Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 27. Felkészülni a haza védelmére Békében élünk, de az Imperialista hatalmak agresszív politikája arra kényszerít bennünket, hogy igyekvő munkával létrehozott értékeink, bé­kés építőmunkánk védelmére is ké­szen álljunk. De mindannyíunk előtt világos az Is, hogy a haza védelme ma már nem csupán a hadsereg fel­adata, ahhoz minden polgárnak hoz­zá kell járulnia. Ezt hangsúlyozza az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme zésügyi Minisztériuma által kiadott Irányelv is, mely a mezőgazdaságban dolgozók honvédelmi felkészültségét szorgalmazza. • •• A haza védelmére való felkészü­lésből a mezőgazdasági üzemek is kiveszik részüket. Rendszeres mun­kával segítik a fiatalok honvédelemre való felkészítését. Hogy miként való sltják ezt meg a nagykürtösi (Vefký Krtíš) járásban, arról Ľubomír Lu­­kaj, a járási mezőgazdasági igazató­­ság honvédelmi bizottságának veza tő'" tájékoztatott. — Bizottságunk Cseri László elnök­kel az élen tervszerű munkát végez. Fő feladataink közé tartozik a fiata­lok katonai szolgálatra való felké­szítése, a CSKP politikájának hirde­tése, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság gondolatának elmélyítése. Előadások és beszélge­tések keretében igyekszünk fiatal­jaink látókörét bővíteni, oda hatni, hogy helyesen értelmezzék a haza és a szocializmus védelmének fontossá­gát. Megismertetjük őket a katona­politikai kérdésekkel, kialakítjuk ben­nük a néphadsereg és a baráti had­seregek iránti vonzalmat. A szocialista hazafiság gondolatá­nak elmélyítésére jó lehetőséget te­remtenek a különféle politikai ese­mények, jelentős évfordulók, melyek alkalmából emlékünnepélyeket, be­szélgetéseket rendezünk. — Milyen jelentősebb akciót bo­nyolítottak le tavaly? — Nagyobb tömeget megmozgató rendezvényünk volt a honvédelmi — A hu., édelmi nevelés felelős ségteljes feladatait mezőgazdasági üzemeink komplex munkatervek a­­lapjőn végzik, melyekben minden év­re kitűzük a fő feladatokat. Különös figyelmet szentelünk a tényleges ka­tonai szolgálat előtt álló fiatalok po­litikai és szakmai felkészítésének. Előadássorozatok keretében biztosít­juk eszmei-politikai nevelésüket. Fi­zikai felkészítésüket pedig nagysze­rűen segítik a jmi és az SZFSZ járási bizottsága által rendezett sportverse­nyek. Az ügyességet, kitartást és fi­zikai erőt igénylő versenyszámokon i— futás, gránátdobás stb. — kívül a céllövést is gyakorolják a résztve­vők. Harci feladatok teljesítésére is sor kerül: fertőzött területen való át­haladás, elsősegélynyújtás stb. — Mit tesznek a munka minőségi javítása érdekében? sportverseny, melyet április végén bonyolítottunk le. Az 58 versenyzőn kívül számos érdeklődő is jelen volt a község határában rendezett verse­nyen. A versenyszámokban elért eredmények a résztvevők felkészült­ségét igazolta. Ezt követően május második felé­ben részt vettünk a SLOVOSIVO által Vefká Lomnicán rendezett honvédel­mi sportversenyen, ahol gazdaságun­kat Zita Gyurkovicsová, Valéria Fi­­gová és Mária Špuntovi, valamint Kremnicsan György, Okolenský György és Kovács Tibor képviselte. Közülük Kovács Tibor érte el a legjobb ered­ményt, aki meghívót kapott az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának IV. honvédelmi sport­játékaira. Részt vettünk még a járási szak­szervezeti tanács versenyén is, melyet ям mm — A kisebb aktivitást icifejtő üze­mek támogatása céljából a Honvé­delmi Szövetség járási bizottságával együttműködve a mezőgazdasági üze­mekben is megalakítjuk a HSZ alap­szervezeteit. Bízunk abban, hogy ez­zel jelentősen javul a szervezőmun­ka, s az egyes rendezvények lebonyo­lítása. Jelenleg példás tevékenységet a Sziovákgyarmati (Slovenské Dar­­moty) Magtermesztő Állami Gazda­ság, valamint a záhorcei és az ipoly­­balogi (Balog nad Ipfom) szövetke­zet honvédelmi bizottsága fejt ki. • •• A Magtermesztő Állami Gazdaság­ban számos rendezvény bizonyítja a honvédelmi bizottság jő munkáját. Eredményeikről és terveikről Ján Buša, a bizottság titkára tájékozta­tott. az SZNF 37. évfordulója jegyében rendeztek. Ezen a versenyen Zita Gyurkovicsová az első helyen végzett. Az említett rendezvények eredmé­nyesen hozzájárultak fiataljaink po­litikai látókörének bővítéséhez s fi­zikai felkészültségéhez. Eredmények bizonyítják, hogy a Szlovákgyarmati Magtermesztő Álla mi Gazdaságban gondosan összeállí­tott tervek alapján végzik a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok hon­védelmi nevelését. Következetes mun­kával az ifjúságot arra nevelik, hogy felelősséget érezzenek hazájuk sorsa Iránt és mindenkor készen álljanak annak megvédésére. BÖJTÖS JÁNOS A kulturális és népművelési in­tézmények dolgozói tisztában vannak azzal, hogy a jövőben — a XVI. pártkongresszus határoza­taiból kindulva — nagyobb gondot kell fordítani a szakköri tevékenység fejlesztésére. Az élet számos példája azt mutatja, hogy azokban a kultu­rális intézményekben és szövetkezeti klubokban, ahol eredményes szakköri munka folyik, az általános tevékeny­ség is nívősabb, mivel a fiatalok több vonalon Is bekapcsolódhatnak a kulturális életbe. Megváltozik Visel­kedésmódjuk, tehetségüket hamarább és könnyebben kibontakoztatják. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy a szakköri tevékenység milyen jelentőséggel bír a személyiség for­málása szempontjából, s milyen sze­repet tölt be a kulturális népműve­lési intézmények tevékenységében. A Szovjetunióban kiadott pedagó­giai, pszichológiai szakkönyvek több­sége vizsgálja az emberi érdeklődés fogalmát B. M. Tyeplov szovjet szak­ember egyik könyvében kifejtette, hogy az érdeklődés mint a vizsgálat tárgya olyan hatalmas erő, amely újabb ismeretek szerzésére, a látókör kibővítésére, a szellemi élet gazdagí­tására ösztönöz. Az emberi élet te­hát tartalmatlanná, úgy mond szür­kévé válik abban az esetben, ha hiányzik a megismerési vágy, a meg­ismerés éltető ereje. Ma tehát, ami­kor a minőség a döntő, nagyon fon­tos az, hogy mind a fiatalok, mind a produtkív korban levő felnőttek a kulturális és népművelési intézmé­nyek keretében fejlesszék személyisé­güket. A fentiekben említett intézmények szakembereinek sajátos feladataik tannak. A szakköri tevékenység szer­vezésekor az érdeklődők Igényeiből, szükségleteiből kell kiindulni. A szak­köri tevékenység az aiábbt össztár­­adalmi feladatok teljesítéséhez já­rulhat hozzá: ■ Elősegíti a szocialista hazafi­­;ágra és a proletár nemzetköziségre /aló nevelést. Hozzájárul a tudomá­nyos világnézet, a szocialista huma nizmus megalapozásához, s a közös­ségi viszony kialakításához. Я Pozitívan hat a közéleti tevé­kenységre, s az Iskolában szerzett elméleti ismereteket egybekapcsolja :z élettapasztalatokkal. ■ Lehetővé teszi az egyéni adott­ságok és képességek teljes kibonta­koztatását, ami az önállóság és az általános aktivitás szempontjából nagy jelentőségű. H Kikapcsolódást jelent főleg ab-A szakköri tevékenység szerepe és jelentősége A szaKKtiri tevékenységnek főleg a fiatalokat kell megnyerni (A szerző felvétele} ban az esetben, ha az egyén foglal­kozásával ellentétes szakköri tevé­kenységben vagy klubmozgalomban vesz részt. A fizikai dolgozó például az énekkari, irodalmi és a képzőmű­vészeti szakkörben végzett tevékeny­ségével a kikapcsolódás mellett is­mereteit is gyarapíthatja. A fenti célok megvalósítása félté telezi a népművelési intézmények, az iskola és a társadalmi szervezetek munkájának összehangolását. A szak­köri tevékenység szervezésénél figye­lembe kell venni az érdeklődök élet­korát, biztosítani kell a tevékenység folytonosságát, s fejleszteni kell is­meretterjesztő funkcióját. Örvendetes tény, hogy az esztéti­kai neveléssel összefüggő szakköri tevékenység egyre népszerűbbé válik. A cél az, hogy a szocialista gon­dolkodásmóddal rendelkező ember jő megfigyelőként reagálni tudjon a ' szépre. A természet szépségeinek megóvása, a kulturált élet- és mun­kakörnyezet kialakítása össztársadal­mi érdek. A szakköri tevékenység színvonalát emeli, ha művészekkel, ismert egyé­niségekkel, régi pártharcosokkal ta­lálkoznak az említett körök tagjai. Nagy jelentőséget kell tulajdoníta­ni a sport-, , a turisztika-, és a hon­védelmi szakköröknek. A székhelyközségekben a kulturá­lis és népművelési Intézetek, szövet­kezeti klubok vezetőinek a jövőben nagyobb gondot keli fordítani a szak­köri tevékenység szervezésére, s von­zóbbá tételére. Az Irányításba^ ki kell használni a társadalmi szerveze­tekkel, az üzemekkel és a szövetke­zetekkel való együttműködés lehető­ségeit, mivel a szakköri munka nagy hatással van a személyiség fejlődé­sére. KALITA GABOR Visszapillantás A közelmúltban tartotta járási kon­ferenciáját a CSEMADOK Érsekújvárt (Nové Zámky) Járási Bizottsága, a­­melyen értékelték a járás szerveze­teinek tevékenységét. A konferencia első pontja a taglétszám növelésével foglalkozott. És nem véletlenül, kü­lönösen, ha figyelembe vesszük a szervezettségben tapasztalható kü­lönbségeket. A legnagyobb szerve­zettséget a nagylóti (Veiké Lovce) helyi szervezet érte el 34 százalék­kal, a legalacsonyabbat pedig a sár­kányt (Šarkan), ahol a szervezettség mindössze 3,7 százalékos. Ebből a tényből kiindulva a konferenciára újabb 252 belépési nyilatkozatot vit­tek magukkal a küldöttek. Ha ennyi új tagot sikerül megnyerni, akkor a járás helyi szervezetének 7641 tagja lesz, ami egyben azt Is jelenti, hogy a Járás magyar nemzetiségű lakosainak 11,0 százaléka lesz CSEMADOK-tag: A beszámoló a szervezeti élet érté­kelése mellett a krónikaírás szüksé­gességét és jelentőségét Is hangsú­lyozta. A kiváló krónika példájaként említették az érsekújvári, a besenyői (Bešeňov), a garamkövesdi (Kame­nica nad Hronom), a nagykéri (Mi­­lanovce), a nánai, a szálkái (Salka) és a szlmöi (Zemné) helyi szerveze­tét. A CSEMADOK Járási szervei a nép­művelés terén is fontos feladatuknak tartják a tagság szocialista hazafi­­ságra, proletár nemzetköziségre való nevelését. Ennek érdekében több po­litikai és társadalomtudományi, tör­ténelmi-honismereti és Irodalmi nép­szerűsítési előadást tartottak. Öröm­mel állapították meg azt is, hogy sgyre több azon helyi szervezetek .zárna, melyeknek tagjai aktívan be­kapcsolódnak a polgári esküvők, név­adó ünnepségek, temetési szertartá­sok és egyéb események szervezésé­be, hogy az új polgári szokások egyre jobban meghonosodjanak a la­kosok körében. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük az andédl (AndovceJ, a bényi (Bíüa), a besenyői, a ba­racskai (Baračka), a kamocsal (Ko­­moCa), a kürti (Strekov), a muzslai Mužla), a párkányi (Štúrovo) és a szőgyénl (Svodtn) helyi szervezet tagjainak tevékenységét. A csehszlovákiai magyar irodalo népszerűsítéséhez, a könyvterjesztő hez nagyban hozzájárult a járási titkárság is. Csaknem minden ren­dezvényen könyvkiállítást is szerve­zett a Madách Kiadó legújabb terme selből. Például az elmúlt időszakban könyvárusítással egybekötött hús? író-olvasó találkozót tartottak, me lyen több mint 478 korona értékű könyvet adtak el. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a népművészeti tevékenység terén is. A járásban nyolcvan csoport 1627 taggal működik. Az értékelt időszak­ban a színjátszó csoportok számta­lan színvonalas műsorral szórakoz­tatták a közönséget. A színjátszó csoportok közül dicséretet érdemel az érsekújvári Záhorszky Elemér, a besenyői Grosch István vezetésével, a szlmöi Pénzes Istvánnal az élen, s a párkányi, Kremmer László irányí­tásával. A legnagyobb — tömegeket vonzó — rendezvény a járási dal- és táncünnepély, melyet a szőgyénl aká­cosban rendeznek meg. Ezen a nagy­szabású seregszemlén az elmúlt két év alatt 780 szereplő lépett színpad­ra, s a műsort 3020 néző tekintette meg. összegezve az elmondottakat, meg­állapíthatjuk, hogy a CSEMADOK Érsekújvárl Járási Bizottsága és a helyi szervezetek teljesítették a XII. országos közgyűlés határozatát. Erre mutatott rá felszólalásában dr. Filler Gyula, a járási pártbizottság ideoló­giai titkára, aki nagyra értékelte a szervezet tevékenységét, valamint Si dő Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke. A résztvevők szóltak arról is, hogyan lehetne még aktívabbá, még színvonalasabbá tenni a szövetség munkáját. Őszi Irma íme, egy „valódi“ gorál menyasszony (A szerző felvétele) A népművészet kincsestára A Tátra ormát között megbújó Zdiart nyugodtan nevezhetjük a nép­művészet kincstárának. A 15. század­ban ide települt gorálok által lakott falu — szinte érintetlenül maradt eredeti kéthajós faházaival, s a több­nyire még ma is népviseletet hordó lakóival — valóságos turistaparadi­csommá vált. A faluban leglátogatottabb Vaver­­óák néni háza. Megtalálható benne az érdekes formájú kemence, a szuszék, a kétszázéves ágy, a szövőszék és rokka. A falakon festett tányér dísz­ük. A muzeális értékekkel rendelke­ző háznak van egy sajátos érdekessé­ge is: az idelátogatók „valódi“ gorál esküvő szemtanúi lehetnek, melynek főszereplői a Vaveröák néni készítet­te ruhákba öltözött turisták.-kalita-

Next

/
Thumbnails
Contents