Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-20 / 11. szám
AZ SZSZK mezőgazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1982. MÁRCIUS 20. * 11. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Ш A szellemi tőke is közvagyon Az életet teremtő harc bütykös kezű, fáradt léptű szántóvetői lassan elvonulnak az „őrök búzamezőkre“. Alakjuk történelmi jelképpé merevedett egy-egy munkaeszközben, munkájukat mások végzik, új, korszerű eszközökkel. De vajon mi lett a termő rög iránti ősi áhítattal? ürököltek-e ebből azok, akik a motorzúgástól nem hallhatják a pacsirták énekét, a a frissen hasadó barázdák illata helyett motorolaj szaga facsarja az orrukat? A sorjázó kérdések áradatát nehéz Fenne hamarjában megválaszolni. Azt viszont leszögezhetjük, hogy a mezőgazdaságban dolgozók túlnyomó többsége ma már fiatal. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a termelés iránti igények egyre több nagy teljesítményű, összetett műveletre alkalmas gép üzemelését igénylik. Tovább nő tehát a mezőgazdasági termelés eszközigényessége. Ezzel együtt fokozódik a technikát üzemeltető szakemberekkel szembeni követelmény is, hiszen a korszerűbb, a drágább eszközök csak a maximális kihasználási fokon adják 8 várt eredményt, s csak fgy kerül egyensúlyba a többletráfordítás és a hozamnövekedés. A CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén hozott határozatokban érvényt kaptak az alábbi szavak: „Az ifjúságpolitikai munka középpontjában a tudományos-műszaki haladásból szármzaó új feladatok elsajátítását, a politikai és szakmai ismeretek állandó bővítését állítsuk“. Pártunk 4. plénumának határozata pedig előtérbe helyezte a munka minőségének javítását és a hatékonyság növelését. A pártdokumentumok minden vezetőt arra köteleznek, hogy támogassák a munka melletti továbbképzés bevált formáit, védjék a továbbtanulásra vállalkozó fiatalok érdekeit. Ez tulajdonképpen nem végcél, csupán állomások sorozata annak érdekében, hogy ezáltal ki-ki növekvő részt vállalhasson a népgazdaság, a mezőgazdaság és a szövetkezet előtt álló feladatok teljesítéséből. A mezőgazdaság célkitűzéseit alapjaiban segítő eszközök tárháza áll rendelkezésre. Elegendő, ha csak az Ifjú Agrárszakemberek Klubjában, a brigádmozgalomban, a szakmai vetélkedőkben és versenyekben rejlő lehetőségekre, meglevő tartalékokra gondolunk. „A szellemi tőke közvagyon“... hangoztatjuk, sajnos a valóság gyakran másról tanúskodik. Az Ifjú Agrárszakemberek Klubjai a sokat ígérő kezdet után a Csipkerózsika álmát alusszák, s a szakmai-politikai vetélkedőkre, versenyekre is ritkán kerül sor. A Haladó tapasztalatok iskolája kapcsán legtöbbször a tévé-adások időpontját kritizáljuk. Az egymásra mutogatás helyett csak kevés mezőgazdasági nagyüzemben gondolnak arra, hogy a szövetkezeti munkaiskola vagy a tévé-iskola zárását célszerűen szakmai-politikai vetélkedőkkel lehetne egybekötni. Persze ehhez a szervezési feladatokon túlmenően a résztvevők anyagi, erkölcsi érdekeltségéről is gondoskodni kellene. Elemezni, vizsgálni, e termelésben történő minkéntek szerint gondolkodni, mindenben elmélyülni — legalább annyira fontos nagyüzemeinkben, mint a munka feltételeit megteremteni, a gazdálkodást jól szervezni. Az elemzésnek azonban meg kell előznie a tetteket, a tényleges munkát, amely csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a fejekben is jól felkészülnek rá gazdaságaink. Ezt a felfogást kell a gyakorlatban érvényesíteni, hogy méltó rangra emeljük az új földművesnemzedéket, mindennapi kenyerünk előteremtőjét. CSIBA LÄSZLÖ z öntözési lehetőségek kihasználása a növénytermesztés belterjesítő tényezői közé tartozik. Az öntözőberendezéseket a gyakorlatban azonban nem a kívánalmaknak megfelelően használják ki, ami I sok esetben az öntözési technika szakszerűtlen előkészítésének és gyakori meghibásodásának következménye. Az önötzőberendezések kihasználása általában áprilistól október közepéig tart, tehát idény jellegű, így elegendő idő áll karbantartásukra, javításukra és esetleges felújításukra. Jelenleg a CSSZSZK-ban 280 ezer hektár terület öntözhető. Az öntözőrendszerek és berendezések, valamint a különféle tartozékok pénzbeli értéke meghaladja a 10 milliárd koronát. Minden gépre, berendezésre Í jellemzőek a műszaki paraméterek és az üzemelést feltételek. Tekintettel arra, hogy az öntözőberendezéseket csak a tenyészidő folyamán használjuk, a meghibásodás mértékének az üzemelés alatt a lehető legkisebbnek kell lennie. Ezt pedig csak szakszerű és rendszeres karbantartással, javítással és tökéletes szervizzel érhetjük el. Hazánkban az öntözőberendezésekat az Olomouci SIGMA nemzeti vállalat gyártja és forgalmazza. Az öntözőrendszereket és berendezéseket a mezőgazdasági üzemeknek — a kollaudálást követően — a beruházó vállalat, az Állami Meliorációs Intézet adja át, úgy, hogy a legfontosabb berendezésekre, így a szivatytyúkra egyévi szavatosságot biztosít. Az öntözőrendszerek, berendezések egyéb részeire {öntözőcsövek, szerelvények, szórófejek) a szavatossági idő hat hőnap, a gördülő szárnyvezetékekre (FREGAT, DRUZSBA, DNYEPER) egy év. A szükséges pótalkatrészekről az Agrotechnika nemzeti vállalat kerületi üzemel (Sered, Zvo len, Košice-Barca) gondoskodnak. Ко moly meghibásodás esetén a gyártó vállalathoz kell folyamodni, de csakis hosszú távlatú egyezmény alapján. Az öntözőberendezések jelenlegi к szerelése és szervize, valamint a jőt- Ш állási hibák eltávolítása, kijavítása Я nem a kívánalmaknak megfelelő, ezért nem teszi lehetővé a mezőgazdasági üzemek számára a speciális szolgálatok végzését. Ez fékezi a szakosított dolgozók tevékenységét, állandósítását és ezáltal az öntözőberendezések kihasználását. Az Agrostav vállalatok tevékenységét úgy kell Irányítani, hogy a szakosított dolgozók munkáját az öntözési idényén kívüli időszakra összpontosítsák, különös tekintettel az öntözőberendezések javítására és szakszerű karbantartására. Az öntözőtelepek, a szivattyúállomások, a különféle öntözési létesítmények és az öntözőhálózat előkészítéséről az Állami Meliorációs Intézet, a szerelvények előkészítéséről pedig a mezőgazdasági üzemek gondoskodnak. Jelenleg Szlovákiában a több mint tízezer darab — különféle típusú *— csévélhető tömlős félautomatikus öntözőberendezéssel 130 ezer, a nyolcvan darab FREGAT típusú gördülő szárnyvezetékkel 15 ezer, a DRUZSBA típusú gördülő szárnyvezetékkel pedig 2500 hektár terület öntözhető. A többi terület öntözéséről az áthelyezhető csővezetékes öntözőberendezésekkel gondoskodnak. Az öntözőberendezések Javítását időben kell Jelezni az Illetékes szervezeteknek és munkájukat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az öntözési Idény kezdetéig minden hibái eltávolítsanak. Azokban az üzemekben, ahol a Javításokat nem kellő színvonalon végzik, tanácsos ellenőrző napokat rendezni, amelyeken a felettes szervek fjml, km!) képviselőinek Jelenlétében bíráló szellemben kell értékelni a helyzetet, és mozgó sltanl kell az erőket A múlt évi tapasztalatok megmutatták, hogy a mezőgazdasági üzemek az öntözési technika karbantartásának és javításának kevés figyelmet szentelnek, és rendszerint az alkatrészhiányra hivatkoznak. Természetesen, ezt az okot is figyelembe kell venni, de a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek az önötzőberendezések javítását és karbantartását nem úgy tervezik, mint az erőgépek és más gépek esetében. Ezt a munkát általában az öntözési technikusra bízzák avagy későbbi időpontra halasztják. Ez gyakran azzal is jár, hogy nem veszik figyelembe a szükséges alkatrészeket és azokat nem Is igénylik időben. így azután az Olomouci SIGMA nemzeti vállalatnak és a többi partnervállalatnak (Polnopo, Agrotechnika, Állami Meliorációs Intézet) lehetőséget adnak a különféle indoklásra — nem rendelték meg időben a szükséges javításokat, alkatrészeket stb. Az ő oldalukról nézve pedig úgy fest a dolog, mintha minden rendben volna, dehát a valóságban nem így van. Az öntözőberendezések karbantartását és javítását úgy kell szervezni, hogy bekerüljenek a mezőgazdasági üzemek téli javításának tervébe. E célbői a mezőgazdasági üzemekben a következőkre kell odafigyelni: 1. A főgépesítő, az agronómus és az öntözési technikus alaposan ellenőrizzék az öntözőberendezések állapotát. 2. Minden olyan szerelvényt, ami nem igényel alkatrészt, időben javítsanak meg. A hiányzó alkatrészeket rendeljék meg a bratislavai Pofnopo központi raktárában, esetleg az oioH monoi SIGMA nemzeti vállalatnál. 8. Az összes berendezésen *•< a karbantartást és a javítást követően i—i el kell végezni az üzemelési próbákat. 4. Az öntözőberendezések javításának helyzetével a szövetkezet vagy az állami gazdaság termelési értekezletein kell rendszeresen foglalkozni, legalább havonta egy ízben. Ilyenkor célszerű meggyőződni az Agrostav vállalat vagy az Állami Melorációs Intézet dolgozói által munkálatok menetéről is. 5. Az olyan berendezéseket, amelyek generáljavítást igényelnek, gazdasági szerződés értelmében az ílleékes vállalathoz kell továbbítani. 6. 1982. március 31-ig minden mezőgazdasági üzemben meg keil tárgyalni azt a jelentést, amelyet e főgépesítő az öntözési technikussal aZ öntözőberendezések karbantartásával, javításával és előkészítésével kapcsolatban készítenek. Az öntözési technikusnak ekkor kell átvennie az öszzes berendezést. Gyakori eset, hogy az öntözőberendezések bizonyos részei a szakszerűtlen kezelés és bánásmód következtében károsodnak. Mivel e téren még van mit javítani, s az ellenőrzés sem tökéletes, minden mezőgazdasági üzemben intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy az öntözési munkacsoport tagjai szocialista gondozásba vegyék az öntözőberendezéseket. Az átalány jutalom-, amellyel a legtöbb helyen találkozhatunk, nem a legcélszerűbb megoldás. Ezért szenteljünk nagyobb figyelmet az önötzőberendezések előkészítésének, hogy ezen a szakaszolt is a lehető legkisebb mértékre csökkentsük az objektív okokból fakadó műszaki fogyatékosságokat. Ha ezt a korábbi helyzethez viszonyítva legalább 50 százalékkal megjavítanánk, akkor legalább 20 ezer hektárral nagyobb területet öntözhetnénk. Stefan fojtík mérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet dolgozója Készüljünk fel az öntözésre шиятаявшяшт
