Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-03 / 13. szám

1982. ÁPRILIS 3.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

Szót érteni lényeges kérdésekben

Pártunk XVI. kongresszusa a természet* és életkörnyezet-védelem alapvető feladatainak a gyakorlatban való érvényre juttatását nem véletlenül minősítette dolgozó népünk életszínvonala szerves részének. Pártunk, valamint az államigazgatási fő hatóságok napirenden tartják az ezzel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A sürgető feladatok megvalósítása céljából a közelmúltban országos tanácskozáson vázolták fel a napi és a távlati tennivalókat. Részt vettek az értekezleten pártunk, a tárcák, a termelési-gazdasági egységek, a tudományágak, a szakszervezetek, a nemzeti bizottságok, valamint a természetvédelem képviselői, hogy döntsenek a feladatok megvalósításának hogyanjáról.

VLADIMIR MARGETIN mérnök, erdő- és vízgazdasági miniszter az érdekelt felekkel részletesen ismertette a természet- és életkörnyezet-védelem, s ezen belül az életközösség megóvását célzó alapgondolatokat és távlati elképzeléseket. Egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi körülmények csak korlátohetik a szennyezés okozta káros következményeket;

Щ a tudományos-műszaki ismeretek, s ezen belül a biológiai folyamatok hasznosításával el kell érni az életközösséget veszélyeztető folyamatok meggátolását;

# a dolgozók alkotókészségének az ébrentartásával, az újító és feltaláló mozgalom önzetlen támogatásával lehetőséget kell találni az élet- és munkakörnyezet szüntelen javítására.

Az elmondottak arra ösztönzik a tárcák és az ügyben érdekelt intézmények képviselőit, de a dolgozók közösségeit is, hogy az életkörnyezetet befolyásoló tiszta légkör kérdésében szót értsenek. Tartsák tiszteletben a természetvédelmi törvényt, mert csak így szűrhetők ki teljes biztonsággal a mai és a későbbi nemzedékek életét veszélyeztető káros hatások.

Tán mondani sem kell, hogy Szlovákiában az 1/1955. számú törvény életbeléptetése bölcs cselekedet volt, hiszen azóta a természet- és tájvédelmi, továbbá a Nemzeti Park területek

A civilizáció ártalmaitól mentes természetes táj

zott mértékben teszik lehetővé az életközösség ökológiai egyensúlyának megtartását segítő költséges beruházások készítését, mégsem mondunk le erről. A nem beruházás jellegű teendők keretében úgyszólván korlátlan lehetőségek kínálkoznak a nemes célkitűzések valóra váltására. Tehát nemcsak az a jó és hasznos, amire hatalmas összegeket áldozunk, hanem az is, amit jobban odafigyelve, a kollektíva erejére és bölcsességére támaszkodva, minimális ráfordítással létrehozunk. Margetin elvtárs a természet- és életkörnyezet-védelem fennálló helyzete és későbbi teendői summázása után az alábbiakat ajánlotta a tanácskozás résztvevőinek figyelmébe:

ф a termelés minden fázisában szilárdítani kell a technológiai fegyeimet;

• a szennyfelfogó és -leválasztó berendezések csak ésszerű igénybevétellel lehetnek megbízhatóbbak;

• a kevésbé költségigényes létesítmények jelentős mértékben enyhiteredményesen gyarapodtak. Ez persze az éremnek csak az egyik oldala. A természet- és életkörnyezet-védelem alatt nemcsak a „rezervátum“ jellegű tájak és területek környezetének a megóvását, hanem egyben az életközösség minden válfaját értjük. Csak természetes, hogy államilag védett területek és tájak környezetóvása kötelezően kiemelt feladat. Ezen túlmenően e környezetet az ember számára színesebbé, hasznosabbá és elviselhetőbbé varázsoló folyók, patakok, tavak, erdőségek és mezőségek, a házi- és a vadon élő állatok, valamint a halak, s nem utolsósorban a vidék és a város infrastruktúrája szintén szoros tartozéka ennek. A lényeg tehát abban van, hogy az ember, akár vezető beosztásban, akár munkásként vagy földművesként, kényszerítő körülmények nélkül, önmagától mit tesz saját életfeltételeinek jobbá, szebbé varázsolása érdekében.

Aki tehát figyelemmel és illő komolysággal olvassa Margetin elvtárs

ajánlásait, és környezetében a szerint cselekedik, az rendkívül hasznos szolgálatot tesz a szűkebb és tágabb értelemben vett társadalomnak, de egyben önmagának s az utána következő nemzedékeknek is. Azzal is szolgáljuk a természetvédelem ügyét, ha a szabadban tartózkodva, emberhez illő módon viselkedünk és cselekedünk. Aki persze meggondolatlanul felperzseli az árkok szegélyén maradt száraz füvet és bozótot, ahelyett, hogy azt eltakarítaná, vagy a tarlót szántás helyett leégeti, az nagy kárt tesz a természet életközösségében. Az is a természetes környezet rombolója, aki akarva-akaratlan szennyezi az élő vizeket, mérgező permettel kezeli a virágzó növényeket. Így rengeteg élőlényt elpusztít, és előidézheti az ökológiai egyensúly megbomlását is.

Tudomásul kell venni, hogy a természetvédelem kérdésében senki nem lehet kívülálló. Az sem, aki a közömbös pózában akar tetszelegni. A természetes környezetbe való oktalan emberi beavatkozásért, akár tetszik, akár nem, minden élőlénynek vámot kell fizetnie. Ez alól senki nem kivétel. Szükséges tehát, hogy a természetvédelmi állami hatóság és a társadalmi szervezetbe tömörülő önkéntes környezetvédő testület mögé minél több becsületesen gondolkozó ember felsorakozzon, és legyen segítője a nemes törekvéseknek. Tehát a jobb életfeltétel megteremtése reményében ki-ki tegyen valami jót és hasznosat. Az emberibb természetes környezet kedvező feltételeinek megteremtése érdekében sokat tehetnek a járási nemzeti bizottságok, mert ők vannak legközelebb az élethez. Gondoskodniuk kell az írott és az íratlan szabályok megtartásáról. Arról is, hogy a szabálysértők — mások okulására — elnyerjék a megérdemelt büntetést. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy mire esetenként a büntetés jogerőre emelkedik, a lényeg az ügyintézés útvesztőjében elsikkad. A szabálysértő tehát nevetséges összeg térítésével megússza a dolgot. Az ilyen esetek csak kárára vannak a nemes törekvésnek. Időszerű tehát a személyes felelősség hangsúlyozása, s a gyakorlatban való érvényesítése, beleértve a felelősségre vonást, tehát a jogszabályok következetes érvényesítését is.

A közelmúltban megtartott környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó sajtótájékoztatón az egyik felszólaló bosszankodva említette, hogy naponta szlovákiai méretben az üzemanyag tonnái szivárognak a talajba és szennyezik a vizeket. Ugyanakkor több helyen siránkoznak az üzemanyag hiánya miatt. Ez azonban nem segít, tenni kéne inkább valamit azért, hogy a talajba és a vizekbe szivárgó üzemanyag ne szennyezze a környezetet, hanem megmaradjon az erőgépek üzemeltetésére, tehát a társadalom javát szolgálja.

Az sem helyénvaló, hogy egy-egy létesítmény kivitelezésének kezdete előtt senki nem kíváncsi a biológusok véleményére, esetleg akkor avatják be őket, amikor a létesítménybe milliós nagyságrendű összegeket beruháztak. így kész tények elé állítva, legfeljebb tudomásul veszik a fejleményeket. Szükséges tehát, hogy az illetékes gazdasági és irányító szervek még a beruházási célok gyakorlati megvalósítása előtt a lényeges kérdésekben szót értsenek. Csak így válhat rugalmassá és hibáktól mentessé a cselekvési tervek valóra váltása. Ugyanúgy időszerű ez a természetvédelmi, mint például a termelési célok megvalósítására.

HOKSZA ISTVÁN

Készül a csokoládéval töltött ostya

A Szeredi (Sered') Sütőipari Vállalat Szlovákiában egyedüli készítője az édes és a sós szárazsüteménynek. A vállalat igazgatósága három, üzemet irányít. A szeredit, a holíčit, ahol főleg mézeskalácsot készítenek, s a Liptovský Hrádok-it, ahonnét a kakaós szárazsütemény kerül forgalomba.

A vállalat vezetői az üzemi pártszervezetekkel karöltve a múlt év végén tervezetet dolgoztak ki az energiahordozók, a fűtőanyagok és a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagok takarékos hasznosítására. A dolgozók, de főleg az 56 tagú szocialista brigád vállalta, hogy ebben az évben 195 ezer kWó viüamosenergiát megtakarít. Ennek a valóra váltására azonban konkrét intézkedések kellettek. A szeredi üzemben a végtermék elkészítésére új technológiát vezettek be, s azóta jelentős megtakarítást érnek el.

A szocialista brigádok és az Ifjak a „Fényszóró“ ..mozgalom keretében ügyelnek a gépek zavarmentes működésére, vagyis az üresjárat kiküszöbölésére. Az új sütőipari üzem tervezésekor hibát követtek el: egyetlen kapcsoló az összes égőt bekapcsolta, azaz lehetetlen volt egy-egy munkacsarnok szakaszonkénti megvilágítása. Ezt a hibát persze kiküszöbölték, s azóta csak azokat a gépsorokat világítják meg, amelyeken dolgoznak. Természetesen azzal, hogy az egész csarnok megvilágítása szükségtelen, mindenki egyetértett.

A takarékosságra persze további megoldást Is találtak. Szereden a régi üzemben a tetőt — bizonyos részen — üveg fedi. így a gépeket az üvegtető alá helyezték, így napközben nem kell energiát fogyasztani világításra.

A vállalat két szeredi üzemében naponta 80 ezer kilő kekszet és sóssüteményt készítenek. A keksz sütésekor azonban jelentős hulladék keletkezik. A préselés során az ostyák szélei kinyomódnak, és naponta háromezer kilónál több hulladék keletkezik. Szerződésre ezt a Galántái Állami Gazdaság és a Diószegi (Slád- Gazdaság, valamint a sopornyai és a Pusté Sady-i szövetkezet hordja ei az állatok részére. A vállalatnak a hulladék kilójáért 60 fillért fizetnek

KRAJCSOVICS FERDINAND

A kelet-sziovákial kerületben a mezőgépek javításának és karbantartásának a szakosítását évekkel ezelőtt megoldották. A gtá-k mindegyike a földrajzi helyzet és a környezetében használt géptípusok függvényében ezek időszakonkénti átvizsgálására és javítására szakosodott.

Hogyan készültek fel a tavaszi erőpróbára a Tőketerebesi (Trebišov) Gtá dolgozói?

Szabó János Igazgatótól megtudtuk, hogy a felsőbb pártszervek irányelvei alapján erre az évre kidolgozták a szolgáltatás munkatervét. Ez biztosíték arra, hogy a korábbinál jobban kielégítsék a partnerek Igényeit. Ebben az évben 470 traktor generáljavítását tervezték. Az eltelt két hónapban azonban 150 traktort javítottak ki. Nehezíti a munkamenetet némely alkatrészek körülményes beszerzése, így a hiányzó pótalkatrészeket maguk készítik el. A dolgozók dicséretére válik, hogy a permetező berendezéseket határidőn belül kijavították. Terv szerint tavasszal a gtá 9 ezer hektáron végez permetezést.

A törekvés, a többet, jobbat n^lvánv^JÓ.

Megkezdték a gabonakombájnok, a:?repfakoro.b4jnok és a kaszáló, illetve a Járvaszecskáző gépek gener41jaultását Is.

— A múltban gyakori volt, hogy a süókombájflok egy-egy pótalkatrésze miatt bejártuk az országot — mondotta az Igazgató. — Végül valahoIJpzép-Szlovákiúban felkutattuk. A 400 korona értél® pótalkatrész

költsége tehát nagy volt. Szeretnénk vé”»t v*tni ‘ a feles'eges t'tszeaiásoknak. Tehát elhatáro" ,*a nrngajáró gépek generáljavítúsát. Véleményünk ' szerint ez

jelentené az igazi szolgáltatást, a hatékonyabb segítségnyújtást. A gépjavító szolgáltatást az ötéves terv végéig 25 millió korona teljesítménnyel növeljük. A nagy teljesítményű traktorokhoz bevezettük az aggregátumcserét is.

A gtá fő feladata a nehéz hengerek és a talajlazítők gyártása. Szerelési és karbantartási munkálatokat is végeznek az állattenyésztésben. Ezzel összefüggésben az igazgató elvtárs az alábbiakat mondotta:

„Ehhez elsősorban is a kedvező feltételeket kellett létrehozni. Jöl berendezett műhelyeket létesítettünk és képzett szakembereket biztosítottunk. A fejőgépek és a hűtőberendezések javításának a megszervezése után a tehéntelepeken használt más gépek javítása és karbantartása következett. A trágyaterelő berendezések és a takarmányelőkészítők, valamint az önitatők javítására is berendezkedtünk. Forgalmunk ezen a téren meghaladja a 12 millió koronás értéket, űrömmel jelenthetem, hogy eddig 105 hűtőberendezést szereltünk fel, 222 ezer liter tej kezelésére. Ma már 8 fejő karusszel karbantartásáról is gondoskodunk.“

A töketerebesi járás mezőgazdasági üzemeiben kétszáznál több szakképzett gépjavító dolgozik. A gépek üzemeltetése és karbantartása alapos szaktudást igényel. A speciális gépek és berendezések karbantartása megkövetelt a kezelő személyzet továbbképzését. Még a tökéletes szervizhálózat sem képes a gépek apró hibáinak azonnali eltávolítására. A működési elvet, a gyakran előforduló hibák kijavítását tehát a kezelő személyzetnek kell elvégeznie. ILLÉS BERTALAN

A hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés növelésének alapvető feltétele az intenzifikálás és a további iparosítás, valamint az összpontosítás és szakosítás érvényesítése. Mindemellett hatékonyabban keli kihasználni a tudomány és technika ismereteit, s jobban ki keli használni mind a termelésben, mind a feldolgozásban levő jelentős tartalékokat. A fő figyelmet a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésére kell fordítani. A múlt év eredményeiből kiindulva, az Idén a gabonatermelés növelésén kívül döntő fontosságúnak kell tartant a jó minőségű tömegtakarmányok termelésének bővítését, a rétek és legelők jobb kihasználását.

A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai alapján a tömegtakarmányok termelését a hetedik ötéves tervidőszak éveiben — a hatodik ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva — 13—14 százalékkal kell növelni. Ennek elérése érdekében többek között gondoskodni kell nagy teljesítményű betakarítógépekről is, főleg ami a lejtős területen levő réteket és legelőket illeti. Erre nagy szükség van, mert jelenleg a CSSZSZK-ban több mint hatszázezer hektár lejtős területen levő rét és legelő van, amelyeket, illetve termésüket eddig csak kevésbé hasznosítottunk.

Még a CSKP XV. kongresszusa hívta fel a figyelmet arra, hogy a tudomány és technika fejlesztésének állami tervébe sorolják be egy olyan gépsornak a kifejlesztését, amely segítségével végre megoldódna a lejtős területen levő rétek és legelők kihasználása. Nem könnyű feladatról volt szó, mert egy nagy teljesítményű és a nagyüzemi termesztési agrotechnika követelményeihez jól alkalmazkodó gépsor kifejlesztése volt a tét.

Az említett igényes feladat megoldásába a pelhrimovi Agrostroj nemzeti vállalat, a Praha—Chodov-i Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézet és más intézetek dolgozói kapcsolódtak be. A megoldást nehezítette, hogy rövid idő állt rendelkezésre, és a fejlesztési munkálatokat — 1976-ban — előzetes kutatás nélkül kezdték meg. Öt év lefnrgása alat' an gépsort sikerűit az illetékes intézetek,

vállalatok dolgozóinak kifejleszteni, amelyre jogosan illik a legmagasabb elismerés.

Az új gépsor a Kabar 132 jelzést kapta. Mivel gépsorról van sző, magától Is felvetődik a kérdés: mire is lehet felhasználni? A gépsor a következő gépekből, berendezésekből tevődik össze: elsősorban egy rotációs berendezésből, amely a rétek és legelők felújítására szolgál, munkaszélessége 2,4 méter; másodsorban trágyaszórő gépből, melynek munkaszélessége 12—15 méter; harmadsorban forgókéses kaszálőgépből, melynek munkaszélessége 3,3 méter; negyedsorban pedig rendforgató és rendsodró gépből, melynek munkaszélessége 3,1 méter. A gépsorhoz tartozik ezenkívül egy rendfelszedőönürítő pótkocsi is, amelynek hasznos terhelése négy tonna. Ez utóbbi kifejlesztéséről és gyártásáról a rovinka! Mezőgazdasági Technika Kutatóintézet dolgozói gondoskodnak.

A Kabar 132 a 22 fokig terjedő lejtős területeken hasznosítható. Kifejlesztése során egész sor új eljárást kellett alkalmazni, így például azt az automatikus vezérlésű berendezést, amelynek segítségével a gépkezelő állandóan vízszintes helyzetben van, továbbá biztonságos fülkét, klíma

tizációs berendezést és még sorolhatnánk tovább. A Kabar 132 négykerék-meghajtású, az első kerekek kormányozhatók, a beépített motor Skoda m 634-es típusú.

A múlt évi hitelesítési vizsgálatok során bebizonyosodott a gépsor feltételezett gazdasági haszna. Ha például a gépsort egy idény alatt százötven napig üzemeltetik, a költségek két és fél év alatt, ha mindemellett más munkálatok végzésére is felhasználják, még ennél is rövidebb időn belül megtérülnek.

Az elmondottakhoz még tegyük hozzá, hogy a sikeres kifejlesztés és hitelesítés után megkezdődik a gépsor sorozatgyártása. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium igénye alapján a hetzdik ötéves tervidőszak éveiben várhatóan százharminc gépsort gyártanak a pelhrimovi Agrostroj nemzeti vállalatban, ami minden bizonnyal h^z-áárul a lejtős területen levő ré! és legelők, illetve termésük jobb hasznosításához. (bírni