Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 27, A tűzvédelem a termelés fontos része „Nálunk egész évben március van.. ügyünk van. Ennek tudatában az Idén Is nagy gondot fordítottunk arra, hogy minél több diákot bevonjunk a tűzrendészet hónapjának rendezvé­nyeibe. Különböző beszélgetéseket rendezünk, a „nyitott ajtók hetében“ több iskola tanulói is meglátogatják tűzoltóegységeinket. Rajzversenyeket rendezünk az iskolában, melyek té­mája természetesen a tűzvédelem lesz. Persze nem szabad említés nél­kül hagyni azt sem, hogy ebben a hónapban készítik fel az egyes pio­nírcsapatok a LÄNG '82 versenyben részt vevő csoportjaikat. 0 A mezőgazdasági üzemek miként reagálnak a tűzrendészet hónapjára? — Felügyelőségünk a járási mező­­gazdasági igazgatóság tűzvédelmi fe­lelősének közreműködésével kidolgoz­ta azt a tervezetet, melyben — mint már említettük — az ellenőrzéseknek Jut az elsődleges szerep. Az üzemi ellenőrzéseken kívül a mi csoport­jaink is végeznek „szúrópróbákat“. Amint ezt a gyakorlat is igazolja, az azonnali hibaelhárítást a jmi is ha­tározottan megköveteli, így a mi dol­gunk Is egyszerű. Máskülönben a mezőgazdasági üzemekben egyre in­kább megértik a tűzvédelmi intézke­dések fontosságát, szerepét. Vannak azonban még olyan szövetkezeti el­nökök, vezető dolgozók, akik a ha­sonló dolgokra kézlegyintéssel rea­gálnak. О A gyakorlat azt Igazolja, hogy a gazdaságok tűzrendészet! felelősei rendszerint „hatodik“ funkcióként végzik az említett feladatot. — Ez piár központi vizsgálat tár­gya is Volt, s megállapítást nyert, hogy a munkabiztonsági és tűzvédel­mi felelősök közérdekű munkája sem anyagilag, sem erkölcsileg nincs min­den gazdaságban értékelve, megbe­csülve. Ott ugyanis, ahol a vezető­ség fel tudja mérni az említett tiszt­ség fontosságát, a vele járó felelős­séget, ott jól szervezett tűzvédelem­ről beszélhetünk. Ott viszont, ahol úgy vélekednek, hogy „nekünk ter­melni kell, s nem tűzoltóbácsira ját­szani“, rossz a helyzet. Ezt a kérdést járásunkban nagyon komolyan vesz­­szük; s a járási mezőgazdasági Igaz­gatósággal’ való együttműködés révén ezen a vonalon már egész jó ered­ményeket értünk el. Hogy csak egy példát említsek: a nádszegi (Trstlce) szövetkezet a jmi és ml segítségünk révén ma egy olyan modern Tatra tűzoltóautóval rendelkezik, mint a hivatásos tűzoltóosztagok. A nádsze­­giek ugyanis megértették a kongresz­­szusf Jelszót, amit megismételnék: a tűzvédelem a termelés fontos része. KALITA GABOR A hivatásos tűzoltóegységek naponta ellenőrzik tűzvédelmi berendezéseik üzemképességét (A szerző felvételei) traktoros könnyen odaéghet. A tűz ugyanis vészes gyorsasággal terjed. 0 Amint a fenti eset is bizonylt­ja, a tűzoltók éberségére állandóan szükség van. A tűzrendészeti hónap mennyiben segíti elő az önök munká­ját? A hónap szerepe jelentős. Persze, ha képletesen akarok szólni, előre kell bocsátanom, hogy — nálunk egész évben március van. Vélemé­nyem szerint, a hónap legnagyobb szerepe az, hogy felhívja az embe­rek figyelmét a tüzmegelőző intézke­dések fontosságára. Amint ez a CSKP XVI. kongresszusán is elhangzott: a tűzmegelőzés a termelés fontos része. Sajnos ennek jelentőségét sok vezető dolgozó a mai napig sem tudatosí­totta. 0 A tűzrendészeti hónap keretében a járási tűzrendészeti felügyelőség milyen akciókat szervezett? i— Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hónappal kapcso­­csolatban már bizonyos tapasztalatok­kal rendelkezünk. Így a bevált, jó módszereket az idén már hasznosít­juk, sőt tovább fejlesztjük. De hogy konkrét legyek: még februárban kör­levél formájában tájékoztattuk a nagy vállalatokat, üzemeket, mezőgaz­dasági termelőegységeket, iskolákat, j különböző Intézményeket felada­taikról. Például ellenőrizniük kell, hogy tűzrendészet! szempontból meny­nyire felkészültek, müködnek-e a tűz­oltásra használatos berendezések, nem tűzveszélyes-e a villanyhálózat, az utolsó ellenőrzés óta nem alakí­tottak-e át valamilyen berendezést, amely tűzveszélyt rejthet. Ezenkívül előadásokat és tanfolyamokat szerve­zünk a tűzmegelőzési tudnivalók mi­nél mélyebb bevésése érdekében. 0 Amint erről a múlt évben meg­győződhettünk, az iskolák diákjai, a tanítók, a tűzrendészeti hónap ösz­­szes feladatát „kitűnőre“ teljesítik. — Ez valóban így van, aminek személy szerint én is szívből örülök. Ugyanis, ha egy iskolaköteles gyer­mekkel foglalkozunk, s meg tudjuk vele értetni, hogy a tűz nem mindig barát, hogy mindig éberen kell ügyel­ni a tűzeset elkerülésére, akkor nyert Március a tűzrendészet hónapja. E hónap keretében vonják le a tűz­rendészek a múlt év tapasztalatait, ekkor születnek azok a határozatok, a megelőzést szolgáló inlézkedések, melyek kihatnak az egfsz év mun­kájára. S nem utolsósorban, ebben az Időszakban kerülnek sorra azok a komolyabb tűzrendészen ellenőrzé­sek, melyek — ez nem túlzás — mil­liárdos értékeket mentenek meg az­által, hogy a felfedezett hiányossá­gok azonnali eltávolítását szigorúan megkövetelik. A szlovákiai eredményeket Ismerve i— 1300 tűzeset történt, mely által 108 millió korona kár keletkezett —, Bocskay Adámnak, a galántal járás Tűzrendészet! Felügyelősége parancs-Bocskay Adám tűzoltóezredes, a galánlai járás Tűzrendészeti Felügyelőségének parancsnoka nokának beszélgetésünk első kérdé­seként ezt tettem fel: Tűzrendészet! szempontból járásukban milyen volt a múlt év? — Gondolom a Szabad Földműves olvasóit elsősorban az érdekli, mi­lyen tüzesetek fordultak első a me­zőgazdasági üzemekben, összesen 13 tüzeset történt, melyek következtében több mint 260 ezer korona értékű kár keletkezett. Ezek közül megemlí­teném a legjelentősebbeket: a far­­kasdl (Vlčanyl szövetkezetben rövid­zárlat következtében két traktor vált a tűz martalékává, a sókszelöcel (Selica) szövetkezetben egy szalma­kazal égett le, melyet gyerekek gyüj-i tottak fel. Azt az esetet — mely ré­vén borzasztó nagy károk keletkez­hettek volna, ha nem sikerül ered­ményesen közbelépnünk —, bővebben ismertetném: aratás alkalmával Pusz­takerten (Pusté Sady) kigyulladt egy kombájn. Több tűzoltóegységet Is riasztottak, s természetesen minden fecskendezókocsl a legrövidebb úton közelítette meg az esetet. Tulajdon­képpen ennek köszönhető, hogy a károkat sikerült megelőzni. A Sopor­­nya (Šoporňa) felöl érkező tűzoltó­autó legénysége ugyanis észrevette, hogy a tűz már-már átterjed a so­­pornyal gazdaság gabonatábláira. A- zonnal lokalizálták a tüzet, mert ha kaszára érett, lábonálló gabona meg­gyullad, a tűz megfékezése szinte lehetetlen. Itt már csak a körülszán­­lis segíthet, az pedig kockázatos, hiszen a 35 C-fokos melegben szántó A NOSZF 65. eMÍSja tiszteletűre Akárcsak a múltban, az emberi szorgalom és kezdeményezés a hetedik ötéves tervidőszak első évében Is sikerre vitte a nagyöl­­vedi (Veiké Ludince) Wilhelm Pieck Efsz szerénynek semmikép­pen nem mondható termelésfej­lesztési elképzeléseit és törekvé­seit. A fejlett szocialista munka­verseny és a következetesen irá­nyított felajánlási mozgalom eb­ben a gazdaságban évek óta haté­konyan segíti a haladást. A közös tagjai tavaly egymillió koronát túlhaladó szocialista kötelezettsé­get vállaltak. A figyelem közép­pontjában a termelési és értéke­sítési feladatok túlteljesítése, il­letve az ésszerű takarékosság állt. A zárszámadó közgyűlésen elhang­zott értékelésből kiderült, hogy a közös tagjai lényegesen túltelje­sítették önként vállalt feladatai­kat. A valós, 2 millió 32Б ezer illetve a szocialista brigád elmért versengő, hét munkaközösség kez­deményezésén alapuló vállalás tel­jesítése az idén is jelentősen hoz­zájárulhat a komoly termelési és értékesítési feladatok sikeres megoldásához. KEVESEBBET, DE MEGINT ÍGÉRNEK A lényegesen nagyobb — több mint nyolcszáz állandó tagot szám­láló —, és ugyancsak jó hírnév­nek örvendő nagysallöi (Tekovské Lužany) Barátság Efsz tagjai a múlt évi sikertelenség után, az idén kicsit „óvatosabbak“ voltak a felajánlásban. Tavaly 910 ezer korona értéket képviselő kötele­zettséget vállaltak, s mivel az időjárás megtréfálta őket, a túl­súlyban túltermelési jellegű fel­ajánlásokat bizony csupán hetven százalékra sikerült teljesíteniük. A nagyöivedi szövetkezetben rendszeresen értékelik a szocialista munkaversenyt, erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik a legjobb dolgozókat. Felvételünkön: a tejtermelésben legjobb eredményt fel­mutató Berek Mária Vígh Ferenc elnöktől átveszi a megérdemelt jutalmat Fotó: —bor koronás teljesítés lényegesen hoz­zájárult ahhoz, hogy a nehéz év ellenére, a gazdaságot továbbra is a járás legjobbjaként említik. A szövetkezet vezetősége rend­szeresen értékeli a munkaver­senyt, erkölcsi és anyagi elisme­résben részesíti a feladatok telje­sítésében élenjárókat. Így nem csoda, hogy évenként újult erővel fellángol a kezdeményezés. A kö­zös tagjainak idei felajánlása 1 millió 332 ezer korona értéket képvisel. Az adott szó — a NOSZF 65. évfordulóját köszöntő vállalás — értelmében, a Wilhelm Pieck Efsz az idén három tonna marha­húst, 20 ezer liter tejet, 280 tonna cukorrépát, 40 tonna napraforgót, 65 tonna paradicsomot és 15 ton­na lóbabot értékesít terven felül. Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megva­lósítását száz tonna terven felül kitermelt tömegtakarmánnyal tá­mogatják a dolgozók. Mégpedig olyan formában, hogy közben hat­vanöt tonna erőtakarmány meg­takarítását Is elő kívánják segí­teni. A^216 egyéni felajánláson, Talán ezzel magyarázható, hogy az idén mindössze 581 ezer кого na értékű kötelezettséget mertek vállalni. Félreértés ne essék, nem a kezdeményezés lebecsüléséről van szó. Hiszen: bármtlyeh kicsi is az értéke, a felajánlás becsü­letes teljesítése a közös és az egyén, végső soron valamennyiünk boldogulását segíti. Mert bizony közvetve mlndannyiunknak hasz­nára válik, ha a nagysallólak — ígéretükhöz híven — valóban ki­termelnek és eladnak terven felül három tonna marhahúst, ugyan­annyi sertéshúst, 150 tonna cukor­répát, hét tonna borsót és 34 ton­na zöldséget. A malacelválasztási átlag javítására, az építkezések ütemének meggyorsítására, vala­mint az energiahordozókkal való takarékosabb sáfárkodásra vonat­kozó ígéretek ts sokatmondóak. Azt pedig külön örömmel fogad­juk, hogy a szövetkezet tagjai társadalmi munkával Igyekeznek szebbé, cslnosabbá tenni élet- és munkakörnyezetüket. Becsületükre válik, ha adott szavukat megtart­ják! KÄDEK GÄBOR V an a Kassa-vidékl (Košice-vidiek) járásban egy szö­vetkezet, a perényi-híml (Perín-Chým), amely jó gaz­dasági eredményein túl arról Is nevezetes, hogy saját erejére támaszkodik, az évnek minden szakában. Legfeljebb a lakosság nyújt segítséget, ha sürgős a munka elvégzése. Vállalati, üzemi vagy Intézményi segítségre nem szorul. Kis-Kendy Ferenc, a szövetkezet elnöke ezt főleg azzal ma­gyarázza, hogy a vezetés, az üzemszervezés színvonalának emelésére sokat adnak. Az elnök elvárja, hogy ne csak ő mutasson jó példát, követésre méltót, hanem valamennyi ve­zetőségi tag és szakember. Miért van az ellen, hogy Idegen munkaerőket alkalmazzanak? Mert a béralap egy része őket, s nem a tagságot boldogítja. No meg a külső munkaerők mozgatásával a tagság elkényelmesedik, puhánnyá válik. Azért sem Indokolt ez a megoldás, mert saját erővel Is győzik a munkavégzést, olyannyira, hogy jobbára mindig az elsők kő zött hagyják maguk mögött a munkacsúcsokat. Ezt a jő példát egyre több szövetkezet —- az újbodvai (Nová Bodva), csányl (Čaňa), buzltai (Buzltka), csécsi (Ce Cejovce) — követi. Fontos az ilyen helyes hozzáállás azért ts, mert újszerűek s nehezebbek a gazdálkodás körülményei, jobban meg kell fogni a pénzt, takarékosabban kell bánni mindennel. Van egy probléma, amely a járásban több helyütt megol­dásra vár. Az egyes szövetkezeteknek vannak védnöküzemei: a baj azonban ott kezdődik, hogy nem kötnek együttműkö­dést szerződést. Akkor kapkodnak, fordulnak fűhöz-fához, amikor már a „körmükre égett a gyertya“... Holott tudhat­nák, gépeket, szállítóeszközöket, szakembereket a nemzeti Űj fejezetet nyitni bizottság nem tud a rendelkezésükre bocsátani. A másik baj az, hogy ha segítenek a védnöküzemek, a szövetkezet veze­tőségének nem jut eszébe — legalább a „holt“ szezőnban — ezt a segítséget viszonozni. Oj fejezet nyitása szükséges: az együttműködési szerződé­seket idejében kell megkötni, s az semmiképp se legyen egy­oldalú. De az sem kívánatos, ha az üzem ugyan rendelkezés­re bocsátja a munkaerőket, a szövetkezetben nincs emberfia, akt foglalkoztatná őket, szakszerűen Irányítaná a munkámé netet. Így aztán a végeredmény minlmálisl Gyakori eset, hogy a védnöküzem illetékes vezetői sem neveznek ki senkit, aki összefogná a munkaerőket — így aztán ez a gazdátlanság bumerángként üt vissza. Mihez vezet ez? Egy gyakorlati pél­da: az alsómislyel (Nižná Myšia) szövetkezetben a zöldség­­betakarítás közepette előfordult, hogy egyesek a saját részük­re szedték a terményt, s a legközelebbi busszal „masíroztak" volna haza — Kassára. Még szerencse, hogy idejében rajta­kapták a ragadóskezűeket... A felhozott példa nem általánosan jellemző. Arra azonban mindenképpen ügyelni kellene, hogy a „leves többe ne ke­rüljön, mint a hús“. Az édes semmittevés, a kusztolás, vala­mint a munkahelyre- és visszaszállítás könnyen ide vezethet, r— tisztelet a kivételnek! Javasolnánk: a társadalmi munkára szoruló mezőgazdasági üzemek illetékesei mindenekelőtt a munka jó megszervezését és a feltétlen szakfelügyeletet tartsák szemelőtt. Továbbá: pontosan határolják be, ml a társadalmi munkások feladata, munkaterülete. S ne a ledolgozott órák számbavétele legyen a döntő, hanem a jó munka, a teljesítmény. Am, sose állja­nak elő olyan igényekkel, amelyekre tapasztalt, helyi mun­kaerők képesek csupán. S van még egy nagyon érzékeny pont: a mezőgazdasági üzemek vezetői — a munkabiztonsági technikussal karöltve — gondoskodjanak arról, hogy a külső munkaerőket, még a munkakezdés előtt tájékoztassák a balesetmegelőzés tudni­valóiról, az óvintézkedésekről IVÄN SÁNDOR, Kassa (Košice)

Next

/
Thumbnails
Contents