Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-03 / 13. szám

1982. Április з. - szabad földműves - ff Be akarják hozni a múlt évi kiesést A mezőgazdasági üzemekben gyors ütemben végzik a tavaszi munkákat (Fotó: Kovács) Fő cél: a termelés gazdaságossága Ä nitra-ivánkal szövetkezet évek óta a nitrát járás élvonalbeli gazda­ságainak egyike. Habár tavaly Is a ranglétra legfelsőbb fokán álltak, mégsem voltak elégedettek a növény­­termesztésben elért eredményekkel. Bár a nagy hektárhozamok elérésére kedvező feltételeket teremtettek >— a minőségi talajműveléssel, vetéssel, növényápolással — a kedvezőtlen Időjárás helyrehozhatatlan nyomokat hagyott a gondosan ápolt növényze­ten. A gazdaság növénytermesztől nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy búzából 46,4, tavaszi árpából 41,3, szemes kukoricából 46,6, dohányból 12,2, szőlőből pedig 55,2 mázsás hektárhozamot takarítsanak be. A ter­més nagysága korántsem volt arány­ban a munkaráfordítással. Az Idei termés megalapozására még az ősz folyamán kedvező felté­teleket biztosítottak. Hiszen a járás­ban elsőként fejezték be az aratást, s gyors ütemben haladt az őszi ter­mények begyűjtése Is. Így az összes munkálatokat agrotechnikai határidő­ben elvégezték. Az állattenyésztés szakaszán lé­nyegesen kedvezőbb volt a helyzet. A tervezett feladatokat maradéktala­nul teljesítették, Illetve túlteljesítet­ték. A tehenészetben elért — egye­denkénti évi — 3916 literes tejterme­lési átlaggal, legjobbak a járásban. Hiszen egy hektár mezőgazdasági te­rületre számítva ezer liter tejet ter­meltek, s a közellátásnak 2 millió 450 ezer liter tejet adtak. Az értéke­sített mennyiségnek 77 százaléka az első minőségi osztályba került. Kiváló eredménnyel dicsekedhetnek a szarvasmarha-állomány újraterme­lésében Is. Azáltal, hogy száz tehén­re számítva 42 üszőt soroltak be a tehénállományba, s 104 darab borjút neveltek fel, a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztését az elkövetkezendő évekre Is megalapozták. A marhahiz­­alásban már néhány éve sikerült stabilizálniuk a 0,9 kilogrammos napi súlygyarapodási átlagot. Színvonalas állattenyésztői munká­ra utal az Is, hogy* a sertéshlzlalás­­ban i—i beleértve az előhlzlalást Is i—■ 0,54 napi felhízásl átlagot értek el, s egy-egy koca átlagában 18,2 mala­cot neveltek fel. Az állategészségügyi előírások kö­vetkezetes betartására legjobban utal az a tény, hogy a borjúelhullás há­rom százalék körül alakult. Ebben nagy érdeme volt a Mária Milkovi- Cová vezette aranyérmes szocialista brigád tagjainak Is. A gondjaira bí­zott állományban nyolc hónap alatt egyetlen borjú sem hullott el. A szövetkezetben fokozott figyel­met szentelnek az erőtakarmányokkal való takarékos gazdálkodásnak. Ha­tékony Intézkedések révén tavaly 404 tonna erőtakarmányt takarítottak meg. Az előirányzott ökonómiai mutató­kat Is hiánytalanul teljesítették. Az elmúlt esztendőt 5 millió 700 ezer ko­ronás tiszta nyereséggel zárták, ami egy hektárnyi területre átszámítva 2100 koronát tesz ki. A múlt évi eredményeket részlete­sen elemezték és értékelték a szövet­kezetben. Ezekről, valamint az Idei tervfeladatokról tájékoztatták a dol­gozókat. Az Idei feladatok megvaló­sításához azzal a tudattal fogtak hozzá, hogy ezek a párthatározatok Irányvonalából Indulnak ki, s nép­gazdasági szempontból döntő jelentő­ségűek. Habár az állattenyésztés szakaszán >— járási viszonylatban úgyszól­ván minden mutatóban csúcseredmé­nyeket értek el, ez korántsem jelen­ti azt, hogy nem akadnak még tar­talékok a továbbfejlesztésre. A tarta­lékokat elsősorban az egyes állattar­tó telepek eltérő eredményeiben lát­ják. A legnagyobb gondot a politikai­­nevelő munkára fordítják. Hiszen a dolgozók munkához való hozzáállá­sának döntő szerepe van az eredmé­nyek alakulásában. A gazdaságban tudatosították, hogy az elkövetkezendő években csakis a növénytermesztés gyors ütemű fej­lesztése révén léphetnek előbbre. Hi­szen ezen a szakaszon lelhetők fel a termelés növelésének legnagyobb tartalékai. Ennek szükségszerűségét az új ökonómiai szabályozók Is alá­támasztják. Elsősorabn az érvényesí­tett prémium-rendszer, amelynek az áruértékesítés nagysága a fő kiindu­lópontja. A prémiumkeret, az áruter­melés — előző három év átlagához viszonyított •—i növekedésének har­minc százalékát teszi ki. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy az Idei tervfeladatok teljesítése esetén másfél millió koronát képezne a pré­miumalap. Tehát érdemes több figyel­met szentelni az áruértékesítés növe­lésének. A növénytermesztés szakaszán a gabonaprogram megvalósítása mellett a takarmánynövények termesztése kerül a figyelem homlokterébe. A gabonatermesztésben a terv 5,2 ton­nás hektárhozam elérését Irányozza elő. Azonban a növénytermesztési dolgozók ennél többet akarnak elér­ni. Kötelezettséget vállaltak, hogy a tavalyi terméskiesésnek legalább egy­negyed részét az Idén behozzák. Szi­lárd elhatározásuk a 7. ötéves terv­időszakra kitűzött célokat maradék­talanul megvalósítani. Ezt pedig csak­is a komplex agrotechnikai Intézke­dések tüzetes betartásával valósít­hatják meg. A párthatározatok döntő jelentősé­gű, össztársadalmi feladatként tűzték ki az energiával való takarékos és ésszerű gazdálkodást. A terv által megszabott keretet nem lehet túl­lépni. Hiszen túlmerítése esetén je­lentős összegű pénzbírság illeti meg az ezért felelős dolgozókat. Az év elejétől kezdve komplex in­tézkedési rendszert alkalmaznak az üzemanyaggal való fokozott takaré­kosság érdekében. Első lépésként rendet teremtettek az erőgépek, az önjárógépek és a tehergépkocsik mű­szaki állapotát Illetően. Minden gé­pet, amelynél nagy az üzemanyag­fogyasztás, vagy a műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonságos és zavarmentes üzemeltetést, kiselejtez­tek a gépparkból. Az így létrejött géphiányt a meglevő gépek maximá­lis kihasználásával, s a nyújtott mű­szakok bevezetésével akarják pótolni. Ezen túlmenően kidolgozták az üzem­anyag-fogyasztásnak részletes ütem­tervét is. Az üzemanyag-fogyasztást naponta ellenőrzik, s a tényleges teljesítményekkel hasonlítják össze. Az idén -- a múlt év valóságához viszonyítva 220 ezer liter gázola­jat és 10 ezer. 200 liter benzint kell megtakarítaniuk. Ezzel szemben a tavalyi valósághoz viszonyítva 15 szá­zalékkal több terményt kell majd elszállítaniuk a földekről. A gazda­ságban azonban felmérték, hogyan és hol kell keresni az üzemanyag­fogyasztás csökkentésének lehetősé­geit A szövetkezet dolgozóinak szilárd elszántsága, hogy a bonyolult és ne­héz körülmények között Is maradék­talanul eleget tegyenek az Idei felada­toknak. Tudatosították, hogy a töké­letesített Irányítási rendszer követel­ményei nem adnak helyet a kima­gyarázkodásnak, a problémák elken­dőzésének. Ellenkezőleg: tág teret biztosítanak a tartalékok hatékony feltáráséra és a kezdeményezőkész­ség széles körű kibontakoztatására. Az év első negyede a számvetés és a tervezés Ideje volt a földműves­szövetkezetekben. A gazdaságok előző évi munkájukat értékelték, s az eset­leges hiányosságokból hasznos ta­pasztalatokat vontak le az idei terv­feladatok sikeres teljesítése érdeké­ben. A bevált módszerek alkalmazása Is nagy jelentőséggel bír az elkövet­kezendő Időszakban, hiszen az önel­látottság növelésére való törekvés az eddiginél sokkal igényesebb követel­ményeket támaszt a mezőgazdasági üzemekkel szemben. A figyelmet va­lamennyi üzemben elsősorban a ter­melés gazdaságosabbá tételére kell összpontosítani. Július Kanát argrármérnök, a zá­­vadai „Haladás“ Efsz elnöke az el­múlt év eredményeit tárgyilagosan értékelte. Az Idei tervfeladatokat vá­zolva kiemelte azon Intézkedéseket, amelyek az észlelt hiányosságokból leszűrt tanulságokból erednek. A nagykürtös! (Velký Krtlš) Járás legnagyobb gazdaságában a szélsősé­ges időjárási viszonyok jelentősen befolyásolták a növénytermesztés ala­kulását A kedvezőtlen adottságok ellenére a gabonafélék termesztésé­ben több mint 108 százalékra sikerült teljesíteniük a feladatokat. Viszont a szemes kukorica és az ipari növények termesztésében a hektárhozamok Jó­val elmaradtak a tervezettől. Habár burgonyából Is a tervezett­nél gyengébb termést értek el, mégis 623 ezer koronával nagyobb volt a bevétel, mert a termést kedvező áron értékesítették. A kora tavaszi fagyok tetemes ká­rokat Idéztek elő a szőlő- és gyü­mölcstermelésben. A takarmánynövé­nyek termesztésében Is jelentős ter­méskiesést könyveltek el. Az állattenyésztésben lényegesen kedvezőbben alakult a helyzet. A te­henészetben a tervezett 3400 literes egyedenkénti évi tejtermelési átlagot túlteljesítették. A jó eredmény első­sorban az alsósztregovál (Dolná Stre­­gová) részlegen tevékenykedő Adela Smondenková és Anna Jásová vezette szocialista brigádok tagjainak kö­szönhető, akik tehenenkéntl évi át­lagban 4366 literes tejhasznossággal dicsekedhettek. A gazdaságban a hús értékesítési tervét Is teljesítették. Ehhez a sertés­gondozók közül elsősorban Jón Kno­­cha, Marta Natonová, Éva Oláhová járultak hozzá jelentősen. A Juhtenyésztés Is eredményesnek bizonyult, hiszen maradéktalanul ele­get tettek a sajt- és gyapjútermelés­ben előirányzott feladatoknak. A gazdaságban nagy figyelmet szenteltek a beruházásoknak Is. Je­lentős összeget fordítottak az állat­tartó telepek korszerűsítésére, a javí­tóműhely bővítésére és a szociális létesítmények építésére. A gépjavítók Is dicséretre méltó tevékenységet fejtettek ki. Az előző évhez viszonyítva lényegesen jobb munkát végeztek. A gépeket határ­időben és jó minőségben javították meg. Szükség esetén nyújtott mű­szakban, vagy éjszaka Is dolgoztak: Kamenský, Matunh, Laden, de a töb­biek is. Nagy részük volt abban, hogy, a traktorosok; és tehergépkocsi­vezetők eredményes munkát végez­hettek. Közülük példamutató helyt­állást tanúsított: Zvara, Chovanec, Gazdík, Demeter, a Klátik testvérek. Cérnán, Gyurász, Melich. Nem rajtuk múlott, hogy a szövetkezet a mező­­gazdasági nyerstermelés tervét csu­pán 93,5 százalékra teljesítette. Azon­ban az elért 82 millió 462 ezer koro­na értékű nyerstermelés az előző év valóságához viszonyítva kilenc száza­lékkal növekedett. Természetesen szükséges megemlí­teni azt is, hogy a gépek kihasználá­sában problémák merültek fel. Ezek elsősorban abból adódtak, hogy a gazdaságban a gépek üzemeltetésé­hez nem rendelkeztek elegendő és megfelelő szakképzettségű dolgozó­val. Az Idei feladatok Jóval igényeseb- • bek az előzó évinél. A növénytermesz­tés szakaszán a termelést a múlt év valóságához viszonyítva több mint harminc százalékkal kell növelni. Csak a gabonafélék termelésében a terv hozzávetőlegesen nyolc százalé­kos növekedést Irányoz elő. Jelentős az az elhatározás, hogy a tervezett mennyiségéi 146 hektárral kisebb te­rületről akarják elérni. Az állattenyésztésben a tej-, hús-, juhsajt- és a gyapjútermelés növelé­sét tartják a fő feladatnak. Az előző évi tapasztalatok arra fi­gyelmeztetnek, hogy a legnagyobb tartalékok az önköltségek csökkenté­sében rejlenek. Tavaly például túl­lépték az üzemanyag-költségeket, s Jelentős összeget fordítottak a tö­megtakarmányok vásárlására Is. De nézzük meg közelebbről, mi­ként akarják valóra váltani az igé­nyes feladatokat? A növénytermesztés szakaszán fon­tos intézkedésnek tekinthető a három munkacsoport létrehozása, amelynek tagjai gondozásba veszik a burgonya, a takarmánynövények, valamint a szőlő és a gyümölcs termelésével já­ró összes munkálatokat. Ezen túlme­nően minden részlegen az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítésére, valamint a munkaidő jobb kihaszná­lására törekednek. Az állattenyésztés szakaszán az egyes részlegeken önálló szervezeti egységeket hoznak létre. Az anyagi ösztönzés módszerét Is részletesen kimunkálták, hiszen a minőségi mun­ka elérésének a megfelelő anyagi ér­dekeltség a legjobb serkentője. A gépesítés szakaszán fokozott fi­gyelmet szentelnek a gépek gazdasá­gos kihasználásának. A traktoroso­kat, a gépkocsivezetőket anyagilag Is érdekeltté teszik az üzemanyaggal velő takarékosságban. A megtakarí­tott üzemanyag pénzben kifejezett értékének a felét havonként prémium formájában fizetik ki a dolgozóknak. Viszont a normán felült üzemanyag­fogyasztás értékének a felét a veze­tőknek kell majd megtéríteniük. A feladatok megvalósításában nagy horderejű mozgösítóerőnek tekinthető a szocialista versenymozgalom széles körű kibontakoztatása. Ezt Igazolja a 417 egyéni és a tizenegy kollektív kötelezettségvállalás Is, amelynek ér­téke egy millió 355 ezer korona. BÖJTÖS JÄNOS Jozef LukáC agrármérnök Hatékony intézkedésekkel a feladatok teljesítéséért A RÄTKAI—TERBELÉDI (Rátka—Trebelovce) egyesí­tett földművesszövetkezet a losonci (LuEenec) járás egyik élvonalbeli gazdasága. Am, tavaly a kitűzött fel­adatokat, a pénzUgyl tervet nem sikerült teljes mérték­ben teljesíteniük. A szőlészetben és a kertészetben a mostoha Időjárás, de főleg a jégverés súlyos károkat okozott. A szélsőséges időjárási viszonyok ellenére a gabona­­termelésben jó eredményt értek el. Búzából 4,62, őszi árpából pedig 4,51 tonna termést takarítottak be hek­táronként. A cukorrépa is jól fizetett a 39,44 tonnás hektárhozammal és a 15 százalékon felült cukortarta­lommal. Habár rekordtermésről aligha beszélhetünk, az elért eredmények — járási viszonylatban és a gaz­daság talajadottságaihoz mérten — kiválóak. Sajnos a szemes kukorica termesztésében nem dicse­kedhetnek ilyen sikerrel, hiszen csnpán 3,94 tonnát tett ki a hektáronkénti átlaghozam. A gyenge termés­hez a jégverés és a vadállomány által okozott károk is nagymértékben hozzájárultak. A szövetkezetben tavaly huszonkét hektáron kertész­kedtek. Erről a területről összesen 413 tonna zöldséget értékesítettek. Jól sikerült a zöldpaprika és az ősziká­poszta termesztése. Ez elsősorban a zöldségtermesztés­ben tevékenykedő, huszonkét tagú szocialista brigád tagjainak az érdeme. Az állattenyésztés szakaszán járási viszonylatban is kiváló eredményt értek el, főleg a tej- és hústermelés­ben. A tej értékesítési tervét határidő előtt teljesítet­ték s a tervezettel szemben 37 ezer literrel több tejet adtak el. Az előző évhez mérten 290 literrel növelték a tehenenként! évi hasznosságot. Az értékesített tej összmennylségénak 72 százaléka az első, húsz százalé­ka pedig a második minőségi osztályba került. A juhtenyésztésben is figyelemre méltó eredményeket értek el. A bárányhús eladási tervet 3,4 tonnával túl­teljesítették. Ai értékesített gyapjú minősége kivétő volt. . Az állattenyásitésben elárt sikerek elsősorban a szak­szerű gondozásnak és takarmányozásnak köszönhetők. A munkaaktivltás növelésében a szocialista brigádok jártak as élen, többek kötött a szarvasmarha-tenyész­tésben tevékenykedő négytagú szocialista brigád tagjai Miklós Pál vezetésével. Ahhoz, hogy a nehézségek mellett aránylag kedv« sően zárták az elmúlt esztendőt, a gépesítést réstleg dolgoséi ts nagymértékben hossájárultak, de nem utol­sósorban a magas sifnvonalú irányító és szervező munka ts. A szövetkezetben, amely a két község magyar és szlo­vák nemzetiségű lakosságát egyesíti, a dolgozók jé helytállást, cselekvőkészséget tanúsítottak. Reméljük, bogy munkalendületük az idén sem marad el. A dol­gozók tettrekész akaratát a jóváhagyott intézkedések támasztják alá, amelyek a CSKP KB 4. plenáris ülésén elhangzott határozatok megvalésftására irányulnak. Az intézkedések között kiemelkedő helyen szerepel a haté­kony anyagi ösztönzés, vagyis az érdem szerinti jutal­mazás alkalmazása minden szakaszon. A vezetőség az eddiginél még nagyobb hangsúlyt he­lyez a munkaidő maximális kihasználására. Ennek ér­dekében bevezették az ún. „differenciált“ munkaidőt. Ez annyit jelent, hogy a téti hónapokban a hét és fél­órás, a tavaszi Időszakban a nyolc és félórás, a nyári és az őszi csúcsmunkák idején pedig a kilenc és fél­órás munkaidő e kötelező, főleg a növénytermesztés­ben és a kertészetben dolgozóknak. A gazdaságban kidolgozták a gépek javításának és karbantartásának pontos ütemtervét, amely összhang­ban van a szántóföldi munkálatok végzésével. A szövetkezet vezetősége hatékony intézkedéseket hozott az anyaggal, de főleg az energiával való taka­rékos gazdálkodásra. Az idén — a múlt év valóságá­hoz viszonyítva — összesen huszonkét tonna Üzem­anyagot kell megtakarítaniuk. Ezt mindenekelőtt a ki­fogástalan műszaki állapotban levő gépek üzemelteté­sével biztosítják. A gépek ésszerű kihasználása és a szántóföldi munkálatok időbeni elvégzése érdekében, szükség esetén nyújtott műszakban is dolgoznak majd a traktorosok, a gépesitők. Az idén még igényesebb feladatok hárulnak a gaz­daság dolgozóira. Hiszen a növénytermesztésben 6,6 százalékkal akarják növelni a nyerstermelést — a múlt év valóságához viszonyítva. A figyelmüket elsősorban a szemesek és a pillangósok hektárhozamainak a nö­velésére összpontnsttják. Minden egyes részlegen a ter­melés gazdaságosabbá tételét szorgalmazzák. A nem könnyű feladatok sikeres megvalósítása érde­kében a szövetkezet vezetősége szocialista versenyt hir­detett az egyes részlegek dolgozúi között. A tagság kezdeményezőkészségét az is igazolja, hogy a NOSZF 65. évfordulója és a Szakszervezetek X. kongresszusa tiszteletére több kollektí? és egyéni kötelezettséget véllaltak, több mint 186 ezer korona értékben. A gaz­daságban adottak a feltételek ahhoz, hogy a dolgozók sikeresen teljesítsék az igényes feladatokat. CSÄK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents