is. A járás mezőgazdasági üzemei a nagy tejhasznosságú tehénállományok létrehozásával párhuzamosan a megfelelő tartási körülmények megteremtésére is törekednek. Az utóbbi években több korszerű, nagy kapacitású tehéntartó telep épült fel. Az új vagy korszerűsített farmokon ellető istállók és profilaktórlumok találhatók. Jelentős mértékben ennek köszönhető az is, hogy járási átlagban nem lépték túl a szabvány által engedélyezett borjúelhullást, amely tavaly 4,8 százalékos volt. Az idén újabb tehenészeti telepek átadására kerül sor. A korszerű tehenészeti telepeken az állatok számára a legmegfelelőbb tartási tech-* nológiákat alkalmazzák. A kedvező tartási körülmények mellett a munkafeltételek is lényegesen javulnak. Óriási előnyük, hogy lehetővé teszik a kátműszakos üzemeltetést. % A járásban a nemesítési munkát úgy irányítják, hogy a korszerű tehenészeti telepekre csakis a tejhasznú egyedek kerüljenek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjának szerves részét alkotja a dolgozók kezdeményezőkészségének széles körű kibontakoztatása. Ezt részben hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzéssel, részben pedig nagyarányú szocialista versenymozgalommal serkentik. Mind a járási szintű, mind a belüzemi versenymozgalom előremozdítására pontos kritériumokat dolgoztak ki, s jutalmazási keretet szabtak meg. A járásban ezidáig is jó tapasztalatokat szereztek a széles körű versenymozgalommal. Bevált módszernek bizonyult az állatgondozók között meghirdetett egyéni verseny is. Az állattenyésztők félévenként megtartott aktívaértekezletein a verseny eredményeit értékelik s a legjobb gondozókat, fejőket pénzjutalomban részesítik. Ebben az anyagiak mellett fontos szerepe van az erkölcsi elismerésnek is. Azokban a gazdaságokban, ahol nem küzdenek munkaerőhiánnyal, a hatékony politikainevelő munkával alátámasztott szocialista verseny meghozza gyümölcsét KLAMARCSIK MARIA Megfelelő gondozással és optimális tartási feltételek megteremtésével jelentősen csökkenthetők az elhullási veszteségek Fotó: ČSTK fQp>wň & IpJlíA тш(НрппйИ 14%/a! fi stm %н к w/ SS rfb"w вУг/бУ^АУ Kwn.» Napjainkban a mezőgazdasági üzemek számottevő állatállománnyal rendelkeznek, ami jelentős értékű nemzeti vagyont képvisel. Ezért az állatállománynak a betegségektől való megóvása, megfelelő gondozása elsőrendű feladata, kötelessége valamennyi állattenyésztési dolgozónak. Természetesen ehhez hozzátartozik az istállók karbantartása és a gazdasági udvarok rendezése Is. Fontos ez nemcsak esztétikai és környezetvédelmi, hanem állategészségügyi szempontból is. A Košice-vidéke járás illetékes szervei több intézkedést hoztak a gazdasági udvarok rendezése érdekében. Sajnos ezeket a mezőgazdasági üzemekben csak kivételes esetekben tartják be. Sokszor csak akkor intézkednek, amikor az állattartó telepeken járványos betegség lép fel. A ellenőrzések során — számtalan esetben — felelőtlenséget, nemtörődömséget tapasztalnak. Az állattartó telepek gazdasági épületeinek karbantartása nem rendszeres. Az elhanyagolt, megrongált istállókban igen kedvezőtlenek az állattartási körülmények. A szociális berendezések is több helyen hiányoznak vagy nem megfelelőek. Több gazdaságban nem oldották meg a trágya és a trágyalé rendszeres kihordását, illetve a trágya megfelelő tárolását és kezelését. A toágyatelepekről a trágyalé nemcsak a szántóföldre, de'sajnos gyakran a patakokba is folyik, mint például a Valaliky! Állami Gazdaság Slanské Nové Mesto-i gazdasági udvarában. A gazdasági udvarok többségében hiányoznak a szilárdított utak, vagy a meglevők elhanyagoltak, s esőzések Idején szinte járhatatlanok. A nagy kiterjedésű gazdasági udvarok területe kihasználatlan. Rendszerint a gépek temetője, a gyomok szaporítótelepe. Holott a jelentős területeket nemcsak takarmánynövények termesztésére, legelők létesítésére, de a szövetkezeti tagok között szétparcellázva zöld-, ség-, gyümölcs- vagy virágtermesztésre is célszerűen ki lehetne használni. A gazdaság vezetői ezt évekig tűrik. Mindezért senkit sem vonnak felelősségre. Nem csoda, hogy a fiatalok ilyen feltételek mellett nem szívesen akarnak az állattenyésztésben dolgozni. A rendezetlen, elhanyagolt gazdasági udvarok elrettentő példái a ruskovi, a bohdanovcei, a Nižný čaj-i, a ckároši, a ždaňai, a Trstené pri Hornáde-i szövetkezetekben lelhetők. Igaz, akadnak fehér hollók is. Példa erre a perényi és az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet, ahol 'minden gazdasági udvaron a legnagyobb rend uralkodik. A Nižná és Vyšná Hutka községben a gazdasági udvarokba gyümölcsfákat ültettek ki a szövetkezeti tagok, a fasorok között pedig zöldséget termesztenek. Tehát így is leheti örvendetes lenne, ha példájukat a többi gazdaság is követné. Iván Sándor
