Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-03 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. Április 1 12 Munkájukat értékelték A legújabb tudományos ismeretekkel hatványozni a termelők ötleteit Az SZLKP rozsnyói (Rožňava) járá­si bizottságának ülésein rendszere­sen szerepel egy-egy üzem, vállalat gazdasági tevékenységének vizsgála­ta. A helyi adottságok, valamint a termelés konkrét helyzetének megis­merésével jél ellenőrizhetők a párt­­határozatok végrehajtására tett In­tézkedések. Az elvégzett munka elemzése pedig médot nyújt a továb­bi feladatok reális megszabására. A Járási pártbizottság legutóbbi ülésén a Rozsnyói Állami Gazdaságnak a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtására Irányuló intéz­kedéseit vizsgálta. Az állami gazdaság a 6384 hektár­nyi mezőgazdasági területtel a járás második legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Az utóbbi években a járás élvonalbeli gazdaságai között emle­getik. Pedig a munkaerőhiány erősen érezteti hatását. S mégis, még a csücsmunkák Idején Is, a gazdaság dolgozói képesek becsülettel eleget tenni termelési feladataiknak. Ebben egyaránt része van a dolgozók szor­galmának és a vezetőség kiváló szer­vezőképességének. A tökéletesített Irányítási rendszer elveinek alkalma­zásával sikerült minden munkahelyen odaadó, lelkiismeretes tevékenységre serkenteni a dolgozókat. A gazdaság tevékenységének fő meghatározója 1 a növénytermesztés szerkezete. A kaszálók és legelők együttesen meghaladják az összterü­let ötven százalékát. A szántóföld pedig 3109 hektárt foglal el. Ez a részarány kihat az állatállomány alakulására. Tavaly a gyepterületek feljavítására több mint kétmillió ko­ronát fordítottak. A szántóföldi ta­karmánytermesztés részaránya a já­rási átlagnál alacsonyabb. Évelő ta­karmánynövényeket mindössze 580 hektáron termesztenek. A gazdaság 5100 szarvasmarhát, ebből 1507 tehe­net tart. A sertésállományuk megha­ladja az ezerötszáz darabot. A juh­tenyésztésük gyors ütemben fejlődő ágazat. Jelenleg 2650 juhot tartanak. Az említett adottságok mellett szinte hihetetlennek tűnik, hogy a nagy létszámú állatállomány hasznos­sága szüntelenül növekszik. Tavaly az állattenyésztésben valamennyi tervfeladatot becsülettel teljesítették, sőt, egyes mutatókban jócskán túl­szárnyalták. Érdemes megemlíteni, hogy száz tehéntől 105,5 borjúszapo­rulatot értek el, ebből pedig 103,3 darabot sikerült felnevelniük. Ez az eredmény országos méretben is kivá­lónak számít. A siker nyitja minde­nekelőtt abban rejlik, hogy a gazda­ság igyekszik megragadni minden le­hetőséget a takarmányalap növelésé­re. A takarmánytermesztésben foly­tatott belterjes gazdálkodással maxi­mális hozamokat csikarnak ki. Az ésszerű takarékossági Intézke­dések kimunkálásában figyelmüket az anyaggal, az energiával való ta­karékos gazdálkodásra, a költségek csökkentésére összpontosították. Rend­szeresen végzett talajvizsgálattal ál­lapítják meg a műtrágyák optimális szükségletét. A növényvédő szerekkel is igyekeznek takarékosan gazdál­kodni. Alkalmazásukban a járási ag­rokémiai központ előrejelzésére tá­maszkodnak. A gabonafélék termesztése tovább­ra is a gazdaság egyik legfontosabb feladata, de a termelési érték továb­bi növelése érdekében a többi nö­vénykultúra termesztését is szorgal­mazzák. Például a burgonyát tavaly 150 hektáron termesztették és 14,50 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. A korai burgonya esetében ez sikernek számít. A 124 hektáros gyü­mölcsösből és a 36 hektáron termesz­tett zöldségből közepes termést taka­rítottak be. Alapvető feladatnak tartják, hogy az össztársadalmi igényeket a lehető legnagyobb mértékben kielégítsék. A gazdaság vezetősége a párt- és tö­megszervezetekkel karöltve azon fá­radozik, hogy — gazdasági Intézke­dések mellett — a dolgozók érdeklő­dését, kezdeményezőkészségét is ser­kentsék. E cél szolgálatában fejtik ki eszmei-politikai és nevelő tevé­kenységüket, tökéletesítik az üzemi demokráciát, de nem utolsósorban fejlesztik a versenymozgalmat. ^ A CSKP XVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósítására tett intéz­kedéseket és a gazdaság eddigi munkáját, a járási pártbizottság jó­nak minősítette. Végeredményben a Rozsnyói Állami Gazdaság tavaly hat millió 600 ezer korona tiszta nyere­séget ért el, ami járási viszonylatban kiváló eredménynek számít. A gazdaságban törődnek a dolgo­zók anyagi, szociális és egészségügyi helyzetével Is. Az érvényben levő gazdasági szabályozók figyelembevé­telével a termelési érték növekedé­sének függvényében a béralapot Is fejlesztik.­A rozsnyói gazdaság példája jól bizonyítja, mennyi tartalék van egy­­egy mezőgazdasági üzemben. A CSKP KB 4. és 5. ülésének határoza­tát mindenütt érvényesíteni kell, de nem sablonosán. Az állami gazdaság helyi viszonyaira szabott intézkedé­sek beváltak. ILLÉS BERTALAN KIEGYENLÍTENI ADÓSSÁGAINKAT A CSKP XVI. kongresszusa igen kritikusan értékelte a cukorrépa­termesztés színvonalát hazánkban. Nem véletlenül, hiszen a 6. ötéves tervidőszakban ez volt a növény­­termesztés egyik leggyengébb ága­zata. A legújabb tudományos-mű­szaki ismereteknek a cukorrépa­termesztésben történő felhaszná­lásával a CSKP Központi Bizottsá­gának 4. plénuma is foglalkozott, konkrétan rámutatva a nemesítés, a termesztés és a feldolgozás te­rén mutatkozó problémákra. An­nak ellenére, hogy az utóbbi évek során jelentős előrehaladás tör­tént, a cukorrépa-termesztés jelen­legi színvonala még távolról sem nevezhető kielégítőnek. A lemara­dásnak több oka van. Az utolsó évtized cukorrépa­­termesztésének legfőbb jellemzője az új technológiára való átállás volt. Sajnos erre nem voltunk és ma sem vagyunk anyagilag, mű­szakilag és agrotechnikai szem­pontból kellően felkészülve. így például a termesztők nem tudtak rugalmasan alkalmazkodni az új műtrágyák alkalmazásához vagy a biológiai anyagok kutatásának legújabb eredményeihez. Ráadásul gyakoriak voltak az utóbbi évti­zedben a szélsőségesnek nevezhe­tő időjárási kilengések is. A CUKORRÉPA-TERMESZTÉSBEN talajegyengetést mindössze 38 szá­zalékán. Még rosszabb ez az arány a közép- és kelet-szlovákiai kerü­letben: az előbbiben 85, illetve 18, az utóbbiban 74, Illetve 11 száza­lék. Tavasszal gyakran túl mélyen lazítják a talajt, sőt, éppen az elégtelen őszi talajelőkészítés miatt többször is. Ezáltal megszö­kik az értékes talajnedv legna­gyobb része, amelynek egyenes következménye a kései és egyenet­len kelés, gyenge életképességű egyedekkel. Ehhez tudni kell, hogy az első szakaszban (10—14 napon belül) kikelt egyednél átla­gosan ezer gramm gyökérsúly vár­ható, míg a megkésve (20—30 nap után) kikelt egyedeknél már nincs hely a fejlődésre, miáltal gyökér­­súlyuk ritkán haladja meg a 300 grammot. A másik elhanyagolt terület a cukorrépa műtrágyázása. A ter­mesztők többnyire a szükségesnél sokkal nagyobb mennyiségben adagolják a nitrogén-műtrágyákat, nem végeznek talajelemzést, nem veszik figyelembe a talaj valódi tápanyagszükségletét. Amellett a túladagolt műtrágyázás, főleg ta­vasszal, erősen rontja a kelést, amint azt a tapasztalatok is bizo­nyítják. NÖVELIK A HASZNOSSÁGOT! A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemel közül a búcsl (Búő) szövetkezet tehéngondozói érték el tavaly a legnagyobb tejhasznosságot: az egyeden­kénti évi 4325 literes tejtermelés! átlagot. Ez valóban szép eredmény. Am, az elsőbbség kötelezi Ha az Idén is bizonyítani akarnak, akkor nemcsak a hasznosság megtartása, hanem további növelése szükséges. Szabó Zoltánnal, a szövetkezet elnökével a minap ar­ról beszélgettünk, hogyan Is akarják a tejtermelést stabilizálni, illetve növelni. — Habár az év elejétől kezdve jó fejési átlagot érünk el, pillanatnyilag mégsem vagyunk a tejtermelésben az első helyen — mondotta az elnök. — Ebből is látható, hogy versenytársaink ugyancsak elkövetnek mindent a jobb eredmények eléréséért, az elsőbbség elhódításá­­ért. Kilátásaink azonban kedvezőek. A tehenek többsé­gének ellését a tavaszi hónapokra ütemeztük be. Az első félévben maximális tejhasznosság elérésére törek­szünk. Természetesen a Jó szándék önmagában véve nem elegendő. A hasznosságot — pozitív és negatív irány­ban — több tényező befolyásolhatja. Azonban a búcsiak semmit sem bíznak a véletlenre. A tehenészetben is céltudatosan végzik munkájukat. Okos előrelátással megfelelő takarmányalapot bizto­sítottak. Az új termésig nem lesz takarmányozási gond­juk. Hiszen kiváló minőségű szilázs áll rendelkezé­sükre. Habár a tejtermelésben élenjárók, ez korántsem je­lenti azt, hogy az elértekkel teljes mértékben elége­dettek. Amint az elnök elmondotta, akad még bőven helyrehozni való. A legnagyobb tartalékok a tej hasz­nosság további növelésében, az egyes fejők eltérő ered­ményeiben rejlenek. A nagy különbségek megszünteté­­tése, Illetve mérséklése elsőrendű feladattá vált. A bú­csiak esetében is beigazolódott, hogy az állattenyész­tésben döntő szerepe van az emberi tényezőknek. Bircsák Ferenc, a gazdaság legjobb fejője tavaly 16 te­héntől 81 ezer 541 literes tejtermelést ért el. Ez 13,6 literes fejési átlagnak felel meg. Hasonló jó ered­ménnyel dicsekedhetett Labancz András, Hatyina Jó­zsef, Csekes István és Benkó Pál. Ugyanakkor akadtak olyan fejők is, akik húszezer literrel elmaradtak a leg­jobbaktól. Pedig hasonló feltételek mellett dolgoznak. Reméljük, hogy a búcsl tehéngondozók az idén is helytállnak, s elkövetnek mindent a hasznosság to­vábbi növelése érdekében, hogy a ranglistán továbbra Is az elsők legyenek. KOLOZSI ERNŐ A fogyasztók körében közkedvelt primórzöldség a klg • ;<«>nrka. Az üveg­­házban szorgoskodó asszonyok azon Iparkodnak, hogy a gazdag termés mielőbb piacra kerüljön Fotó: CSTK Elegendő vetőmag Az Idei termés alakulását az embe­rek és a gépek felkészültsége mellett a rendelkezésre álló vetőmagok meny­­nyisége és minősége is nagymérték­ben befolyásolja. Németh István, a Slovoslvo komá­romi (Komárno) járási kirendeltségé­nek agronómusa elmondotta, hogy az idei vetőmagellátás kedvezően ala­kult. Bő fajtaválaszték és kiváló mi­nőségű vetőmag áll a járás gazdasá­gainak rendelkezésére. Sőt a kifa­gyott őszi vetemények pótlására Is kelló mennyiségű vetőmagot tartalé­kolnak. A járásban a vetőmagok szaporítá­sával 6627 hektárnyi területen foglal­koznak. A kukorica, a lucerna és a szója vetőmagjának szaporítása a leg­jelentősebb. A főleg hazai kukorica­­hibridek vetőmagszaporitö területe 850 hektár. Ezek a hibridek jól meg­felelnek a járás talaj- és éghajlati adottságainak. A lucerna vetőmagját csaknem a járás minden gazdasága szaporítja. A járás adottságai között jól bevált fő­leg a nagyhozamú Pálava fajta. Ezen túlmenően egyes fűfélék vetőmagját is termesztik. Különösen azokat, ame­lyekre a járás mezőgazdasági üzemei­nek szüksége van, s ezeket más járá­sokból nem tudják beszerezni. A fehérjeprogram megvalósításában fontos szerepet tölt be a szójatermesz­­tés. Ez gyakori vita tárgyát képezte, mert a szója sokszor nem hozta meg az elvárt eredményt. Az idén a Ma­gyarországról behozott, Iregszemcsei 15-ös fajta vetőmagjának szaporításá­val próbálkoznak a járásban. (K. E.) A MOSTOHA IDŐJÁRÁS ADÓJA , Az Időjárási viszonyok tavaly nem kedveztek túlságosan a szlo­vákiai répatermesztőknek. A ke­lést döntő módon befolyásoló téli csapadék mindössze 75 százaléka volt a sokévi átlagnak. A normá­lisnak nevezhető 10—14 nappal szemben a cukorrépa 15—30 nap után kelt ki. Ha figyelembe vesz­­szük, hogy minden nap, amellyel késik a kelés, átlagosan 1 százalék terméscsökkenést eredményez, ért­hetővé válik, hogy például a trna­­vai járásban a betakarított cukor­répa mennyisége 12—20 százalék­kal elmaradt a tervezettől. A július és az augusztus szintén csapadékban szegény volt. Ezek­ben a cukorrépa fejlődése szem­pontjából oly fontos hónapokban a növény fiziológiai csapadékszük­­ségletének mindössze 30 százalé­kát kapta meg. Fejlődése lelas­sult, ráadásul fokozott mértékben támadta meg a vírusos sárgaság. A cukorrépának ez a betegsége a terméshozamot akár 30 százalék­kal Is csökkentheti. Aztán szep­temberben az időjárás mintha csak folytatni akarta volna rossz tréfáját: 127 mm csapadék hullott, csaknem a kétszerese a havi átlag­nak. A cukorrépánál megindult az új levelek képződése, ami a gyökér cukortartalmát nagymér­tékben felemésztette. Az ered­mény: a már említett trnaval já­rásban a hektárhozam 30,8 tonna volt... Mégis: ha elfogadjuk az időjá­rás kedvezőtlen hatását minden következményeivel együtt, feltét­lenül fel kell figyelnünk az egyes jobbára azonos természeti körül­ményekkel rendelkező mezőgazda­­sági üzemek között mutatkozó, olykor 25 tonnát is elérő különb­ségekre. Éppen ez az, ami a ter­mesztési módszerek, a technoló­gia fölötti elgondolkodásra késztet és kell, hogy késztessen, hiszen így egyértelművé válik, hogy má­sutt is vannak hibák. ELKERÜLNI A RÉGI HIBÄKAT Miben rejlik tulajdonképpen a hiányosságok oka? A már említett objektív tényezők mellett sok az olyan „öreg hiba“, amelyek többé kevésbé általánosan jellemzik a szlovákiai cukorrépa-termesztőket. A hiányosságok már a talaj előké­szítésével kezdődnek: lebecsülik a tarlóhántás és a középszéntás idő­beni elvégzését, a jé minőségű istállótrágya beszántását, a mély­szántást és a talajegyengetést. Pe­dig ezek a munkák 60 százalék­ban meghatározzák a cukorrépa terméshozamát. Az itt elkövetett mulasztásokat tavasszal már lehe tetlen orvosolni. A tavalyi rossz termést nemcsak az Időjárás okoz­ta, hanem a rossz őszi talajelőké­szítés is Csak egy példa: míg a nyugat szlovákiai kerületben a szántóiéi Ölet 98 százalékán végez­ték el a mélyszántást, addig a Cukorrépafajtáink biológiai ér­téke felveszi a versenyt a leg­jobb külföldi fajtákkal. A vető­mag terén viszont már távolról sem állunk Ilyen jól. Míg a takar­mányrépa-vetőmag legnagyobb ré­sze az I. minőségi osztályba sorol­ható (80 százalékos, illetve ma­gasabb csírázást arány) — a cu­korrépavetőmag előkészítése terén komoly lemaradásunk van a leg­jobb külföldi eredményekkel szem­ben. Már jónéhány éve számolunk egy cukorrépavetőmag-előkészítő üzem létesítésével Szlovákiában; építését a jövő évben tervezik megkezdeni. Kevés figyelmet szentelnek a termesztők a már kikelt fiatal nö­vény betegségek és kártevők elle­ni védelmének. Nagy tartalékok rejlenek például az öntözésben, amely a cukorrépa hektárhozamát 10—20 százalékkal Is növelheti. Még mindig túl nagyok a beta­karítási veszteségek. Ha ezen a téren legalább 5 százalékos javu­lást érnénk el, szlovákiai méretben 110 ezer tonnával növekedne a betakarított cukorrépa, és 11 ezer tonnával a cukor mennyisége.. KUTATÓMUNKA A GYAKORLAT SZOLGÁLATÁBAN A tudományos ismeretek rugal­mas gyakorlati alkalmazásában is nagy tartalékaink vannak még. Azokban a mezőgazdasági üzemek­ben, amelyek szorosan együttmű­ködtek intézetünkkel, a cukorrépa átlagos hektárhozama 35 tonna volt, ami 4,4 tonnával több, mint a környező mezőgazdasági üzemek eredményei. Már több éve rendszeresen szer­vezünk szakmai előadásokat a cukorrépa-termesztés témaköréből. Az idén 33, döntő mértékben cu­korrépa-termesztésre szakosodott mezőgazdasági üzemben tartunk előadásokat. Intézetünkben fokoza­tosan átképeztük a növénytermesz­tők, gépesítők és traktorosok kol­lektíváit. Levetítettünk nekik több oktatófilmet, szemléltető bemuta­tókat tartottunk vetésből, a gépek beállításából. Tartjuk magunkat a jelszóhoz: hasznosabb valamit egyszer látni, mint százszor hal­lani. A termesztők elárasztottak bennünket kérdésekkel, mód nyílt ä széles körű tapasztalatcserére. A cukorrépa-termesztés terén sok adósság maradt ránk az el­múlt évekből. Mi, kutatók és ne­­mesítők, kötelességünknek tartjuk segíteni a termelőknek ezek visz­­szafizetésében. Tőlük viszont el­várjuk, hogy az általunk már fe­lülvizsgált és Jónak bizonyult módszereket, tapasztalatokat az eddiginél komplexebb, hatéko­nyabb módon alkalmazzák. BARTOLOMEJ SEDLAK mérnök, a bucanyi Knoésnövéiiyek Nemesítő és Kutatóintézetének igazgatója (Pravda)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents