Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-27 / 12. szám
1982. március 27. .SZABAD FÖLDMŰVES 3 Testvérországok életéből Új állat-nyilvántartási törvény Romániában A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állattenyésztési munkatanácskozást rendezett, amelyen Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és államfő beszédében hangoztatta, hogy Romániának pontos nyilvántartással kell rendelkeznie állattenyésztésének helyzetéről, hogy megszabhassák a hús-, a tej- és a gyapjútermelés szintjét. Ismertette az ezzel kapcsolatos új törvényt is, amely leszögezi: ott, ahol nem jelentik be az összes állatot és állatfelesleg van, azokat az állatokat úgy tekintik, hogy nincs tulajdonosuk, tehát köztulajdont alkotnak. Ezeket az államtérltés fizetése nélkül átveszi a gazdaságoktól és magánszemélyektől. Ceausescu a mezőgazdasági minisztériumot bírálva, megjegyezte, hogy az ország rendelkezik minden szükségessel a megfeleő színtű állattenésztéshez. Intézkedések a technológiai fegyelem szigorú betartására Romániában államtanácsi rendelet jelent meg a technológiai fegyelem szigorú betartására. Oj szabályok bevezetését írja elő a magas fokú üzemveszély mellett működő berendezések használatánál. A rendelet kiterjed a vegyipar, a bányaipar, a kőolajipar, a villamos- és hőenergiaipar, az építőanyag-ipar, a fafeldolgozó, a cellulóz- és papírgyártás ágazataira és más szektorokra. Mindazokat, akik megszegik az előírásokat, fegyelmi, anyagi, polgári, kihágás! úton vagy büntetőjogilag felelősségre vonhatják. Bűncselekménynek tekintik és 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntetik azokat, akik például felügyelet nélkül hagyják azokat a felszereléseket, amelyeknek felügyeletét a műszaki előírások megkövetelik. Súlyosabb esetekben a rendelet szerint 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak. Ha jelentős kár érte a népgazdaságot, valamely személy súlyosan megsérült vagy életét vesztette, a büntetés 5 évtől 20 évig terjedő börtön. A törvényerejű rendelet január 1-től van hatályban. A műszaki haladás és a gazdaságosság szemléje Lipcsében HatvankUenc ország kilencezer kiállítója vett részt az egyhetes lipcsei nemzetközi tavaszi vásáron. A vásár megrendezője a ml második legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az NDK volt, Lipcse pedig a mi legnagyobb külföldi részvételünk színhelye. Az idei lipcsei tavaszi vásár a műszaki haladásra és nagyobb gazdasági hatékonyságra való törekvés jegyében zajlott le. Például 22 műszaki ágazatban szemléltették a mikroelektronikai megoldások alkalmazását A díjak odaítélésénél az egyik fő kritérium a megoldások energiatakarékossága. Az idei seregszemle fő jellemzője a mikroelektronika térhódítása volt. Megjelentek az ipari robotok legújabb típusai, az automatizálási technika és az információtechnika újdonságai. A szocialista országok elsősorban azokat a termékeket vonultatták fel, amelyeket két- és többoldalú együttműködés keretében, a KGST- szakosftás alapján fejlesztettek ki. A vásár nevezetessége volt az Agromas egyesülés kiállítása, amelyen a KGST-országok mezőgazdasági technikáját tették ki közszemlére. A tőkés országok érdeklődése azt bizonyította, az amerikai kereskedelmi embargo nem talált visszhangra. A vásár keretében megrendezték a 3. nemzetközi fémmegmunkálási kongresszust, melyen 210 szakelőadás hangzott el. WASHINGTON „LÁTCSÖVEI“ A Fehér Ház megvitatta és Jóváhagyta a Kuba és Nicaragua elleni felforgató hadműveletek tervét. Az amerikai kormány így akarja meghiúsítani a két országban zajló forradalmi átalakulások folyamatát. (R. Korotajev rajzaj A helsinki Európa-értekezlet eredményeinek megvalósulásával foglalkozó madridi találkozó november 9-ig berekesztette munkáját. Történt ez a semleges és el nem kötelezett országok indítványára, miután előrelátható volt, hogy a madridi találkozó zárószakaszának vélt, február 9-én felújított tanácskozások még nem vezetnek a kívánt eredményekhez, ezért kapjanak a küldöttségek kellő időt a felvetődött vitás kérdések tisztázására, hogy aztán ősszel letisztult elképzelésekkel üljenek ismét a tárgyalóasztalhoz és gyorsan megtörténjék a záródokumentum elfogadása. Ha „letisztult elképzeléseket“ említünk, nem gondolunk valamilyen új, előre nem láthatóan, váratlanul felbukkanó problémákra. Sőt, még arra sem hivatkozunk, hogy a NATO-országoknak a madridi találkozó torpedózását célzó szándéka meglepő volt. Nem, érvényesek azok a korábbi megállapítások, melyeket a szovjet diplomácia vezetői is nemegyszer hangoztattak, hogy az előrelépéshez „politikai akarat“ kell. Nos, ami Madridban történt, mindmáig azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és a vele szövetséges NATO-országok küldöttségei nem tanúsítottak politikai akaratot pozitív megállapodásra. Céljuk a madridi találkozó valamenynyi szakaszában azonos volt, csak az érdemleges tárgyalások szabotálásának leplezésére felhozott ürügyeik változtak a helyzetnek megfelelően. Valaha „Afganisztán“ volt a pozitív tárgyalások kerékkötője, most a lengyelországi eseményeket hozták elő, egybekapcsolva az emberi jogok szovjet részről és a kormányzó lengyel katonai tanács részéről történt állítólagos megsértésével. A Madridban megvitatandó érdemi tárgysorozatot egy szuverén ország belügyeibe történő megengedhetetlen beavatkozással kötötték össze, eleve megengedhetetlen és a helsinki záróokmány szellemével ellentétes feltételekhez kötötték a találkozó folytatását, noha már közel állt a befejezéshez: a záródokumentum tervezetének 90 százalékát már az ünnepek előtt egyeztették. Nem egy tőkés ország józan küldöttsége mutatott rá, hogy a találkozó elhalasztására nem kizárólagosan a lengyelországi események miatt került sor. Iljicsov szovjet külügyminiszterhelyettes, aki Madridban a szovjet küldöttséget vezette, a „hallgatás összeesküvésének“ jellemezte a madridi találkozó tanácskozásainak idei szakaszát, melyet a NATO-körök arra akartak felhasználni, hogy az ENSZ 35 tagállamának fóruma valamilyen önkényes „ítélőszékké“ váljék a szocialista országokkal szemben. лг / a- ^ ^ x дг / жг / яг / Mm * лт -A jelszó: béke és emberi boldogság A nyugati küldöttségek obstrukciós magatartása és eljárása Washington által előre meghatározott és egyeztetett támadás volt a Helsinki útján elért eddigi eredmények ellen. Éppen ezért a szocialista országok nem csüggedtek el borúlátóan, hanem újabb kezdeményezésekkel próbálják útját állni a Nyugat további destruktív törekvéseinek, hogy megakadályozzák az eddigi, a készülő záródokumentum tervezetében már rögzített madridi eredmények lerontását. A szocialista országok továbbra sem engedik ki kezükből a békés kezdeményezést, további lépéseket tesznek az eredetileg kitűzött madridi célok megközelítésére és elérésére. Ezt bizonyította a napokban Leonyid Brezsnyevnek a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán elhangzott, nagy érdeklődéssel kísért beszéde is, amelyben hitet tett a béke megőrzésére, a folyamatos leszerelésre vonatkozó korábbi szovjet javaslatok mellett, s ezeket újabb kezdeményezéssel egészítette ki. A szovjetország gazdaságpolitikai és szociális kérdései mellett nemzetközi kérdéseket Is érintett. Az washingtoni politikáról — amerikai polgári lapokat idézve megállapította, hogy „politikai katasztrófa felé vezető Irányvonalat“ követ. „Az Egyesült Államoknak, a NATO-nak militarista, agresszív politikája arra kényszerít bennünket, hogy intézkedéseket tegyünk országunk védelmi képességének megfelelő szinten tartására. A jövőt azonban nem a korlátlan fegyverzethalmozásban látjuk, hanem abban, hogy ésszerű megállapodásokat kössünk a másik féllel a katonai szembenállás szintjének csökkentéséről.“ A szovjet fél ezt a szándékát most újabb messzemenő javaslattal bizonyította: „Abböl a célból, hogy megkönnyítsük az Igazságos megállapodást arról, hogy Európában mindkét fél nagymértékben csökkenti nukleáris eszközeit, és hogy jö példát nyújtsunk, a szovjet vezetés elhatározta: egyoldalú moratóriumot alkalmaz a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzet telepítésére vonatkozóan a Szovjetunió európai területén. A már ott elhelyezett ilyen jellegű fegyverzetet mennyiségi és minőségi téren egyaránt befagyasztjuk, felfüggesztjük az SS-4 ás ŠS-5 néven ismert régi rakéták felváltását az újabb, SS-20 Reagan közép-amerikai tétje Közép-Amerika térségében pattanásig feszültté vált a helyzet Ehhez persze az amerikai kormány is hozzájárult, mert Reagannak szálka a szemében, hogy a Somoza család egykori magánblrodalmában független és el nem kötelezett, népi állam indult fejlődésnek, s az új Nicaragua példát mutat a térségben szinte hagyományos népellenes diktatúrák felszabadító harcot vivő lakosságának. Reagan idegességének, hisztérikus kardcsörtetésének másik oka pedig az, hogy a vllágközvélemény nyíltan tudomást szerzett a véres Salvador! rendszernek nyújtott amerikai gazdasági, de katonai támogatásról is. Ugyanakkor számos Amerika-barát diktatúrában választásokat tartanak, melyek során a tömegek kifejezésre juttatják, menynyire torkig vannak Washington bábjaival. Bohózatként zajlottak le a hondurasl és guatemalai választások, rövidesen pedig a polgárháborús Salvadorban kívánják látszatválasztásokkal „kozmetikáin!“ Napoleon Duarte katonai-polgári diktatúráját. Az amerikai közvéleményt az utóbbi időben felháborították a Salvador! junta tömegvérengzései. Nem egy amerikai lelkész, szociális dolgozó és más polgári személyiség Is áldozatul esett a terrornak, mert felemelték ellene szavukat, vagy figyelmeztették Washingtont a Salvadort hétköznapok valóságára. A Reagan-kormányzat azonban Inkább azt a fámát szeretné bevinni a köztudatba, hogy Kuba és Nicaragua forradalmasítani akarja a térség országait, feyverrel stb. támogatja a „nemzetközi terrorizmust“. E két ország különösen szálka Reaganék szemében. Kubát nemrégen blokáddal és „egyesült katonai beavatkozással“ fenyegette meg Washington, most pedig a „túlfegyverkezés“ vádjával hirdet szankciókat Nicaragua ellen. Megfélemlítésül hat NATO-állam részvételével Safe Pass 82, azaz biztonságos átkelés fedőnéven újabb fenyegető hadgyakorlatot rendeztek a két ország körül, s a manőver keretében tízezer főnyi katonaságot és 30 hadihajót vonultattak fel. Washington minden próbálkozása, hogy agresszív szándékot bizonyítson Kubára és Nicaraguára, csődöt mondott. Legutóbb azzal a propagandafogásukkal vallottak kudarcot, hogy egy Salvadorban foglyul ejtett, internacionalista beállítottságú 19 éves nicaraguai fiatalemberrel, bizonyos Orlando Jose Tardencillas Martinez Espinosával akarták elmondatni az amerikai televízióban, hogy Kubában képezték ki és irányították a salvadori szabadságharcosokhoz. A fiatalember azonban elmondotta, hogy kínvallatással bírták rá Ilyen szöveg elmondására. A küdarc után a fiatalembert Managua sürgetésére kiadták Nicaraguának. A Nicaragua körüli feszültség elérte a forrpontot, s a napokban a kormányzótanács egyelőre 30 napra rendkívüli állapotot rendelt el, mert a CIA és a Pentagon tervei miatt joggal tartanak külső támadástól, s belső támadások sem kizártak. Washington mindenképpen lépésre szánta el magát Közép-Amerikában. Ezt Innen Európából Is látják, s nem egy ország képviselője próbálja Jobb belátásra bírni a Reagan-kormányt. A salvadori kérdést legutóbbi látogatásakor Mitterand francia köztársaság! elnök Is felvetette, ám Reagan és Haig makacs ellenállásába ütközött. Castaneda mexikói külügyminiszter Is beható tanácskozásokat folytatott a Fehér Házban Portillo mexikói elnök békítő tervéről. Elméletileg közelednének az álláspontok a terv szerint, mert megnemtámadási szerződéseket helyezne kilátásba Nicaragua és az Egyesült Államok, valamint Nicaragua és szomszédai között. Portillo terve továbbá javasolná a közép-amerikai államok fegyveres erőinek kiegyensúlyozott csökkentését, végül pedig az Egyesült Államok szerződésben lemondana a fenyegetődzésről és a Nicaragua belügyeibe való beavatkozásról. Ez utóbbi nincs ínyére Washingtonnak, hiszen a térség országainak gazdasági megsegítésére előirányzott 300 millió dollárnyi ún. „Marshallminíterv“ mellett még 60 millió dollárt Irányzott elő haderejük növelésére. Ebből 35 millió dollárt a salvadori rendszer kap. Emellett mintegy 150 argentin katonai tanácsadót vezényeltek Salvadorba. Mindez arra vall, hogy az Egyesült Államok nem akar lemondani a közép-amerikai és a karíb-térségben játszott viiágcsendőri szerepéről, s minden közvetítő tárgyalásba csak időhúzás céljából egyezik bele. —in— Borháború, avagy közöspiaci csendélet Ojra fellángolt a Franciaország és Olaszország között néhány hónappal ezelőtt elcsendesedett borbáború. Francia szőlősgazdák támadlak az olasz bort szállító kamionokra a francaiországi Montpellier közelében. A feldühödött bortermelők a Nimes —Narbonne közötti autóúton egy, a sztráda bejárújánál álló ellenőrző állomásnál hajtották végre valóságos kommandóakciójukat. Harmincfőnyi csoportjuk három olasz szállító járműről több mint 400 hektoliter vörös bort öntött az úttestre. Franciaország tavaly, nyár vágén időszakosan leállította az olasz bor behozatalát. Lépését az Európai Gazdasági Közösség a belső szabadkereskedelmi elv megsértéseként ítélte ei. típusúakkal. Ez a moratórium addig lesz érvényben, amíg vagy elérjük az Egyesült Államokkal a megállapodást az európai rendeltetésű, közép-hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentéséről, vagy pedig addig, amikor az Egyesült Államok vezetői, nem törődve a népek biztonságával, mégiscsak megkezdik Európában a Pershing-2 rakéták és a szárnyas rakéták telepítésének gyakorlati előkészítését. Továbbmenve, a Szovjetunió kész arra. hogy ba nem következik be további kiéleződés a nemzetközi helyzetben, egyoldalúan meghatározott mennyiséggel csökkentse középhatótávolságú rakétáinak számát. Íme, a következetes lenini békepolitika újabb megnyilvánulása. Ojabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió szívén viseli az emberiség legfőbb érdekét, a világbéke biztosítását. Az elhangzott javaslatok mellett újabb felhívással is fordul az amerikai kormányhoz: ne gördítsen mesterséges akadályokat a SALT-tárgyalások útjába, a legrövidebb időn belül kezdje meg a tárgyalások felújítását. „Mindkét fél vállaljon magára olyan kötelezettséget, hogy nem nyitja meg a fegyverkezési bajsza újabb csatornáit, nem állít rendszerbe tengeri és földi telepítésű, nagy hatótávolságú szárnyas rakétákat.“ A vllágközvélemény lelkesen üdvözölte a legújabb szovjet békejavaslatokat. Pozitív visszhangra találtak az ENSZ-ben is. Am hogyan reagált a hivatalos Amerika? Reagan elnök „rém elég jónak“ tartja a szovjet javaslatokat, s azt állítja előtérbe, hogy nem az atomfegyverkezés befagyasztására, hanem a már rendszeresített fegyverek csökkentésére van szükség. Speaks, a Fehér Ház szóvivője „propaganda ízűnek“ minősítette a Javaslatot, és kitartott a 600 nukleáris rakéta nyugat-európai telepítése mellett; 139 kongresszusi tag és számos vezető közéleti személyiség azonban ajánlotta a moratórium elfogadását. Ugyancsak Nyugat-Európában számos támogatója van a legutóbbi szovjet indítványnak. A szocialista közösség országai tehát a madridi szünetben . kitartóan folytatják törekvéseiket a béke szilárdítását és a leszerelést szorgalmazó céljaik eléréséért azzal a tudattal, hogy még sok mesterséges akadályt kell legyűrniük. LÖR1NCZ LÄSZLÖ Harcban az apartheiddel A fajüldözés elleni harc világnapjáról az időn a pretoriai apartheid rendszer elleni mozgalom fellendülése jegyében emlékezett meg az emberiség. A március 21-vel kezdődött nemzetközi szolidaritási hét a délafrikai fehértelepes rendszer 1960. évi sharpevílle-i tömegvérengzésére emlékeztette' a társadalmi igazság és az afrikai népek barátait. Mozgalmas események színhelye volt London. A brit fővárosban a szakszervezetek székházában rendezték meg az ENSZ dél-afrikai különbizottságának háromnapos értekezletét arról, hogyan hajtják végre a világszervezet 435. számú határozatát, amely elmarasztalta a pretoriai fajüldöző rendszert és támogatóit. A fórum ülése atkáimul szolgált a brit ellenzéknek, hogy újból támadja Margaret Thatcher asszony kormányának a dél-afrikai fajüldözőket pártoló politikáját. Ugyanis hiába mondta ki a világszervezet a fajgyűlölők elleni szankciókat, Nagy-Brítannla, USA és az NSZK Is vígan kijátssza a rendelkezéseket. Ezzel magyarázható, hogy tavalyelőtt két és fél milliárd dollár összeget ért el a Dél-Afrikába irányuló amerikai export értéke, tavaly pedig további 50 százalékkal nagyobbodott, s a tilalom ellenére a pretoriai rendszer kettős rendeltetésű technikához Is hozzájut, melyet a gazdasági életben és katonai célokra egyaránt alkalmazhat. Pretoriának befolyásos támogatói vannak, ezért képes dacolni a világszervezettel, az egész emberiséggel. Pieter Botha kormánya azonban érzi a változások elkerülhetetlenségét, ám olyan változásokat akar, amelyek nem érintenék a lényeget, de biztosítanák a fehér kisebbség uralmának fennmaradását. Így aztán hiába vonult ellenzékbe a kormányzó Nemzett Párt Andries Treurnichtet követő szélsőséges csoportja — Botha továbbra is az öt és fél milliós fehér kisebbségnek a 21 milliós afrikai többséggel szembeni uralmára épít — a nyugati szövetségesek áldásával. A szolidaritási hét eseményei azonban Igazolták, hogy Dél-Afrika népe nincs egyedül, világszerte vannak barátai, akik támogatják elszánt felszabadító harcát és követelik: szerezzenek érvényt a kérdésben hozott ENSZ-határozatoknak. (1)
