Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

A Szlovák Nemzeti Tanács 1981. december 18-i tanácsko­zásán jóváhagyták az új belke­reskedelmi törvényt. Az aláb­biakban a 130/1981 Tt. számú törvénynek a kistermelői árusí­tással kapcsolatos kitételeit közöljük. 6. fejezet A lakossági áruforgalmazás 23. § j1) A polgárok csak az e törvény alapján vagy a vonat­kozó különleges előírások ér­telmében meghatározott terje­delemben és, feltételek mellett jogosultak árusításra. (2) Saját mezőgazdasági kis­termelésből származó növényi és állati termékeket, valamint erdei gyümölcsöt a polgárok engedély nélkül árusíthatnak, amenyiben a különleges elő­írások (61/1964 Tt. és 20/1966 Tt. számú törvény, illetve 123/ /1976 Tt. és 83/1977 TL számú hirdetmény) nem rendelkeznek másként. 24. § I1) A polgárok a kitermelt vagy házilag feldolgozott, saját termékeiket annak a helyi nemzeti bizottságnak az enge­délye alapján árusíthatják, melynek körzetében až árusí­tásra sor kerül. (2) A helyi nemzeti bizottság a kiadott engedélyben megha­tározza az árusítható termé­kek választékát, az árusítás terjedelmét és helyét, továbbá az engedély érvényességének idejét, esetleg azokat a továb­bi feltételeket, melyeknek meg­tartásával a polgár a nevezett termékeket árusíthatja. 25. § Az a polgár, akinek megad­ták az árusítási engedélyt a] áruját csak a piacon vagy a nemzeti bizottság által kije­lölt helyen árusíthatja; b) az árusítás idején köteles magánál tartani és a hivatalos szervek kérésére felmutatni az áru eladására feljogosító enge­délyt; ugyanakkor köteles jól látható helyen és olvashatóan feltüntetni a nevét és állandó lakóhelyének pontos címét. 26. § A helyi nemzeti bizottságok piacrendet adnak ki, melyben a lakosság érdekeivel össz­hangban megszabják a piaci árusítás feltételeit, elsősorban meghatározzák az eladás Ide­jét és helyét, valamint a köz­terület használatáért fizetendő illetmény értékét (82/1952 Tt. számú törvény). 27. § (*) A házilag termelt vagy feldolgozott, saját termékek árusításáról szóló engedély a feltüntetett határidő elteltével vagy a polgár halálával érvé­nyét veszíti. Kistermelők figyelmébe! Április l én életbe lép az úi belkereskedelmi törvény (2) Az engedélyt akkor lehet visszavonni, ha a polgár külö­nösebb személyi ok nélkül nem érvényesíti, illetve megszegi azokat a kötelességeket, melye­ket ennek a törvénynek vagy a vonatkozó külön előírások­nak az értelmében számára megszabtak, továbbá akkor, ha a társadalom érdeke ezt meg­követeli. 28. § A házilag termelt vagy fel­dolgozott, saját termékek áru­sításáról szóló engedély meg­adásához szükséges kérvény tartalmának részleteiről, a tu­lajdonképpeni árusítás feltéte­leiről és terjedelméről, vala­mint azoknak az árusítható termékeknek a választékáról, melyeknek eladásához nem szükséges engedély, bővebben a végrehajtó rendelkezésben lesz szó. 36. § A helyi nemzeti bizottságok f) engedélyezik a polgárok általi árusítást; g] kijelölik a piachelyeket, illetve a polgári termékárusí­tás egyéb helyét, s piacrendet adnak ki; e) ezen törvény alapján meg­tárgyalják a kihágásokat. 49. § Kihágások a lakosság általi árusításban (*) A helyi nemzeti bizottság a lakosság által folytatott ter­mékárusítás során vétett kihá­gásokért az alábbi büntetése­ket szabhatja ki: a) megrovás; b) pénzbírság a 2. vagy 3. bekezdésben szereplő összeg­ben; c) az áru tulajdonjogának megvonása. (2) Egészen 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani azt a polgárt, aki az­zal követ el kihágást, hogy: a) megszegi a piacrend által meghatározott kötelességeket; b) olyan helyen árusít, ahol termékeladást nem engedélyez­tek; c) Illetékes szerveknek nem tudja felmutatni az árusításról szól engedélyt; d) jól látható helyen és ol­vasható írással nem tünteti fel a nevét és állandó lakóhelyé­nek címét; e) vét az ezen törvény által meghatározott vagy ennek alap­ján kiszabott kötelességek al* len. (3) Egészen 5000 koronáig terjedő bírsággal sújtható az a polgár, aki a) engedély nélkül árusít olyan termékeket, melyeknek eladásához engedély szükséges, illetve jogtalanul kereskedelmi tevékenységet folytat; b) ár, választék, minőség, mennyiség vagy tömeg tekinte­tében megkárosítja a forgalma-* zott áruval a vásárlót. 50. § A tulajdonjog megvonása és az áru elkobzása l1) Ha a polgár rossz minő­ségű terméket árul vagy nem megfelelő árat számít, esetleg engedély nélkül árusít, a nem­zeti bizottság kimondhatja: a) a kihágás elkövetésére használt áru tulajdonjogának megvonását a kihágást elköve­tő polgártól; b) a kihágásra használt áru elkobzását, amennyiben a kihá­gást elkövető polgárt nem le­het felelősségre vonni, illetve ha az áru nem az ő tulajdona. (2) A nemzeti bizottság ak­kor is kimondhatja a tulajdon­jog megvonását, ha a polgárt megrovásban vagy pénzbírság­ban részesíti. (3) A lefoglalt és elkobzott áru tulajdonjoga átszáll az ál­lamra. 58. § A törvény hatálya Ez a törvény 1982. április 1-én lép hatályba. I Sebek, odvak ápolása Enyhébb, napos időben járjuk he kertünket, s. vizsgáljuk át a gyümölcs- és díszfákat. A kártevők a legkülönbözőbb helyeben és fejlő­dési állapotban próbálják átvészelni a telet. Különösen szívesen húzódnak meg a fák sérült törzsén, ágrészein, s a letört ágak, gallyak csonkjain. Amikor a hőmérséklet fagypont felett van, lássunk hozzá a letört, a félig vagy teljesen elhalt ágak, gallyak, vesszők eltávolításához. Ügyeljünk, hogy csonkokat — főként gallyak, ágak esetében — ne hagyjunk, mert ezek ne­hezen, rosszul vagy egyáltalán nem forradnak be. Az ágakat tőből fűrészeljük le, de úgy, hogy az ágak tövén levő, úgynevezett ág­­gyűrű megmaradjon. A túl mélyen levágott ág nehezen gyógyul, beszáradhat és így korha­dásnak indulhat. i A vastagabb ágak lefűrészelésekor először az ágat alulról 3—4 cm-re fűrészeljük be, és csonkot hagyva vágjuk le a száraz vagy sérült részt. így nem fordulhat elő, hogy fürészelés közben a levágásra szánt ág lehasad és a meghagyásra szánt ágrészt is berepeszti, vagy a törzs egy részét is leszakítja. Ezután távo­lítsuk el szakszerűen a csonkot. A levágott 2—3 cm-nél nagyobb átmérőjű ágak metsz­­* lapját óvatosan, éles késsel vagy kacorral vág­juk simára, és a jobb forradás érdekében seb­­kezelő pasztával kenjük be. Egyúttal ritkítsuk ki a besűrűsödött, nehezen permetezhető koronát. A vértetvek szívása nyomán keletkezett rákos sebeket legalább 2 cm-nyi egészséges, élő résszel együtt vágjuk, fűrészeljük ki. Az eltört ágakat, ha élő részükre szükség van, úgy vágjuk le, hogy az egészséges darab­nál a metszési felület alatt termő rész vagy egyéves vessző maradjon, hogy ezzel pótolhas­suk a lehasadt ágrészt. A korhadásnak indult, odvas sebeket a ke­mény szövetig ki kell tisztftani, mert másképp nem állíthatjuk meg a pusztulási folyamatot. A sebeket kenjük be sebkezelő szerrel, az odút teljesen töltsük ki cementhabarccsal, s úgy simítsuk le ennek felületét, hogy a le­folyó esővíz ne kerülhessen a gondosan betö­mött, kezelt részbe. A szerszámokat minden fa ntán tisztítsuk le külön ruhával, és 5 szá­zalékos rézgálicoldatba mártással fertőtlenít­sük. SZENT-MIKLÖSSY FERENC I Ez itt a kérdés:-e vevő az árura Fölöttébb rövid múltú a kert­barátok szervezete Perbetén [Príbeta). 1978-ban alakult, mintegy hatvan taggal. Az ala­pítótagok úgy gondolták, szer­vezetbe tömörülve t—* többre viszik, Jobban boldogulnak. S Igazuk lett. Amire külön kép­telenek voltak, azt közösen megvalósították. Persze, problé­mák, nehézségek egy szervezet életében is adódnak, de azok könnyebben megoldhatók, illet­ve leküzdhetők... A kitűzött feladatok közös erőfeszítéssel magabiztosabban megvalósítha­tók. f Nos, a szóbanlevő kertbarát­szervezet tevékenysége ered­ményesnek, vonzónak bizonyult. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy jelenleg a taglét­szám 260 fő. A tagok nagy többsége pap­rikát termesztett, fólia alatt és szántóföldön. A „kedvencet“ — sorrendben — a salátauborka, karalábé, majd a fejessaláta és a zöldhagyma követi. — Nálunk a lakosság főleg állattenyésztéssel foglalkozott — újságolja Korbei Miklós, az idén januárban megválasztott elnök. (— Messze a város, a felvevő piac, ezért a lakosok nem nagyon törték magukat, ami a zöldség- és gyümölcs­­termesztést illeti. Azóta vett egyre erőteljesebb lendületet a termesztésük, mióta kertbarát­szervezet működik. S erre vonatkozóan nagyon meggyőző bizonyítékot hoz fe.t mondván: tavaly már mint­egy hárommillió korona érték­ben termesztett és értékesített zöldséget a lakosság. Eddig az értékesítéssel külö­nösebb baj nem volt, amit a tőlük sokkal taDasztaitabb mar­celháziak közreműködésével bonyolítottak le. Az utóbb em­lítetteknek nagyon jó kapcso­latuk volt csehországi zöldség­­felvásárlókkal. — Csakhogy, fordult a koc­ka — folytatja Korbei bácsi, aki már nyugdíjas. — Kérdés, hogy az energiaszűkös időszak ban lesz-e vállalkozó, aki több száz kilométerről eljön az áru ért... ? Tehát, úgymond, bizonytala­nabbá vált az áruértékesítés. Más felvevő piac után kell néz­ni. Emellett a kertbarátok ál­tal bejelentett mennyiségre van szavatolás csupán. Vagyis: na­gyobb becsületet vívhat ki a kétoldalú termelési szerződés, amelyre bizony az ezelőtti években nem sokat adtak a ter­melők. Tehát, ml a legfőbb kér­dés? Marad, vagy megszakad a kapcsolat a csehországiak kai? Van Itt egy lehetőség, még pedig a Perbetétől 16 kilomé­terre levő érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyár. — Igen, a konzervgyár... — sóhajt fel a kertbarátok elnö­ke. — Ez azonban más feltéte­leket diktál. Ezekhez kell majd igazodni, ha nem lesz más ki­út... Tovább gombolyítjuk a be­szélgetés fonalát. — És a gyümölcs? Erről ed­dig nem szólt. — A gyümölccsel baj van. Alacsony az ára — a kajszi és a szilva kivételével. így tehát a tagok termelési kedve alább­hagyott. Ha nem jön ki a szá­mításuk, bizony a hajtás is el­marad ... Azazhogy, ármódosításra len­ne «ziikség, amely lendíthetne *— Ez az én oltványiskolám .. Aranyribiszkére oltott egres az alma-, körte- és bogyósgyü­­mölcsűek termesztésén. — Szaktudásukat miként gya­rapítják a tagok? — Megnőtt a szakkönyvek becsülete, a nyomtatott betű Iránti éhség tapasztalható. — S honnan szerzik be? — Hát a könyvtárból köl­csönzik a nekik megfelelő szakirodalmat, meg vásárolják, ha szerét tehetik. Meg azért mezőgazdasági újságot is járat­nak .. . Őszintén szólva, ezen a téren még van tartalék, amit a tagok jobban kimeríthetné­nek, hasznosíthatnának. — Más lehetőség? Például élnek-e a szakelőadások adta tudásgyarapítás lehetőségével? — Az első években arra tö­rekedtünk, hogy szakelőadá­sokból is meríthessenek tudást a tagok, ám kevés érdeklődést mutattak iránta ... Aztán meg­próbálkoztunk a tanulmány­utakkal. Azóta évente eljárunk ide-oda. Voltunk már a Bojni­­cei Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben. Tavaly például két busszal jártunk Erfurtban, a nemzetközi virágkiállításon. Tetszett nagyon a 80 embe­rünknek, de sokba került. — A virágkiállításon kívül mit láttak Erfurtban? — jártunk a mezőgazdasági múzeumban, s megtekintettük a város történelmi és kulturá­lis nevezetességeit, műemlékeit. No meg, hogy el ne felejtsem: (A szerző felvételei) nek az erfurti kertbarátok, köztük — az Erfurti fajtát. Hozzáfűzi még, hogy a tagok közül negyvenen tanulmányoz­hatták a Budapest melletti SA­SAD MgTsz-ben a virágtermesz­tés technológiáját, a hagyma­­szaporítás vegetatív módját, stb. Alkalmazták évről évre a kertbarát-szervezet legjobb e­­redményeket felmutató tagjai-* nak tárgyi jutalmazását, hogy ezáltal is serkentsék a jobbra, az újra törekvést. Sajnos, ta­valy már erről le kellett mon­daniuk, az anyagiak túlzott merítése miatt. — Amint látom, szenvedélyes oltogató ... ? — Úgy igaz. Nagyon szere­tek búvárkodni, nemesítgetni. Itt van például ez a három köteg ribiszke, még a mai na­pon hozzáfogok az oltásukhoz, hogy amint javul az Időjárás, kiültethessem őket a kertbe. Aranyribiszkére is olt egrest. Büszkén mutogatja a magas­­törzsűeket. S szilvára oltja a kajszit. Kevés törpe gyümölcs­fája is van, főleg a kerítéssel párhuzamosan. Egész parcellát tesz ki az egres- és ribiszke­ültetvény. Búcsúzóul elővesz néhány naspolyát, s szerényen mente­getőzve nyútja át: — Ez maradt már csupán a készletből. Amelyik jó, fogyasz­­szák egészséggelI N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents