Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-03 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. Április s. 2 SZABADSÁG A DUNA FÖLÖTT 37 évvel ezelőtt Bratislavában A takarékbetétek és a kölcsönök új formái Szabad, örvendetes légkörben kö­szöntöttek be 37 évvel ezelőtt a ta­vasz első napjai. A hős szovjet had­sereg kiszorította városainkból és falvalnkból a hitlerista megszállókat, akik az áruló klérofasisztákkal cim­boráivá tépázták hazánkat és kon­centrációs táborokba küldték a nem­zet legjobb fiait és lányait — a kom­munistákat és a munkásosztály hfi tagjait. Valóban nagy boldogság hatotta ét az embert, amikor a melengető nap­sütésben szabadon fellélegezhetett, reménnyel tekinthetett a jövőbe. A rettegés, a fasiszta terror a múlté maradt. Legalább emlékezetben térjünk visz­­sza ehhez az ünnepnaphoz, 1945 ta­vaszához, s emlékezzünk Bratislava felszabadulásának egyes döntő mo­mentumaira. A hitlerista hadvezetés 1945 elején elhatározta, hogy a Kis-Kárpátok hegyvonulataln védelmi vonalat épít ki a szovjet csapatok előnyomulásá­ra. A várost erőddé nyilvánította, a­­melynek az utolsó emberig védekez­nie kellett. A szovjet hadsereg elő­nyomulását azonban semmilyen erőd nem tartóztathatta fel. Meg kell vi­szont mondanunk, hogy az erős erő­­dltésü dunai nagyváros bevétele nem volt könnyű. Ezt a 2. ukrán front vezérkara Is tudatosította. Így aztán 1945. március 25-én megkezdődött a szovjet hadsereg egyik utolsó hadmű­velete Csehszlovákia területén >— a Bratislava és Brno felszabadítására indított bratislaval—brnói operáció. A 2. ukrán front csapatainak tá­madása március utolsó napjaiban a szovjet csapatok nyugat-magyarorszá­gi általános offenzívájával párosult. Közeledett a döntő nap, a szovjet csapatok rendkívül gyorsan haladtak előre Bratislava irányában, s április első napjaiban a városban már hal-Ä föld azé, aki megműveli — ez a régi igazság és szállóigévé vált köve­telmény hatotta át a 35 évvel ezelőtt meghirdetett ún. hradeci programot, mely dolgozó parasztságunk legfőbb követelményeit foglalta össze a há­ború utáni köztársaság jellegéért, fejlődéséért vívott nagy társadalmi küzdelemben. Miről is volt szó? A burzsoáziának magát átmentett része még erős be­folyással rendelkezett a törvényho­zásban, s mindenképpen arra töreke­dett, hogy fékezze az állam új be­rendezkedésével kapcsolatban a kas­sai kormányprogramban és más hiva­talos dokumentumokban lefektetett elveket, így szabotálja a földrefor­mot Is. Szó volt arról, hogy a nácik­kal kollaborált elemektől elkobzott földeket és egyéb tartozékokat a sze­gényparasztoknak juttassák, vagy másként, közösségi használatba ve­gyék, hogy a burzsoázia maradványai ne tehessék rá kezüket. Egyidejűleg a párt az átmeneti Időszakban a VIII. kongresszus határozataiba fog­lalt fő követelményekért harcolva igyekezett megnyerni a kis- és kö­zépparasztok döntő többségét azzal, hogy keresztül viszi a mült társadal­mi igazságtalanságainak orvoslását, földhöz juttatja a . föld megmüvelőit. Nagyon fontos lépés volt ez, mert az 1946-os választások megmutatták, hogy sok közép- és klsparaszt Is még ad a kulákok szavára, még bi­zalmatlan a népi demokratikus rend-A zeneművészek Az alkotó szövetségek között a Szlovákiai Zeneszerzők Szövetsége is megtartotta VI. kongresszusát, me­lyen Július Hanusnak, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága tagjának, szlovák minisztrelnök-helyettesnek vezetésé­vel küldöttség képviselte az SZLKP Központi Bizottságát. A kongresszus tanácskozását a szö­vetség elnöke, Eugen Snchoő nemzeti művész nyitotta meg, majd Stefan Klimo érdemes művész, a szövetség vezető titkára előterjesztette a köz­ponti bizottság jelentését a két kong­resszus közötti Időszakban végzett munkáról. Megállapította, hogy a szlovákiai zenei élet 1977 óta dina­mikusan fejlődött, elmélyült zenekul­túránk szocialista jellege. A Szlová­kiai Zeneszerzők Szövetségének tevé­kenységét ebben az időszakban a XV. pártkongresszus irányvonala határoz­ta meg. A szövetség a következő idő­szakban nagy gondot fordít munkája minőségének javítására, eszmei és kulturális-politikai tevékenységének fejlesztésére. látszott az ágyúzás. A bratlslavaiak nem Is sejtették, hogy a 2. ukrán front parancsnoksága úgy döntött, megkíméli a várost a pusztító har­coktól, s parancsot adott az ellenfél meplepésére hadászati manőverezés­sel. A városban szovjet felderítők működtek, s közülük nem egy hős­tetteket hajtott végre. A felszabadító harcok terhét a 7. gárdahadsereg viselte, melynek kö­telékében harcolt a 25. gárdahadtest és a 23. lövészhadtest. A szovjet had­vezetésnek a támadás lassítása nél­kül sikerült megtörnie az ellenfél ellenállását, s így elkerülnie a hosz­­szan tartó harcokat. A dunai flotta 1. és 2. dandárja is tevékenyen be­avatkozott a bratislaval harcokba. Félelmetesen csendes volt a felsza­badulás előtti éjszaka. Fülsiketítő tü­zelés szakította meg a verőfényes áprilisi reggel csendjét. Megkezdő­dött az utolsó csata a hitleristák el­len. Április 3-án korán reggel meg­kezdődött a tüzérségi előkészület a város peremnegyedeiben. Egész na­pon át tombolt a harc. A hitleristák délután levegőbe röpítették a Duna hídját, hogy megakadályozzák a Li­getfaluhoz közeledő 10. tüzérhadtest egységeinek előnyomulását. Lépésről lépésre közeledtek a szovjet egysé­gek. A németek fejvesztve hagyták ott hadállásaikat. A szovjet csapatok április 4-én 17,40 órakor végleg meg­törték az ellenfél ellenállását. Az emberek örömkönnyeket sírva előjöt­tek a házakból, rejtekhelyekről, vi­rágcsokrokkal fogadták, ölelgették a felszabadítókat. A béke napjai követ­keztek Bratislavában. A szovjet főparancsnokság 330. szá­mú napiparancsában szerencsekívá­­natalt fejezte ki a Bratislavát felsza­badító csapatoknak. Moszkva 224 ágyú üdvlövésével emlékezett meg Bratislava felszabadulásáról. A har­szer Intézkedéseivel szemben, ame­lyeket az osztályellenség maradvá­nyai amellett még szabotáltak is. A kommunisták javaslatára 1948 őszén hat mezőgazdasági törvényter­vezet született, melyek az országépítő program szerves részeként a Vili. pártkongresszus követeléseiből indul­tak ki. A legfontosabb követelmény az első földreform-törvény felülvizs­gálása volt. A burzsoá köztársaság ugyanis München elótt a földbirtoko­sok Javára hajtott végre földreformot és becsapta a kisparasztokat. A köve­telt felülvizsgálás 943 271 hektár földre vonatkozott, ennek egyharma­­da volt mezőgazdasági terület. Az indítvány értelmében a 150 hektárnál nagyobb mezőgazdasági birtokokat vagy a 250 hektárnál nagyobb föld­területet elvették volna tulajdono­saiktól, s ezzel felszámolták volna a földbirtokosok osztályát. Miután a határvidék betelepítése már befeje­ződött, a földreform végrehajtása, illetve második szakasza az ország belsejében levő földekre vonatko­zott. A földreform körüli küzdelem a parasztság polarizálódásához veze­tett. A parasztbizottságok a párt kö­vetkezetes segítőtársainak bizonyul­tak a falvakon a reformjavaslatok kiharcolásában. A dolgozó parasztok hradeci nagy­gyűlése 1947. április 4-én határozott hangot ütött meg: az itt elfogadott programban a párt már az 50 hektár­nál nagyobb földbirtokok szétparcel­is felsorakoztak A vitában Július Hanus elvtárs Is felszólalt. Hangoztatta, hogy a szlo­vák zenei élet eredményei szerves részel annak a folyamatnak, amely a mély társadalmi és politikai válság leküzdésével, a művészet és a kultú­ra szocialista jellegének megújulásá­val kezdődött. A Jelenlegi legfonto­sabb feladat nem Is a mennyiség további növelése, hanem a zenekul­túra minőségi Javítása. A szónok hahgoztatta: társadal­munkban a legfontosabb kérdések egyike az esztétikai, s ennek kereté­ben a zenei nevelés. Ezt tudatosítva, a szlovák kormány tavalyi program­jában feladatul tűzte ki az esztétikai nevelés átfogó tervének kidolgozását. Beszéde végén hangoztatta: Az osz­­tálysžémpóntból megosztott mai világ­ban fontos eszmei fegyver a zene, amelynek hallgatásához , nem kell tolmács. Zdenko Nováőek a cseh—szlovák zenei kapcsolatokról, Pavol Begin ér­demes művész a Szlovák Zenél Alap tevékenységéről beszélt, Ladislav Bur­cokban kitűnt csapatok új feladat teljesítésére Indultak — üldözőbe vették az ellenséget, hogy mielőbb átkeljenek a Morva folyón és eló­­nyomuljanak a hadművelet végső célja — Brno felé. JAN MICATEK A több mint három és fél évtized alatt Bratislava szocialista nagyvá­rossá, a Szlovák Szocialista Köztár­saság fővárosává feflödött. Nem túl­zás, ha a város dinamikus fejlődését emlegetfUk. A mennyiségi növekedés mellett felfigyeltető a fejlődés struk­turális vonatkozása. A bratislaval Iparvállalatok a leghaladóbb techni­ka képviselői, 83 százalékban export­ra termelnek, ez is bizonyít valamit. Az utóbbi, befejezett ötéves tervidő­szakban előtérben állottak a gépipar fejlesztési programjai, tovább fejlő­dött a vegyipar, ennek keretében a petrolkémia, dinamikus fejlődésnek indult az elektrotechnikai és élelmi­szeripar. A Slovnaft, a Dimitrov Mü­vek, a Matador a bratislaval ipar do­minánsai továbbra ts, emellett továb­bi Iparágak fejlődnek. A bratislavai vállalatok jelentős mértékben részt vesznek a Jaslovské Bohuntce-t atom­erőműnek, ennek a szlovákiai ener­getikai óriásnak építésében. A főváros körüli mezőgazdságí üze­mek termelést sikereivel is büszkél­kedhetünk, hiszen teljes termelésük a hatodik ötéves tervidőszakban 14 százalékkal nőtt. Ám a legszembetű­nőbb fejlődést az egészségügyi háló­zat gyarapodásában és a komplex lakásépítésben tapasztalhatjuk. A terv 27 300 lakás felépítését írta elő. Ter­mészetesen, a lakásépítés nem volt problémamentes, a jövőben előtérbe kerülnek a minőségi szempontok, a közművesítés és a járulékos építkezés befejezése, a szolgáltatások javítása stb. A dolgozók kezdeményezése, mely a választási programok teljesí­tésében számtalanszor megnyilvánult, azt bizonyítja, hogy dolgozóink min­dent megtesznek a jövőben is, hogy fővárosuk erősebb szocialista jelleget öltsön. ' (lf lázását, az üzérkedés tárgyát alkotó földek felvásárlását, a parasztok nemzeti biztosításának törvénybe Ik­tatását, az egységes mezőgazdasági adó bevezetését, továbbá állami gép- és traktorállomások létesítésével a mezőgazdaság gyors gépesítését kö­vetelte. A hradeci program fordulópontot jelentett mezőgazdaságunk szociali­zálásának útján. (1) Kitüntetések Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a múlt héten a Klement Gott­wald Érdemrenddel tüntette ki Ol­­dfich Svestkát, a CSKP Központi Bi­zottsága Titkárságának tagját, a Rudé právo főszerkesztőjét. A kitüntetést személyesen nyújtotta át az ünnepelt­­nek, aki március 24-én töltötte be 60. életévét. ★ Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a Központi Bizottság Elnöksé­gének javaslatára a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta a 70. szü­letésnapját ünneplő Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárénak. A kitüntetés az országaink barátságának és együtt­működésének fejlesztésében szerzett nagy személyi érdemek elismerése. las pedig Szocialista realizmus és szocialista zenekultúra címmel tar­tott előadást. A vita után a küldöttek 25 tagú központi bizottságot és öttagú ellen­őrző bizottságot választottak, s jóvá­hagyták a szövetség szervezeti sza­bályzatának módosítását, majd 80 küldöttet választottak a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének április 28-1 prágai kongresszusára. A kong­resszus határozatot fogadott el, a­­melyben a CSKP XVI. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán hozott határozat végrehajtása mellett fog­lalt állást. A részvevők üdvözlő leve­let Intéztek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságához. A Szlovákiai Zeneszerzők Szövet­ségének elnökévé Oto Ferenczy ér­demes művészt, alelnökelvé Pavol Bagin érdemes művészt, Ladislav Burlast és Milan Nová' érdemei­­művészt, vezető ’’»•''•■л- - ’«M nárt válás 'inná1 it; ság elnöke Vlastimil к Társadalmi és családi méretekben egyaránt fokozott figyelmet szente­lünk az ésszerű gazdálkodásnak, a takarékoskodásnak. Ennek egyik fel­tétele a lehetőségek kihasználása. Konkrétan a takarékoskodás és a köl­csönök nyújtásának különböző for­máiról van szó. Hogy ezekkel a lehe­tőségekkel valóban élünk is, azt meggyőzően bizonyítja, hogy 1981-ben a lakosság takarékbetéteinek összege meghaladta az 30 milliárd koronát; ezt az összeget közel 5 millió betét­­könyvön helyezték el, egy takarék­­betétkönyv tehát átlagosan 10 és fél­ezer koronát képviselt. A takarékos­kodás legelterjedtebb formál az Ifjú­sági takarékoskodás és a folyószám­lára történő takarékoskodás (sporo­­žíro) voltak. Az alábbiakban Ismertetünk néhány változást, amelyeket a Szlovák Álla­mi Takarékpénztár a takarékbetétek és a kölcsönök nyújtásának terén be­vezetett, illetve tervez. Ezek a válto­zások a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetből, a társadalom és az egyén érdekeinek fokozott figyelembevételé­ből erednek. Céljuk a már meglevő takarékoskodásl és kölcsönnyújtási formák további népszerűsítése, illetve olyan újdonságok bevezetése, ame­lyeknek kihasználása társadalomnak és egyénnek egyaránt érdeke. Lényeges változás történt az Ifjú­sági takarékoskodásban. A havi be­tétek felső határa az eddigi 500-zal szemben most 700 korona; az Ilyen betétkönyv tulajdonosa tehát ezentúl 100, 200, 300, 400, 500, 800 és 700 koronás rendszeres havi betét között választhat. A két új betét maga után vonta a prémiumok összegének emel­kedését 600 koronád betét esetében 3000, 700 koronás betét esetében pe­dig 3500 koronára. A két új kategó­riában a maximálisan megtakarítható összeg ezáltal 40 800, illetve 47 600 koronára emelkedik. 1982. szeptember elsejétől vezetik be újdonságként a bányásztanulók ifjúsági takarékoskodását. Ez lénye­gében hasonló lesz, mint az Ifjúsági takarékoskodás, tehát egymástól füg­getlenül Is kihasználható. A takaré­koskodást ciklus ötéves, a havi betét nagysága 200 korona, 2 százalékos kamatláb mellett. Az öt év elteltével a betéttulajdonos 1000 korona pré­miumban részesül, amelynek hozzé­­írásával a betét kamatja 5,25 száza­lékra emelkedik. Így a takarékosko­dás befejeztével a betét nagysága 13 600 korona lesz. Május elsejétől változás lesz a nyereménybetétkönyvekkel kapcsola-V. B. és T. L.: Levelükből kitűnik, hogy lényegében helyesen értették meg a bratislaval Nyugdíjbiztosítási Intézet hivatalos közleményét, amely lapunk február 13-1 számában is meg­jelent. önök érintve érzik magukat azzal, hogy eddig még nem részesültek az alacsony nyugdijak 1982. február 1-e előtti — házaspárokról lévén sző — havi 1330 koronára való emelésében, és hogy ennek következtében nem részesültek folyó évi február 1-től ennek a nyugdíjnak havi 1500 koro­nára történő emelésében. Az alacsony nyugdijak (egyéni nyugdíjak esetében havi 780, illetve emelés után 880 korona, házaspárok esetében havi 1330, Illetve emelés után 1500 korona) emelésének tör­vényes feltétele a társadalombizto­sítási törvény (1975/121) 42. paragra­fusa értelmében az, hogy a nyugdí­jas és családi hozzátartozója magas életkora, rossz egészségi állapota vagy más komoly ok miatt saját munkájával nem képes életszínvona­lát emelni. Levelükből kitűnik, hogy mindket­ten mint nyugdíjasok — mivel az efsz-ben nett kínáltak fél megfelelő munkát — ttiUt munkások alkalma­zotti munkaviszonyban vállaltak mun­kát, tehát ezen ok miatt egyelőre nem teljesítették sem a korábbi 1330 koronára, sem ä február l-től havi 1500 koronára való emelés feltételeit (mivel a nyugdíjon kívül munkavi­szonyból volt keresetük). A Nyugdíjbiztosítási Intézet emlí­tett hivatalos közleménye külön kl­■■■ h.ip "/nk ejti'•son., nyugdiját, :ÍH ■ ’t-tiilj H7 III '' Ilii li I íény tosan is. Az elérhető legnagyobb nye­remény az eddigi 50 000-ről 100 000 koronára emelkedik. Az ilyen típusú betétkönyvek ún. szilárd premizálását szintén emelik, mégpedig az eddigi 1000 koronáról 3000-re. Ennek csupán az a feltétele, hogy a betétkönyv fenntartásának Ideje alatt a betét nagysága ne csökkenjen 1000 korona alá. Ugyancsak jelentős változások tör­téntek a kölcsönök nyújtásában; pon­tosabban, ezen a téren még több az újdonság. Január elsejétől már ér­vényben van például a kis víziener­­gia-források létesítésére, illetve át­építésére egyének éltal felvehető kölcsön. Célja: teljes mértékben fe­dezni az építésre vagy a rekonstruk­cióra fordított kiadásokat Visszafi­zetési ideje 10, kivételes esetekben 15 év, 2,7 százalékos kamatláb mel­lett. Oj típusú kölcsönök bevezetése ké­szül a kiskertészek és a kisállatte­­nyésztők részére is. Célja a szerző­déses állattartás, Illetve gyümölcs­ös zöldségtermesztés háztáji feltéte­leinek könnyebb megteremtése, vala­mint az ezzel összefüggő kiadások jobb megosztása. A felvehető kölcsö­nök beruházási és üzemeltetési jelle­gűek. A beruházásokhoz nyújtott legmagasabb kölcsön 20 000 korona. Felvehető például a háztáji állattar­táshoz szükséges gazdasági épületek építésére, rendbehozatalára vagy bő­vítésére, Illetve fóliasátrak létesíté­sére, mezőgazdasági kisgépek vásár­lására stb. Törlesztési ideje 3—5 év, a kamat szervezeti tagok esetében 4, szervezeten kívüliek számára pedig 5 százalék. Az Üzemeltetési kölcsön felső ha­tára 5000 korona. Felvehető minden­re, ami a háztáji állattartás, illetve kertészkedés fenntartásához az alap­­beruházásokon kívül közvetlenül szükséges: takarmányvásárlás, nö­vényvédő szerek beszerzése stb. Tör­lesztési ideje 2—3 év, a kamat nagy­ságát a már előbb ismertetett felté­telek határozzák meg. Határozat született a kisállatte­­nyésztö és a kiskertész-alapszerveze­­tek, valamint a vadász-, a halász-, és a méhészszövetség alapszervezetei számára nyújtott hitelek kibővítésé­ről is. Ennek nagysága mindig a konkrét körülményektől függ, tehát az egy-egy akcióra, rendezvényre szánt költségvetés szolgál majd ala­pul. A törlesztési idő az alapszerve­zetek számára 5 év, a kamat nagy­ságát még nem állapították meg. VASS GYULA alapján fokozatosan megvizsgálják és felemelik, ha a kérvényező telje­sítette a törvény követelményét (ami az emelés feltétele volt és marad Is), azaz, hogy a nyugdíjasok egyet­len megélhetési forrása a nyugdíj, s hogy a nyugdíjas és családtagja sa­ját munkájával már nem képes élet­­színvonalán javítani. A nyugdíjas Igazolni tartozik e fel­tételek teljesítését. Az Ilyen esetek­ben az emelés csak annak engedélye­zésétől Jár. Az alacsony nyugdijak emelésére a törvény Idézett rendel­kezése alapján senkinek sincs perel­hető jogigénye (az emelés ún. „ön­kéntes juttatásnak“ számit). Ha majd teljesítik ezeket a feltételeket, Önök Is kérhetik a kérdéses emelést. Ha a nyugdíjasok vagy együttélő nyugdíjasok emelésére valő jogosult­ságát még folyé év február 1-e előtt megvizsgálták és engedélyezték az emelést, akkor a február l-től hatá­lyos emelés megilleti őket, és abban az esetben, ha tévedésből vagy Idő­hiány miatt a februári nyugdíjjal együtt még nem utalták volna ki az emelést, akkor a hátralékot majd utólag folyósítják. Az említett hivatalos közlemény szerint az Ilyen esetek rendezését a helyi nemzeti bizottságon, illetve a Járási nemzeti bizottság járadékosz­tályán lehet reklamálni (ajánlatos az előző nyugdfjvégzést felmutatni). Ami a szövetkezet juttatásait Illeti (a szociális alapból), Önök, akik más munkaadóval voltak munkaviszony­ban, nyilván ezen ok miatt nem ré­szesültek e Juttatásokban. (Mindket­tőjük felesége nyugdíjasként tovább dolgozott a szövetkezetben, s része­sült a juttatásban.) Dr. F J. A szocialista szövetkezeti mozgalom útján JOGI VÁLASZOK A nyugdíjak emeléséről és a szövetkezeti tagságról

Next

/
Thumbnails
Contents