Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-10 / 14. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1982. április 10. Az ímtözttn gyepfliwmk biológiai sajátosságairól Az Öntözéses legelőgazdálkodás lehetővé teszi a korszerű állattartási módszerek alkalmazását, de egyidejűleg az állattenyésztés révén jól érvényesülhetnek a belüzemi összpontosítás és szakosítás elvei is. Optimális trágyázással és öntözéssel a természeti tényezők és az agroökológiai feltételek hatása kiegyenlítődik. Az öntözéses gazdálkodás módot nyújt a legalkalmasabb fűfélék kiválasztására és a termesztett fajok számának csökkentésére. Természetesen ehhez ismerni kell a fűfajok biológiai tulajdonságait. Ezek közül az élettartam, a növekedési forma, az évszakok szerinti fejlődési ritmus, a bokrosodás és a sarjadzóképesség a legfontosabb. A gyepnövényeket élettartamuk szerint egyéves, kétéves és éveié növények csoportjára oszthatjuk. A szántóföldi intenzív gyepterületeken csupán a kétéves és az évelő fajoknak van nagyobb gyakorlati jelentősége. Az .egyéves fajok közül említést érdemel a westerwoldi perje, amelynek legismertebb fajtája a Jitral. A kétéves növények az első évben rövid szárat és levélzetet, a második évben pedig virágot és magtermést hoznak. Bizonyos életkörülmények között életciklusuk két évnél is hosszabb lehet. E csoportba gazdasági szempontból több fontos faj tartozik: így például az olasz perje. Nemesítésével az utóbbi években több nagyhozamú fajtája terjedt el, például a Lolita és a Romul. A kétéves és az évelő növények átme neti formáját a perjehibridek képezik, többek között az Odra elneve-A második csoportot az alacsony növésű, sűrű tűlevelű aljfiivek alkotják. Ezeknél az asszimilációs folyamat már kora tavasszal beindul. Ide sorolhatjuk a vörös csenkeszt, a réti és az angol perjét. Az egyes növényfajok évszakok szerinti fejlődési ritmusa igen eltérő. A gyepnövényeket fejlődési ritmusuk szempontjából négy csoportba oszthatjuk: a nagyon korai fajok, amelyek 25—30 nap alatt érik el teljes fejlettségüket; a korai fajok, amelyek 35—40 nap alatt hoznak termést (e két csoporthoz nem tartoznak gazdasági szempontból fontos fajok); a középkorai növények, amelyek a tenyészidö beindulásától számítva 50—60 napra virágoznak (az ide sorolható fontosabb fajok például a csomós ebír, a réti csenkesz); a kései fajok, amelyek fejlődése 70—80 napig tart (közéjük tartozik például a mezei komócsin). Ezen ismeretek birtokában — a különböző fajösszetéteiü gyepeken — pontosan meg lehet határozni a kaszálások vagy a legeltetés időpontját, számát és sorrendjét. A termés kialakítása és hasznosítása szempontjából — öntözéses körülmények között — a gyepnövények összeállításában lényeges az egyes ' fűfajok fejlődési rintmusának az ismerete. A bokrosodás formája szerint a pázsitfüveket gyökértörzses-tarackos, ritka bokrú és sűrű bokrú fajokra csoportosíthatjuk. A gyökértörzsestarackos pázsitfűfélék bokrosodásl csomója közvetlenül a talajfelszín alatt helyezkedik el. Zárt állomány kialakítására nem képesek, mivel A tömör bokrú gyepek bokrosodásl csomója a talaj felszínén helyezkedik el, melyből hajtások képződnek. E csoporthoz tartoznak kevésbé értékes fajok [például a barázdált csenkesz). A sarjadzóképességen olyan biológiai tulajdonságot értünk, melynek révén a gyennövényok legeltetés vagy kaszálás után képesek regenerálni a föld feletti részeiket. Ez a folyamat többszörösen Ismétlődik a tenyészidő folyamán. Ennek alapján három csoportra lehet osztani a gyepnövényeket: ф, A gyengén sarjadzó növények csoportjába általában a tűlevelű, rövid hajtású szálfüvek tartoznak (például a magyar rozsnok); @ A közepesen sarjadzó növények csoportját tőlevelű, rövid hajtású, közepes vagy magas növésű szálfüvek alkotják, mint például a réti csenkesz és a csomós ebír. Ф A jól sarjadzó növények csoportjához a közepes vagy alacsony növésű aljfüvek tartoznak. Sok tőlevéllel és hajtással rendelkeznek. nyészldó folyamán maximálisan kihasználhatjuk a gyepek biológiai produktivitását. AZ ÖNTÖZÖTT LEGELŐK LEGÉRTEKESEBB ÉVELŐ FÜFÉLÉINEK RÖVID JELLEMZŐJE Réti perje (Poa pratensis): Laza bokrú, tarackos aljfű, energikusan bokrosodó. Jó vízáteresztő talajokon tűrí az Intenzív öntözést. Takarmányértéke kiváló, zöldtömege 15 % nyersfehérjét tartalmaz, szénája ízletes. Jól bírja a legeltetést, amely már kora tavasszal lehetséges. Vörös csenkesz (Festuca rubra): Laza bokrú, -tarackos, másodrendű aljfü. Jól tűri az öntözést. Takarmányértéke kiváló, szénája ízletes. Jó kaszáló és legelőiü, a rágást és a taposást jól tűri. Magyar rozsnok (Bromus tnermis): Gyökértörzses-tarackos szálfű, a vetés évében lassan fejlődik. Igen szárazságtűrő, az öntözést meghálálja. Fehérjeértéke kora tavasszal a legnagyobb, könnyen emészthető. Az állatok szívesen legelik, jól tűri á legeltetést. /Angol perje (Lolium perenne): Ritka bokrú rövid tarackos elsőrendű aljfű, nem tűri a szárazságot és a tartós hideg teleket. Jól reagál az öntözésre, a tartós elárasztást azonban nem bírja. Egyik legértékesebb takarmánynövényünk, a levél-szár aránya eléri l:l-et. Jól tűri a legeltetést, amely után gyorsan sarjadzik.. Réti csenkesz (Festuca pratensis): Laza bokrú, tarackos szálfű, jó az áttelelő képessége. Jól tűri az öntözést, a tartós elárasztást azonban nem bírja. Értékes takarmánynövény, átlagosan 12 °/o-os fehérjetartalmú Jól tűri a legeltetést, sarjadzőképes sége kielégítő. Csomós ebír (Daetylis glomerate) Ritka bokrú, zsombékosan növő szál fű, sok tőlevéllel, a második és har madik évben adja a legnagyobb tér mést. öntözés hatására gyorsan fej lődik, az elárasztást csak rövid Ideig bírja. Takarmányértéke jó. 10 % fe hérjét tartalmaz, a nyár második fe lében az állatok kevésbé fogyasztják Korai legelőfüvet ad, rendszeres le geltetésnél gyorsan ritkul. Nádképű csenkesz (Festuca árun dina'cea): Laza bokrú, kúszógyökér törzsű szálfű. Öntözés hatására jól fejlődik, nedvességtűrő. Zöld állapotban jő, korán fásodlk, a későn ka szált szénát az állatok nem kedvelik Legelőként és kaszájőként egyaránt hasznosítható. SZABÖ MIKLÖS agrármérnök a bratislaval Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Ma korszerű ö lombéra.idézések állnak a gazdaságok rendelkezésére. Csak ésszerűen ki kell használni ezeket Fotó: CSTK zésö hibrid, amely az angol perje és az olasz perje keresztezésével jött létre. Termesztés szempontjából a legértékesebb fajokat az évelő növények csoportja -alkotja. Ezek a növények a földfelszín közelében elhelyezkedő rügyek révén minden évben új hajtásokat hoznak. A pázsitfüvek növekedési formájuk alapján két csoportot alkotnak. Az első csoportba a magas szálú füvek tartoznak. A száron aránylag kevés levél képződik, ezért tavasszal az asszimilációs folyamat később Indul meg. Kaszálás vagy legeltetés után gyengébben sarjadzanak. E csoportba a mezei komócsin, a réti csenkesz, a csomós eblr stb, sorolható. föld feletti hajtásaik gyengén bokrosodnak. Ilyen például a magyar rozsnok. A ritka bokrú pázsitfűfélék bokrosodásl csomója a talajfelszín alatt 4—5 cm mélységben helyezkedik el. E pontból kiinduló főhajtások másodlagos hajtásokat növesztenek, amelyek áttötrve a talajfelszínt, laza bokrú gyepkultúrát képeznek. A laza bokrú gyepekhez igen értékes fajok tartoznak, mint például a mezei komócsin, a réti ^csenkesz, az angol perje, a csomós ébír stb. A laza és a sűrű bokrú gyepek közötti átmeneti forma a réti és a vörös csenkesz. Gyökértörzsük rövid, s laza bokrosodási formájuk van. Ilyen például a vörös csenkesz és az angol perje. A felsorolt biológiai tulajdonságok közül a gyepnövények fejlődési ritmusát és sarjadzóképeségét bizonyos mértékben a termőhelyi viszonyok megváltoztatásával képesek vagyunk Irányítani. E tényezők közül az optimális Időben történő víz- és tápanyagellátás, valamint a gyepterület szakszerű hasznosítási módja a legfontosabb. Ugyanis megfelelő víz- és tápanyagellátottság esetén több hajtás képződik. Különböző füfajoknál a tavaszi és a nyári-őszi bokrosodás időszakában eltérő számú hajtás képződik. Például a réti komócsin esetében a nyári-őszi időszakban lényegesen több hajtás képződik, mint a tavaszi bokrosodás idején. A réti perje esetében nincs lényeges különbség a tavaszi és a nyári őszi hajtások között. Ha az évelő füvek vízallátottsága nem kielégítő, akkor a bokrosodás folyamata jelentősen gyengül vagy teljesen leáll. Ilyenkor csökken azok; nak a száma; amelyek a koronagyökeret képezik. A megkésett vegetatív megújulás kedvezőtlenül hat a növényi tömeg gyarapodásának dinamikájára is. A gyepnö-vények növekedési görbéje két csúcsú. Az első maximális termést a tavasz folyamán érik el. Ez gyakorlatilag — öntözési viszonyok mellett — az első és a második kaszálás, illetve a legeltetés időszaka. Ezt fokozatosan a nyári depresszió va., / terméscsökkenés követi. Az újabb fellendülés a nyár végén jelentkezik, de ez már - nem éri el a tavaszi maximumot. Az egyenlőtlen fejlődési ritmus bizonyos mértékig a tavaszi nitrogéntrágyázás adagjának i csökkentésével, illetve annak kihagyásával, majd a nyár beálltával a fokozott nitrogén- és vízellátással kiküszöbölhető. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a vízháztartás optimalizálása a legelők nyári Időszak alatti produktivitásának és az ezt követő években való termőképességének döntő tényezője. Optimális vízellátás és nitrogéntrágyázás esetén az egész te-Esszerű legeltetéssel jelentősen csökkenthetők a takarmányozási gondok Fotó: CSTK Л Л ❖❖ ЖА* A ж*ж ж*ж ж*ж v v 240 éve született Tessedik Sámuel A krónika a szlovák és a magyar nép nevelőjeként tartja számon Tessedik Sámuelt, írót, széles látókörű felvilágosult pedagógust, a mezőgazdaság korszerűsítésének nagy úttörőjét, aki 1972. április 20-án Albertiuon született. Tessedik pozsonyi, sárospataki, békéscsabai, debreceni tanulmányai, illetve németországi egyetemi évei után, 1767-ben evangélikus lelkészként került először Surányba, majd Szarvasra, ahol a falusi néppel együttélve a külföldön elsajátított eszmék hatására felismerte a parasztságnak gazdasági ás művelődése terén megnyilvánuló elmaradottságát, a feudalizmus ellentmondásait, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének a nagyobb képzettség iránti új igényeit. Tessedik a falusi nép áldatlan helyzetének okát a műveletlenséghen, a tudatlanságban látta. Felismerte, hogy a parasztság nyomorának igazi magyarázata a tulajdonviszonyokban rejlik. Abban, hogy a föld, amelyet megművel, nem az övé, de ennek az oknak a megszüntetésével nem foglalkozott. Nézete szerint az ember boldogulása, a közösség jóléte mindenekelőtt az ifjúság célszerű és helyes nevelésétől, az oktatás és a gyakorlati munka összekapcsolásától függ. Ezért is nyittatta meg a saját költségén épített — könyvtárral, műhellyel, tangazdasággal ellátott — mezőgazdasági iskoláját. Kezdetben maga Tessedik és felesége, később már jól képzett tantestület oktatta a hamar országos hírűvé vált iskolájában a belterjes termelési módszerek elsajátítására is a több száz főnyi jobbágy tanulót. Az akkori legmodernebb gazdasági ismereteket a gyermekek anyanyelvükön szerezhették meg. Tessedik pedagógiai munkássága mellett úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó kialakításában, a szántóföldi takarmánynövények termesztésében és az istállós állattenyésztés elterjesztésében egyaránt. Meghonosította a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztésben, a méhészetben, a selyemhernyó-tenyésztésben stb. Tessedik Sámuel nem volt forradalmár, csupán olyan művelt pedagógus, aki nemcsak kora mezőgazdaságának tudományát, az oktatás akkori legjelentősebb módszereit ismerte, hanem helyesen látta a feudális társadalom égető kérdéseit, a nemzetiségi problémákat, ■ a maga lehetőségeihez mérten, korát megelőző haladó módon tenni igyekezett ellenük. Népének boldogulásáért áldozta életét, amiért megérdemli az ütőkor megbecsülését. KANIZSA ISTVÁN A mezőgazdasági termelés fellendítését szorgalmazó párthatározatok szellemében tartották ineg a rozsnyői (Rožňava) járás mezőgazdasági dolgozóinak konferenciáját. A résztvevők az igényesség szellemében értékelték a mezőgazdasági üzemek eddigi tevékenységét. Ugyanakkor körvonalazták a további teendőket. Mindazokat a gazdasági és szervezési intézkedéseket, amelyek révén megvalósíthatják az idei igényes feladatokat. A rozsnyói járás mezőgazdasági üzemei 1981-ben közepes gazdasági eredményeket értek el. Több gazdaságban példamutatóan szakértelemmel, jó munkaszervezéssel hajtották végre feladatukat. Ennek köszönve — a kedvezőtlen időjárás dacára — jó termést értek el. Semmiképpen sem lehet kizárólag a kedvezőtlen Időjárásra hivatkozva Indokolni a hosszúszói [Dlhá Ves), az almás! (Jablonov), a pelsóci (Plešivec) és a lubenikí szövetkezet, valamint a Jel- Savai Állami Gazdaság megengedhetetlenül gyenge átlaghozamait. A konferencián szigorúan bírálták mindazokat a vezetőket és szakembereket, akik nem ügyeltek a technológiai fegyelem betartására. Azokban a gazdaságokban, ahol nem érték el a megkövetelt egyedszámot, a hozamok kedvezőtlenül alakultak. Az aktlvaértekezlet résztvevői egyöntetűen hangoztatták: a múltban elkövetett hibákból le kell vonni a szükséges tanulságokat. Nem szabad tűrni a hanyagságot, a fegyelmetlenséget, a technológiai követelmények semmibevevését. Az eddigi szemléleten föltétlenül változtatni kell. Minden területen a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének, ezen belül pedig a hatékony javadalmazási rendszer alkalmazására törekednek, hogy Jobb munkára, minél nagyobb hozamok elérésére ösztönözzék a dolgozókat. Csefo Arpád, a rozsnyói járási pártbizottság mezőgazdasági titkára kiemelte, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban 123 millió korona állami támogatással 1952 hektáron talajjavítást végeztek. A Sajó, a Murán és a esetnek szabályozásának befejezése után ötezer hektár jó minőségű legelőhöz jutnak a gazdaságok. A Torna patak szabályozásával pedig Jobban, kétezer hektár szántóföldet nyerhetnek. Tavaly sikerült 723 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet nyerniük; ebből 233 hektár szántót. A hetedik ötéves tervidőszakra tervezett talajjavító munkálatokat kívánatos lenne az eddiginél gyorsabb ütemben folytatni. Az idén megkülönböztetett figyelmet szentelnek a termőföld jobb kihasználásának, minden talpalatnyi terület gondos megművelésének. Mindent elkövetnek a talaj termőképességének megőrzéséért és szüntelen növeléséért. A talajjavító munkálatok során levezetik a pangó vizeket, meszezik a savanyú kémhatású talajokat, egyszerű, olcsó és hatékony talajvédő és eróziógátlő eljárásokat alkalmaznak. Csefo Arpád felszólalásából néhány Időszerű 6s hasznos gondolatot Idézek: — Népszerűsíteni fogjuk az élenjáró üzemek bevált gyakorlati tapasztalatait, módszereit, a tudomány legújabb eredményeit. Ezek révén Is előre léphetünk a több éves adósságunk törlesztésében, valamint az előttünk álló feladatok megvalósításában. Nagy tartalékok rejlenek a lemaradozó gazdaságok fejlesztésében. Pozitívan kell értékelnünk például a roStárl szövetkezetei, amely három évvel ezelőtt még több mint ötmillió korona veszteséggel zárta az évet, a múlt évit pedig már nyereséggel. Kenyérgabonából és burgonyából kiváló hektárhozamot értek el. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat a munkaerő létszámának csökkenése mellett kell megoldani. A mezőgazdasági dolgozók száma az utóbbi években több mint ezer fővel csökkent. Azonban az üzemek egyesülésével nemcsak a mezőgazdasági terület növekedett, hanem kedvező feltételek alakultak ki az anyagi-műszaki alap és a szellemi tőke jobb kihasználására is. A szakember-ellátottság kielégítő. Igaz, több jól képzett állattenyésztőre és gépesítőre lenne szükségünk. Ezért különösen jelentős a
