Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

A Szlovák Nemzeti Tanács 1981. december 18-i tanácskozásán jóváhagyták az új belkereskedelmi törvényt. Az alábbiakban a 130/1981 Tt. számú törvénynek a kistermelői árusítással kapcsolatos kitételeit közöljük.

6. fejezet

A lakossági áruforgalmazás

23. §

j1) A polgárok csak az e törvény alapján vagy a vonatkozó különleges előírások értelmében meghatározott terjedelemben és, feltételek mellett jogosultak árusításra.

(2) Saját mezőgazdasági kistermelésből származó növényi és állati termékeket, valamint erdei gyümölcsöt a polgárok engedély nélkül árusíthatnak, amenyiben a különleges előírások (61/1964 Tt. és 20/1966 Tt. számú törvény, illetve 123/ /1976 Tt. és 83/1977 TL számú hirdetmény) nem rendelkeznek másként.

24. §

I1) A polgárok a kitermelt vagy házilag feldolgozott, saját termékeiket annak a helyi nemzeti bizottságnak az engedélye alapján árusíthatják, melynek körzetében až árusításra sor kerül.

(2) A helyi nemzeti bizottság a kiadott engedélyben meghatározza az árusítható termékek választékát, az árusítás terjedelmét és helyét, továbbá az engedély érvényességének idejét, esetleg azokat a további feltételeket, melyeknek megtartásával a polgár a nevezett termékeket árusíthatja.

25. §

Az a polgár, akinek megadták az árusítási engedélyt

a] áruját csak a piacon vagy a nemzeti bizottság által kijelölt helyen árusíthatja;

b) az árusítás idején köteles magánál tartani és a hivatalos szervek kérésére felmutatni az áru eladására feljogosító engedélyt; ugyanakkor köteles jól látható helyen és olvashatóan feltüntetni a nevét és állandó lakóhelyének pontos címét.

26. §

A helyi nemzeti bizottságok piacrendet adnak ki, melyben a lakosság érdekeivel összhangban megszabják a piaci árusítás feltételeit, elsősorban meghatározzák az eladás Idejét és helyét, valamint a közterület használatáért fizetendő illetmény értékét (82/1952 Tt. számú törvény).

27. §

(*) A házilag termelt vagy feldolgozott, saját termékek árusításáról szóló engedély a feltüntetett határidő elteltével vagy a polgár halálával érvényét veszíti.

Kistermelők figyelmébe!

Április l én életbe lép az úi belkereskedelmi törvény

(2) Az engedélyt akkor lehet visszavonni, ha a polgár különösebb személyi ok nélkül nem érvényesíti, illetve megszegi azokat a kötelességeket, melyeket ennek a törvénynek vagy a vonatkozó külön előírásoknak az értelmében számára megszabtak, továbbá akkor, ha a társadalom érdeke ezt megköveteli.

28. §

A házilag termelt vagy feldolgozott, saját termékek árusításáról szóló engedély megadásához szükséges kérvény tartalmának részleteiről, a tulajdonképpeni árusítás feltételeiről és terjedelméről, valamint azoknak az árusítható termékeknek a választékáról, melyeknek eladásához nem szükséges engedély, bővebben a végrehajtó rendelkezésben lesz szó.

36. §

A helyi nemzeti bizottságok

f) engedélyezik a polgárok általi árusítást;

g] kijelölik a piachelyeket, illetve a polgári termékárusítás egyéb helyét, s piacrendet adnak ki;

e) ezen törvény alapján megtárgyalják a kihágásokat.

49. §

Kihágások a lakosság általi árusításban

(*) A helyi nemzeti bizottság a lakosság által folytatott termékárusítás során vétett kihágásokért az alábbi büntetéseket szabhatja ki:

a) megrovás;

b) pénzbírság a 2. vagy 3. bekezdésben szereplő összegben;

c) az áru tulajdonjogának megvonása.

(2) Egészen 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani azt a polgárt, aki azzal követ el kihágást, hogy:

a) megszegi a piacrend által meghatározott kötelességeket;

b) olyan helyen árusít, ahol termékeladást nem engedélyeztek;

c) Illetékes szerveknek nem tudja felmutatni az árusításról szól engedélyt;

d) jól látható helyen és olvasható írással nem tünteti fel a nevét és állandó lakóhelyének címét;

e) vét az ezen törvény által meghatározott vagy ennek alapján kiszabott kötelességek al* len.

(3) Egészen 5000 koronáig terjedő bírsággal sújtható az a polgár, aki

a) engedély nélkül árusít olyan termékeket, melyeknek eladásához engedély szükséges, illetve jogtalanul kereskedelmi tevékenységet folytat;

b) ár, választék, minőség, mennyiség vagy tömeg tekintetében megkárosítja a forgalma-* zott áruval a vásárlót.

50. §

A tulajdonjog megvonása és az áru elkobzása

l1) Ha a polgár rossz minőségű terméket árul vagy nem megfelelő árat számít, esetleg engedély nélkül árusít, a nemzeti bizottság kimondhatja:

a) a kihágás elkövetésére használt áru tulajdonjogának megvonását a kihágást elkövető polgártól;

b) a kihágásra használt áru elkobzását, amennyiben a kihágást elkövető polgárt nem lehet felelősségre vonni, illetve ha az áru nem az ő tulajdona.

(2) A nemzeti bizottság akkor is kimondhatja a tulajdonjog megvonását, ha a polgárt megrovásban vagy pénzbírságban részesíti.

(3) A lefoglalt és elkobzott áru tulajdonjoga átszáll az államra.

58. §

A törvény hatálya

Ez a törvény 1982. április 1-én lép hatályba.

I

Sebek, odvak ápolása

Enyhébb, napos időben járjuk he kertünket, s. vizsgáljuk át a gyümölcs- és díszfákat. A kártevők a legkülönbözőbb helyeben és fejlődési állapotban próbálják átvészelni a telet. Különösen szívesen húzódnak meg a fák sérült törzsén, ágrészein, s a letört ágak, gallyak csonkjain.

Amikor a hőmérséklet fagypont felett van, lássunk hozzá a letört, a félig vagy teljesen elhalt ágak, gallyak, vesszők eltávolításához. Ügyeljünk, hogy csonkokat — főként gallyak, ágak esetében — ne hagyjunk, mert ezek nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem forradnak be. Az ágakat tőből fűrészeljük le, de úgy, hogy az ágak tövén levő, úgynevezett ággyűrű megmaradjon. A túl mélyen levágott ág nehezen gyógyul, beszáradhat és így korhadásnak indulhat. i

A vastagabb ágak lefűrészelésekor először az ágat alulról 3—4 cm-re fűrészeljük be, és csonkot hagyva vágjuk le a száraz vagy sérült részt. így nem fordulhat elő, hogy fürészelés

közben a levágásra szánt ág lehasad és a

meghagyásra szánt ágrészt is berepeszti, vagy a törzs egy részét is leszakítja. Ezután távolítsuk el szakszerűen a csonkot. A levágott 2—3 cm-nél nagyobb átmérőjű ágak metsz* lapját óvatosan, éles késsel vagy kacorral vágjuk simára, és a jobb forradás érdekében sebkezelő pasztával kenjük be.

Egyúttal ritkítsuk ki a besűrűsödött, nehezen permetezhető koronát. A vértetvek szívása nyomán keletkezett rákos sebeket legalább 2 cm-nyi egészséges, élő résszel együtt vágjuk, fűrészeljük ki.

Az eltört ágakat, ha élő részükre szükség van, úgy vágjuk le, hogy az egészséges darabnál a metszési felület alatt termő rész vagy egyéves vessző maradjon, hogy ezzel pótolhassuk a lehasadt ágrészt.

A korhadásnak indult, odvas sebeket a kemény szövetig ki kell tisztftani, mert másképp nem állíthatjuk meg a pusztulási folyamatot. A sebeket kenjük be sebkezelő szerrel, az odút teljesen töltsük ki cementhabarccsal, s úgy simítsuk le ennek felületét, hogy a lefolyó esővíz ne kerülhessen a gondosan betömött, kezelt részbe. A szerszámokat minden fa ntán tisztítsuk le külön ruhával, és 5 százalékos rézgálicoldatba mártással fertőtlenítsük. SZENT-MIKLÖSSY FERENC

I

Ez itt a kérdés:-e vevő az árura

Fölöttébb rövid múltú a kertbarátok szervezete Perbetén [Príbeta). 1978-ban alakult, mintegy hatvan taggal. Az alapítótagok úgy gondolták, szervezetbe tömörülve t—* többre viszik, Jobban boldogulnak. S Igazuk lett. Amire külön képtelenek voltak, azt közösen megvalósították. Persze, problémák, nehézségek egy szervezet életében is adódnak, de azok könnyebben megoldhatók, illetve leküzdhetők... A kitűzött feladatok közös erőfeszítéssel magabiztosabban megvalósíthatók. f

Nos, a szóbanlevő kertbarátszervezet tevékenysége eredményesnek, vonzónak bizonyult. Ezt támasztja alá többek között az is, hogy jelenleg a taglétszám 260 fő.

A tagok nagy többsége paprikát termesztett, fólia alatt és szántóföldön. A „kedvencet“ — sorrendben — a salátauborka, karalábé, majd a fejessaláta és a zöldhagyma követi.

— Nálunk a lakosság főleg állattenyésztéssel foglalkozott — újságolja Korbei Miklós, az idén januárban megválasztott elnök. (— Messze a város, a felvevő piac, ezért a lakosok nem nagyon törték magukat, ami a zöldség- és gyümölcstermesztést illeti. Azóta vett egyre erőteljesebb lendületet a termesztésük, mióta kertbarátszervezet működik.

S erre vonatkozóan nagyon meggyőző bizonyítékot hoz fe.t mondván: tavaly már mintegy hárommillió korona értékben termesztett és értékesített zöldséget a lakosság.

Eddig az értékesítéssel különösebb baj nem volt, amit a tőlük sokkal taDasztaitabb marcelháziak közreműködésével bonyolítottak le. Az utóbb említetteknek nagyon jó kapcsolatuk volt csehországi zöldségfelvásárlókkal.

— Csakhogy, fordult a kocka — folytatja Korbei bácsi, aki már nyugdíjas. — Kérdés, hogy az energiaszűkös időszak ban lesz-e vállalkozó, aki több száz kilométerről eljön az áru ért... ?

Tehát, úgymond, bizonytalanabbá vált az áruértékesítés. Más felvevő piac után kell nézni. Emellett a kertbarátok által bejelentett mennyiségre van szavatolás csupán. Vagyis: nagyobb becsületet vívhat ki a kétoldalú termelési szerződés, amelyre bizony az ezelőtti években nem sokat adtak a termelők. Tehát, ml a legfőbb kérdés? Marad, vagy megszakad a kapcsolat a csehországiak kai?

Van Itt egy lehetőség, még pedig a Perbetétől 16 kilométerre levő érsekújvári (Nové Zámky) konzervgyár.

— Igen, a konzervgyár... — sóhajt fel a kertbarátok elnöke. — Ez azonban más feltételeket diktál. Ezekhez kell majd igazodni, ha nem lesz más kiút...

Tovább gombolyítjuk a beszélgetés fonalát.

— És a gyümölcs? Erről eddig nem szólt.

— A gyümölccsel baj van. Alacsony az ára — a kajszi és a szilva kivételével. így tehát a tagok termelési kedve alábbhagyott. Ha nem jön ki a számításuk, bizony a hajtás is elmarad ...

Azazhogy, ármódosításra lenne «ziikség, amely lendíthetne

*— Ez az én oltványiskolám ..

Aranyribiszkére oltott egres

az alma-, körte- és bogyósgyümölcsűek termesztésén.

— Szaktudásukat miként gyarapítják a tagok?

— Megnőtt a szakkönyvek becsülete, a nyomtatott betű Iránti éhség tapasztalható.

— S honnan szerzik be?

— Hát a könyvtárból kölcsönzik a nekik megfelelő szakirodalmat, meg vásárolják, ha szerét tehetik. Meg azért mezőgazdasági újságot is járatnak .. . Őszintén szólva, ezen a téren még van tartalék, amit a tagok jobban kimeríthetnének, hasznosíthatnának.

— Más lehetőség? Például élnek-e a szakelőadások adta tudásgyarapítás lehetőségével?

— Az első években arra törekedtünk, hogy szakelőadásokból is meríthessenek tudást a tagok, ám kevés érdeklődést mutattak iránta ... Aztán megpróbálkoztunk a tanulmányutakkal. Azóta évente eljárunk ide-oda. Voltunk már a Bojnicei Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben. Tavaly például két busszal jártunk Erfurtban, a nemzetközi virágkiállításon. Tetszett nagyon a 80 emberünknek, de sokba került.

— A virágkiállításon kívül mit láttak Erfurtban?

— jártunk a mezőgazdasági múzeumban, s megtekintettük a város történelmi és kulturális nevezetességeit, műemlékeit. No meg, hogy el ne felejtsem:

(A szerző felvételei)

nek az erfurti kertbarátok, köztük — az Erfurti fajtát.

Hozzáfűzi még, hogy a tagok közül negyvenen tanulmányozhatták a Budapest melletti SASAD MgTsz-ben a virágtermesztés technológiáját, a hagymaszaporítás vegetatív módját, stb.

Alkalmazták évről évre a kertbarát-szervezet legjobb eredményeket felmutató tagjai-* nak tárgyi jutalmazását, hogy ezáltal is serkentsék a jobbra, az újra törekvést. Sajnos, tavaly már erről le kellett mondaniuk, az anyagiak túlzott merítése miatt.

— Amint látom, szenvedélyes oltogató ... ?

— Úgy igaz. Nagyon szeretek búvárkodni, nemesítgetni. Itt van például ez a három köteg ribiszke, még a mai napon hozzáfogok az oltásukhoz, hogy amint javul az Időjárás, kiültethessem őket a kertbe.

Aranyribiszkére is olt egrest. Büszkén mutogatja a magastörzsűeket. S szilvára oltja a kajszit. Kevés törpe gyümölcsfája is van, főleg a kerítéssel párhuzamosan. Egész parcellát tesz ki az egres- és ribiszkeültetvény.

Búcsúzóul elővesz néhány naspolyát, s szerényen mentegetőzve nyútja át:

— Ez maradt már csupán a készletből. Amelyik jó, fogyaszszák egészséggelI

N. KOVÁCS ISTVÁN