Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-24 / 16. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. április 24, 12 TEREMTSÜK MEG IDEJÉBEN A JÖ TAKARMÄNYALAP ELŐFELTÉTELEIT! Mimii takarítható meg... ? A part menti területek, a töltések és az árkok fűtermésének begyűjtésével is kiegészíthető a szűkös takarmánykészlet Foto: CSTK Mármint a legtöbb erőtakar­­mány. Hát az elegendő és kiváló minőségű, fehérjedús tömegtakar­mánnyal. No meg a zöldtakarmá­nyozás Idejét tavasszal és ősszel megnyújtó, bőtermő Perkóval, Hy­­sóval s egyéb fűfélével, amelyek természetesen szakszerű öntözést kívánnak. Ezenkívül a lucerna, a silókukorica sem mellőzhető, mi­vel nagy tömeget ad mindkettő, ha... Igen, ha megfelelő gondot fordítanak nemcsak a termeszté­sükre, hanem a szakszerű tárolá­sukra, tartósításukra, valamint cél­szerű takarmányozásukra. Jól tudják ezt — többek között — a felső-csallóközi Felbár (Hor­ný Bar) község szövetkezetének illetékes vezetői, szakemberei is, ezért fordítanak megkülönböztetett figyelmet a takarmánynövények termesztésére, betakarítására, tar­tósítására és felhasználására. A késő délutáni órákban együtt találtuk őket: Húsvéth László agronőmust, Brezovszky Oszkár agrármérnököt — növényvédelmi szakembert, Soós László növény­termesztési brigádvezetőt és a zoo­­technikust, aki túlontúl átlátszó ürüggyel „lelépett“ a tett színhe­lyéről. Node, azért boldogultunk nélküle is. Mindjárt a beszélgetés elején kitűnt, hogy ez az 1202 hektáros szövetkezet a járás egyik legkivá­lóbb tejtermelő gazdasága: jelen­leg is 12,5 liter a tehenenkénti napi fejési átlag. Ez beszédes bi­zonyíték arra, amit az előbbiek­ben mondtunk. És most engedtessék meg egy kis kitérő: négyszáz hektárral volt az említettnél több termőföldjük. De csak volt. Ma már nincs. Ugyanakkor az állatlétszám ma­radt, sőt gyarapodott. Ilyen feszí­tett helyzetben is úrrá tudnak lenni a nehézségeiken. Hogyan? Nem másként, mint a leleményes­ségükkel. Bratislava-Petržalkán vállalták 40 hektárnyi rét kaszá­lását — szerződésileg. Igaz, hogy a szénaszállítás a távolság miatt kissé költséges ebben az energia­­szűkös világban, de azért még így Is megéri... Emellett még a Duna menti töltések fűállományát sem hagyják veszendőbe menni: le­kaszálják, amit lehet. Vagyis megragadnak minden al­kalmat, lehetőséget, hogy a közös gazdaság állatállománya, főleg, az 1428 szarvasmarha, ne szűkölköd­jék szálas takarmányból. Ezt pél­dázza az is, hogy a 121 hektár­nyi silókukoricából évente hatezer tonna zöldtömeget takarítanak be, s tartósítanak. A kiváló minőséget a levegő tökéletes kiszorítása, a viaszérésben való betakarítás, a silótömeg öt nap alatti lezárása jobbára szavatolja. Hiszen csakis I. minőségi osztályú szilázsuk van, amit a laboratóriumi tápanyag­elemzés is bizonyított. Lucernájuk, amelyet százötven hektáron termesztenek, 13 tonna szénahozamot adott tavaly is, — holott öntözésére nem nyílt lehe­tőség. Csupán a nagymegyeri (Ca­­lovo) szövetkezet előzte meg őket a járásban, hozamátlag tekinteté­ben. Mindenképpen jő takarmánvki­­egészítő forrásuk a kilencven hek­tárnyi cukorrépa mellékterméke. A karaj, amit nyers szelettel és kukoricaszárral keverve tartósíta­nak. Ezenkívül még szárított répa­szeletet is kapnak a cukorgyártól, ami ugyancsak jól hasznosítható takarmányként. Tavaly nagyon jól sikerült a 100 hektárnyi tarlókeverékük (napra­forgó + kukorica + szójaj.APer­­kót nagyon dicsérik, melyet csu­pán második éve termesztenek — 25 hektáron. A húsz hektárnyi Hyso kétszeri kaszálását tervezik. Lucernából nagy előszeretettel ké­szítenek szenázst, mivel így a táp­anyagok zöme szinte teljesen meg­őrződik. A tavaly tartósítottat most kezdték takarmányoznl. Ügyelnek arra Is, hogy legyen elegendő, finom borjúszénájuk. Ezt hagyományos módszerrel: kézi erővel takarítják be, a tápanya­gok teljes megőrzése miatt. Ami a takarmánybetakarítást Il­leti, ennek időszakában minden műnkéről ide mozgósítanak, sőt még társadalmi segítséget (diákok, sportolók, vadászok stb.) is igény­be vesznek, ha erre szükség van. Mivel a szecskázott takarmány­ból (például silókukorica eseté­ben) betakarítás közben is sok elszórődhat, a veszteségmegelőzés érdekében kilenctonnás, nagy tér­fogatú pótkocsit vásároltak, azt dróthálóval látták el. A héttonnás pótkocsijaikat meg a szenázské­­szítéskor vetik be, továbbá a zöld­­eleség beszállításakor a takarmá­­nyosok veszik nagyon szívesen igénybe. A lucerna esetében előnyben részesítik a szabadlevegős szárí­tási módszert, s a napenergiát is hasznosítják, már amennyire az lehetséges. Lucernából, valamint kukoricából préselt takarmányt is készítenek, tavaly például kétszáz tonnányit a somorjai (Samorín) Kék Duna szövetkezettel közösen üzemeltetett takarmánygyárban. A takarmánymérleg-terv minden­re kiterjedő részletességgel, közö­sen készül. Benne van az agdnnó­­mus, a gépesítő, a növényvédő és természetesen a zootechnikus keze­­munkája, jó tapasztalata, helyes megfigyelőképessége, szaktudása és előrelátása. Ez a sokrétű terv azzal is számol, hogy a jó minő­ségű és elegendő mennyiségű tö­megtakarmánnyal számottevő erő­takarmány takarítható meg. Nem csupán a tej-, hanem a hús- és a gabonatermelésben is élenjárók a járásban. Míg például 1970-ben 320 tonna húst termel­tek, illetve adtak a közellátás ja­vára, addig tavaly — ugyanakko­ra földterülettel — már 720 ton­nányit, ami jóval több, mint az említett évinek a kétszerese. Hát Ilyenek a felbári szövetke­­zetesek, akik keményen küzdenek azért, hogy — a megcsappant földterülettel is — sikeresen le­gyűrjék a nagy létszámú állatállo­mány okozta nehézségeket, lele­ményességük bevetésével, gaz­dag tapasztalataik és a tudomá­nyos ismeretek felhasználásával példásan teljesítsék éves tervfel­adataikat. (kov) Előtérben a tejtermelés fejlesztése ACSKP XVI. kongresszusának határozatai a hetedik ötéves ' terv időszakára az állatte­­■ nyésztésben a szarvasmarha-tenyész­tés gyors ütemű fejlesztését tűzték ■ ki elsőrendű feladatként. Az elő­­( irányzott tervfeladatok teljesítése — J amelyek a felmerülő nehézségek el­­■ lenére a lakosság zavarmentes élel- I miszerellátását célozzák — az állo­mány növelése mellett a nagyobb hasznosság és a jobb minőség eléré­­! sét is megköveteli. Természetesen ahhoz, hogy a fejlesztési program ". megvalósuljon, minden tekintetbep kedvező feltételeket kell teremteni. I Tehát lényeges kérdés: vajon a gya­­, korlatban milyen intézkedésekre ke­­’ rült sor, s milyenek a távlati elkép­­! zelések? A komáromi (Komárno) Járási Me­ll zőgazdasági Igazgatóságon a közel­­! múltban tett látogatásunk során ezekre a kérdésekre választ keresve ' Ján Peťovský mérnökkel, termelési t igazgatóhelyettessel és Riszdorfer ' László agrármérnökkel, a jmi szar­­■ vasmarha-tenyésztést irányító állat­­; tenyésztőjével beszélgettünk. ". A szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­­■ tősi programja a járás adottságaiból J indul ki. Határait a takarmánynövé­­! nyék termesztési lehetősége szabja ' meg. Mivel a járásban a takarmány­­. növények termőterületének további ’ csökkenésével számolnak, a szarvas­­marha-állományt a jelenlegi szinten " akarják stabilizálni. Tehát száz hek­­! tár mezőgazdasági területre számítva i megtartani a 69—70 darabszámot. * A szarvasmarha-ágazatot elsősor­­' ban a tejtermelés fejlesztésére sza­kosítják. Ennek érdekében 1985-lg — száz hektárra számítva — a tavalyt i 24,28 darabbal szemben 26,23 darab­­" ra növelik a tehénállományt. Az ed­­! diginél erőteljesebben növelik a i hasznosságot. Az évi egyedenkénti ] tejtermelés! átlagot a tavalyi 3547 - literről 1985-lg legalább 3700 literre ; akarják növelni. További fontos fel­­, adat a borjúnevelés javítása. Az öt­­’ éves tervidőszak végéig száz tehénre ! számítva 101 borjú felnevelésével ■ számolnak. i Érdemes megemlíteni, hogy a fej­­; lesztési program beindulása kedve­­r zőnek mutatkozik. Tavaly például a ; takarmányozási nehézségek ellenére J f—i járási viszonylatban <— a te) érté­­" kesítési tervét százegy százalékra, a ! marhahúsét pedig százöt százalékra i teljsítették. A járás 27 mezőgazda­­' sági üzeme közül kilenc gazdaság • felülmúlta a járási tejtermelési átla­­‘ got. Közülük a bácsi (Búi), a ne­­, mesócsai (Zemianská Olőa) és a • naszvadi (Nesvady) szövetkezet jár ! az élen az egyedenkénti évi hégv ezer literen felüli tejtermelési átlag­gal. A tej értékesítési tervét csupán hat üzemnek nem sikerült teljesíteni, főleg azért, mert többségük a mar­hahizlalásra volt szakosítva. Az idei első negyedév eredményei is biztatóak. Hiszen az értékesítési időtervet mind tejből, mind húsból túlteljesítették. Az utóbbi évek során a járásban erőteljesen szorgalmazták a fajtane­­mesítési program megvalósítását. A végcél az, hogy a tehénállomány hetven százaléka tejhasznosságú le­gyen. Az említett élenjáró tejtermelő gazdaságokban a nemesítési program megvalósult, s jóformán az egész tehénállomány kicserélődött. A kima­gasló eredmények jól tükrözik a nagy tejhasznosságú, kiegyelített te­hénállomány kialakításának fontossá­gát. Persze ahhoz, hogy a kiváló genetikai tulajdonságokat teljes mér­tékben kiaknázzák, optimális takar­mányozási és tartási feltételeket kell biztosítaniuk, nem beszélve a szak­szerűen és becsülettel végzett gon­dozásról. A fejlesztési programba rögzített intézkedések ezeket a tényezőket is figyelembe veszik. Amellett, hogy a fajtanemesítést gyorsabb ütemben folytatják — főleg a lemaradozó vagy a marhahizlalásra szakosodott gazdaságokban — fontos lépések tör­téntek a szükséges takarmányalap megteremtése érdekében. A takarmányalap biztosításának egyetlen járható útja —' a járás adottságai között — a hektárhoza­mok növelésében rejlik. Ehhez tel­jes mértékben ki akarják használni a belterjesítő tényezőket, elsősorban az öntözést. Jelentős tartalékok rej­lenek a másodvetések termesztésé­ben is. Az Idén ezek termőterületét a szántóföld tíz százalékára terjesz­tik ki. Emellett a nagy hozamú faj­ták, például a Perko és a Tifon ter­mesztését Is szorgalmazzák. Az őszi, tavaszi és a tarlókeverékek vetésé­nek célszerű Irányításával kora ta­vasztól késő őszig biztosítani akar­ják a folyamatos zöld futószalagot. A múltban több kifogásolni való akadt a szilázs és a szenázs minő­ségét illetően. A minőség javítása érdekében járásszerte szilárdított si­lóvermeket építenek. A betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésé­vel, valamint a technológiai folya­mat maradéktalan betartásával^ el akarják érni azt, hogy az előállított szilázsnak legalább nyolcvan száza­léka az I. minőségi osztályba kerül­jön. Az évelő takarmánynövények be­gyűjtésében a hagyományos módsze­rekre térnek át, vagyis a hidegleve­gős szárításra. Tekintettel a takaré­kossági intézkedésekre, lucernaliszt­ből csupán a tervezett mennyiséget gyártják. A tömegtakarmányalap megterem­tésének egyéb lehetőségeit is figye­lembe veszik. Óriási lehetőségek kí­nálkoznak a belterjes gyepterületek telepítésében. Hiszen az üszők és a tehenek legeltetése az egyik legol­csóbb takarmányozási módszernek tekinthető. Ezért valamennyi nagy­üzemi tehenészeti telepen legelőt létesítenek. Ezen túlmenően mara­déktalanul ki akarják használni a melléktermékeket és a nem mező­­gazdasági jellegű területek fűtermé­sét is. A járás mezőgazdasági üzemei a nagy tejhasznosságú tehénállomá­nyok létrehozásával párhuzamosan a megfelelő tartási körülmények meg­teremtésére is törekednek. Az utóbbi években több korszerű, nagy kapa­citású tehéntartó telep épült fel. Az új vagy korszerűsített farmokon el­lető istállók és profilaktórlumok ta­lálhatók. Jelentős mértékben ennek köszönhető az is, hogy járási átlag­ban nem lépték túl a szabvány által engedélyezett borjúelhullást, amely tavaly 4,8 százalékos volt. Az idén újabb tehenészeti telepek átadására kerül sor. A korszerű te­henészeti telepeken az állatok szá­mára a legmegfelelőbb tartási tech-* nológiákat alkalmazzák. A kedvező tartási körülmények mellett a mun­kafeltételek is lényegesen javulnak. Óriási előnyük, hogy lehetővé teszik a kátműszakos üzemeltetést. % A járásban a nemesítési munkát úgy irányítják, hogy a korszerű te­henészeti telepekre csakis a tejhasz­nú egyedek kerüljenek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesz­tési programjának szerves részét al­kotja a dolgozók kezdeményezőkész­ségének széles körű kibontakoztatá­sa. Ezt részben hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzéssel, részben pedig nagyarányú szocialista versenymoz­galommal serkentik. Mind a járási szintű, mind a belüzemi versenymoz­galom előremozdítására pontos kri­tériumokat dolgoztak ki, s jutalma­zási keretet szabtak meg. A járásban ezidáig is jó tapaszta­latokat szereztek a széles körű ver­senymozgalommal. Bevált módszer­nek bizonyult az állatgondozók kö­zött meghirdetett egyéni verseny is. Az állattenyésztők félévenként meg­tartott aktívaértekezletein a verseny eredményeit értékelik s a legjobb gondozókat, fejőket pénzjutalomban részesítik. Ebben az anyagiak mel­lett fontos szerepe van az erkölcsi elismerésnek is. Azokban a gazdasá­gokban, ahol nem küzdenek munka­erőhiánnyal, a hatékony politikai­­nevelő munkával alátámasztott szo­cialista verseny meghozza gyümöl­­csét KLAMARCSIK MARIA Megfelelő gondozással és optimális tartási feltételek megteremtésével jelentősen csökkenthetők az elhullási veszteségek Fotó: ČSTK fQp>wň & IpJlíA тш(НрппйИ 14%/a! fi stm %н к w/ SS rfb"w вУг/бУ^АУ Kwn.» Napjainkban a mezőgazdasági üzemek számottevő állatállománnyal rendelkeznek, ami jelentős értékű nemzeti vagyont képvisel. Ezért az állatállománynak a betegségektől való megóvása, megfelelő gondozása elsőrendű feladata, kötelessége valamennyi állattenyész­tési dolgozónak. Természetesen ehhez hozzátartozik az istállók karbantartása és a gazdasági udvarok rende­zése Is. Fontos ez nemcsak esztétikai és környezet­védelmi, hanem állategészségügyi szempontból is. A Košice-vidéke járás illetékes szervei több intézke­dést hoztak a gazdasági udvarok rendezése érdekében. Sajnos ezeket a mezőgazdasági üzemekben csak kivé­teles esetekben tartják be. Sokszor csak akkor intéz­kednek, amikor az állattartó telepeken járványos be­tegség lép fel. A ellenőrzések során — számtalan esetben — fele­lőtlenséget, nemtörődömséget tapasztalnak. Az állat­tartó telepek gazdasági épületeinek karbantartása nem rendszeres. Az elhanyagolt, megrongált istállókban igen kedvezőtlenek az állattartási körülmények. A szo­ciális berendezések is több helyen hiányoznak vagy nem megfelelőek. Több gazdaságban nem oldották meg a trágya és a trágyalé rendszeres kihordását, illetve a trágya megfelelő tárolását és kezelését. A toágya­­telepekről a trágyalé nemcsak a szántóföldre, de'sajnos gyakran a patakokba is folyik, mint például a Vala­liky! Állami Gazdaság Slanské Nové Mesto-i gazdasági udvarában. A gazdasági udvarok többségében hiányoz­nak a szilárdított utak, vagy a meglevők elhanyagol­tak, s esőzések Idején szinte járhatatlanok. A nagy kiterjedésű gazdasági udvarok területe ki­használatlan. Rendszerint a gépek temetője, a gyomok szaporítótelepe. Holott a jelentős területeket nemcsak takarmánynövények termesztésére, legelők létesítésére, de a szövetkezeti tagok között szétparcellázva zöld-, ség-, gyümölcs- vagy virágtermesztésre is célszerűen ki lehetne használni. A gazdaság vezetői ezt évekig tűrik. Mindezért senkit sem vonnak felelősségre. Nem csoda, hogy a fiatalok ilyen feltételek mellett nem szívesen akarnak az állattenyésztésben dolgozni. A rendezetlen, elhanyagolt gazdasági udvarok elret­tentő példái a ruskovi, a bohdanovcei, a Nižný čaj-i, a ckároši, a ždaňai, a Trstené pri Hornáde-i szövet­kezetekben lelhetők. Igaz, akadnak fehér hollók is. Példa erre a perényi és az újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet, ahol 'min­den gazdasági udvaron a legnagyobb rend uralkodik. A Nižná és Vyšná Hutka községben a gazdasági udva­rokba gyümölcsfákat ültettek ki a szövetkezeti tagok, a fasorok között pedig zöldséget termesztenek. Tehát így is leheti örvendetes lenne, ha példájukat a többi gazdaság is követné. Iván Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents