Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-10 / 14. szám

-1

1982. április 10.

SZABAD FÜLDMOVES.

_ 13

„Ki mint vet, úgy arat!"

Tartja a közmondás. Am az udvarnokl (Dvorníky) szövetkezet tagjai saját bőrükön érzik a népi bölcsesség Igazát. Mert az utóbbi években a gazdaság földjeiről egyre kevesebb termény került a magtárakba, a tárolókba. Az elmúlt három esztendő alatt a fontosabb növénykultúrák hektárhozama csökkenő tendenciát mutat. Tavaly az állattenyésztés egyes ágazataiban közepes vagy Jó eredményeket értek el, viszont a növénytermesztésben a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás leggyengébb gazdaságai között szerepelnek. A legfontosabb növénykultúrák >—i a búza, a szemes kukorica, a cukorrépa — hektárhozama a Járási átlagnál Jóval kisebb volt.

llrögi József, a szövetkezet elnöke tárgyilagosan és önbfrálóan mérte fel a helyzetet, amikor azt mondotta, hogy nem lehet mindent az időjárás rovására írni. Hiszen a szomszédos, hasonló feltételek között gazdálkodó szövetkezetek lényegesen jobb eredményeket értek el. A szövetkezet vezetői beismerik: sokat vétettek az agrotechnikai fegyelem ellen, s több helyrehozhatatlan hiba csúszott be a munka minőségébe.

Csak természetes, hogy a késíte vagy rosszul előkészített talajban gyengén csírázik és fejlődik a gabona. A nem megfelelő vetéssel, növényápolással nem érhették el a megkövetelt egyedszámot. A szakszerűtlen vegyszerezés és növényápolás következtében Jelentősen elgyomosodott a növényzet. Mindez éreztette hatását a hektárhozamok kedvezőtlen alakulásában.

Nehéz elképzelni, hogy a szövetkezet dolgozói nem lennének képesek nagyobb teljesítményre, minőségi munkára. Hiszen az állattenyésztésben feladataikat becsülettel teljesítették. Ezt igazolják a szarvasmarhatenyésztésben elért eredmények is. Így például tavaly száz tehénre számítva több mint száz darab borjút neveltek fel. A tehenészetben a tejtermelés egyedenkénti évi átlaga meghaladta a négyezer litert. Az eladott tej összmennyiségének mintegy nyolcvan százalékát az első minőségi osztályban értékesítették. A marhahlzlalásban egy kilogrammos súlygyarapodást átlaggal dicsekedhetnek. A sertéstenyésztésben is kedvezően alakult a helyzet. Mindez nehéz körülmények mellett. Hiszen erőtakarmányokból itt sem bővelkedtek, s a

fokozott takarékosság ellenére az ésszerű takarmányozás és a szakszerűen végzett állattenyésztői munka meghozta a vár sikert.

önként felmerül a kérdés: ml Is okozhatta a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti óriási aránytalanságot? Azt, hogy az egyik termelési részlegen eredményes munkát végeztek a dolgozók, a növénytermesztésben pedig a lazaság, a hanyagság, a munkafegyelem be nem tartása tapasztalható?

A gazdaság vezetői Jól tudják, hol szorít a csizma. A több tényező közül, amely a növénytermesztés hanyatlásához vezetett, elsőként az anyagi érdekeltség hiányát kell kiemelni. Az egyenlően kimért órabér, vagy csupán az elvégzett munka mennyisége szerinti jutalmazás nem serkenti a dolgozókat. Sőt, még az Igyekvő, becsületes dolgozó is elveszíti munkakedvét, ha látja, hogy a hanyagul végzett munkáért Is hasonló bérezés jár. Miért is iparkodjon ...?!

Az állattenyésztés szakaszán néhány éve hatékony prémiumrendszert alkalmaznak. A tervfeladatok túlteljesítése mellett fontos kritériumnak számít a minőség és az anyagköltségek megtakarítása is. Tehát minden tekintetben nagyobb az elért eredményekben való anyagi érdekeltség.

A másik döntő tényezőként, amely nagymértékben befolyásolta a növénytermesztés kedvezőtlen alakulását, a foghíjas ellenőrző tevékenység említhető. >— Az ellenőrzés ezidáig sablonos volt •—i vallja az elnök. — A felelősségrevonásban sem Jártak el következetesen a vezetők. Ez pedig nemcsak a laza munkafegyelemhez, hanem a vezetői tekintély leromlásához Is vezetett. Nem csoda, ha ilyen körülmények között az Irányító és szervező munka is hatástalan marad.

Habár az önbírálat, a hiányosságok reális felismerése egyik fontos előfeltétele a helyzet javulásának ez önmagában véve még nem elegendő. Konkrét intézkedések formájában öltött tettek szükségesek.

— Az idei év kötelez bennünket — mondotta az elnök. — Minden erőnket latba vetjük, hogy ne csak teljesítsük, hanem túlszárnyaljuk feladatainkat, s a termelés színvonalának emelésével visszanyerjük jó hírnevünket.

A gazdaság vezetői a célravezető utat a munka minőségének Javításában és az agrotechnikai fegyelem szigorú betartásában látják. Ennek érdekében kiemelkedő szerepet kap a tüzetes ellenőrzés és a személyi felelősség elmélyítése. Az idén a növénytermesztési dolgozók számára Is prémiumrendszert dolgoztak ki, melynek révén a nagyobb teljesítmény mellett mindenekelőtt a minőségi munkára akarják serkenteni a dolgozókat. Az Intézkedések között kiemelkedő helyen szerepel a politikainevelő munka.

Minden bizonnyal sokan úgy vélekednek majd, vajon ezidáig mit csináltak? Miért nem tették meg a szükséges lépéseket már korábban, hiszen az észlelt hiányosságok nem újkeletűek, s a vezetőknek a múltban is volt tudomásuk ezekről? Mindez vitathatatlan. A megalkuvás, a hiányosságok kendőzése nemcsak a gazdaság rovására, a dolgozók jövedelmének a kárára megy, hanem egyben a népgazdaság számára is jelentős veszteséget jelent. Am legyen mentségükre, hogy bár kissé elkésve, de szembe m&nek nézni a valóság-' gal. Nem hivatkoznak az időjárás viszontagságaira — mint napjainkban oly sokan —, hanem beismerik hibáikat, s ezeken okulva igyekeznek kilábalni a nehéz helyzetből.

A beszélgetésből kitűnt, hogy a gazdaság vezetőt mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az idei feladatokat teljesítsék, s Igyekeznek behozni a növénytermesztésben észlel lemaradásukat. A gabonaprogram megvalósítása mellett figyelmüket a takarmánynövények termesztésérflk összpontosítják. Hogy csak néhány számot említsek: szemes kukoricából 61 mázsás, silókukoricából 400 mázsás, lucernából pedig — száraz anyagban számítva '— 100 mázsás hektárhozamot akarnak elérni. Erre építik a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztését Is.

Hiszen célul tűzték az egyedenkénti évi 4300 literes tejtermelési átlag elérését, a marhahlzlalásban pedig az egy kilogrammos napi súlygyarapodás stabilizálását. A tehenészetben fokozott figyelmet szentelnek a minőségi követelményeknek. Az idén csakis első minőségű tejet szeretnének értékesíteni. A szövetkezet vezetői bíznak abban, hogy közös összefogással sikerül a gazdaságot fellendíteniük. Mi is reméljük, hogy nemcsak a szavaknál maradnak, hanem bizonyítanak Is.

KLAMARCSIK MÄRIA

Saraii országck ibrmelesi ibpú&2fá\öfa\

A befterjesítés útján

. ♦♦♦ ♦♦♦ «$♦ ♦$* ♦♦♦ * «$* .*♦ ♦> ♦♦♦ ♦> »** ♦♦♦ ♦> ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> *;♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦>

igényesebben

munka- és üzemszervezés színvonalának emelése.

A feladatok teljesítése érdekében

— az egyre izmosodó nagyüzemek mellett — ki kell használni a háztáji gazdaságok lehetőségeit Is. Eddig a nagyüzemileg nehezen megművelhető területből 325 hektárt osztottak szét a kistermelőknek. Ezen a területen a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének 17 alapszervezetében 1150 kertbarát gazdálkodik.

Az állattenyésztés problémáit vitatva hangsúlyozták, hogy itt is gyökeres változás szükséges. A szakszerű ■állatgondozás fokozott követelményeket támaszt., Gondoskodni kell arról, hogy a legjobban képzett emberek dolgozzanak ezen a szakaszon. További alapvető feltétel az állatállomány megfelelő takarmányozása, főként a szükséges zöld- és szálas takarmány biztosítása. Éppen ezért az eddiginél gondosabban, hatékonyabban kell hozzáfogni a gyepterületek feljavításához. Oda kell hatni, hogy a gyepterületek az állatállomány takarmányszükségletének legalább hetven százalékát biztosítsák, s ezáltal megteremtsék az előfeltételeket ahhoz, hogy mindenütt áttérhessenek a korszerű takarmányozási technológia érvényesítésére.

Jelenleg az állattenyésztés szakaszán az állomány növelése mellett nagyobb szerepet kap a hasznosság

— vagyis a szaporulat, a súlygyarapodás, a tejtermelés — növelése.

A járásiján összesén 23 ezer 678 darab szarvasmarhát, ebből 9110 tehenet tartanak. Az 1980-as évhez viszonyítva a szarvasmarha-állomány pedig kétezer darabbal csökkent. A juhállomány sem éri el a tervezett huszonötezer darabot. A hízómarhák napi súlygyarapodási átlaga hatvan deka volt, tizenhárom dekával kevesebb a tervezettnél. Viszont a sertéshizlalásban három dekával több volt a tervezettnél: Meghaladta a napi 52 dekagrammos felhízásl átlagot. A gyapjútermelésben sem érték el ezidáig az egyedenkénti évi négy kilós átlagot. Az eddig stagnáló Juhtenyésztés fellendítése és gazdaságosabbá tétele a szaporulat növelésével és az olcsó melléktermékek hasznosításával érhető el.

Mennyiségileg több, minőségileg jobb termék előállítása, a termelés hatékonyságának növelése a fő feladat a rozsnyól járásbanl Ennek érdekében biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezési formáit, melyek elősegítik a járás mezőgazdaságának további -Iparosodását, az üzemek közötti együttműködés elmélyítését.

Befejezésül elmondhatom, hogy az értekezlet résztvevői a kommunista felelősségérzet szellemében elemezték a mezőgazdasági dolgozók tevékenységét, bírálóan és önbírálóan kiemelve a megnyilvánult hiányosságokat. Hatékony Intézkedéseket fo• gadtak el az Irányítás és a munkaszervezés színvonalának emelése, a műszaki-anyagi alap ésszerű kihasználása és az előirányzott tervfeladatok megvalósítása érdekében.

Bízunk abban, hogy a rozsnyól Járás mezőgazdasági dolgozói újabb tapasztalatokkal gazdagodva teljes felelősségtudattal hajtják végre Igényes feladatukat: a mezőgazdasági termelés fellendítését.

ILLÉS BERTALAN

A Nitral Baromfikeltető Közös Mezőgazdasági Vállalat Párovské Háje-1 részlegén évente 12 millió 500 ezer csibét keltetnek. A keltetőben kiváló munkát végeznek a negyven tagú szocialista brigád tagjai Jozef Stupka mérnök vezetésével. A napos csibéket osztályozó Marta Melóvá is tagja az ezüstérmes szocialista brigádnak.

Fotó: Metis

A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában is döntő szerep jut a tudományos-műszaki haladás és a szocialista társadalmi rendszer előnyei összekapcsolásának, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányai gyorsabb ütemű érvényesítésének. Röviden fogalmazva arról Van szó, hogy:

■ hatékonyan kell hasznosítani azokat a lehetőségeket, amelyek az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági nyersanyagok termeléséhez vezetnek;

' Ш népgazdasági szempontból javítani kell a költségek és a hozamok közötti arányon, és jelentős mértékben kell növelni a munkatermelékenységet; ■

И valóra kell váltani a szociális célokat főleg a szövetkezeti földművesek és a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkafeltételeinek javítását, ami a városok és a falvak közötti jelentős különbségek további mérséklésének, kiegyenlítésének fontos tényezője.'

A népgazdaság tervszerű fejlesztésének 1981—1985. évi Irányelvei értelmében, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa hagyott jóvá, a mezőgazdaságnak több. gazdaság- és szociálpolitikai cél megvalósításához kell hozzájárulnia.

Elsősorban fejleszteni kell az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági nyersanyagok gyártását, olyan menynyiségben, szerkezetben és minőségben, hogy az folyamatosan és növekvő mértékben kielégíthesse a mezőgazdasági termelés igényelt Is. E cél megvalósításához már jó előfeltételeket teremtettek. Az előző ötéves tervidőszakban 239 millió tonna (gabonaegységre átszámított) élelmiszert és mezőgazdasági nyersanyagot gyártottak, ami az eddigi legjobb eredménynek számított Például az 1971— 1980-as években — az 1961—1970-es évek valóságához viszonyítva — 15 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés, ezen belül a gabonatermelés 34 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nőtt a gazdasági állatok darabszáma is. 1980-ban az 1971-es év valóságához viszonyítva a szarvasmarha-állomány fél millió darabbal nőtt és elérte az 5,7 millió darabot, a sertésállomány 3,2 millió darabbal

12,9 millió darabra nőtt A száz hektár mezőgazdasági területre számított tehénsűrűség tekintetében az NDK Európában a 6., a sertéssűrüség tekintetében pedig világviszonylatban az előkelő 4. helyet foglalja el. 1980-ban például 2,5 milló tonna marhahúst termeltek.

Az említett eredmények elérése nagymértékben hozzájárult a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. Például az előző ötéves tervidőszak^ ban az egy lakosra számított évi húsfogyasztás 2,3 kilogrammal nőtt évente s 1980-ban elérte a 89,4 kilót. Ezzel a fogyasztással az NDK európai viszonylatban a 7. helyet foglalta el. Ugyanakkor az NDK a tej-, tojás-, sajt- és vajfogyasztásban Is előkelő helyet foglal el. A mezőgazdaságban elért kiváló eredmények hozzájárultak az egész népgazdaság megszilárdításához, és előfeltételeket teremtettek arra, hogy a hetvenes években a létfontosságú élelmiszerek fogyasztói ára változatlan maradt. Még annak ellenére Is, hogy az élelmiszerek világpiaci ára ugyanebben az Időben a kétszeresére nőtt.

A hetvenes években a kiváló eredmények elérése mellett a mezőgazdaság és a vidéki települések arculata is lényegesen megváltozott. Az NDK-ban nagy lépéseket tettek a termelés iparosítása érdekében és megszilárdították a vidék társadalmi kapcsolatait. Ez is hozzájárult az NDK mezőgazdaságának nemzetközi elismeréséhez.

Szólni kell azonban a megoldásra váró problémákról is. Ezek egyike a saját forrásokból származó takarmányalap megteremtése, hiszen az önellátottság mértéke Jelenleg körülbelül 85 százalékos. E részarány további növelése a mezőgazdaság legfontosabb feladatai közé tartozik. Az előző ötéves tervidőszak éveiben az NDK Jelentős mennyiségű gabonát importált a tőkés országokból, a korábbi évekhez viszonyítva jóval magasabb áron.

Ezért nem véletlen, hogy a mezőgazdasági termelés előterében a gabonatermelés növelése és a takarmányalap hazai forrásokból történő megteremtése áll. Ez pedig csak nagyobb és állandósított hozamokkal

érhető el, ami a gazdasági állatok hasznossága fokozásának egyik alapfeltétele.

A Jelenlegi ötéves tervidőszak irányelvei értelmében a gabonafélék átlagos terméshozamát 1985-ig 43,2—i

43,7 mázsára kell növelni, ami évi

2—3 mázsäs növekedésnek felel meg. Az NDK mezőgazdaságában a gabonafélék termelése kulcsfontosságú feladat — például 1980-ban a szántóterület 53,8 százalékát foglalták el. 1985-ben legalább 10 millió tonna gabonát kell termelni az országban.

A gabonatermelés növelése a hústermelés és -fogyasztás szempontjából is nagy Jelentőségű. Ugyanis ha az egy lakosra számított évi húsfogyasztást egy kilóval szeretnék növelni, akkor ehhez 80—120 ezer tonnával több erőtakarmányra, illetve gabonára volna szükségük. Az NDK- ban a gabonatermelés növelése mellett a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésére Is nagy gondot fordítanak, s ugyanez a megállapítás érvényes az állattenyésztési termelésre is.

A növénytermelés és az állatte nyésztési termelés növelése az önéi látottság elérése mellett azt a célt is szolgálja, hogy csökkentsék, illet ve teljes mértékben feloldják az or szág függőségét néhány mezőgazda sági termény külföldi behozatalától Itt nemcsak a gabonafélékre, hanem egyéb mezőgazdasági terményre, fő 4eg Ipari növényre kell gondolnunk Ugyanakkor a mezőgazdaságnak a jövőben t-. gazdasági és politikai okokból — a kivitel nagyobb mértékű növeléséhez is hozzá kell járulnia.

Másodsorban Jelentős mértékben' szeretnék csökkenteni a költségek és a hozamok közötti arányt, és ezáltal nagyobb mértékben részesedni a nemzeti jövedeleirt létrehozásában. Az NDK mezőgazdaságának termelőkapacitása főleg a hetvenes években nőtt dinamikusan. Például az 1975—1980- as években a termelőeszközök értéke 29 százalékkal nőtt. jelenleg egy mezőgazdasági dolgozóra számítva a termelőeszközök értéke 74 ezer márka. Az utóbbi tíz év folyamán a gazdasági állatok 22 százaléka került új, korszerű technológiát érvényesítő Istállóba, állattenyésztési telepre. Jelentős összeget fordítottak a talaj termőképességének Javítására és -az agrokémiai központok építésére. A mezőgazdasági termelés növeléséhez az ipari trágyák és a keveréktakarmányok jobb hasznosítása is hozzájárult.

A költségek és a hozamok közötti arány javítása azt Jelenti, hogy a nagyobb növénytermesztési és állattenyésztési hozamokat, Illetve hasznosságot elsősorban kevesebb anyag-, energia- és eszközráfordítással kell elérni. Nagyon fontos feladatnak tekintik a termékegységre számított fogyasztás .csökkentését, főleg a nyersanyagok és a termelőeszközök gazdaságos kihasználásán keresztül.

A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése csak abban az esetben valósulhat meg, ha a jövőben a korábbi valósághoz viszonyítva Jobban kihasználják a mezőgazdasági növénykultúrák termőképességét, illetve a gazdasági állatok termelőképességét.

A termelés, a technológiai folyamatok ésszerű módosítására, tökéletesítésére Is szükség van, hogy lehetőség nyíljon a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentésére és a munkaidő lerövidítésére. Néhány termelési körzetben a mezőgazdaságban dolgozók száma gyorsabb ütemben csökkent, mint a termelés, technológia! folyamatok gépesítése. Ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy a jövőben a hasonló tüneteket megszüntessék, megtartsák a mezőgazdaságban dolgozók tervezett számát, elsősorban a vidéken dolgoJó fiatalok részarányát. A termelés növelését úgy szeretnék megoldani, hogy közben lehetőség nyíljon a munkaköltségek csökkentésére és ugyanakkor a munkatermelékenység növelésére.

A költségek és a hozamok közötti arány javítása nagy igényekét támaszt a dolgozókkal és vezetőkkel szemben egyaránt, s végül is ismereteiktől, képességeiktől függ. Ezért nem véletlen, hogy az NDK-ban a mezőgazdaságban dolgozók szaktudásának fokozására Is nagy gondot fordítanak.

(Folytatjuk)

1