Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-24 / 16. szám
AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI és élelmezésügyi minisztériumának HETILAPJA 1982. Április 24. ^ 16. szám sjc XXXIII. évfolyam sf: Ara 1,— KCs A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben kiváló ésszerűsítő brigád tevékenykedik. A felvételen a brigád egyik tagja, Egri István látható, aki a KSZ—6-os répakombájnon végzett újításokat Kalita Gábor felvétele Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk fejlesztésének egyik alapfeltétele a belső tartalékok maximális kihasználása. Ennek egyik megnyilvánulási formája az ájftőmozgalom, amelynek fejlesztését pártunk XVI. kongresszusa is fontos feladatként jelölte meg. Annak illusztrálására, hogy az újítások mekkora hasznot hoznak a népgazdaság számára, sorakoztassunk fel néhány példát a múlt esztendőből: ■ A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz újítóinak kollektívája — P í v e r Dezső szövetkezeti elnök vezetésével — az élelmiszerhulladékok takarmányozási célokra valú felhasználásával 4BD ezer korona értékű szemestakarmányt takarított meg. ■ A Galántai Állami Gazdaság Ladislav Hubert mérnök vezette négytagú újltóbrígádja által kivitelezett szőlőiiltetőgép egy év alatt mintegy 116 ezer koronás megtakarítást eredményezett, s könnyebbé tette a fizikailag megterhelő munkafolyamatot. ■ Pavol B a r 1 í k, a Trnavai járási Mezőgazdasági Igazgatóság főgépesltője és Štefan Bukovský, a trnavai Május 1. Efsz gépjavítója olyan eljárást dolgoztak ki a vízmelegitöberendezések tökéletesítésére, amely megközelítőleg 94 ezer kilowattóra villamnsenergia megtakarítását tette lehetővé. ■ A MÄSOSPOL dunaszerdahelyi üzemközi vállalatának csirkebizlaldújában Nagy Ferenc mérnöknek a hizlalócsarnokok szellőztetésében bevezetett újítása nyomán 275 ezer korona értékű megtakarítást értek el. Annak ellenére, hogy я mezőgazdaságban tavaly 4 ezer 800 újítási javaslatot nyújtottak be, s megvalósításuk által 156 millió korona értékű társadalmi hasznot értek el, csupán az újttómozgalora fellendülésének kezdetéről beszélhetünk. Nagyok ugyanis az aránytalanságok az egyes mezőgazdasági üzemek között. Például míg a múlt évben szlovákiai viszonylatban 100 mezőgazdasági dolgozóra számítva 0,51 újítási javaslatot nyújtottak be. addig a nádszegi (Tretice) és az érsekújvári (Nové Zámky) szövetkezetekben 2,5-öt. Nem is beszélve a muzslai (Muüla) szövetkezetről, ahol Dorna Sándor vezetésével az egyik legjobb újítóbrigád működik. Tavaly a brigád 35 újítást valósított meg, ami az érsekújvári járásban benyújtott újítási javaslatok egyharmada. Az aránytalanságok legjellemzőbb példáját a komáromi (Komárno) és a trnavai járás újítómozgalménak összehasonlítása szolgálja. A két járás a mezőgazdasági üzemek és a dolgozók számát tekintve gyakorlatilag azonos szinten van. Míg a trnavai járás 181, addig a komáromiban mindössze 38 újítási javaslatot nyújtottak be. Még kiugrúbb a különbség az újítások társadalmi hasznát tekintve: a komáromiban 169 ezer, a trnavaiban pedig 18,5 millió korona, tehát több mint a százszorosa .... Az azonos termelési feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek aránytalansága a Nagyidat (Veľká Ida) és a Lévai (Levice) Magtermesztő Állami Gazdaság Őszszehasonlítása lehet további példa: míg az előbbiben tavaly 24 újítási javaslatot nyújtottak be, addig az utóbbiban mindössze négyet. Ezek az összehasonlítások egyértelműen azt igazolják, hogy az újítómozgalom szervezésében, irányításában, valamint az újítók erkölcsi és anyagi ösztönzésében igen sok még a teendő. Sok múlik például azon, tudják-e a vezetők és a dolgozók, hogyan és milyen formában kell az újítási javaslatokat előterjeszteni. Közismert és örvendetes jelenség, hogy például a szövetkezetekben a gépek javításét és a hiányzó alkatrészek pótlását, a dolgozók ötletei nyomén Önerőből végzik. Kevésbé örvendetes viszont, hogy a szövetkezetek túlnyomó többségében egyetlen újítási javaslatot sem nyújtanak be. További negatívum az, hogy a népgazdaságig is jelentős újítások helyi jellegűek maradnak, nem jutnak el más gazdaságokba, ahol ugyanúgy hasznukat tudnák venni. Az ide vonatkozó törvények ismerete fontos követelmény. Az újítókat jutalmazni kell. Nem lehet csodálkozni azon, ha az a dolgozó, akinek ötlete ugyan megvalósul, de sem anyagi, sem erkölcsi elismerésben nem részesül, elveszíti alkotó kedvét. Az újltómozgalom jelenlegi kedvezőtlen helyzete azzal is indokolható, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében nem használják ki kellőképpen a gyakorlatban már bevált újítási formákat. Ugyanakkor az ezeket a formákat tartalmazó gyűjtemény a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott közlöny formájában i— részletesen ismertetve a témával kapcsolatos minden lényeges tudnivalót — a mezőgazdasági üzemekbe eljutott. Az újítőmozgalom szakmai Irányítását sem sikerült megvalósítani a kívánt szinten. A nyugat-szlovákíai kerületben meghirdetett 429 témafeladatból mindössze 129 valósult meg. Az okok? A formális hozzáállás, a feladatok elégtelen megvalósítása, a mozgalom nem kielégítő népszerűsítése, az alacsony javadalmazás stb. Mindezeken a hiányosságokon kíván változtatni az újítások és találmányok tervszerű fejlesztését szorgalmazó program» melynek küldetése, hogy a dolgoAk alkotó kezdeményezésének kibontakoztatásával elősegítse a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Ennek elérése érdekében: ■ Módosítani kell az újító- és feltalálómozgalom irányító-, szervező- és javadalmazó rendszerét. ■ A jövőben meg kell határozni azokat a területeket, ahol legnagyobb szükség van az újításokra. ■ Biztosítani kell azt, hogy a mozgalom élén valamennyi mezőgazdasági üzemben szakképzett és aktív vezetők álljanak. ■ Az újító- és feltalúlómozgalomról való gondoskodás az irányítás szerves részét képezze. Csakis a vázolt feladatok következetes megvalósításával és összehangolásával töltheti be az újító- és feltalálómozgalom küldetését a szocialista társadalomban. Dr. LEOPOLD FIALA, a MÉM dolgozója Idén a uagykürtösl (Veľký Krttij járásban sem érkezett korán a tavasz. Ennek ellenére a földművelők már elvégezték a tavaszi munkák első szakaszának jelentős részét. Az eredménnyel elégedett Mikulás Bok- Say agrármérnök^ a járási mezőgazdasági igazgatóság Igazgatóhelyettese is. — A gabonafélék vetését már április első napjaiban befejezték mezőgazdasági üzemeinkben. Földben van már 225 hektáron a korai burgonya is, melynek termesztéséhez kedveznek nálunk a feltételek. Termesztése leginkább az ipolyvarbói (Vrbovka), a bússal (BuSince) és az óvári (Olováry) szövetkezetekben összpontosul. Tavaly 14 tonnás hektáronkénti hozamot értünk el. Ültetőburgonyagondjaink nem voltak, mivel a szakszerűen elkészített prizmákban — alig 3 százalékos tárolási veszteséggel " jól telelt a burgonya. A kedvező eredmények után egyre nő az érdeklődés a napraforgó termesztése iránt is. Fennakadás nélkül végeztük a cukorrépa vetését,, melyet 1200 hektáron termesztenek a járásban. A babon kívül a hüvelyesek magjai is a jól előkészített magágyba kerültek. — Hogyan teleltek az ősziek? A határjáráskor megállapítottuk, hogy közel 600 hektáron kell az őszieket klszántani. A zord tél legjobban a bússal szövetkezet őszt árpáját károsította. Jelen Időszakban a gazdaságok elsőrendű feladata, hogy az őszieket kezeljék, a növényzetet szinte naponta figyeljék. Az adott helyzetnek megfelelő agrotechnikai beavatkozást a növényzet állapota szerint kell elvégezni. A mezei pockok mintegy félezer hektáron tették tönkr» az évelő takarmányokat, melyek helyére tavaszi keverékek és silókukorica karül. A kárvallottak egyike a Nagykürtös! Állami Gazdaság, ahol 60 hektár lucernát és 75 hektár lóherét kell kiszántani. A takarmánytermesztésben felmerült problémák sürgős és ésszerű megoldások keresésére ösztönzik a járás gazdaságait. A téli takarmányszükséglet biztosításáért személyesen a szövetkezet elnökei, illetve az állami gazdaságok igazgatói a felelősek. Igyekezetben nincs is hiány, mindenütt gondos munkával végzik a rétek és a legelők ápolását. Jelentős segítséget nyújtanak ebben a munkában a járási Agrokémiai Vállalat repülőgépei, melyek 800 tonna Fosztin és DAM—390-es adagolását biztosították. Ezenkívül a D—032-es nagy teljesítményű mütrágyaszórójuk Is a járás gazdaságait segíti. Jé ütemben halad a talaj meszezése, s az ősziek második nitrogéntrfigyá-. zása. A járásban nagy figyelmet szentelnek a kukoricatermesztésnek. A bussai és a záhorcei szövetkezetben 330 hektáron a slušovicei módszer szerint próbálkoznak a nagyobb hektárbozamok elérésével. Az ipolybalogi közösben a traktorosok kollektívája Villám Gyula vezetésével vállalta, hogy a tervezett 4,45 tonnás hektárhozamot 5,05 tonnára növeli az általuk gondozott területen, ami 120 tonna többlettermést jelent majd. — * — A tavaszi munkák első szakasza lassan lezárul. A járás mezőgazdasági üzemeiben a második szakasz teendőire készülődnek. Ennek leglényegesebb részét a takarmánybetakarltás képezi, melynék sikeres végrehajtását — az idén először — új módszerrel valósítják meg. A gabonabetakaritás mintájára a zöldaratást a Banská Bystrica-i és a zvolení járásokkal együttműködve közösen hajtják végre. A munka első fázisához kaszálógépeket, a közvetlen betakarításhoz pedig felszedőkocsikat és szállltójárműveket kapnak. A tervek szerint Így a begyűjtési Idő mintegy tíz nappal lerövidül, ami nagy jelentőségű a takarmány jó minőségének megőrzése szempontjából. A szomszédos járások mezőgazdasági üzemeitől kapott segítséget később a nagykürtösiek viszonozzák. A tavaszi teendők sikeres végzését a gépjavítók becsületes munkája is hatékonyan segítette. A gépek Időben, s megfelelő műszaki állapotban Indulhattak a határba, s üzemzavar nélkül végezhették a munkát. r )é munkájuk híre eljutott s kerüveti mezőgazdasági Igazgatóságra Is, ahol a legutóbbi értekezleten a prievidzai gépjavítókkal együtt a legjobbak között értékelték Őket. BÖJTÖS JÁNOS Tettek ideje a MEZŐGAZDASÁGBAN ■ lapunk második oldalán а X. szakszervezeti kongresszusról, valamint a segédrendőrök országos konferenciájáról számolunk be. A 3. oldalon jegyzetben térünk vissza az egy hónapig szünetelő bécsi fegyverzetkorlátozási tárgyalássorozathoz. ■ Déli határvárosunk, Párkány (štárovo) gyors ütemben fejlődik. A városfejlesztésről és az azzal járó gondokról, problémákról ír lapunk volt főszerkesztője. Az elemző cikk az 5. oldalon található „Városfejlesztés — gondokkal“ cím alatt. ■ „Éljünk a lehetőséggel“ című írásunk lapunk 11. oldalán a galántai járás jó példája tükrében a termálvíz hasznosításának lehetőségeit mutatja be. Hangsúly ozva, hogy az irányítás és a gyakorlat dolgozóinak jó együttműködésével szép siker érhető eL ■ E heti számunk két növényvédelmi vonatkozású írást közöl: a 13. oldalon a csonthéjasok, a Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovatban pedig a ribiszke, a köseméte és a szamóca vegyszeres növényvédelmével foglalkozunk. ■ A nyugat-szlovákiai kerületben a kukorica Immár rangjához méltó megbecsülésben részesül. A hozamnöveléssel, illetve a haladó tárolási és felhasználási módszerek meghonosításával kapcsolatos elképzeléseket a 13. oldalon összegezzük. *
