Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-13 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. március 13. Reális helyzetfeliiiéréssel - jobb eredményekért Az Izsai (Iža) Efsz a komáromi tKomárno) járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. Bár gondból, problémából itt is van elég, a gazdaság vezetősége, tagsága nagy „szelet kenyérrel“ járult hozzá a köz asztalának bőségéhez. Annak érdekében, hogy képet kapjunk a tavalyi gazdasági eredményekről, néhány szám erejével ábrázoljuk a legfőbb mutatókat: a gazdaság a mezőgazdasági össztermelést a növénytermesztésben 102, az állattenyésztésben pedig 105 százalékra teljesítette. A szövetkezet tiszta jövedelme 4 millió 133 ezer korona volt, ami alig maradt el a tervezettől. A növénytermesztésben kiváló eredményeket értek el a kukorica és a napraforgó termesztésében, a gabonatermesztésben viszont a természeti körülmények alaposan közbeszóltak: e termésterület 30 százalékát árvíz károsította. A takarmánytermesztésük jónak mondható, s az eredményeket az idén is tartani akarják. Kárt tett az időjárás a barackosban is. A tavaszi fagy az egymillió 320 ezer koronás értéket egymillió 200 ezer koronára „faragta le“. Az állattenyésztésben >— a járás többi gazdaságához viszonyítva — szép eredményeket értek el. A marhahúseladási tervük 271 tonna hús eladását jelölte meg, s ezt 274 tonnára teljesítették. A sertéshúseladási tervük 770 tonna volt, s ezt 5 tonnával teljesítették túl. jónak mondhatók az eredmények a tejeladás területén ts, ahol a tervezett egymillió 745 ezer litert 56 ezer literrel lépték túl. Amint azt a szövetkezet elnöke, Dušan Masár agrármérnök elmondotta, a szövetkezet állattenyésztésének eredményeit a már korábban elkezdett átszervezés is befolyásolta. A fólia alatt tartott brojlercsirkeállomány tavaly „nem jött be“, így a A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, a korszerű termelés, az állattenyésztés eredményeinek javítása korparanccsá teszi a közismert lenini jelszó valóra váltását: Tanulni, tanulni, tanulni! Napjainkban, amikor az élet minden területén szinte naponta születik valami új, egyre sürgetőbb feladattá válik a szakmai ismeretek bővítése. Hogy a dolgozók tudásszintjének növekedése mennyire befolyásolja a termelési eredmények alakulását, arra gyakorlati példát a nagyölvedi (Veiké Ludince) Wilhem Pieck Efsz szolgáltat, mely a lévai (Levice) járás legjobb szövekezetei közé tartozik. Mikor délidőben a közös elnökére várakoztam a szövetkezet székháza előtt, feltűnt, hogy milyen sok szövetkezeti dolgozó érkezik oda. Amint később megtudtam, a szövetkezeti munkaiskola „tanulói“ ezek, és a délutáni oktatásra sietnek. Duchony Dezsőnek, a szövetkezet alelnökének — egyben a munkaiskola vezetőjének i— véleménye szerint eredményesen halad a dolgozók szakképzettségének növelése. — Termelési eredményeink további Javítása érdekében szükségesnek tartjuk dolgozóink szakmai ismereteinek bővítését. Célul tűztük ki, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig szövetkezetünkben legalább a dolgozók fele szerezze meg a munkaköréhez szükséges képesítést — összegezte elképzeléseiket az alelnök, majd hozzáfűzte. — Tavaly traktorosaink látogatták a munkaiskolát, s huszonheten szereztek képesítést. Idén az állattenyésztésben dolgozók oktatása folyik. Összesen 28 dolgozónk tanul, s örvendetes, hogy sok köztük a fiatal. Persze, a tanfolyamra csak azok jelentkezhettek, akik már legalább 18 ezer tonnás eladási tervet csupán 102 tonnára teljesítették annak ellenére, hogy eleinte minden jel arra mutatott, hogy a tervet alaposan túlszárnyalják. Ez a brojlerállomány hamarosan „új otthonba“ költözik. Ugyanis a harcsási részlegen levő nagyhizlaldát — amely nemrég épült — átalakítják tyúkfarmmá. A korszerű technikával felszerelt sertéshizíng. Dušan Masár elnök: „Igényesebbeknek kell lennünk magunkkal szemben“ laldát — melyben például a trágya biológiai felbontása osztrák módszer alapján történt, technikai zavarok miatt — át kellett alakítani. Ahelyett, hogy részletesen elemeznénk a tavalyi eredményeket, néhány pontban ismertetjük azokat a hiányosságokat, melyeket az ellenőrző bizottság elnöke, a tagok elé terjesztett az évzáró közgyűlésen. ♦ Mivel energiaszegény időket élünk, számottevő hiányosságként tüntethető fel a villamos energia pazarlása. A bizottság ugyanis megállapította, hogy az esti órákban nem egy istállóban égve felejtették a villanyt. Az állattenyésztőknek ezen a téren a jövőben figyelmesebbeknek keli lenniük. ♦ Tavaly több munkaszakaszon romlott a munkaerkölcs, amire számos példát hoztak fel. Voltak olyan dolgozók, akik a gondjaikra bízott cukorrépát és paprikát csupán egyszer kapálták meg. Ezáltal mind a szövetkezet, mind a munkáját felületesen végző tag károsodott. Nagyon sok helyen nem tartották be a tagok az előírt ebédidőt. Az építőcsoportnál viszont azt tapasztalták, hogy nem használják ki kellőképpen a munkaidőt. A gépesítési részlegen több lopás történt: akkumulátorokat, indítókat, kerekeket, s más alkatrészeket „nyelt el a föld“. Ezeket az eseteket természetesen jelentették a közbiztonsági szerveknek. ♦ A termelés vonalán megállapították, hogy az öntözőberendezéseket sem használták ki kellőképpen, a vegyszerzés nem történt mindig szakszerűen, s a szálas-takarmányok betakarításánál is veszteségek mutatkoztak. Hiányosságok mutatkoztak a szalma és az istállótrágya felhasználásánál és kezelésénél is. — A gazdaság 30 ezer koronás pénzbírságot fizetett azért, mert a trágyalé nem volt kellőképpen tárolva, s Így szennyezte a környezetet. Lehet, hogy a fenti példák „apróságnak“ tűnnek, de korántsem lé-Mišík elvtórs az SZFSZ Komáromi Járási Bizottságának titkára beszámolójában elmondta, hogy az izsai szövetkezetben is megalakítják a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezetét (A szerző felvételei) t nyegtelenek. Ugyanis az ilyen hiányosságok együttesen, nagyon is befolyásolják a gazdasági eredmények alakulását. A gazdaság tavaly összesen 428 ezer koronát fordított szociális, kulturális célokra. Az idén tavasszal adják át rendeltetésének a szövetkezet új székházót, amelyben szociális helyiségek, étterem, öltözők, klubszobák, a forradalmi hagyományok szobája stb. nyer elhelyezést. Az új létesítménnyel, szociális és kulturális vonalon számos gond oldódik meg. A múlt év eredményei, esetleges hibái egyben az okulás célját is szolgálják. Remélhetőleg így lesz ez a különben eredményesen gazdálkodó izsai szövetkezetben is. KALITA GABOR Duhony Dezső négy éve dolgoznak az állattenyésztésben, s így megvan az előfeltétele annak, hogy az Iskolában szerzett ismereteiket kamatoztatják. ■ Van érdeklődés az iskola Irént? Hajlandók-e a felnőttek újra az iskolapadba ülni? — Kezdetben nehéz volt meggyőzni dolgozóinkat, a szakmai Ismeretek gyarapításának fontosságáról, de ma már egyre többen megértik, hogy nagyobb szakismerettel jobb eredményeket lehet elérni, aminek nemcsak az egyén, hanem a közös is hasznát látja. A „diákok“ között több idősebb dolgozónkat is ott találjuk. Berek István fejőgulyás már túl van az ötvenen, mégis szükségesnek találta gyarapítani eddigi ismereteit. Szalma Ernőné fejőnő, többgyermekes anya, de így is szakít időt a tanulásra. ■ Milyen az iskola munkarendje? nézzük végig az újabb témát, melynek megértését segíti az is, hogy minden adásnál ott van üzemünkből egy, a témához közel állő és abban jártas szakember, aki végigkalauzolja a hallgatókat az adáson. Benőik Juraj mérnök, növénytermesztési főágazatvezető, Cséplő Gábor mérnök, állattenyésztési ágazatvezető, Papp György mérnök, főüzemgazdász, Vígh Ferenc elnök és mások kiegészítése, magyarázata sobkan segíti az ott látottak megértését. В A tv-iskolát sokan látogatják? — Idén 128 dolgozónk tekinti meg rendszeresen az adásokat, s befejezésük után szövetkezeti gyűlést tartunk a kultúrházban, ahol összegezzük, saját feltételeinkre applikálva magyarázzuk a tapasztalatokat. Ezt az alkalmat kihasználjuk arra Is, hogy egészségvédelmi, munka- és tűzbiztonsági előadás keretében felhívjuk dolgozóink figyelmét az előírások betartására. Szólunk a munkafegyelem és a munka minőségének fontosságáról Is. BÖJTÖS JANOS SZFSZ Igények és lehetőségek A földműves számára a tél az az évszak, amikor gondtalanabbul pihenhet, s erőt gyűjthet a kora tavasztól késő őszig tartó fárasztó munkára. Meggyőződtünk erről az SZFSZ Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságán is, ahol Ján Šedivý mérnök, a szövetség titkára a szövetkezeti dolgozók téli üdültetéséről tájékoztatott bennünket. — Járásunkban körülbelül 13 ezer a szövetkezeti dolgozók száma —i mondotta a titkár. — A téli időszakot, amelyet mi január elsejétől április végéig számítunk, tagjaink kétféleképpen használják ki. Egyrészt üdülnek, másrészt különböző iskolázásokon, tanfolyamokon gyarapítják politikai és szakmai Ismereteiket. Az SZFSZ Központi Bizottságától a téli időszakra 166 üdülési beutalót kap* tunk, s szeretnénk is valamennyit ki* használni. ф Milyen üdülőközpontokba kaptak beutalókat? -— Az elosztás szerencsésnek mondható, mert ki tudjuk elégíteni azok Igényeit, akik a Magas-Tátrában szeretnének néhány kellemes napot tölteni, de azokét is, akik inkáb a nagyobb városokat szeretnék üdülés közben megismerni. Az elszállásolás és az ellátás mindenütt kitűnő. 0 Milyen elvek alapján osztják el a beutalókat az érdeklődők között? — A beutalókat a szövetkezeteknek továbbítjuk, s azt, hogy konkrétan melyik tag kapja, már a szövetkevetez vezetői döntik el. Az elosztásnál természetesen figyelembe veszik, hogy az igénylő hogyan végzi, munkáját, s milyen eredményeket ért el a szocialista versenyben. Télen általában a növénytermesztésben-, a nyári hónapokban pedig az állattenyésztésben dolgozók kapnak lehetőséget az üdülésre. % Bizonyára akadnak olyan szövetkezeti dolgozók is, akik az üdülést szívesen összekapcsolnák gyógykezeléssel. Ezek számára milyen lehetőségeket biztosítanak? ' ьч Ilyen esetekben mindig az orvos ajánlásából indulunk ki. Ebben az időszakban körülbelül 20—25 rászorultnak tudunk gyógykezeléssel egybekapcsolt üdülést biztosítani. Ez nem tűnik soknak, de sajnos néha még ennyien sem használják ki a lehetőséget: sajnálják a kertet vagy a jószágot az üdülés idejére elhagyni. Beszélgetett: Kamocsai Imre lilllí A kezdeményezőkészség növelésének A munkaiskola figyelmes „diákjai“ [A szerzó felvételei) A szocialista felajánlások mindennapi munkánk nélkülözhetetlen részévé, serkentő erejévé váltak. Pontosabban fogalmazva, a tervfeladatok túlteljesítését, a munka minőségének javítását, a nagyobb takarékosság elérését célozzák. Á felajánlás kötelez, s valójában csak akkor hatásos, akkor hozza meg az elvárt eredményt, ha a dolgozók önkéntes kezdeményezéséből fakad, s nem kényszer hatására vagy puszta formalizmusból születik. Hogy a felajánlási mozgalom valóban alkotó erővé váljon, az a vezetőkön Is múlik. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag szövetkezetben igyekeznek elkerülni a kötelezettségvállalások formális voltát. Ebben hatásos eszközzé vált a politikai-nevelő munka, a meggyőzés, a dolgozókkal való szüntelen törődés. A részlegek munkaértekezletein a dolgozókkal ismertetik a tervfeladatokat, sikeres megvalósításuk népgazdasági jelentőségét, a párthatározatokból eredő intézkedések gazdaságpolitikai hátterét, s fontosságát. Bevált módszerré vált, hogy az év ■feléjén tartott részleggyűléseken ismertetik az egységekre — munkacsoportok, egyének — lebontott tervfeladatokat, s a felajánlások szervezésére — névre szólóan — külön nyomtatványokat osztanak szét a dolgozók között. A „felajánlási lakokra“ mindenki saját belátása szerint a feladatok ismeretében bejegyzi terven felüli vállalását, vagy jobb minőségű munkára, nagyobb teljesítményre és takarékosságra kötelezi magát. Az így vállalt kötelezettségforrása nek a dolgozók többsége igyekszik eleget tenni. Tavaly a felajánlási mozgalomba a tagság hatvannégy százaléka kapcsolódott be. A vállalás értéke meghaladta a 2 millió 635 koronát. Azokban az ágazatokban, ahol az Időjárás gyakran közbeszól, nem könnyű teljesíteni a feladatokat. Tavaly a növénytermesztésben jelentős terméskiesést könyveltek el, s ennek következtében a kötelezettségüknek sem tudtak teljes mértékben eleget tenni. Az idén a NOSZF 65. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségük valamivel szerényebb: értéke összesen egymillió 314 ezer korona, amely a tervfeladatok túlteljesítése mellett napjaink legégetőbb problémáinak a megoldására irányul. Mindenekelőtt az üzemanyag-, az energia megtakarítására, az ésszerű takarmánygazdálkodásra, az önköltségek csökkentésére, a munka minőségének javítására, s nem utolsó sorban az életkörnyezet szépítésére és rendezésére irányul. ' Sokszor hangoztatjuk, hogy menynyire fontos a kezdeményezőkészség kibontakozásában a szemléltető agitáció. Ennek számtalan pozitív és negatív példájával találkozunk: látványos, figyelmet felkeltő vagy észrevétlen, elsárgult faliújságok formájában. HidaskUrtön azt tapasztaltuk, hogy a szemléltető agitáció a hagyományostól eltérő formában is megvalósítható, a korszerű technika segítségével. A zárszámadó közgyűlésen például Írásvetítőt alkalmaztak. A beszámolóban elhangzott nehezen követhető számadatokat, a legjobb és a leggyengébb dolgozók nevét, ötletes rajzokat, — amelyek az üzemanyaggal, a villamos energiával való takarékosságra, a betakarítási veszteségek csökkentésére hívták fel a figyelmet — vászonra vetítették. Horváth István a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ezt, a módszert az idén az egyes munkahelyeken is bevezetik. Az istállókban a vetítőgép segítségével tüntetik fel a dolgozók napi eredményét. Az észlelt hiányosságokat, a hanyagul végzett munkát, de a követésre méltó Déldákat fényképeken örökítik meg, s ezeket a taggyűléseken levetítik. A képek, a táblázatok, a grafikonok önmagukért beszélnek majd. Könyörtelenül feltárják a hibákat, s azok okozóit. Elismerően szólnak azokról, akik becsülettel végezték munkájukat. ♦ ♦ A gazdaságban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezetét a szakszervezetek mintájára építik át. Céljuk: a szövetkezeti demokrácia elmélyítése, a dolgozóknak az irányításba és a szervezésbe való aktív bekapcsolása. Az egyéni kezdeményezőkészség kibontakoztatásával azt akarják elérni, hogy a termelés minden területén kibontakozott szocialista versenymozgalom valóban a mindennapi munka szerves részévé váljon. Hogy mindenki a saját tudásának, képességének a legjavával járuljon hozzá a közös további gyarapításához, valamint az össztársadalmi célok megvalósításához. —kim—i Tanulni sohasem kési — Hetente öt napon ét napi nyolc tanítási órán hallgatják az Ipolysági Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet tanárainak előadásait. Persze, tankönyvük is van, s a tanév végén az átvett anyagból vizsgáznak. Jó ösztönző a tanuláshoz, hogy az iskolában töltött időt a szövetkezet megfizeti. Ilyen formában segítjük és valósítjuk meg szövetkezetünkben a dolgozók továbbképzését. ■ Bizonyára a Haladó tapasztalatok iskolája is hozzájárul a szellemi tőke gyarapításához? — Mi a tanulás s az új megismerésének minden formáját szívesen fogadjuk. Ezért kísérjük figyelemmel a Haladó tapasztalatok iskoláját is, s igyekszünk az ott látottakat-hallottakat minél jobban hasznosítani munkánkban. Az adások anyagának rögzítése és megértése céljából a következő formát alkalmazzuk. Minden adás előtt fél órával korábban összejövünk és megvitatjuk az előző adás anyagát. Utána együtt
