Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-10 / 14. szám
Az alma és a körte növényvédelme Az alma a legfontosabb gyümölcsfajunk, védelmével bővebben foglalkozunk. Fáink legjelentősebb gazdasági kártevője az almamoly. A kezeletlen fákon képes teljesen tökretenni a gyümölcsöt. Évente két nemzedéke fejlődik, tehát két időszakban védekezünk ellene. Lepkéinek rajzását a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet zárszolgálati és növényvédelmi szakosztályának felügyelői minden járásban figyelemmel kísérik és a rajzási csúcs napjától számított nyolcadik napra központilag előrejelzik a védekezés megkezdésének, szükségességét. Az első nemzedék elleni védekezés időpontja Szlovákia déli részén az utóbbi évtizedben június első napjaira esett, tehát nem követünk el nagy hibát, ha június első napjaiban permetezünk. Az első nemzedék ellen még két ízben permetezünk (kb. június közepén és végén). A második nemzedék kb. július közepén rajzik, tehát július utolsó harmadában permetezünk, és a kezelést a hónap végén vagy augusztus elején megismételjük. Természetesen a nyári fajtákat ilyenkor már nem kezeljük. Az almafák legfontosabb gombabetegsége a varasodás, mert a lombon kívül — a lisztharmattal ellentétben — a gyümölcsöt is jelentősen károsítja, különösen akkor, ha tavasszal hűvös és csapadékos az időjárás. A gomba termőtestei a lehullott leveleken telelnek, és tavasszal (kb. a virágzás előtt vagy alatt) érnek be. A nedvesség hatására kezdetét veszi az érett spórák szóródása, ami gyakran június végéig is eltart A spórák a szél, illetve az esőcseppek segítségével a levelekre, majd a virágzás után a fiatal gyümölcsre kerülnek (elsődleges fertőzés). A védekezést tehát virágzás előtt kell ismételni. Az ismétlő permetezést összeköthetjük az almamoly elleni kezeléssel. Csapadékos időjárás esetén érdemes folytatni a védekezést, mert a gyümölcs később is fertőződhet (másodlagos fertőzés). A varasodás elleni harc fontos mozzanata, a lehullott levelek elégetése vagy komposztolása. A lisztharmat — különösen a betegségre érzékeny fajtákon, mint amilyen például a Jonatán — általában sok gondot okoz a kertészkedőknek. A lisztharmattal fertőzött rügyekből tavasszal beteg hajtások, illetve kor kelnek (a kelési csúcs az alma egérfüles fejlettségi állapotával egyidőben jelentkezik). A kártevőket ebben az időszakban irthatjuk legeredményesebben, hiszen a lárvák nagyon érzékenyek a használatos vegyi készítményekre. Az elmúlt évtizedben a vértetű már csaknem ismeretlen kártevő volt, de tavaly ismét több helyen jelentkezett. A megtámadott ágakat célszerű levágni és elégetni, a fát pedig megpermetezni. Az elmondottak alapján permetezési táblázatot állítottunk virágok fejlődnek. Ez az úgynevezett elsődleges fertőzés, mely a gomba tenyészidő alatti terjedésének és szaporodásának forrása. Ha a beteg növényrészeket még virágzás előtt eltávolítjuk, jelentősen csökkenthetjük a fertőzés veszélyét, következésképpen a tenyészidőben végzett permetezésekkel gátat vethetünk a gomba terjedésének. Az első permetezést itt is virágzás előtt kell elvégezni (varasodás elleni kezeléssel kombinálható), a későbbi permetezések során az Almamoly elleni permetlébe adagolhatjuk a lisztharmat elleni készítményeket. Az utóbbi időben a termelőknek sok gondot okoz a piros gyümölcsfa-takácsatka.. Túlszaporodása az intenzív nagyüzemi gyümölcsösökben használt rovarölő szereknek köszönhető, mert többségük a takácsatkákra csak gyengén vagy egyáltalán nem hat, viszont irtja a kártevő természetes ellenségeit. A tojásalakban telelő kártevők lárvái általában rügyfakadásössze. A kezeléseket — figyelembe véve a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontokat — igyekeztünk a legszükségesebbekre korlátozni. A táblázatban két hasonló hatású rovarölő szer váltott alkalmazását javasoljuk, hogy ne adjunk lehetőséget a takácsatkák ellenálló nemzedékének kifejlődésére. Az alma legjelentősebb károsítói ellen tehát összesen nyolc permetezést javasolunk. Ezenkívül a takácsatkák ellen (ha sok telelő tojást találunk) egérfüles állapotban permetezhetünk. A kelő lárvák állományát a Polybarit vagy a Sulka egy százalékos oldatával gyérítjük (az említett szereknek jó lisztharmat elleni hatásuk van). A túlszaporodott atkákat július és augusztus közepén speciális készítményekkel (pl. Plictran, Miiből) irthatjuk. Az augusztusi permetezést azért tartjuk fontosnak, mert körülbelül augusztus közepén a takácsatkák nőstényei megkezdik az áttelelő tojások lerakását. A levéltetvek PERMETEZÉSI ÜTMDTATÖ AZ ALMA FÄK NÖVÉNYVÉDELMÉHEZ A kezelés időpontja károsító peszticid töménység (°/o) Virágzás előtt Varasoflás Dithane M-45 0,25 Lisztharmat Fundazol WP-50 0,06 Virágzás után Varasodás Dithane 0,25 Lisztharmat Fundazol 0,06 10 nap múlva Varasodás Perozin 75 В 0,4 Lisztharmat — Topsin M 70 WP 0,08 két hét múlva (kb. június Varasodás Perozin 0,4 elején az almamoly elleni Lisztharmat Topsin 0,08 kezelés időszakában) Almamoly I. gén. Metation E 50 0,2 két hét múlva Varasodás Dithane 0,25 ' Lisztharmat Fundazol 0,06 Almamoly I. gén. Anthio 25 0,15 két hét múlva Varasodás Perozin 0,4 Lisztharmat Topsin 0,08 Almamoly I. gén. Metation 0,2 kb. három hét múlva Varasodás Dithane 0,25 (az almamoly II. nemzedéke Lisztharmat Fundazol 0,06 ellen) — kb. július 20. Almamoly II. gén. Anthio 0,15 két hét múlva Varasodás Perozin 0,4 (kb. augusztus eleje) Lisztharmat Topsin 0,08 Almamoly II. gén. Metation 0,2 ellen szükség szerint védekezünk (pl. Pirimor). Az alma növényvédelmi munkálatainak megkönnyítése céljából kidolgozott permetezési táblázat útmutatása a körtére is vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy a körténél kihagyjuk a lisztharmat ellen javasolt szereket. A körtét a takácsatkák és a levéltetvek nem nagyon támadják, de annál inkább veszélyeztetik a körtelevélbolhák. Irtásukra szükség esetén Bi-58 ЕС vagy Ultraeid készítményt használhatunk, de ha rendszeresen védekezünk az almamoly ellen, nem kell tartanunk a levélbolhák tömeges elszaporodásától. A körtének van még egy ismert kártevője, a körtelevél gubacsatka. Szívogatásának hatására a leveleken halványzöld vagy piros, Idővel elfeketedő, kiemelkedő gubacsok keletkeznek. Ez az úgynevezett körtehimlő, amit sokan összetévesztenek a varasodással. Ellene csak túlzott elszaporodása esetén védekezünk. Ha tavaly erős fertőzést észleltünk, akkor rügyfakadáskor a Sulka 4—5 százalékos, vagy a Polybarit 3 százalékos töménységű oldatával kell permetezni. A tenyészidőben az Ultracid 40 WP készítményt hasznosíthatjuk. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök ф A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének deméndi (Demandice) alapszervezete a lévai (Levice) járásban a legnépesebbek közé tartozik. A Gogh Imre vezetésével működő elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a százhúsz fős alapszervezet elfogadható eredményeket érjen el a háztáji állattartás fejlesztésében. A nemrég megtartott évzáré taggyűlésen elhangzott, értékelő beszámoló szerint, a múlt évben a nyulászok voltak legaktívabbak. A tenyésztők kétezer pecsenyenyulat adtak át a Branko vállalatnak. Az eladott 86 ezer konzumtojás, 250 kg gyapjú, 400 nyúl-, illetve ötvenhat juhgerezna szintén az alapszervezet tagjainak sikeres ténykedését dicséri. Örömmel nyugtázzuk, hogy a községben fellendült a ludak, pulykák, gyöngyösök és díszmadarak tenyésztése iránti érdeklődés, s néhányan már szerződéses malacneveléssel is foglalkoznak. Ami pedig a közhasznú munkából való részvállalást illeti: a kistenyésztök tavaly 560 társadalmi munkaórát dolgoztak a járdaépítésnél, illetve a szolgáltatőház kivitelezésénél, és gondosan begyűjtötték a gépek számára hozzáférhetetlen területek fűtermését is. (Bélán у Г János) (АиднишЕаусуа auácsa dó Az állatoknak a kultúremberétől merőben különböző tartási és táplálkozási viszonyai magyarázzák, hogy belső és külső parazitákkal fertőzött. Sőt! Egyes állatfajoknál ritka kivétel az olyan eset, hogy nem találkozunk semmilyen beíső vagy külső élősködővel. A parazitás fertőzöttség létrejöttét nemcsak megkönnyíti, de egyenesen elkerülhetetlenné teszi a fertőző anyagot tartalmazó bélsár szétszóródása. A nyersen fogyasztott takarmány, az ivóvíz, az eieséghez keveredett köztigazdák (kiiiönbözö apró élőlények, amelyekben az élősködő szaporodik vagy tartózkodik) megkönnyítik a szájon át való fertőzést. A belső élősködők többféleképpen károsítják a gazdaállatot. A galandférgek a bélcsőben levő táplálékot vonják el az állattál. A kampófejű féreg vért szív, más élősködők a bélnyálkahártyát fogyasztják vagy váladékukkal mérgezik a gazdaállatot. Ezeken kívül, a tartózkodási helyüktől függően, egyéb szerveket is károsíthatnak (tüdő, máj, agy stb.). Minden élősködő csökkenti a szervezet ellenáliőképességét egyéb fertőzésekkel szemben. Minden parazitás betegség ellen van hatékony gyógyszer vagy védekezési mód, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyetlen készítmény sem közömbös a gazdaállatra nézve. A JUHOK GALANDFÉRGESSÉGE A betegséget 4—6 m bosszú, 1,5 cm széles, ízelt testű parazita okozza (leggyakrabban a Moniezia expanzaj. Fejlődéséhez köztigazdák, szabadon élő atkák szükségesek. Ezek felszedik a petéket és testükben megindul az élősködő fejlődése. A fertőzés az ilyen atkákat tartalmazó fűvel történik. Rendszerint csak félévesnél fiatalabb állatok betegednek meg. A galandférgek sok táplálóanyagot vonnak el a gazdaállattól, és mérgezik is őt a váladékukkal. A bárányok ezért högés gyötri, lélegzése nehéz, szapora. Az állat 2—3 hónap múlva, legyengülve, elpusztul. Legfontosabb ellensze-. a jó táplálás, mert az állat még a súlyos fertőzést is átvészelheti. A gyógyszeres kezelés során — úgy mint a galandférgességnél — csökkentenünk kell a legelők fertőzöttségét. MAJMÉTELYKÖR A betegséget a Fasciola hepatica, 2—3 cm hosszú és át-A juhok élősködők okozta bágyadtak, soványak, vérszegények. Hasmenés váltakozhat bélsárrekedéssel. A végbélből olykor hosszú galandféreglánc lóg ki. ' Gyógyítására — az újabb készítmények mellett — jő eredménnyel használható a rézszulfát 1—2 ®/o-os oldata. A legjobb megelőzés a beteg állatok rendszeres kezelése, és így a legelők fertőzöttségének csökkentése. A kigyógynlt állatok már nem fertőződnek. A JUHOK TÜDÖFÉRGESSÉGE Az egyéb fonálférgek mellett leggyakrabban a Dictyocaulus filaria okoz megbetegedést. Ez szürkésfehér, vastag cérnához hasonló (0,5—1 cm hosszú) fonálféreg. Az állatok rendszerint tavasszal, a legelőn fertőződnek meg. Ugyanis a lárvák eltűrnek akár —25 °C hideget is. A . bálcsatornából a nyirokárammal a szívbe, majd a tüdőbe jutnak, ahol hnrutos gyulladást okoznak. A beteg állatot rohamokban jelentkező kölagosan 1 cm széles, lapos apró tövisekkel és szívókéval ellátott féreg okozza. Fejlődése a törpe iszapcsigában történik. Belőlük a fertőzdképes, apró, ebihal alakú férgek a fűszálakra jutnak. A fertőzés nedves, mocsaras legelőn vagy az ilyen helyről származó fővel történik. A féreg átfúrja magát a bél falán és a májhoz törekszik. Roncsolja annak szövetét, az epeerekben vért szív, de a vándorlás során egyéb helyeken is károsodást okozhat (hashártya, tüdő, de még a méhbe is eljuthat). Az első megbetegedések általában az őszi hónapokban jelentkeznek. A májgyulladást fokozódó vérszegénység követi, a gyapjú nem fejlődik, szakadékony. Súlyos fertőzés esetén gyakori a tömeges elhullás. A mételykóros állatok szervezetében olyan ellenanyagok termelődnek, amelyekkel időben kimutatható a fertőzés, még mielőtt a bélsárban megjelennének a peték. Győgyitására többféle készítményt használhatunk. Leghatásosabb az injekciós kezelés. Nagyon fontos, hogy csak a mételyektől megszabadított állatokat hajtsuk ki a legelőre. Kerülni kell a nedves, vfzjárásos részeket. A csigákat rézszulfát-oldattal lehet irtani. A JUHRÜHOSSÉG A rühösség gazdaságilag a legfontosabb betegségek közé tartozik. Leggyakoribb a psoroptes-rühatka okozta bőrbetegség. Az élősködő szövetnedvet betegségei és vért szív. A szúrás nyomán gyulladás és apró pörköcske keletkezik, és a gyapjú kihull. Az atkák mindig az ép bőr leié vándorolnak, így terjed a rühösség mind nagyobb felületre. Súlyos esetekben a gyapjú jóformán az egész állatról iehull. A juh a viszkető bőrfelületet rágja és nyalja. Nyírás után az atkák zöme a testfelület búvóhelyeire vándorol, és innen télen — a gyapjú növekedése után — újra megindítják a támadást. A rühösség gyógyításában a gyógyszeres (pl. Fenoform forte) fürösztésnek van legjobb hatása. Erre tavasszal, a nyírás után 2—3 héttel kell sort keríteni. Ha csak egy beteg állatot is találunk, az egész állományt alaposan fürösszük meg. S amit ugyancsak jó tudni: a rühösséget általában fertőzött idegen állatokkal szoktuk behurcolni, terjeszteni. Dr. KÖRÖSI RUDOLF, állatorvos Legyenek íieíyi borversenyek? A bortermő vidékeken immár hagyománya van a járási borversenynek. Viszont itt csak a nagyüzemek bora kerül bemutatásra, értékelésre. Napjainkban már a kistermelők is egyre szélesebb körben és mind nagyobb szakértelemmel termelik a szőlőt, készítik s kezelik a bort. Következésképpen felmerül a kérdés: nem kellene ezt a szorgalmat és eredményt nyilvánosan értékelni? Vajon nem serkentené a termelőkedvet, nem javítaná a minőséget, ha a bortermő vidékeken a kertészkedők alapszervezete nagyobb figyelmet szentelne, a helyi borversenyek megszervezésének? Véleményem szerint igenis fontos küldetésük van az ilyen rendezvényeknek: elősegíthetnénk a direkttermő szőlők felszámolására irányuló törekvések sikerét, jobb — főleg szakszerűbb — munkára ösztönöznék a termelőt, s nem utolsó sorban kulturált borfogyasztásra nevelnének. E téren már van némi kezdeményezés. Példaként Dunaradványt {Radvaň n. Dunajom) említeném, ahol a szőlőtermelésnek gazdag hagyománya van. A kertészkedők, helyi szervezete eddig három Ízben rendezett borversenyt. Az idén harmincnégy bormintát értékelt a háromtagú bizottság. A termelők jelen voltak az értékelésnél, maguk is megkóstolhattak minden mintát. A legtöbb pontot szerzett mintákat szerény díjjal jutalmazták. De nem is a jutalmazáson volt a fő hangsúly, inkább a szakmai ismeretek gazdagításán. Hiszen értékeléskor a bizottság tagjai véleményt mondtak minden mintáról, rámutattak a hibákra, majd ismertették a borkezelés legfontosabb tudnivalóit. Én mind a három borversenyen részt vettem, s elmondhatom, hogy három év alatt sokat fejlődött a háztáji bortermelés, sokat tanultak a kertészkedők a korábban vétett és az értékeléskor szóvá tett hibákból. Ami pedig a verseny ünnepélyességét jelenti: az értékelésre mindig az évzáró taggyűlés előtti vasárnapon kerül sor, így a díjakat a taggyűlésen vehetik át a legjobb termelők, ugyanakkor szerény borkóstoló keretében az alapszervezet minden tagja megízlelheti a község legjobb termelőinek nevet szerző nedűt. Állítom, hogy- a helyi jellegű borversenyeknek éppen olyan jelentőségük és küldetésük van, mint 1teszem azt, a gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításoknak, illetve az apróállat-bemutatóknak. Sőt! Hogy a gyümölcstermelőkről se feledkezzünk meg: éppenséggel almakóstolót is lehet rendezni! VARGA JÖZSEF, Búcs (Buč) л I
