Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-10 / 14. szám

1982. április 10. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Ki-ki teljesítse i feladatát! A mezőgazdasági termelés fellen­dítése, a fogyasztói piac igényeivel arányos korszerűsítése szükségessé tette a termelőalapok szerkezetének módosítását, illetve átépítését. A fal­vak szocializálását követő esztendők­ben mind a szövetkezeti, mind az állami mezőgazdasági szektorban hasznos társadalomgazdasági törek­vésnek bizonyait az önsegélyes épí­tőcsoportok kialakítása és további fejlesztése. így jött létre szocialista mezőgazdaságunk termelési bázisa. Napjainkban a mezőgazdasági épii­­letberuházásokon Szlovákiában nem kevesebb mint 26 ezer ember mun­kálkodik. Járásainkban a korábbi meliorációs szövetkezetekből létesí­tett Agrostav üzemközi mezőgazda­­sági építővállalatok készítik el a me­zőgazdasági létesítmények 90 száza­lékát. Ez pedig azt jelenti, bogy az állami építővállalatok csak a társa­dalmilag kedvezményezett beruházá­sokon dolgoznak. A legutóbbi felmé­résekből is kiderült, hogy az utóbb említett építővállalatok az agro­­komplexum létesítményein nagyon lassan dolgoznak, lemaradoznak a tervteljesítésben, s emiatt egy-egy beruházást több éves késéssel adnak át rendeltetésének. Ezzel szemben az Agrostav vállalatok a múlt év folya­mán 103 százalékra teljesítették a tervfeladatokat, az agrokomplexom keretében 7 milliárd 779 millió ko­rona értékű munkálatot végeztek el. Az élelmiszeripari beruházások el­odázása miatt a nagy építővállala­tokra bárul a felelősség. , Sajnos az Agrostav vállalatok há­lózatának a kiépítését elég sok prob­léma előzte meg. A legnagyobb gon­dot például a széttagoltság okozta, s emiatt a mezőgazdasági építészet nem tartott lépést a mezőgazdasági üzemek összpontosításának rendkívül igényes beruházási feladataival. Szükségszerűvé vált az építőkapaci­tás járásonkénti egyesítése, s a ren­delkezésre álló gépek optimális mér­tékű kihasználása. Tény azonban, hogy a mezőgazdasági építészet anvagi-müszaki ellátása még ma is mögötte van. az állami építészetnek, holott feladatai fontosságát tekintve, hasonlóak. A CSKP Központi Bizottságának 13. plenáris ülése arra kötelezte a mezőgazdasági és élelmiszeripari tár­cát, hogy gondoskodjon a mezőgaz­dasági építőkapacitás korszerű fej­lesztéséről. Ezzel a kérdéssel a CSKP KB 4. plénuma is foglalkozott, s a határozatok értelmében a mezőgaz­­sági építészet eszközellátása terén a gépipari és más tárcáira is nagy feladatok hárulnak. Szlovákiában a kerületi mezőgaz­dasági építővállalatok munkaközös­ségére ugyancsak nagy feladat hárul. Attól eltekintve, hogy hasonló álló­alappal rendelkeznek, mint a nagy építővállalatok, a munkatermelékeny­ség terén mégis a kerületi vállalato­ké az elsőbbség, mert a munkálato­kat rugalmasabban irányítják és szervezik. Tény persze az is, hogy a kerületi építővállalatok a speciális gépellátás tekintetében hátrányos helyzetben vannak, és rászorulnak a szövetkezet segítségére. Ez azonban a takarékos üzemanyag-gazdálkodás miatt eléggé problematikus, mert a mezőgazdaságban is csökkentették az üzemanyagkeretet. Az előző öt esztendőben Szlovákiá­ban számtalan nagy mezőgazdasági létesítmény elkészült. Néhány állat­tartó telepet azonban a közelmúlt­ban adtak át. Közéjük sorolható pél­dául a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a Müsospol üzem­közi vállalat 7600-as szarvasmarha­hizlaldája. A múlt év folyamán a nagyhizlaldában naponta darabon­ként 1,20 kiló .súlygyarapodást értek el. Ugyancsak a korszerű állattartó telepek között említhető a preäovi járásban a tojástermelésre (300 ezer férőhely) és a broilercsirke-nevelés­­re (250 ezer férőhely) hivatott ba­romfitenyésztő telep is. A mezőgazdasági építővállalatok nagy segítséget nyújtanak a gazda­ságok takarmánytárolóinak és más létesítményeinek az elkészítésében is. A kivitelezés során felhasználják a helyben fellelhető építőanyagot, s így csökkentik a költségeket. A mezőgazdasági termelés társadalmi fontosságára való tekintettel a nép­gazdaság keretében a fontos beruhá­zások előnyt élveznek. Ez azzal ma­gyarázható, hogy például az állatte­nyésztésben a teendők 65 százaléka még ma is nagyon munkaigényes, és ezt a korszerű létesítményekkel kell ellensúlyozni. A 7. ötéves tervidőszak éveiben az agrokomplexum vállalatai megköze­lítően 19 milliárd korona beruházási lehetőséggel számolhatnak. Ezen be­lül előnyt élveznek a szarvasmarha­­tenyésztést fellendíteni hivatott léte­sítmények, a talajjavító, a folyó- és patakszabályozási akciók, a kis víz­tárolók építése és egyebek. A mezőgazdasági üzemekben rend­kívül nagy jelentősége van az önse­gélyes építőcsoportoknak. Az előző öt esztendőben a mezőgazdasági üze­mek önsegélyes építőcsoportjai, szlo­vákiai méretben nem kevesebb mint 8 milliárd 350 millió korona értékű munkát végeztek, s a soron levő öt esztendőben is hasonló feladatokkal kell megbirkózniuk. Nagy előnynek * számít például, hogy az önsegélyes építőcsoportok tagjai a csúcsidényben segítenek a mezei munkák rugalmas elvégzésé­ben, s főleg idényen kívül építenek. Ugyanakkor az Agrostav vállalatok szintén a mezőgazdasági önsegélyes építőr.soportokra támaszkodnak. Hely­telen tehát az a gyakorlat, hogy idő­közönként arra kapnak utasítást, hogy munkaerőt szabadítsanak fel a kedvezményezett épitkezések részére. A szövetkezetek tagjai ugyanis nem az Agrostav vállalatok alkalmazottai, az a'apkáderekre pedig mindig szük­ségük van. Ha pedig a kedvezmé­nyezett építkezések részére munka­erőt toboroznak, ebben úgy sincs kö­szönet, mert hiszen a gyakran mun­kahelyet változtató személyek csak a létszámot gyarapítják, tehát nem segítik a termelékenység növelését. Az Agrostav vállalatok a kedvezmé­nyezett építkezésekre alig küldhet­nek korszerű gépeket, mert ilyes­mikkel nem rendelkeznek. Az agrokomplexum keretében nap­jainkban a kétmillión felüli beruhá­zási akciók esedékesek. Az építőváS- lalatok vezetői arra törekednek, hogy leegyszerűsítsék a beruházási teen­dők előkészítését. A tárcán belül Szlovákiában mintegy 7 milliárd ko­rona értékben kell elvégezni belát­ható időn belül a teendőket, s eb­ben nincs pardon, csak saját magukra támaszkodhatnak. A beruházások kivitelezése során nagy problémákkal kell megbirkózni, mer az anyagi-műszaki ellátás min­den eddiginél rosszabb. Gyakran kell kilincselgetni az építőanyag be­szerzése miatt. Jozef Gála agrármér­nök, a Szocialista Munka Hőse, az SZNT mezőgazdasági bizottságának, illetve a šoporňai szövetkezetnek az elnöke például arról tájékoztatott, hogy a beruházási akeiők a munka­idejének csaknem 40 százalékát ve­szik igénybe. Valamit mindig fel kell kutatni, máskülönben egy-egy beru­házás évekig sem készülne el. Sok­szor a gyárból kénytelenek besze­rezni a cementet, vagy a többi építő­anyagot. Nem ritkaság, hogy a ki­utalt 4—5 tonna helyett csak 1—2 tonnát kapnak, vagy pedig a jármű­vekkel üresen térnek haza. Néha olyan esetek is előfordulnak, hogy a mezőgazdasági üzem keretet kap gépvásárlásra, azt azonban csak úgy szerezheti be, ha munkaerőt ad a gépgyárba. Vajon hogyarr reagálná­nak a gépgyáríók például arra, ha húst vagy kenyeret, esetleg más élel­miszert csak akkor kapnának, ha munkaerőt biztosítanának a mezőgaz­daság vagy az élelmiszeripar részé­re. Ez ugyanolyan helytelen lenne, mint amilyen helytelen a gépgyártók követelése. Ki-ki becsülettel végezze azt a munkát, amelyre megbízást kapott. Ne akarjon előnyöket sze­rezni mások kihasználásával. HOKSZA ISTVÁN ttÉkiisziisítas A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­de) Dukla szövetkezetben már har­madik éve van üzemben az a beren­dezés, melynek segítségével takarmá­nyozásra hasznosíthatják a környé­ken fellelhető feldolgozóipari és más hulladékanyagokat. Ez a módszer a járásban is, de a környéken Is egyedülálló. Felhasználják erre a célra a bratl­­slavai húsipartól kapott vért, a szen­et (Senec) kaf Hiénából érkező zsi­radékot, a dunaszerdahelyi baromfi­­feldolgozó üzemből kapott fej-, láb- és bélhulladékot, az Agrofrigor zöldség- és gyümölcs-, valamint a kenyérgyár liszthulladékát, törmelé­két és kenyérmaradékát, valamint az iskolákban összegyűjtött száraz ke­nyeret és tízóraimaradékot. Az említett hulladékok feldolgo­zása lehetővé teszi, hogy a szövetke­zetben a sertéshús-termelés során a korábbinál kevesebb szemes takar­mányt használjanak fel. A múlt év­ben például a hulladéktáplálék hasznosításával 3,66 kilóra csökken­tették a sertések kilónkénti felhízá­sára szükséges tápfogyasztást. Az idén több mint 845 tonna takarmányt szándékoznak előteremteni a hulla­dékanyagokból, s ezzel nagy meny­­nyiségfi erőtakarmányt takaríthatnak meg társadalmunknak. RÄCZ PÉTER Példamutató kollektíva Deménden (Demandice) a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vendéglőjé­ben a hazai és a külföldi- turisták gyakran elidőznek, majd elégedetten távoznak. Bartko Anna és munkatár­sai gondoskodnak róla, hogy a ven­veznek náluk tanfolyamokat, vagy vigalmakkal egybekötött összejövete­leket. Bosszantónak tartják, hogy a zeneszekrény nem mindig üzemké­pes. Ezt azonban a zenét kedvelő fiatalok számlájára írják. 'mvc —ввювввшвшвввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввюввввтввштвщвтшт NEPGAZDASAGI EllEK az iparilag hasznosítható hulladék begyűjtése Napjainkban hatalmas mennyiségű vas, színesfém, papír, rongy és az ipari feldolgozás céljaira egyéb hul­ladékok keletkeznek az ország kü­lönböző részeiben. Ennek rugalmas összegyűjtését, rendeltetési helyére való elszállítását a Zberné suroviny telepei végzik. A közelmúltban Vla­dimír Sedilekkel, a zvolení gyüjtőr telep vezető dolgozójával arról be­szélgettünk, hogy milyen eredménye­ket értek el az Ipari szempontból hasznos nyersanyagok begyűjtésében és továbbításában. Mindketten megegyeztünk abban, hogy a szóban forgó nyersanyagok begyűjtése és továbbszállítása a kor­szerű berendezések s a munkaerő állandó hiánya miatt rendkívül bo­nyolult. A papír, a vas, az üveg, a rongy és más hulladékanyagok válo­gatására, tárolására és szállítására az állandó munkaerő hiánya miatt csak alkalmi munkaerő toborzására nyílik lehetőség, s ebben nincs nagy köszönet. Az a néhány ember aki a telep alapkáderét képezi, rendkívüli mó­don leterhelt. Marián Kuchárka és Koloman Béla) gépkocsivezetők min­dig becsülettel valósították meg a rájuk bízott feladatokat. Munkaerőhiány miatt jelenleg há­rom hulladékpapír-prés üzemképte­len, pedig munkájukra szükség len­ne. A negyedik présen Stefan Svoreň évek óta becsületesen dolgozik, pe­dig csökkentett munkaképességű. Naponta négy órakor kel, hogy har­minc kilométeres távolságból reggel hatra munkába érjen. Ö ts egyike azoknak, akikre a telep vezetői min­dig számíthatnak. Évekkel korábban a zvolení hulla­dékgyűjtő-telep építményeiben vágó­állatokat dolgoztak fel, ma azonban ezen létesítmények düledeznek. A tél folyamán mínusz 25—26 C-fokos hi­degek is előfordultak, s ilyen felté­telek kö-ött a szabadban nyolc órán keresztül hulladékpapírt préselni nem éppen szívderítő cselekedet. Ha­sonló a helyzet a žiari és a Banská Bystrlca-1 telepen Is. Manapság a tervek a fennálló helyzet következtében szerény növe­kedéssel számolnak s a vállalati döntések előtt jól megfontolják, ha valamit venni akarnak. Ezzel függ össze az iparilag hasznosítható hul­ladékanyagok egységárának a növe­lése is. Van ennek a gyakorlatban foganatja? Természetesen, hiszen ma már nagyon érdemes a hulladék­­papír és egyebek összegyűjtése és eladása, tehát az emberek sokasága él ennek lehetőségeivel. Társadal­munkban nagy visszhangra talált a másodlagos nyersanyagok Ipari hasz­nosításának szükségszerűsége. Ez azt bizonyítja, hogy ma már helyesnek ítélik a hulladékgyűjtést. Sajnos, még mindig nagy a használaton kí­vüli hulladékkészlet, melynek be­gyűjtéséről gondoskodni kellene. Az általános érvényű megállapításokon túl tehát elmondható, hogy hulladék­exportunk a múlt év óta növekvő irányzatot mutat. Az Illetékesek hangsúlyozták, hogy a szocialista építésnek együtt kell haladnia a ter­melés fejlesztésével, szem előtt tart­va a fokozatosság elveit. Azt is meg kell Jegyeznem, hogy talán sehol nincs olyan munkaerő­hullámzás, mint például a hulladék­­gyűjtő telep préseinél. Az adott fel­tételek között sajnos a helyzet orvos­lására alig nyílik lehetőség. Arról, hogy miként alakult a múlt év terv­teljesítése, az alábbiak tanúskodnak: papírhulladékból 1750, vashulladék­ból 3213, vörösrézhulladékból 58, alumíniumhulladékból 45, ólomhulla­dékból 131, színesfém-hulladékból 212, rongyhulladékből 119, üvegcse­rép-hulladékból 104, gumiabroncsból 23, akkumulátorelemekből 25 tonnát, fotősrögzítőből pedig 85 hektolitert vettek át, és a tervet jóval 100 száza­lékon felül teljesítették. A PVC, a polietilén és a polipropilén anyago­kat műszaki okokból nem vásárol­hatták fel. Hasonló problémába üt­között a hulladékcsontok, az olajo­zott rongyok és a többi hasznos anyagok összegyűjtése is. Nagy kár, hogy ezen anyagok veszendőbe men­nek. Minden probléma. megoldásának kulcsa az akarat, a hozzáértés, a tervezés és az értékesítés gyorsasá­ga. Kétségtelen, hogy a hulladék­­anyagok felvásárlása napjainkban is gyerekcipőben jár. A vállalati igaz­gatóságok éveken keresztül alig tet­tek valamit a korszerűsítés érdeké­ben, pedig az iparilag hasznosítható nyersanyagok begyűjtése nagyobb törődést és korszerűbb eszközellá­tást igényelne. JÄN M. HABROVSKÝ A vendéglő példás munkaközössége dégek otthonosan érezzék magukat. Itt mindig kapható a jé minőségű „Aranyfácán“, de alkoholmentes üdi­­tő ital is. Demeter Margit szakácsnő naponta ötven-hatvan ízletes ebédet készít, tehát a fogyasztók és a falusi nyug­díjasok kétfajta ételből választhat­ják ki az ebédet. Az ételek szintén jó hírnevet szereztek a vendéglőnek. A rendről és a tisztaságról Kiss Gabriella gondoskodik. Gyakran szer-Bencsok Magda és Csanlga Rózsa csaposok is jól dolgoznak. Valameny­­nyien már két éve versenyeznek a szocialista brigád büszke cím bronz­fokozatának az elnyeréséért. Válla­lásaikat maradéktalanul teljesítették, így belátható időn belül megkapják a büszke elmet. A társadalmi akció­kon mindnyájan tíz órát dolgoztak, és további tíz órát a helyi mezőgaz­dasági üzemben. BELÄNYI JÄN.OS 111ИИ1Чи——p——■■ ■■ ^'^ОЕЗКЖЭВйЯЕЯВе» Minden energiaforrást hasznosítani kell Az SZSZK kormánya múlt év no­vemberében jóváhagyta azt a jelen­tést, amelyet az érdekelt tárcák a termálvizek hőenergiájának a hasz­nosítására előterjesztettek. A jelentés részletesen körvonalazta a 7. ötéves tervidőszakban és az utána követke­ző években esedékes feladatokat. A célkitűzések valóra váltását geológiai kutatómunka támasztja alá, mely meghatározza, hogy Szlovákia terü­letén 24 körzet alkalmas termálvíz előteremtésére. A szőbanforgó körze­tek termálvizének hőenergiája 20—64 C-fok közötti határértéket mutat. Ez azt jelenti, hogy a terraálkutak több mint 710 MW hőenergiát szolgáltat­hatnak, s ennek a felhasználásával egy év átlagában legalább 765 ezer tonna kőszénnel egyenértékű fűtő­anyag megtakarítása lehetséges. Szükségszerű, hogy a termálvíz hőenerigájának felhasználása során az illetékesek a komplex módszert részesítsék előnyben. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a túrátok meleg­vizét elsősorban a lakások, és a dol­gozók kényelmét szolgáló egyéb lé­tesítmények fűtésére, a közben ala­csonyabb hőfokra lehűlt vizet a me­zőgazdasági üzemek üv-egházaiban, fóliasátraiban, esetleg a közegész­ségügyi, a sport- vagy egyéb létesít­ményekben, s végső soron a víziba­romfi nevelésében, továbbá a halhús­­termelésben hasznosíthatnák. A múlt év végéig Szlovákiában 23 termálkutat fúrtak. Ezek közül négy nem nyújtotta a feltételezett ered­ményt. így a 19 hasznosításra alkal­mas fúrat átlagában a kiömlő víz hőfoka meghaladja a 61 C-fokot. Sajnos azonban, hogy csak 8 termál­kút hőenergiáját hasznosítják mező­­gazdasági, fűtési és üdültetési cé­lokra. A felmérések azt mutatták, hogy a hasznosítás hatásfoka a Duna térségéhez tartozó körzetekben a legjobb, azonban még ott sem telje­sen kielégítő. A nyolc termálkút kö­zel 40 MW hőenergiát szolgáltat, s ezeknek kihasználása azért is sür­gető, mert társadalmunk egy-egy fú­­rat elkészítéséhez milliós nagyság­­rendű összeget használt fel. Napjaink energiaínséges helyzete, de a józan ész is azt parancsolja, hogy a nép­gazdaság hasznára minden fellelhető erőforrást mozgósítani kell. A termálvíz hőenergiájának eddigi rugalmatlan hasznosítása azzal is magyarázható, hogy ebben a kérdés­ben még nem voltak tapasztalatuk, s a műveleteket központilag senki nem vette kézbe. Az SZSZK kormá­nyának 79/1981 rendelete a hőener­gia rugalmas népgazdasági hasznosí­tásának a gondnokságát az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumra ru­házta. Tehát gondoskodnia kell róla, hogy párhuzamot vonjon a rendel­kezésre álló tervek, s az érdekelt tárcák szerteágazó elképzelései kö­zött. Szükségszerű, hogy az ügyben érdekelt felek, vagyis a tárcák és a nemzeti bizottságok a hőenergia komplex hasznosítása érdekében az SZSK kormányának 338/81. rendelke­zése érdekében konkrét tervezetet dolgozzanak ki. Feltételezhető, hogy a korábbi elképzeléseket a gondnok tárca vezetésével konkrét tettek kö­vetik, s a termálvíz hôenergiájáuak ésszerű hasznosításával társadal­munk hasznára új értékek keletkez­hetnek, és jelentős hagyományos energiahordozó takarítható meg. —hai — A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents