Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-24 / 16. szám
«I II A juhok gyakori fertőző betegségei A juhok fertőző betegségeit leginkább baktériumok és vírusok okozzák, a véglények és spirocbetiák a mi éghajlati körülményeink közepette csak rendkívül ritkán okoznak gondot. A sokévi összehasonlításból kitűnik, hogy a veszteségnek csak nagyun kis hányadát okozzák fertőzések. Nagy figyelemmel kell kísérnünk a szervi és anyagcsereforgalmi következményekkel jéré, helytelen tartásból és takarmányozásból eredő veszteségeket. Ugyanakkor a „klasszikus" fertőző betegségek (lépfene, brucellózis. gümökór és álgümökór, tetanusz, veszettség stb.) manapság a juhtenyésztésben már csaknem teljesen háttérbe színűitek. Ennek nagy a jelentősége azért is, mert ezek az úgynevezett antropazounózi9ok közé tartoznak, vagyis a ragályos betegségben szenvedő állat megfertőzheti az embert is. A kórokozók mérlege az utóbbi években inkább a vírusok okozta betegségek veszélyeire figyelmeztet. Я A Q-LÄZ. Így nevezik a szarvasmarhák, kecskék és juhok Rickettsia burneti által okozott, fertőző betegségét, amelyet először az ausztráliai Queensland tartományban állapítottak meg. A betegséget leginkább a kullancsok terjesztik, de az elporladt fertőző váladékok belélegzése is fertőz. Az embernél a betegség magas lázzal és légzőtzervi megbetegedéssel jár. Az embert a beteg állat nyersen fogyasztott teje Is megfertőzheti. Különösen veszélyes a fertőzött állat első ellése, mert ilyenkor nagy mennyiségű kórokozóval árasztja el a környezetét. A veszélyt fokozza a betegség enyhe, sokszor tünetmentes lefolyása. Ilyen esetekben a kór csak vérvizsgálattal állapítható meg. Óvintézkedésként a védőoltást, valamint az antibiotikumos gyógykezelést lehet javasolni. ■ A JUHOK PARATlFUSZA. Paratífuszban bármely háziállatunk megbetegedhet. Sőt, bizonyos baktériumcsoportok iránt az ember is fogékony. A baktériumok az egészséges állatok bélcsatornájának nem éppen ritka lakói, mégis a betegség kifejlődéséhez olyan behatásokra van szUkség, melyek az állatok természetes ellenállóképességét megtörik. A fertőzés forrása leggyakrabban a fertőzött állat ürülékével szennyezett takarmány, de terjedhet a beteg állat magzatvizével is. A lappangási idő elteltével gyakori az elvetélés (általában S héttel a várt ellési idő előtt). Abban az esetben, ha a fertőzött állat kihordja a magzatot, az újszülött is rendszerint fertőzött és rövidesen elpusztul. Elvetélést ugyan a brucellózis is okozhat, de ilyen fertőzés az ntóbbi években nem fordult elő. ■ A Juhok fertőző vagy büdös sántaságának oka a csülökirha gyulladása, amelyet baktériumok okoznak. A betegség fellépését és terjedését elősegíti a téli istállózás Idején a trágyalével átitatott alom vagy a rendszertelen körömápolás. A tünetek általában az egyik lábvégen mutatkoznak. Az állat sántít, sokat fekszik vagy térdelve legel. A csülök között a bőr kipirosodik. Később az irha és szarutok között bűzös, kásás váladék halmozódik fel és a betegség a többi lábvégre is átterjed. A gyógyítás során a körmöket kezeljük és fertőtlenítjük. Régebben sikerrel alkalmazták a 10 százalékos rézgálic- vagy fnrmalin-oidatot. Ojabban kombinált, spray kivitelű gyógyszerek állnak rendelkezésre. Járványvédelini szempontból továbbra is fontos a betegséghez vezető körülmények elkerülése. Az állatokat rendszeresen ellenőrizni kell, a betegeket elkülöníteni és gyógyítani. Ш A JUHOK PASZTEURELI.ÓZISA általában a fertőzés kimutatható behurcolása nélkül jelentkezik, leginkább a fiatal bárányoknál vagy kecskéknél. A kórokozó (Pasteurella multiseptika) ugyanis megtalálható az egyébként egészséges, de baktériumhordozó állatoknál. Ha ilyen egyedeket valamilyen káros behatás ér (hibás takarmányozás, helytelen tartási körülmények, élősködők, megfázás, hosszan tartó szállítás stb.), a baktériumok elszaporodnak és az állat megbetegszik, egészséges társait váladékával és ürülékével fertőzi. Az első tünetek a fertőzés után 1—3 nap máivá mutatkoznak, általában heveny tüdőgyulladás alakjában. Kísérő jelenség a magas láz, kötőhártyagyulladás, nehéz légzés, orrváladék és köhögés. Lassúbb lefolyású, idült esetben gyakori a hasmenés, a fej és a nyak tájékának daganata. Gyógykezelés hiányában az állatok teljesen lesoványudnak. A kór megelőzhető az említett ártalmak elkerülésével. Előforduláskor a beteg állatokat elkülönítjük. A gyógykezelés során ellenanyagokat tartalmazó szérumot használhatunk, antibiotikummal vagy szulfnnaraidkészítménnyel kiegészítve. Dr. KÖRÖSI RUDOLF állatorvos VlflNULSUNh / V f GYMrtSTPl f Meggyőződésem, hogy az emberek általában szeretik a virágot. Különösön a rózsát. Aki érti a módját, szemzéssel nevel magának rózsafát, mások faiskolából vásárolt töveket telepítenek. Csakhogy ■—i szerintem a forgalmazott rőzsatövek parkokba valók, nem a kiskertbe. Mert ezek bizony bokorrózsák, s ha megnőnek, nagy helyet foglalnak, körülöttük vagy alattuk más virágot alig nevelhetünk. Az elmondottakból kiindulva, én magas törzsű rózsafákat telepítettem a kiskertbe, hogy alattuk szegfűt, tulipánt, liliomot, őszirózsát stb. nevelhessek. így mindig van friss vágott virágom. A rózsafák kineveléséhez szükséges csipkerózsa beszerzése nem okoz gondot, hiszen a tó partján, az erdő szélén, sőt, még a legelőn is számtalan hatalmas bokor virít. A szemzéshez egyéves hajtásokra van szükség (alany), melyek egészségének és halványzöld héjúak. Mindig olyan hajtásokat választok, amelyek két méteresnél hosszabbak. A felszedett és 185 cm hosszúságúra bekurtított alanyokat elültetem, majd beszemezem. Az őszi telepítés mindig jobb a tavaszinál. Persze, azért tavaszszal is lehet telepíteni, de akkor gyakran kell öntözni, ha azt akarjuk, hogy a szemzés megeredjék. Tavasszal, a nedvkeringés megindulása után a csipkerózsa alanyból oldalhajtások törnek elő. Ezeket 160 cm magasságig rendre eltávolítóm (kitöröm). A törzsön 160 cm-es magasságban meghagyok háiviwvawfvi bekurtítom (10 cm). Az egyik oldalág felső részén (a törsztöl 5 cm-re) elkészítem a nyomtatott T-betű felső szárát (bevágás a fás részig). Az alany északi oldalán állok, bal kézzel megfogom az oldalágat, jobbal elkészítem a bevágást. Utána átmegyek az alany bal oldalára, ballal ismét megfogom az ágat (az átvágott résznél) és a félkör közepén elA rózsa szemzése rom oldalhajtást, s ezeket beszemezem. A fölöttük elhelyezkedő hajtásokat is eltávolítóm. A szemzósre vtrulás után kerítek sort. Virulás Idején naponta megvizsgálom a kiválasztott szemeket s akkor szedem meg a szemzőanyagot, mikor a szemek búzaszem nagyságúak. Ebből következik, hogy nem a szem színe a fontos, hanem a nagysága. Szemzéshez az elvirult rózsa alatt elhelyezkedő harmadik-negyedik vagy ötödik szem a legmegfelelőbb. A szemzőgally hossza 3,5 cm legyen (a szem alatt 2 cm, fölötte 1,5. cm). Ha az oltógallyakat előkészítettem, az alany meghagyott oldalágait készítem a T betű szárát (3,5 cm). Utána fellazítom az ág héját, hogy betolhassam a szemet. A levágott 3,5 cm-es galylyat bal kézbe fogom, mégpedig úgy, hogy a szem a tenyerembe nézzen, majd alulról fölfelé haladva kettéhasítom a gallyat. Amelyik felén marad a szem, azt kitisztítom, a puha belét kikaparom, végül leszedem a fás részt is (mindig a szem aljától fölfelé haladva dolgozom). így megmarad a héj és a rajta ülő szem. Előfordul, hogy tisztogatás közben alul a héj beszakadozik; ilyenkor a sérült részt levágom. Az előkészített szemet betolom az oldalág héja alá (T bevágás). a szemzést átkötöm, persze csak annyira, hogy a szem kilá tszék. Ha sikerült a kísérlet, a szem 14 nap múlva hajtani kezd. Ha a szem megeredt, a vadhajtásokat kitördelem, hogy a nemes rész erőteljesebben fejlődjön. A szeinzés általában eredményesebb, ha két nappal előtte az alanyt jól beöntözöm, és szemzés után le rendszeresen locsolom. Amikor a nemes hajtás már 10 cm-es, Lazán a rózsafához kötöm, nehogy a szél kitörje. Az első bimbót mindig lecsípem, hogy a fiatal hajtás a fagyokig megfásodjon, beérjen. Még talán annyit: mindig késő délután szoktam szemezni. ősszel, a korai fagyok előtt a nemes „hajtást visszavágom (20 cm), a rózsafa törzsét félkör alakban meghajlítom, a koronát sekély gödörben rögzítem, és földet húzok rá. Tavasszal, amikor már nem fenyeget fagyveszóly, kitakarom, és karéhoz kötöm a rózsafát. Nem állítom, hogy a világon az én rózsafáim a legszebbek, viszont magam nevelem őket, tehát számomra kétszeres öröm, amikor virulni kezdenek. LENGYEL SÄNDOR, Nagykapos (V. Kapušany) m ггт-г-ггззгззпзг-тзапяялвпявпваааававапввваавяпвввввввввчввпеавэаЕввввапэввяяпсэ 1 Hapmányteremtés A fejlődő kertbarátmozgalom, azon túlmenően, hogy felkarolja a kezdeményezést, a főid és a helyi adottságok jobb kihasználására, életkörnyezetszépítésre stb. ösztönöz, többnyire valamilyen új színfoltot is ad településeink meglehetősen egysíkú életének. A meglehetősen megizmosodott alapszervezetek már nem csupán az értékesítési gondok megoldására összpontosítanak, de helyi vagy körzeti kiállítások, kirándulások és tanulmányutak megszervezésére is vállalkoznak. SőtI Sok helyütt tartanak szakelőadásokat, tapasztalatcserét szolgáló vitaesteket, másutt a kertészkedők csoportosan járnak moziba vagy színházba. '■Arra is akadt már példa, hogy egy községben éppen a kertészkedők kezdeményezték a nyugdíjasok napjának megrendezését, az idős házaspárok, illetve a település legidősebb polgárainak ünnepélyes jelköszöntését. Az évzáró taggyűlések alkalmával több községben rendeznek kertészbált, ősszel —• a néphagyományok felevenítésével — szüreti fölvonulást és népmulatságot. Ojabban helyt borversenyekről Is érkeznek tudósítások külső munkatársainktól. Legutóbb a somorjai (Samorín) alapszervezet elnöke újságolta, hogy náluk már hagyománya van a borkóstolónak. Az idén rendezték a negyediket, méghozzá kertészbállal egybekapcsolva. A szakbizottság és a mulatságra egybegyűlt kertbarátok összesen huszonkét bormintát értékeltek rés rangsoroltak. Mert Somorjén nem csupán a szakemberek nyilváníthatnak véleményt, de a kertészkedők is, és kollektív döntés alapján ítélik oda a tegjobbnak kijáró, általában szerény díjat. De nem is azon van a fő hangsúly, hogy ml az első díj, és ki nyeri el, hanem azon, hogy összejönnek a kertbarátok, szórakoznak egy kicsit — és közben tanulnak. íMert a hozzáértük csak nem tudják véka alá rejteni a tapasztalataikat, véleményt mondanak, tanácsot adnak, társaik pedig gyűjtögetik a tudnivalókat. Így lesz a kezdőből haladó, a haladóból pedig mindenben jártas, élvonalbeli termelő. Bízzunk benne, hogy egyszer majd 6 is továbbadja a fortély okait (bor) Egy kis kedvcsináló, a két évvel ezelőtti bemutatóról Kádek Gábor felvétele ,fy VitiP в и KAPUNYITÁS ELŐTT A FLORA BRATISLAVA '82 Április 29. és május 9. között lesz Bratislavában a FLÓRA BRATISLAVA '62 Nemzetközi Virágkiállítás, amelyet az idén is a Kultúra és Pihenés Parkjában rendeznek meg. A kiállítás idei, nyolcadik évfolyama szorosan kötődik Bratislava és hazánk felszabadulásának 37. évfordulójához. A rendezők a virágkertészet fejlődésének bemutatását tűzték ki célul, úgy a fajták számának bővülésében, mint a vlrágrendezésben. A virágok és dísznövények többsége az ötezer négyzetméter összterületet elfoglaló, öt fedett pavilonban kerül bemutatásra, a többi pedig a köztük tevő szabad területeken. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén Is több ország jelentette be részvételét. A szocialista országokból összesen 15, a kapitalista országokból pedig 14 kiállítót várnak. A legegzotikusabb vendégnek kétségtelenül Peru ígérkezik: részvétele és a várható dél-amerikai viráiücülönlegességek bemutatása Igazi csemegét ígér. Ezen kívül természetesen ott lesznek a hazai kiállítók, szám szerint harmincnégy vállalat: 18 a cseh országrészekből, 16 pedig Szlovákiából. A jobb tájékozódás érdekében most rövid áttekintést adunk arról, hogy mit is láthatnak majd a látogatók az egyes pavilonokban, illetve hol találhatják meg az őket legjobban érdeklő virágokat, dísznövényeket. A „K“ pavilonban a vágott és cserepes virágok kerülnek bemutatásra, hazai és külföldi kiállítóktól. Az „M“ pavilon az idén is a bratlslavai ZARES vállalaté lesz, de helyet kapnak benne más hazai kertészet termékei Is. Az ,E“ pavilonban a szocialista országok mutatják be virág-különlegességeiljet, élükön az NDK- val, amely erre az évre különösen bő anyagot ígér. A kiállítás egyik újdonsága az „F“ pavilon lesz, amelyet az idén első ízben az életkörnyezet formálásával kapcsolatos témakörnek szentelnek. Bemutatják például a díszfák és díszcserjék kiültetésének célszerű formáit,, láthatunk majd ötleteket kerti pihenőzugok és szikla kertek létesítésére stb. A bemutatót a Bratislavában már megvalósított parkosítási és környezetszépítésl munkákról készült fényképanyag teszt teljessé. A főbejárattal szemben, az ,E“ és az „M“ pavilonok közötti szabad térségen lesznek kiállítva a díszfák és a díszcserjék. A különböző virágágyak a kiállítás után a város tartós díszei maradnak, ezért a kiállítás területén kívül, a város több pontján megcsodálható к lesznek. Végül a „J“ pavilonban a modral népművészeti szövetkezet díszkerámiát kapnak helyet A kiállítás területén felállított, ideiglenes információs épületekben szaktanácsadók állnak a látogatók rendelkezésére. További 9 ilyen épületben i—' a kiállítás egész ideje alatt >—i virágárusítás lesz, az „Г pavilonban pedig díszfákat és -cserjéket fognak árusítani. E- mellett naponta lesznek szakmai előadások az egyes virágfajták termesztéséről, amelyeken minden látogató részt vehet. A kiállításnak számos kulturális és szórakoztató jellegű keretrendezvénye Is lesz: színielőadások, koncertek, divatbemutatók, ismert együttesek felefrh Tehát: a FLÓRA BRATISLAVA ’82 április 29-töl várja látogatóit. -vassr-
